Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-19 / 227. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. augusztus 19. Dr. Balogh Árpád főtanácsos — Szerencsés generációhoz tartozom: együtt nőhettem fel új értelmiségiként a tanácsok­kal. 1951-ben végeztem az egyetemet. Professzorom, dr. Száméi Lajos nagyon megked­veltette az államigazgatást és én kifejezetten erre készültem. Két és fél évtized után úgy ér­zem, hogy nem csalódtam. A számomra legmegfelelőbbet vá­lasztottam. — Eddigi pályafutásom alatt három nagy élményem volt. Az egyik: részt vehettem a tanácsi igazgatás kialakításában. A má­sik: az ellenforradalom után ré­szese lehettem az élet újraindí­tásának. A harmadik: 1971-ben az új tanácstörvényhez fűződik, a tanácsi demokrácia sokat em­legetett és azóta is egyre erő­teljesebb kiszélesedéséhez. — Ma a Baranya megyei Ta­nács jogtanácsosaként mint a tanácsi vezetés segítője dolgo­zom: véleményt adni jogi meg­ítélést igénylő ügyekben, jogi tanácsadás a szakigazgatási szerveknek, tanácsi szervek jogi képviselete, közreműködés a törvényességi felügyeletben ... Mindez — a felsorolásból is lóthdtó — legtöbbször nem égyéni eredményként jelentke­zik, mégsem jelenti ez a siker­élmény hiányát Mert ha az em­ber az álláspontját jól megala­pozottan terjeszti elő és a dön­tésre jogosultak azt elfogadják, máris megvan a sikerélmény. — Hiába ismer az ember többszáz vagy ezer jogszabályt, mégsem lehet ezt a munkát sem rutinból végezni. Véleménynyil­vánítás előtt elő kell venni a jogszabályt, megkeresni a vo­natkozó passzust... Hogy ke­vés, vagy sok a jogszabály, amellyel dolgozni kell, azt nehéz megítélni. Tény, hogy a társa­dalom fejlődése olyan bonyo­lult és összetett, hogy a hiányok- kaj küszködő jogalkotás elke­rülhetetlenül hoz új és új jog­szabályokat — Főtanácsosnak lenni? Ez is a sikerélmény egyik megnyil­vánulása bennem. Az eddigi munka elismerésének fogom fel, s ösztönzésnek a még eredmé­nyesebb, hatékonyabb munká­ra. A vezetés megbecsülését és segítségét egyébként pályám kezdetétől mindig éreztem és ez nagy erőt adott... Farkas Béláné tanácsos Született komlói. Tanácsi munkája mégis Sellyén, a járási tanácsnál kezdődött 1954-ben — pénzügyi vonalon. Ehhez ak­kor sem lett hűtlen, amikor 1956-ban visszakerült Komlóra a városi tanácshoz. Kezdetben a városgazdálkodási osztályon volt előadó, majd 1957. január 1. óta a pénzügyi osztályon. 1967-ben lett főelőadó, 1969 óta áll a revizori csoport élén. Tanácsi pályafutása előtt keres­kedelmi alkalmazott volt, vilá­gos tehát, hogy képzettségben is fel kellett nőni a beosztás­hoz. Az érettségi megszerzésé­vel kezdődött és felsőfokú re* vizori képesítés megszerzésével fejeződött be — egyelőre. Köz­ben marxista középiskolát és egyetemet is végzett. A tanácsosi kinevezés híre egy szokásos évi revízió közben érte. Ezekben a napokban a komlói kórház gazdálkodását vizsgálják. • — Ügy látom, a korábbi re­víziós jelentésekben tett javas­latok kezdenek megvalósulni. A vizsgálatnál tapasztaljuk ennek eredményeit a gazdálkodásban. Jó érzést kelt ez. A nem mindig népszerű revizori munka ismét hasznos volt — Volt ilyen Is. Éppen most. van előttem egy jelentés (nem nevezem meg az intézményt, honnan), amely szerint mégis csak belátták: nekünk van iga­zunk. Sokat kellett vitatkozni, és valóban hadakozni, míg idá­ig eljutottunk. — Hálás dolog tehát revi­zornak lenni? — Az az érzésem, nem min­dig. Bár erősödik a bizalom Irántunk a vizsgált szerveknél. — Tapasztalat? — Ez a megnövekedett ön­állósággal függ össze. Sok he­lyen nem érzik, vagy nem he­lyesen érzik ennek a súlyát. Túlzásba viszik az önállóságot, könnyelműek, nagyvonalúan gazdálkodnak. Ilyenkor a re­vizornak kell rávezetni a gaz­dálkodó szervet a helyes