Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-17 / 225. szám

1974. augusztus 17. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Szél fújja, eső mállasztja Fél évvel ,*Pécs köztisztaságának vizsgálata" után 24,5 millióról 719 milliós forgalom Negyedszázados jubileumát ünnepli a TflZÉP Újabb városrészeket kapcsolnak a szemét- szállításba Műanyag szeméttároló edények — Szép fényképet készíthet erről a szemétkupacról, itt van már ki tudja mióta — mondja egy idős ember, amikor látja, hogy fotóriporter kollégám fény. képezőgépével célbaveszi az új- mecsekaljai házak előtti egyik szeméthalmot. Ügy tűnik, hogy ebben a városrészben most a közterületeket elsősorban a sok épület, illetve lakás belső átala­kításából származó törmelék, hulladék szennyezi. A Körösi Csorna Sándor utcában például a járdán a szeméttároló edények mellett papírdobozokba rakott bontási törmeléket, papírhulla­dékot láttunk, nem éppen az utca tisztaságának díszére. Két­ségtelen; a szemét nem marad­hat a lakásban, valahova el kell helyezni. Az helyes, hogy például a bontásból származó hulladékot nem a konténerek­be teszik, mert kiürítéskor meg­rongálhatják a szemétszállító autó berendezését De az már korántsem helyeselhető, hogy ezek a hulladékok „sorsukra maradnak”, nem egyszer, eső mállasztja, a szél hordja, Ha jön a dinnyeszezon A Torr Imre utcóban különös fogadtatásban részesül a szem­lélődő. Végig a gyalogjárdán sorakoznak a szemáttóroló kon­ténerek, naponta kerülgetik a gyalogosok. A belőlük áramló orrfacsaró bűz tisztes távolság betartására készteti a járókelő­ket Ki a megmondhatója an­nak, hogy az elkészült tároló­helyek — betonfalak is épültek bújtatásukra — helyett miért a járdán parkolnak a konténerek? A Steinmetz kapitány téri új lakótelepen papírhulladékokat kerget a szél. Fújja, hordja az úton, a gyepen, aztán egy részét betereli például a Váci M. utca 14. sz. ház elé. — Különösen a por okoz sok bosszúságot a ház lakóinak — mondja Mizsei Lajosné házfel­ügyelő. — Az épület előtti asz­faltozott területet víztömlőből nem szabad mosnom, a locsoló­kocsi pedig ezt a területet nem tisztítja. Azaz tegnap először ka­nyarodott a kocsi errefelé. Be­lepi a por a lakásokat Még fo­lyik az építkezés itt a környé­ken, onnan is kapjuk az „ál­dást”. Mindennek ellenére szép ez a városrész, csak a tisztasá­ga hagy még kívánni valót. A lyukas KUKA-edényekből is ki­ömlik a szemét, az ételmara­dék. Ha bejön a dinnyeszezon, akkor még rosszabb lesz a hely­zet, bűzösebb a levegő. Az ablakon ki az utcára Miközben beszélgetünk, park­őr közelít felénk, hegyesvégű botjával gyűjtögeti a gyepen „futkározó” papírhulladékot.-— Rendszeresen járom ezt a területet — mondja. — Nem­csak az eldobált papírokat kell összegyűjtenem, hanem sok az olajosrongy, egyéb hulladék is, amelyeket néhány autós hogy szanaszét. Nem is ezért panasz­kodom főként, hiszen össze kell szednem, ez a munkám, de higgyék el, néhány lakó nem so­kat törődik a tisztaság védel­mével. Sorsára hagyott bontási törmelék Halkabbra fogja a szót: — Estefelé, sötétedéskor, ha itt állna mondjuk egy fél órát, látná, hogy vannak, akik a la­kásuk ablakain hajítják ki a kü­lönböző szemetet. Hullik az em­berek nyakába, járdára, park­ra ... Pedig mindenkinek köte­lessége lenne óvni környezetét a szennyeződéstől, megérdemel­né ez a szép lakótelep ... Javában folyik az építkezés Pécs legújabb