Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-18 / 226. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Üj óvodát avattak Ünnepi ülés Pécsett és Komlón, az alkotmány születése 25. évfordulóján Némlnlf a hatalommal ünnepi ülése« emlékezett meg alkotmányunk születése ne­gyedszázados évfordulójáról a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a tanács végre­hajtó bizottsága. Tegnap dél­után a Városi Tonács díszter­mében tartott ünnepségen részt vettek a HNF Városi Bizottsága tagjai, a területi pártbizottsá­gok képviselői, a lakóbizottsá­gok elnökei és a körzeti nép­front elnökök is. Az elnökségben helyet foglalt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága titkára, dr. Bún na Gyula, a Városi Pártbizottság munkatár­sa, dr. Hazafi József, a Megyei Tanács titkára. Wieder Béla, Pécs város tanácselnöke, vala­mint dr. Gyöngyösi íánosné, a HNF Pécs városi Bizottsága tit­kára — 25 érvei ezelőtt a felsza­badult és virágzásnak indult or­szág minden becsületes és jó­szándékú polgára bizalommal, egyben megilletödéssei tekintett e parlament felé. Országgyűlé­sünk ekkor emelte törvénnyé né­pi demokratikus államéíetünk alkotmányát Állomunk eme fun­damentuma megalkotásának év­fordulóján ünnepelni és emlé­kezni gyűltünk ősze. — Ezekkel a szavakkal kezdte köszöntőjét dr. Pilaszanwich Imre, a HNF városi elnöke, majd felkérte No- ties János országgyűlési képvi­selőt az ünnepi beszéd meg­tartására. — Augusztus 20. alkotmá­nyunk születésnapja, egyben a magyar nép legrégibb ünne­pe. Negyedszázad múlt ei az­óta, hoqy törvénybe iktatták az alkotmányt amely szentesítette a nép hatalmát törvénybe fog­lalta — a nemzet programjaként — a kizsákmányolástól mentes társadalom építését Az t949. évi XX. törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat amelyek ezer év álmát váltották valóra: a földreformot az óHo- mosftást a kulturális forradal­mat, a szebb, jobb, a teljesebb élet lehetőségeit — mondotta az ünnepi ülés szónoka, majd azokról a történelmi előzmé­nyekről szólt, amelyek előkészí­tették törvényünk létrejöttét — Magyarország első írott és egységes alkotmányát amely hatályba Is lépett — bár csak rövid időre — a Tanácsköztár­saság alkotta meg 1919. jú­niusában. Ez is szocialista al­kotmány volt, alaptételeinek nagy része szerepel az 1949-ben elfogadott alkotmányban. Dek­larálta a munkóshatnlmat, (el­mondta a kapitofizmus felszámo­lását és a szocializmus felépíté­sét, gondot fordított a nép jo­gaira és kötelességeire is. A Ta­Novics János országgyűlési képviselő alkotmány-ünnepi megemlékezését tartja. náciköztársaság Igazolta, hogy mire képes a nép, ha maga veszi kezébe sorsának irányítá­sát Az ellenforradalmi rezsim a saját igényei szerint formázta ki az úgynevezett szentistváni gon­dolatot amely a földesurok és az egyház feudális kiváltságai­nak védelméhez, a belső elnyo­más igazolásához, a szomszéd népekkel való gyűlölködéshez teremtett vala núfáe eszmei ala­pot Felszabadulásunkkal vehette kezdetét az új demokratikus ál­lam alapjainak lerakása, majd a munkásosztály végérvényes és visszavonhatatlan győzelme eredményeként megkezdődhetett a szocializmus felépítése — amely alkotmányban rögzített nemzett célunk lett Az elmúlt 25 év eredményeiről szólva or­szággyűlési képviselőnk hangsú­lyozta, dolgozó népünk élni tu­dott hatalmával és a munkás- osztály vezetésével olyan fel­adatokat oldott meg, mint a földreform végrehajtása, a szo­cialista nagyüzemek, majd a szocialista mezőgazdaság lét­rehozása, az ország iparosítá­sa, a szociális gondoskodás kiterjesztése szinte a társada­lom egészére. Pártunk helyes po­litikája megteremtette társadal­munk valamennyi rétegének összefogását, együttműködését a szocializmus építésében. Az alkotó munka hatalmas fejlő­dést