útra. Véleményem szerint, kitűnő pénzügyi szakemberekre lenne kint szükség. Ki kell nevelni őket, a revizor ebben is segít­het — És a tanácsosi cím? — Az első öröm után úgy vagyok: jobban érzem, hogy ez kötelességet is ró rám. Semmiképpen sem szeretnék érdemtelenné válni. A SZEKSZÁRDI EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISRÓL/ pótfelvételt hirdet 2 éves bentlakásos ápolónői tanfolyamra jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik 16. életévüket betöltötték, Vili. általános iskolát végeztek vagy érettségiztek A tanfolyam idejére minden igényt kielégítő kollégiumi férőhelyet biztosítunk, teljes ellátással 100,— Ft térítés ellenében Az I. évben 120—550 Ft-ig, a II. évben 120—650 Ft-ig terjedő ösztöndíjban részesülnek a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően IELENTKEZÉS AUGUSZTUS 26-AN REGGEL 9 ÖRAKOR 3z alábbi iratokkal: kérvény, önéletrajz, iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, orvosi Igazolás, szülők kereseti kimutatása Dr.Tallián Frigyes Vass Béla főtanácsos tanácsos 1952-ben végezte tanulmá­nyait a Pécsi Állam- és Jogtu­dományi Egyetemen. Ezt azért jegyzi meg a beszélgetés ele­jén, mert másodmagával ő volt az utolsó, aki megkapta a dok­tori címet. Utána évekig nem került ki „dr." a jogról. Első munkahelye az akkori Építő­anyagellátó Vállalatnál volt. 1955-ben „leépítették", akkor került jelenlegi munkahelyére, a Városi Tanács igazgatási osz­tályára. — Erre is készült? — Nem. Az államigazgatás­ra nem is gondoltam. — De itt is jogászi munkát végez, — Igen ... és a jognak nem is megvetendő ága ez. Egy esztendő híján két év­tizedet tud maqa mögött. Ké­zenfekvő tehát arról beszélni: hogyan változott ennyi Idő alatt az államigazgatás. — Hozzáidomult az ország hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődéséhez: mozgékonyabb, gyorsabb, energikusabb lett. — És a bürokrácia? — Jogszabályokkal kell dol­goznunk,' ez pedig eleve kor­látokat jelent. Más. kérdés, ho­gyan lehet a korlátokat kisebb­re venni — a törvényesség ad­ta lehetőségeken belül. Az ügyfél és a hivatal kapcsolatá­ban a jó munkát nem az akta­számmal lehet mérni. Lehet, hogy az dolgozik jól, aki kevés aktát csinál, mert így jobban látja, mi van az ügyirat mögött. — Az ügyfél oldaláról is így van? — Az ügyfélnek az a szimpa­tikus, ha kap az államigazga­tástól. Ilyenkor dicséri is. De ha nem ad, hanem mondjuk bírságol, más a helyzet. Olyan jó bírságpolitikát kell kialakí­tani, ami visszatart, így ismeri el az állampolgár is a közös­ség érdekében kifejtett tevé­kenységünket. Ha pl. Pécsett egy évben megbírságolunk 200 személyt a vásárlók megkáro­sításáért, ezek biztosan nem tapsolnak nekünk, de elgondol­kodnak azon, megéri-e. Ugyan­akkor tízezrek részéről elisme­rést kapunk, mert nyilvánvaló, hogy a közösség érdeke érvé­nyesült. — Az igazgatási tevékenység nem csak ennyi... — Legizgalmasabb a lakás- gazdálkodás. Amikor idekerül­tem, volt a „hagyományos" la­kásállomány, amivel nem lehe­tett nagyon gazdálkodni. Nem is voltak ezért lakáselosztási el­vek sem. A lakásépítés után kezdődött a lakásgazdálkodás­nak az o korszaka, ami olyan szabályozást követelt meq, ami­vel többé-kevésbé mindenki elégedett lehet Aztán jöttek új, annakidején elképzelhetetlen feladatok, mint pl. az üdülő és telektulajdon szabályozása. Mondom, nem megvetendő ága ez a jognak. A BONYHÁDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET gyakorlott központitOtés-szerelö szakmunkást keres felvételre Jelentkezés a szövetkezet központi telephelyén Bonyhád, Perezel a. 80. Stílszerűen orfűi barlangku­tatás közben leptük meg a ki­nevezés hírével, ö pediq egy másik hírrel viszonozta ezt: víz­festéssel most tudták először bizonyítani a szuadóvölgyj bar­langrész és a vízfői barlang kapcsolatát. Vass Béla a Ba­ranya megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályá­nak vízellátási főmérnöke. A barlangkutatás sokéves szenve­délye. Ennél komolyabb szen­vedéllyel foglalkozik a megye vízellátási gondjaival. 