lakónegyedében, Kertvárosban is, de mindjobban rendeződnek, szépülnek a város­résznek a már elkészült negye­dei. „Fűre lépni tilos” — fel­iratú táblák hívják fel a figyel­met a parkok, füvesített terüle­tek védelmére. Új, alumínium szeméttároló konténereket he­lyezett ki a Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat. Tiszta, parkosított a Julianna, a Zsu­zsanna és még számos szép­nevű utca. De láttunk egy kis „életképet" is, — ami nem szol­gálta a tisztaság védelmét öklömnyi kisfiú cipel egy sze­méttel teli műanyagvödröt a konténerhez, de — látom mesz- sziről — nem éri fel a konté­ner tetejét nem tudja kinyitni, hiába igyekszik. A próbálkozást abbahagyja és — jobb meg­oldást nem találva — a vödör tartalmát a konténer mellé önti, aztán mint aki jól végezte a mama, vagy a papa által rábí­zott feladatot indul vissza a lépcsőház felé. A szél pedig máris belekap a szemétbe és hordja a gyepesített terület­mennyisége, sem elhelyezésük nem megfelelő, javításuk, tiszto­gatásuk elhanyagolt, fertőtlení­tésük pedig egyáltalán nem megoldott. ..” Szeptemberben limlom-napok A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat főmérnöké­vel, Pfeffer Elemérrel beszél­gettünk a város köztisztaságá­ról. — Igen, ismerem a NEB vizs­gálatát annak megállapításait — mondta. — Vállalatunk az­óta is igyekszik, hogy mindjob­ban tisztán tartsa a várost Pél­dául a kozármislenyi termelő- szövetkezet melléküzemágával kialakítottuk az alumínium kon­ténereket amelyeket Kertváros­ba helyeztünk ki. Ami a KUKA- edényeket illeti: megrendeltünk 1000 darab műanyagedényt — ezek ürítése zajmentes lesz, így az éjszakai és a kora hajnali órákban is tudunk szemétszállí­tást végezni, amikor még nincs jelentős közúti forgalom. Töb­bek között Kertváros, Patacs te­rületét is bekapcsoltuk a rend­szeres szemétszállításba és a jövő évtől megszervezzük a nem szilárd útburkolattal ellátott Do­nátus, Bálics, Pécsbánya, Pécs- szabolcs, Pécsújhegy utcáiból is a szemétszállítást. Szeptember­ben ismét rendezünk lomtalaní­tást, az úgynevezett „limlom" napokon díjmentesen elszállít­juk a nem háztartási szemét fo­galma alá tartozó holmikat. — Panasz volt és van a sze­métgyűjtő edények fertőtleníté­sére . . . — Jó hírrel szolgálhatok. Sa­ját költségünkön elkészítettük a konténermosó berendezést, ez mint egy „pótkocsi” fut az ön­tözőautó után és nagynyomású vízzel mossa az edényeket. A szemétgyűjtők fertőtlenítését, mosását — mivel ez PIK-fel- adat, — a PIK nálunk megren­deli és térítés ellenében elvé­gezzük. Elszállítják a bontási szemetet is — Az „újmecsekaljai specia­litás", a bontott anyagok utcai tárolása? — Ezek az anyagok valóban nem tartoznak a háztartási sze­mét fogalmához, tehát csak kü­lön megrendelésre szállítjuk el. Kérjük a lakókat, jelentsék ná­lunk ilyen irányú kérésüket és „filléres összegű” térítésért el­szállítjuk. Csak azt ne tegyék, hogy az utcára hordják, mert ez egyrészt a környezetet szeny- nyezi, másrészt még büntetést is kiszabhatnak ezért a hatóságok. Az a véleményem, hogy a vá­ros köztisztaságában érdekel­tek, a mi vállalatunk, a PIK, a házfelügyelők további közös munkával segítsük a tisztaság megóvását. Ehhez a munkához kérjük a lakók megértését is, jóindulatú segítését Korábban szervezési hiányosságokból vál­lalatunktól csak késve rendelték meg például az újonnan át­adott lakások szemétszállítását Lényegesen javult a helyzet: most már a tervező, a beruhá­zó is értesít bennünket, kérik véleményünket, a beruházások átadásánál mi is ott vagyunk, tehát időben tudunk intézkedni. A város új lakótelepeinek tisz­tasága is közügy. Vállalatoké, lakóké egyaránt „A munkát a FAÉRT telepen ' kezdtük meg. Ott tanultunk kö- j bözni fűrészárut és az eladási bizonylatokat kiállítani. Né- ' hány nap múlva bevonultunk j mostani székházunk három he- » lyiségébe, ahol egy pingpong asztal körül nyolcán helyezked­tünk el és igyekeztünk dolgoz­ni — szakmai és adminisztrá­ciós ismeretek nélkül.” E sorokat a volt Pécsi Tüze­lőszer és Építőanyagértékesítő Nemzeti Vállalat egyik alapító tagja írta. Visszaemlékezve 1949. augusztus 17-re, a válla­lat megalakulására. Azóta hu­szonöt esztendő telt el, s a jogutód ma ünnepli alapításá­nak Negyedszázados évforduló- ját. A megalakulás évében alig hetvenen dolgoztak a Baranya és Tolna megyei hatáskörrel műkö­dő vállalatnál. Abban az idő­ben mindössze tíz telephelye volt a TÜZÉP-nek. Tüzelőanyag forgalmát kizárólaq a pécsi er­dőkben vágott fára -alapozta, mert szén értékesítéssel 1949- ben a TÜZÉP még nem foglal­kozott. A telepeken a fenyő fű­részárun, a cementen és a mészen kívül más építőanyagot még nem árusítottak. A cserép és tégla eladását akkor még közvetlenül a gyárak intézték. Nehéz körülmények,' korszerűt­len telephelyek és szerény áru- választék jellemezte a TÜZÉP- et közvetlen a megalakulását követő időszakban. Az első esz­tendőben lebonyolított forga­lomról nem áll rendelkezésre statisztika. Viszont 1950-ben 24,5 millió forint értékű tüzelő és építőanyagot adtak el a TDZÉP telepeken. Huszonnégy évre rá, tehát az elmúlt esz­tendőben mintegy 719 millió fo­rintot tett ki a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP forqalma, E két adat is hűen tükrözi azt q hatalmas fejlődést, amelyet a vállalat az elmúlt negyedszázad alatt elért. Az ötvenes évek elején a hirtelen megnőtt építési kedv igen nagy feladatokat rótt a TOZÉP-re. A lakossáq igényei­nek maradéktalan kielégítését nehezítette a különböző építő­anyagok hiánya. Később foko­zatosan nőtt a választék; a TÜZÉP telepeken megjelent a pala, a mozaiklap, a vb.-geren- da és a különböző áthidaló födémelemek. 1954-től a lakos­ság már a nyílászárókat is a TÜZÉP-től szerezhette be. Garay Ferenc Élen járnak a megye városai, falvai Némi javulás Fél éve, hogy a Pécs városi és járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság elkészítette Pécs köz- tisztaságának vizsgálatát össze­foglaló jelentését, amelyben a népi ellenőrök tapasztalta szá­mos hiányosságot leírtak és több javaslatot is tettek a köz- tisztaság védelmének érdeké­ben. Hiányolták többek között a kertvárosi lakótelep szemét- gyűjtésének úgyszólván teljes megoldatlanságát Azóta a hely­zet sokat javult A városrészt bekapcsolták a rendszeres sze­métgyűjtésbe, kihelyezték a kon­ténereket Van javulás általá­ban az utcák, terek tisztításá­ban is. Ennek ellenére azonban még mindig „áll” a vizsgálat számos észrevétele. Csak néhány idézet a jelentésből: .Joggal kifogásoljuk, ha a szemétgyűj­tő edényeket közterületen, ut­cán, fárdán tárolják...” „A nem háztartási szemét például az építési hulladék, illetve anyagmaradvány elszállításáról sok esetben nem történik gon­doskodás ... Ennek jellegzetes formája a bontott anyag hely­színen hagyása . . .” „Vannak fi­gyelmetlen