eredményezett, szükséges­sé vált az alkotmány szövegé­nek olyan módosítása, amely kifejezi, tükrözi o változásokat Oj tartalmat nyert a munkás- paraszt szövetség, nőtt ez ér­telmiség szerepe, csökkent oz állam elnyomó funkciója, elő­térbe került o szocialista de­mokrácia. Külpolitikánkról szökve ki­emelte Növi es János, hogy or­szágunk minden vita« kérdés­ben e haladás ügye mellett áll, küzd e békés egymás mellett élés, a tartós béke megvalósí­tósóért. Politikánk fő irányvo­nala a belpolitikai életben is változatlan, hozónk gyorson fejlődik, népünk nagyszerű eredményekről adhat számot pártunk XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évforduló­rock Jenő Bulgáriába látogat Fock Jenő, o Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos ba- taü látogatásra a Belgái Népköztársaságba utazik. jóra készülve. Végezetül kő- | szöntötte mindazokot, akik mun- I kájukkal elősegítették az alkot- j mányban rögzített célkitűzések ; megvalósítását. Külön köszöne- 1 tét mondott a fáradozásért, amely lehetővé teszi, hogy min­den magyar család asztalára kenyér kerüljön. Az új kenyér, eredményeink és jövőbe vetett hitünk szimbóluma. Az ünnepi beszédet követően tartalmas műsorra került sor, amelyben egybek közt Vád Mi­hály: Szabadság, tégy gaz­daggá minket — című versét, valamint a Mecsek Fúvósötös előadását hallhatták a résztve­vők. Alkotmányunk ünnepe alkal­mából tegnap délután 4 órára ünnepi tanácsülésre hívta meg Komié Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város tanácstag­jait, az üzemek, vállalatok, in­tézmények és társadalmi szer­vek vezetőit, képviselőit Az el­nökség soraiban foglalt helyet többek között Jazbinsek Vil­mos, Komló város országgyűlési képviselője, Nagy Dezső, az MSZMP Baranya megyei Vég­rehajtó Bizottságának tagja, Szilvási József, az MSZMP Kom­ló Városi Bizottsága osztályve­zetője, és Nagy Ferenc, Komló Város Tanácsának elnökhelyet­tese. Rövid műsor után Horváth István, a HNF Városi Bizottsá­gának titkára mondott beszé­det, méltatva augusztus 20-a, alkotmányunk születésének je­lentőségét népünk életében. Ezt követően kitüntetések át­adására került sor. A Komló Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága alkotmányunk ünnepe alkalmából a város fejlesztése és a lakosság ellátása terén kifejtett tevékenységük elisme­réseképpen a végrehajtó bizott­ság' oklevelét adományozta Czéder Jánosnak, a Mecseki Szénbányák Karbantartó üzeme vezetőjének, Szederkényi Adóm nyugalmazott karnagynak, Dol­ios Györgynek, az MSZMP mánfai alapszervezete titkárá­nak és Simon Miklósnak, a ta- nócsbizottsógi ei nőknek. Ugyan­csak a városban kifejtett jelen­tős társadalmi tevékenységéért a „Társadalmi munkáért emlék- plakettet" nyújtották át Szegő Antal belső ellenőrnek, Szegő Géza főmérnöknek és dr. Tiha­nyi László KÖJÁL felügyelőnek. Az ünnepi megemlékezés a Kodály Zoltán ének- és zene- tagozatos általános iskola kó­rusával ért véget A bőrgyáriak büszkesége... A felnőttek úgy örültek, mint a gyerekek. A jelzők úgy a kö­zépfoknál kezdődtek, és vala­hol ott érték el a csúcsot, hogy „ezt még lakószobának is szí­vesen elfogadnám ...” Az épület, - o Pécsi Bőrgyár új óvodája, amelyet tegnap délután adtak át — már az el­ső, felületes ismeretség után is megragadja az embert. Először talán azzal, hogy furcsa. Vala­mi csillag alakú, sokszögű épít­mény itt az üzemcsarnokok szomszédságában, fák közé búj­va, úgy ugrik ki a környezetből, hogy egyben harmonizál is vele. Csendes László, ez igazgató egy pöttömnyi gyerek aktív köz­reműködésével elvágja a piros szalagot és belépünk az épület­be. Az előtérből az egyik „ku­kucskáló1’ ablakon benézve rög­tön szembetűnik a modern ar­chitektúra és szigorú célszerű­ség egysége. A foglalkoztató terem belülről is