1963- ban a vasúttól került a tanácsi appa rátusba. — Abban az időben a me­gye községeiben a lakosság alig 10 százaléka rendelkezett közműves ivóvízzel. Ma már kö­zel 40 százaléka. Idáiq eljutni elsősorban inkább anyagi gon­dokat Jelentett, mint műszakia­kat. Az alkotókészséggel meg­áldott embert feldobja, ha a szeretett szakmán belül nehéz problémákkal kerül szembe. Kedvvel csinálom a munkámat, tehát nem kíván különösebb „ráhajtást” a nehézség. Nem érzi magát igazi hivata­li embernek. Vallja, hogy ha valamit el akar érni, akkor be kell állni a sorba, mert akkor a többi is ráhajt. Tanácsi pálya­futása kezdetén az árvízvédeke­zéssel többet kellett foglalkoz­ni, mert a veszélyes partszaka­szok a megyéhez tartoztak. Erre így emlékezik: — Abban a pillanatban meg­szűnt lé'.ezni a hivatali ember, amint teljhatalommal felruház­va intézkedni kezdett a hely­színen. És közben sokszor deré­kig érő vízben kellett jó példá­val elől járni. Ez el Is hihető. A barlangból is ugyanolyan sáros szerelés­ben bújt elő, mint a többi. Aligha csúszna-mászna a kis csoport olyan lelkesen évek óta Orfűn a barlangokban, ha a vezető kintről dirigálna ... Vlsz- szatérve a vízellátásra ezt mondja: — Legnehezebb a ió ivóvizet beszerezni. Elegendő és jómi­nőségű víz ugyanis nincs min­denhol. Itt van Komló esete. Súlyos vízhiányok nehezítették a város fejlődését. De egy éven belül eljutunk oda, hogy ez megszűnik. Kedvenc feladatom volt, nehéz feladat volt Be kel­lett bizonyítani, hogy Komló közelebbről is kaphat vizet mint a Dunáról. És most próba­üzemei a vízfői vízkivételj mű. Napi átlagban 2700 köbméter vizet kap majd innen Komló, napi szükségletének egynegye­dét. És most Szigetvár jön. Ez is szép feladat lesz. Kezdődik azzal, hogy korszerű vízmüvet kell a városnak kapnia, aztán a hévíz hőenergiaként való hasznosítása... — És másutt a megyében? — Van még számos olyan vízmű, ami nem tudja ellátni a feladatokat. Ezeket korszerű­síteni kell. Aztán a szennyvíz- közművek... A következő tíz évben 10—15 új szennyvízköz­művet kellene építeni a me­gyében. 5—6 helyen pediq kor­szerűsíteni és bővíteni a meg­levőt Van egy néhány, amiről minden rosszat el lehet már mondani. Nem műszaki gondok ezek sem, Inkább anyagiak. Hársfai István fllkotmánvnapi ünnepség Bükkösdön Alkotmánynopi ünnepséget szervezett a bükkösdi párt- csúcsvezetőség, a tanács és a termelőszövetkezet — egyDe- kötve az öregek napjával. Négy községből jöttek össze a 65 évnél idősebb asszonyok és férfiak, hogy meghallgassák Németh István országgyűlési képviselő ünnepi beszédét és egy év elmúltával újból talál­kozzanak egymással, elbeszél­gessenek a régi ismerősök. Szabó László csúcstitkár kö­szöntötte a gyűlés hallgatósá­gát és a vendégeket, közöttük Szili József elvtársat, az SZMT titkárát. Németh István elvtárs az al­kotmányban rögzített jogok és kötelességek közül háromra hívta fel a figyelmet: köteles­ségünk o nép vagyonának vé­delme, gazdasági erőink foko­zása, a társadalom rendjének j erősítése. Ez a társadalmi rend, I emelte fel földhöz ragadottsá­gából a parasztot, adott gépet, teremtett jó módot a falu né­pének. Bükkösdön jól élnek a lehetőségekkel és adottságok­kal. A tsz 33 mázsás hektáron­kénti búzaátlagot takarított be az idén és az aratást, amely egykor mindenki verítékét köve­telte, most alig 30 ember végez­te el. Az ünnepi szónok méltatta oz alkotmány történelmi jelentősé­gét, felhívta hallgatósága fi­gyelmét az egész magyar tár­sadalom közelgő nagy esemé­nyére, a pártkongresszusra. Ezután Gergely László, a tsz elnökhelyettese köszöntötte oz öregeket. Közölte, hogy a tsz az idén 500 forint nyugdíjkiegé­szítést ad idős tagjainak, az egyedülállók ellátásárd pedig szociális gondozót alkalmaznak. Az ünnepség résztvevőit az óvodások műsora, majd a szent- lőrinci Pávakör citerazenekara szórakoztatta. i Megemlékezés Mecsekjánosiban Az alkotmány napja és az új I kenyér ünnepe alkalmából ün­nepi gyűlést rendeztek tegnap délután Mecsekjánosiban, Kom­ló peremközségében. A klub­könyvtár nagytermében Nyers János, q Mecsek Gyöngye Ter­melőszövetkezet elnöke köszön­tötte a község lakosságának képviselőit, köztük a tsz tagjait, és a bányászváros üzemeinek dolgozóit, továbbá Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselőt, Horváth Istvánt, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottsá­gának titkárát és Somogyi Ká­rolyt, a Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkárát. Jazbinsek Vilmos ünneqi be­szédében felidézte azokat a történelmi előzményeket, ame­lyek nyomán . negyedszázaddal, ezelőtt. 1949 augusztusában megszületett a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya, szen­tesítve a dolgozó nép hatal­mát, törvényes biztosítékot nyújtva a szocialista ország építéséhez. Majd azokról az eredményekről szólt, amelyek az alkotmány adta keretek közt születtek az élet minden terüle­tén. Közeli példaként említette Komló fejlődését, valamint a szocialista mezőgazdaság nagy­szerű sikereit, — s amelyek nyomán két esztendővel ezelőtt szükségessé vált az alaptörvény módosítása, korszerűsítése. Mint e tevékenység egyik közvetlen részese beszámolt az alkot­mánymódosítás előkészítésének és lebonyolításának felelősség- teljes munkájáról. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új feltételek, és a jövőbeni fel­adatok kellőképpen kifejeződ­nek alaptörvényünkben. További fejlődésünk törvényes feltételei adottak — mondta, — és dolgozó népünk helytállása és szorgalma a biztosítéka ha­zánk előbbre haladásának a szocializmus útján. Az ünnepi beszéd után kötet­len baráti beszélgetés kezdő­dött és a termelőszövetkezet megvendégelte az ünnepség részvevőit. KuliArbözpont és Hzlelház Somberekén örókka) az ünnepélyes nyi­tás előtt a somberekiek százai nézegették az újonnan elkészült kultúrközpontot és üzletházat Az idege« pedig, ha nem tud­ná, hogy egy kis községben jár, joggal hihetné, hogy egy mo­dern kertváros harmonikuson illeszkedő új létesítménye vár­ja. A hármas rendeltetésű épü­let legfeltűnőbb részei a hatal­mas kirakatok, melyek a 200 négyzetméter alapterületű ABC áruház áruit kínálják. Az épü­letben kapott helyet a Véménd és Vidéke Takarékszövetkezet irodája is. Az új létesítmény legszebb helyiségei az ifjúsági klub, mely 50 fő részére nyújt kulturált szórakozási lehetőséget, és a j 4000 kötetes községi könyvtár. Rövidesen átadják a kultúrköz- pont háromszáz főt befogadó színháj és mozitermét is. Az új létesítmény több mint hatmillió forintba kerüL Az ünnepélyes átadáson megjelent Bocz József, az MSZMP Baranyq megyei Bizott­ságának titkára. Lantos József, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának helyet­tes vezetője, Szegedi Ernő, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Er- dődi Gyula, a Mohácsi járási Hivatal művelődési osztályveze­tője. ünnepi beszédet mondott Ambrus Lajos, az MSZMP Mo­hács járási Bizottságának első titkára, aki elismerését fejezte ki a kultúrközpont és üzletház kialakítását anyagilag és erköl­csileg támogató Somberek! Községi Közös Tanácsnak, a sombereki Béke őre Termelő- szövetkezetnek, a Dunaszekcsői ÁFÉSZ-nek, valamint a Véménd és Vidéke Takarékszövetkezet­nek. Ezt követően átadta az új létesítményt

Next

/
Thumbnails
Contents