emberek, akik a sze­méttárolók mellé dobálják a hulladékot. i.” „A kukás gyűj­tőterületeken sem az edények A társadalmi összefogásra több lehetőség van Pécsett Lassú a fejlődés Baranyában a társadalmi munka szervezé­sében és emiatt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke is elmarad az országos átlag­tól. A lemaradás okai közé tartozik, hogy a meglévő társa­dalmi munkavégzés területei mellé nem kerestek újakat, a szocialista brigádok vállalásaira nem fordítottak kellő gondot, illetve a különböző társadalmi szervezetekkel sem volt kielégítő az együttműködés. Hiányzott a társadalmi munka egységes nyilvántartási és elszámolási rendszere, valamint az is érez­tette a hatását, hogy a taná­csokon hosszú ideig nem volt gazdája a társadalmi munká­nak. Tavaly mór történt némi előbbrelépés ezeknek a prob­lémáknak a megoldásában: többek között egységes elszá­moló árakat, és nyilvántartást, valamint új jutalmazási irány­elveket dolgoztak ki. Részben ezeknek a változásoknak kö­szönhető, hogy az elmúlt év­ben már 44,4 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a megye lakossága, az 1972. évi 25,5 millióval szemben. így az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 103 forint Ez az adat azonban még lemaradást példáz, hiszen az országos át- j lag 150 forint. Városonként ösz- szehasonlítva az értékeket, a következő képet kapjuk: 1972- ben Komlón egymillió 163 ezer. Mohácson kétmillió 640 ezer, Szigetváron 750 ezer, Pécsett pedig egymillió 970 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a lakosok. Tavaly Kom­lón egymillió 26 ezer, Mohá­cson négymillió 275 ezer, Szi- getvárott egymillió 236 ezer, Pécsett tízmillió forint értékű munkával járultak a városlakók a települések fejlesztéséhez. Ha a társadalmi munkaóra megoszlását vizsgáljuk a me­gyében, megállapíthatjuk, hogy az 1972-ben ledolgozott három­millió 664 ezer 30 munkaórá­val szemben, tavaly hárommil­lió 317 ezer 250 órát dolgoztak. Bár közel 10 százalékkal csök­kent a munkaórák száma, ör­vendetes, hogy az értékesebb szakmunka és gépi fuvar mun­kaóráinak száma növekedett. A társadalmi munka sajátos formájának tekinthető, a lakos­ság önkéntes pénzbeni hozzá­járulása is valamely fejlesztési célkitűzés megvalósításához. Pécsett, az MSZMP Végrehajtó Bizottságának felhívása nyomán kibontakozott az „Építsünk óvo­dát" elnevezésű mozgalom, melynek keretében Pécs lakos­sága mintegy négymillió forin­tot és 200 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Tavaly egyébként Boly ért el ki­emelkedő eredményeket és így a mohácsi járásban végzett összes társadalmi munka érté­kének egynegyedét alkotta. A falvak többségében főleg üt­és járdaépítésnél, vízhálózat bővítésnél és sportpálya építé­sénél segédkezett a lakosság. Részben a társadalmi munká­val elért eredményeknek kö­szönhető, hogy Pécsvárad nagy­község tavaly a „virágos köz­ségért” mozgalomban a Me­csek Keleti Intézőbizottság első helyezését érte el. Szentlőrincen a tanárok és o diákok egyaránt segédkeztek az úttörőház épí­tésénél. ösztönző hatású a megye te­lepülései számára, hogy idén is 600 ezer forintot osztanak majd el a „Baranya megye legtisz­tább, legkulturáltabb települé­se" mozgalomban kiemelkedő eredményeket elérő községek között. Ami pedig az idei év első félévében végzett társa­dalmi munkát illeti: Pécsett két­millió 256 ezer, Szigetvárad: 340 ezer, Mohácson 589 ezer, Komlón 757 ezer, a szigetvári járásban egymillió 800 ezer, e A vállalat kivette részét a természeti csapással sújtott te­rületek qondjainak mielőbbi megoldásából is. így például az 1956-os jeges árvíz idősza­kában több mint ötvenezer va­gon építőanyagot szállított az árvíz sújtotta vidékekre Duna- földvártól Mohácsig, ahol 3300 lakóház dőlt össze, vagy ron­gálódott meg. A TÜZÉP időközben bővítette profilját, eqyre több cikket ho­zott forgalomba. Emellett nőtt a szolgáltatás színvonala is. A hatvanas évek elején létrehoz­ták az első megrendelő irodá­kat és bevezették a házhoz fu­varozást Pécsett, Szekszárdon és Dombóváron. A TÜZÉP át­vette a szövetkezeti kiskereske­delem és az építőipari szövet­kezetek építőanyaggal történő ellátását. Koirszerűsítették tele­peiket. bővítették a raktárakat, iparvágányok épültek, s meg­nyíltak az első bemutatótermek is. Amelyekben megjelentek a fürdőszoba berendezések és felszerelések, fajanszáruk, vas­műszaki és barkácsolási cikkek, A profil bővítése, a vállalati önállóság növelése, az egyre kulturáltabb szolgáltató tevé­kenység 1968 óta érződik mind erőteljesebben. Azóta a TÜZÉP megszervezte a tüzelő és épí- tőanyaq házhozszállítást is. A TÜZÉP megalakulása óta több szervezeti átalakulást ért meg. A legutolsót ez év janu­árjában. Idén egyesült ugyanis a Pécs—szekszárdi TÜZÉP a ka­posvári testvérvóllalattal. Azóta regionális jelleggel véqzj a la­kosság valamint a többi part­ner ellátását. A nagyvállalati rendszer illetve forma nagyobb gazdasági erőt, az eszközök jobb kihasználását, magasabb fokú szervezettséget tételez fel. Az egyesített vállalat, amely a Dél-dunántúli TÜZÉP q^y^e hallgat, ebben az esztendőben egymilliárd 232 millió forint bruttó árbevételt szeretne el­érni. A ma rendezendő jubileumi ünnepély részvevői lesznek a vállalat Somogy megyei telepei­nek képviselői is. Természetes ez annál is inkább, mert a pé­csi illetve a kaposvári TÜZÉP alapításának dátumát mind­össze két nap választja el egy­mástól. siklósi járásban hárommillió 3 ezer, a sásdi járás 655 ezer a pécsi járásban négymillió 569 ezer, a mohácsi járásban pedig egymillió 49 ezer forint értékű munkát végeztek a la­kosok. A közelmúltban a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának kongresszusi felhívása nyomón széles körben bontakoztak lei olyan versenymozgalmak, me­lyek hatással vannak a városok, községek fejlesztéséért, szépíté­séért, a lakóterületi ellátás javí­tásáért folyó akciókra. Ezek a mozgalmak szintén kötődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának felkészülé­séhez és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó meg­ünnepléséhez. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkársága is felhívással fordult a tanácsokon és a népfront bi­zottságokon keresztül a lakos­sághoz. Az „Építsük, szépítsük városainkat”,, falvainkat moz­galmon belül társadalmi össze­fogással lehetőség nyílik a la­kások, egészségügyi, közokta­tási, szociális létesítmények to­vábbá utak, járdák, közművek építésénél, karbantartásánál való segítségre. Ugyancsak te­vékenykedhetnek a lakók a la­kóhelyük szépítésében, tiszta­ságának megőrzésében, vala­mint parkok, sportpályák létesí­tésében. A tanácsoknak, nép­front bizottságoknak pedig a társadalmi, gazdasági szerveze­tekkel együttműködve segíte­niük kell a kezdeményezések megvalósítását

Next

/
Thumbnails
Contents