követi a csil­lag alakzatot, csak jóval tom­pábbon, „nyugodtabbon", a csillagszárok nggy ablakain bő­ségesen ömlik a fény. és felül, díszítésül, egyben praktikusan végigfut még egy ablakcsíjc, omely követi a „nap vonulását", reggeltől késő délutánig be­engedi a napfényt Középütt válaszfal fut, amely kettéosztja a termet, a „választék” mind­két oldalon bordásfal. Apró székek, asztalok, az egész he­lyiséget átfogó halványzöld szőnyeg, farost intarzia a fala­kon, nyersszínű faburkolat a mennyezeten. Az előtértől jobb- ic-bolra a mosdók, fürdők... A tervező, Bachmann Zoltán kiegészíti a látványt: „még nem teljesen kész o belső terem, fe­lül, körben a falon színes fa- intarzia fut majd végig, — mond­ja. Garamvölgyi Miklósáé, az óvoda vezetője megerősíti azt, amit a kívülálló látogató legfel­FeJavatták a kishajmási agyagüzemet Az új Szem etső mintatermékei (Tudósítás .az 3. oldalon)1 jebb csak sejt, „kitűnő a terem akusztikája, pedagógiai szem­pontból is jó a belső kikép­zés . ..” A modern gyermekbútorokon kis állatfigurák, - játékok, ame­lyeket a gyár dolgozói készítet­tek szabad idejükben, — ezzel mintegy feltéve a koronát a munkájukra. Mert itt jószerint mindent maguk készítettek o bőrgyáriak. Majd egy esztendeje annak, hogy a Városi Pártbizottság fel­hívással fordult a pécsi vállala­tokhoz, intézményekhez: „épít­sünk óvodát!" Ez a felhívás, mozgatta meg a Pécsi Bőrgyár vezetőit, dolgozóit is, - no meg az a tény, hogy eddig minden esztendőben nemet kellett mon- danl néhány szülőnek - és el­határozták: a már meglévő böl­csőde, óvoda korszerűsítésével egyidőben, jórészt saját erejük­ből, új óvodát létesítenek o gyárban. Most, oz avatás nap­ján jólesik beszélni arról Is, hogy ez első időben bizony elég sok volt o tamóskodó ember: úgy vélték, Hogy o bórgyáriak a fellegekben járnak, jószándé­kukban túl sokat markolnak. Mert a tervek egyáltalán nem voltak „kishitűek". Már a számszerű adatok is sokat mondanak: az új, igen korszerű óvoda felépítése, a ré­gi bölcsőde—óvoda korszerűsí­tése összesen 2,5 millió forintba került Ezt úgy teremtették elő, hogy a részesedési alapból 350 ezer forintot áldoztak rá, 300 ezer forint jött össze azokból az egy százalékokból, amelyeket a dolgozók ajánlottak fel a fize­tésükből öt hónapon keresztül. A Városi Tanács 200 ezer forint­tal segített, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola alkotó kollektívája pedig úgy, hogy jó­szerint társadalmi munkában készítették el a terveket. És ami talán a legfontosabb, forintok­ra ótszámíthatatlan segítség: az a 14 ezer óra társadalmi munka, amelyet a gyáriak, és segítőtársaik végeztek. Mert se­gítőik is akadtak: a pécsi Ki­lián és Petőfi laktanya katonái, a Gyógyszertári Központ dol­gozói, — akikkel a gyári brigá­dok már korábban is kapcso­latban álltak. De segített az or­szág minden részéből, mind­egyik „cég”, amelyekhez ilyen vagy olyan anyagért fordultak. És még egy utolsó, nem kevés­bé meglepő adat: tavaly ősszel volt az első kapavágás, s alkot­mányunk ünnepére már kész az óvoda. A nagy alkalomra eljöttek a megye és a város párt-, állami és tömegszervezetainek képvi­selői, — és ott voltak a munká­sok — szülők is, akik sok-sok órát áldoztak szabad idejükből, hogy a börgyáriak többéves vá­gya végre megvalósulhasson. A legjobban dolqozók, legtöbbet serénykedők jutalmat kaptak az avatás alkalmából, — de a leg­nagyobb jutalom az, hogy az idén szeptemberben talán már senkinek sem kell nemet mon­dani: 70 óvodásgyerekkel töb­bet tudnak majd elhelyezni . . . — D. Kónya — Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 226. szám 1974. augusztus 18., vasárnap Ara: 80 fillei Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja i > i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents