Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-14 / 222. szám

6 DUMANTOLI NAPI© 1V74. augusztus M. Számolva az „uborkasze­zonnal”, némi aggodalom­mal vártuk (elhívásunk ered­ményét. Időközben ugyanis beköszöntött a minden ed­digi nyarak egyik legfor­róbb július vége, augusztus eleje, ami áldás volt az ara­tóknak és az üdülőknek, de annál kevésbé lehetett ser­kentő hatása a levélírókra. Ennek ellenére elmondhat­juk, hogy a kérdések több­ségét, jóval a megadott ha­táridő előtt megkaptuk kom. lói olvasóinktól. Végül any- nyit még, hogy az előző fó­rumaink szereplőihez ha­sonlóan a bányászváros lakosai is elsősorban közér­dekű, az egész várost érin­tő problémákra kérnek vá­laszt a tanács vezetőitől. FORUM Á komlóiaké a szó PETŐ JÓZSEF vájár, Mecsekjánosi A menetrend nem igazodik a műszak- váltáshoz Községbeli bányásztársaim nevében teszem fel az alábbi kérdést, vagy inkább kérésün­ket. Jóllehet, nem is a tanács hatáskörébe tartozik a problé­mánk megoldása, mégis bízunk abban, hogy a közreműködés eredménnyel jár. Már több mint két esztendeje annak, hogy a Kossuth-bányán megváltozott a műszakváltás időpontja, amit sajnos nem kö­vetett nyomon az autóbusz me­netrendjének ehhez igazodó megváltoztatása. Ennek követ­kezményeként délben és este »Ikalmatlan számunkra a busz indulása, mert nincs elég időnk az átöltözésre. Kérjük a tanács közbenjárását ahhoz, hogy a VOLÁN 12. Vállalat (MÁVAUT) állítson be egy 12 óra 30 és egy J0 ára 30 perckor Induló járatot Jánosiba, Komlóról pedig egy 13 és egy 21 órakor induló autóbuszt­Az is megfelelne számunkra, ha a Jánosin át közlekedő tá­volsági buszok, legalább egy kijelölt helyen megállnának és bevinnének bennünket Komlóra. Nagyon kedvező lenne az is, ha a 2 óra 05 perces járat, nemcsak az iskolanapokra, ha­nem minden munkanapra meg­maradna. VÁLASZ: Ez ideig nem volt tudomásunk a bányában történt műszakvól- tozásról, s mint kiderült, erről a munkahelyükön sem tettek említést az érdekeltek. De most, hogy a levél nyomán Pető Jó­zseffel is beszélgettünk és tisztáztuk a menetrenddel kap­csolatos problémákat: közöl­hetjük, hogy az érdemi intéz­kedés folyamatban van. A VO­LÁN Vállalat komlói özemegy- sége a kért módosításokat rö­vid időn belül megoldja. Kéré­sünk az, hogy a jövőben az utozóközönség az ilyen igényeit a területileg illetékes tanács­taggal egyetértésben a Városi Tanács műszaki és közlekedési osztályához, vagy közvetlenül az üzemegységünknél jelentse be. Ezzel időben elkerülhetik a le­vélíró által felsorolt kellenet- lenségeket. DK. BERÉNYI ISTVÁN­Mecsekfalui út 2. Legyen azé, aki megmunkálja... Szép látványt nyújtanak a komlói „Kökönyösi” domb par­cellákra osztott kiskertjei, me­lyek nagyszerű példái az embe­ri leleményességnek, szorgalom­nak. Véleményem szerint — amely minden bizonnyal sokak véleményével találkozik — to­vább lehetne növelni a parcel­lák számát a még meglevő 120 kataszteri hold parlagterülettel. Ezek nagyrészén a talaj minősé­ge is indokolná különböző gyü­mölcsfélék, köztük elsősorban a meggy és a feketeribizli telepí­tését. Az említett gyümölcsfaj­ták nagy előnye, hogy a mada­rak és a vadak kevésbé káro­sítják, mint a másfajta gyümöl­csösöket Aztán vannak olyan magánterületek is, melyeket a tulajdonosaik nem gondoznak. Véleményem szerint ezeket a területeket minimális bér elle­nében ki kellene adni azoknak, akik hajlandók a megmunkálá­sára. Végül, még egy kérdés ami — ha el is tér a fenti témától — ugyancsak közérdekű. Mi az akadálya annak, hogy a helyi buszmegállók előtt legalább egy-egy padot elhelyezne a ta­nács, vagy éppen a VOLÁN Vállalat. Ugyanis nem egyszer negyedórákat kell várakozni a buszra, ami fárasztó az öregek­nek, csakúgy mint a kisgyerme­kes mamáknak. VÁLASZ: A levélben említett 120 ka­taszteri parlagterület túlnyomó részét a tsz használja, illetve csak használná, mert a rossz talajviszonyok miatt sem szántó, sem kerti művelésre nem al­kalmas. Ezért az 1973. évi ta­vaszi határszemlén egy szak­emberekből álló bizottság java­solta a terület eredeti művelési ágának megváltoztatását. E ja­vaslatnak megfelelően a jövő­ben legelőként hasznosítják a területet. Ami pedig a magán- tulajdonban levő gondozatlan kerteket illeti, az idei ugyan­csak tavaszi határszemlén 11 ilyen kertet találtunk kij>. 9 ka­taszteri hold területtel. Ennek egyrészét a tanács felszólításá­ra megművelték, másrészük a tanács, illetve a tsz kezelésébe került, legelőterületként, mivel kerti művelésre szinte teljesen alkalmatlan. Végül az utolsó kérdésre vá­laszolva annyit, hogy a padok elhelyezésére csak az autóbusz végállomásokon találtunk al­kalmas helyet, ahol gondoskod­tunk az elhelyezésükről. Sajnos, sok megállóban nincs lehetőség erre, mert a le- és a felszálló­hely azonos az amúgy is szűk járdával, ahol nagymértékben akadályozza o gyalogosforgal­mat MAYERHOFF JÓZSEF Mecsekjánosi Ha már nincs járdánk... A mecsekjárosi Fő utca a község egyik legrégibb telepü­lése. A meglehetősen szűk ut­cákban nincs lehetőség a jár­daépítésre, amit még az is súlyosbít, hogy a lakóházak kö­zött vízelvezető árok van. Ennek lefedésére helyi tanácstagunk közvetítésével engedélyt kértünk a Városi Tanácstól, azzal az in­dokkal, hogy ha már nincs jár­dánk, legalább az úttestet te­gyük alkalmassá a közlekedés­re. A lefedéssel járó munkát és ennek költségeit a fentebb már említett engedély birtokában szívesen vállalnák az utca la­kói. VALASZ: A KPM Közúti Igazgatósága elvileg már hozzájárult a csa­padékvízelvezető árok lefedésé­hez. Azonban ennek végrehaj­tását megelőzően kivitelezési tervdokumentációt kell benyúj­tani a KPM-hez, mert csak ez­után kerülhet sor a végleges engedély kiadására. Ha kissé ijesztően hangzik is a fentebb említett „tervdoku­mentáció”, ez lényegében abból áll, hogy egy községbell szak­embert kérjenek meg a lefedés műszaki megoldásának leírásá­ra. Amennyiben ennek formai, szakmai megfogalmazása ne hézségekbe ütközne, úgy az ez­zel kapcsolatos teendőkre kész­séggel ad felvilágosítást a Vá­rosi Tanács műszaki osztálya. ÁRPÁS FERENC Ősz u. 1/2. Kétezer gépkocsi­tulajdonos nevében Még a múlt évi tanácsvélasz- tásokat megelőző jelölógyűlése- ken hallottuk, hogy a szolgálta­tások javítására, többek között egy AFIT szerviz is épül Komlón. Vörösünkben kb. kétezer sze­mélygépkocsit tartanak nyilván, ezért úgy véljük, ha valahol, ak­kor Komlón nagyon esedékessé vált az autószerviz létrehozása. Szeretnék választ kapni arra, hogy ennek állítólag már terv­bevett építését mikor kezdik meg, és mikorra várható az üzembehelyezése? VALASZ: A IV. ötéves terv során beter­veztük az AFIT szerviz megépí­tését. Az országos szervizháló­zat kialakítása során felmerült többletköltségek miatt az ága­zati minisztériumok által létre­hozott bizottság felülvizsgálta a fejlesztési programban sze­replő településeket, és többszöri tárgyalások ellenére is Komló várost törölte. Azóta többszö'- jártunk az illetékes miniszté- tériumban, és végül országgyű­lési képviselőnk közbenjárására megállapodás született, melynek értelmében a Baranya megyei Tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából 1975. évben a beru­házás megkezdődik, és az V. ötéves terv elején Komlón is üzemel egy 125 000 óra kapa­citású AFIT szerviz. A komlói Fórumunk következő részét lapunk augusztus 28-i számában közöljük. Korai volt a bizalom A Dunóntúfj Ntpló két ízben is foglalkozott a pécsi Kálvin u. és a Jókai utcai emeletrá­építésekkel kapcsolatos súlyos kivitelezői hiányosságokal. A legutóbb Geliys 31-én) megje­lent cikkben már megszólaltat­ták a beruházó és a kivitelező vállalat vezetőit is, akik ezúttal szavukat adták, hoqy a további emeletráépítések során a leg- messzebbmenőkiq figyelembe veszik a lakók érdekeit. Meg­nyugvással olvastuk, hogy a háztömb Jókai utcai lakóit már megkímélték attól a sok kelle­metlenségből, amiben hosszú hónapokon át részesültek a Kálvin utcai szomszédaik. Bizalommal vártuk hát a fej­leményeket, amelyek látszólag rendben haladtak a maguk út­ján. Kezdődtek azzal, hogy már hosszú hegekkel ezelőtt lebon­tották fejünk felett a tetőt, amit annak rendje módja sze­rint követett a csupaszon ma­radt padlástér „leszigetelése”. Fegyelmezetten vártuk az ideig­lenes átköltöztetésről szóló ér­tesítést, amit néhány lakó már kézhez is kapott, — amikor bekövetkezett a legkellemetle­nebb meglepetés. Augusztus 10 —11-i nagy esőzés alaposan „levizsgázta'ta" a padlásszige­telők munkáját, amelynek azon-, ban uii vallottuk a legnagyobb kárát. Lakásaink többsége a szó szoros értelmében zuha­nyozóvá változott, mert a rosz- szul szigetelt padlástérről le- csurgó víz átáztatta a konyhát, a szobák mennyezetét. Volt olyan lakás, ahol a mennyezet egy része rászakadt a bútorok­ra, nem is beszélve arról, hogy az egész vasárnapunk ráment az „árvízvédelemre”. Az emlé­kezetes nap után pótolták ugyan a durva mulasztást, amit reméljük, nyomon követ majd a felelősségre vonós is. A Jókai utca 46., 48. számú ház lakói Bizonyára lennének követőink Köztudomású, hogy Harkány lakossága az utóbbi 20 évben megduplázódott, s ennek ará­nyában a nyugdíjasok tábora is mindinkább gyarapodik. A sajtó, a rádió, a tv tudósításai, riportjai egybehangzóan si­keres kezdeményezésnek tekin­tették a fővárosban, de már vi­déken is (pl. Tatabányán) a nyugdíjas-házak létrehozását, amelyről talán mondani sem kell, hogy milyen segítséget je­lent az idős, de főként bete­Az olvasó véleménye Néprajzi gyűjtemény Bogidon A Dunántúli Napló 1974. jú­nius 26-i számában a fenti cím­mel a baranyai falumúzeumok helyzetével foglalkoztunk. A cikkben a honismereti szakkö­rök megyei referense elmon­dotta, hogy a bogádi iskolában összegyűjtött néprajzi anyag nagyrésze elkallódott, miután a gyűjtő pedagógus házaspár el­költözött onnan. Ezzel kapcsolatban az érin­tett iskola igazgatója levélben közölte velünk, hagy a gyűjte­mény teljes értékében, gondo­zotton ma is megtalálható az iskola helyiségében. Dr. Vargha Károly, a pécsi Tanárképző Főiskola tanszékve­zető tanára, a honismereti szak­kör megyei szakreferense a kö­vetkezőkben adott magyarázatot lapunknak: nyilatkozatában el­sősorban az összegyűjtött szel­lemi néprajzi anyagra (magnó­szalagok, írásos anyagok) gon­dolt, illetve arra, hogy a tárgyi gyűjtemény nem fejlődik to­vább. Már a múlt század végén is táncoltak a harkányi Anna-báiokon A Dunántúli Naplóban meg­jelent harkányi Anna-bálról szó­ló riportban ismét szerepel az a téves adat, mely szerint Har­kányban most volt a 15. Anná­ból. Bizonyára önöktől' vette át a budapesti rádió is ezt a téves adatot. A valóság az, hogy még ma is több száz egykori bálozóval tanúsíthatnánk, hogy a 40—50 év előtti Harkányi Annq-bálo- kon igen jól éreztük magunkat De ugyanezt mondták szüléink is, akik a múlt század végén táncoltak a harkányi Anna-bá- lokon. Talán még az országos hírű színészeink is részt vettek azokon, hiszen a — sajnos már szintén lebontott — köralakú harkányi színházban annakide­jén Fedák Sári is gyakran szó­rakoztatta a fürdővendégeket és a környék lakóit. Persze ezt a kis tévedést kor­rigálni lehet. De annál kevésbé azokat a súlyos hibákat ame­lyeket az ország egyik legelső gyógyfürdője ellen vétettek egyes meggondolatlan embe­rek, a még stabil Kossuth-fürdő lebontásával, no meg a szín­házépület szanálásával, de ért már helyrehozni nem lehet. Gyakran halljuk, hogy a fejlő­dő városainkban milyen vitát váltanak ki a múlt emlékeit és hagyományait féltve őrző szem­pontok. Harkányban ezek a vi­ták elmaradnak, mert — mi­ként ezt az Anna-bál-ügy is bizonyítja — Harkány és kör­nyéke őslakóit nem kérdezik meg. Ki hiszi el, hagy ez a gyógyfürdő már 150 éves, ha ennek az érdekes múltnak min­den nyomát lassan az utolsó épületét is eltöröljük, a szá­munkra oly kedves szölóföldünk színéről. Ezért kerülhetett annyi téves adat Harkány legújabb monográfiájába is. Dr. K. Csapó Zoltán Szerkesztői üzenetek Sr. IL-né Siklós: A szerződés lejártakor a munkaviszonya meg­szűnik, nem kell, hogy a vál­lalat felmondjon. Szülési segélyt kaphat, ha a szükséges feltéte­lekkel rendelkezik. Mindezekre a munkahelye is pontos felvilágosí­tást tud adni. Felszabadulás e. 16/1. szám alatti lakóknak üzenjük, hogy a DÉDÁ5Z állandóan méri a fe­szültséget, hogy véglegesen meg­szüntethesse a feszültség ingado­zást. Kovács István, Harkány: Nincs tudomásunk arról, hogy a Bá­thory utca a közeljövőben sza­nálásra kerülne. Kovács Andrásné, Pécs: A Baj- mi dűlőn ót Patacsra vezető ut kiépítését belátható időn beiül nem tervezik. A közős haszná­latú dűlőutaknál a következő években is csak szerény fenntar­tási költségekkel járó salakozás­ról lehet szó. Ennek figyelembe­vételével tehát a tanács az út mellett nem tervez kisajátítást. ..Ibolya*9 Jeligére üzenjük, hogy az 1972-es évi 2-es számú tanácsi rendelet értelmében kutya és macska tartásához a háztulajdo­nos hozzájárulása Is szükséges. geskedő nyugdíjasok számára. Nagyon elkelne Harkányban is egy ilyen létesítmény, ahol nemcsak a helybeli, de a kör­nyező községek nyugdíjasai is otthonra találhatnának. Ugyan­is Harkány nemcsak üdülő-, hanem egyúttal gyógyhely Is, ahol az idős emberekre leqln- kább jellemző izületi betegsé­geket is kezelhetnék. E levelet rajtam kívül öten írták alá, a következő ajánlat­tal: Sajót házzal, vagy lakás­sal rendelkezünk, amit, vagy amelyeket a ránk eső rész <jrá- nyában felajánlanánk az intéz­mény létrehozása érdekében. Egyelőre csak hatan, de min­den bizonnyal lennének köve­tőink. Orv. Horváth Istvánná Harkány, Kossuth L u 19. Tavaszra ígérték... Még valamikor a tavasszal olvastuk a Naplóban, hogy az Ágoston téren is elhelyeznek egy tüzelőolaj-töltő, Illetve -szolgáltató állomást. Ma már a nyár közepén is túljutottunk, de a leghalványabb jelét sem látjuk az illetékesek ilyen irányú igyekezetének. Az emlí­tett állomás hiánya annál is inkább kellemetlen, mert a Kór­ház téri megszűnt, ami pedig a Fürst Sándor és az Ipar ut­cai olajkutakat illeti, azok egyrészt távot varrnak, más­részt a főközlekedési ólon bal­esetveszélyes a kis kézikocsival való közlekedés. Ismételt kérdé­sünk: mikor kerül sor a fen­tebb említett töltőállomás el­helyezésére? Az Ágoston tér környék! lakók Magyarázkodás helyett intézkedést várunk Tudomásunkra jutott, hogy a postaládánkat Szentkútra helyezték át, ami nemcsak mész- sze van Kisméfyvölgytől, de még csak útba sem esik, mert két dombot is meg kell mászni ahhoz, hogy elérjük. Érthetetlen, hogy milyen elgondolásból he­lyezték el ilyen messzire, nem töródve azzal, hogy Kismély- völgyben igen sok idős nyugdí­jas lakik. Könnyen elképzelhe­tő, hogy a csapadékos, havas őszi, téli hónapokban fel sem tudnak menni az újságjaikért és nyugdíj illetményeikért Ez ügyben nem választ, vagy ma­gyarázkodást várunk a postá­tól, hanem határozott intézke­dést 4B aláírót Jogi tanácsadó T. N. olvasónk, de többe* is kérdezték, hogy a meg­jelent új rendelkezések mi- , ként szabályozták a nők névviselési jogát? Az 1974. évi I. törvény 26. §-a szerint a feleség a házas­ságkötés után választása sze­rint a) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy b) a férje családi nevét vi­selj a házasságra utaló toldás­sal és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy c) férjé családi nevéhez hoz­zákapcsolja a saját utónevét, vagy d) kizárólag a maga teljes nevét viseli. A megjelent 11/1974, (V. 14.) MT. sz. rendelet 1. §-a értel­mében az anya könyvvezető kö­teles a menyasszonyt a házas­ságkötést megelőzően tájékoz­tatni arról, hogy köteles g há­zasságkötés utáni nevéről nyi­latkozni, mert enélkül házassá­ga nem köthető meg. A‘ házassáq megkötéséig a menyasszony korábbi nyilatko­zatát megváltoztathatja. Ezért azt javasoljuk olvasóinknak; időben gondolkozzanak azon, hogy a. házassáq megkötése után milyen nevet kívánnak használni. Külön kérdés most nem me­rült fel de ide tartozik a há­zasság megszűnése utáni név­viselés kérdése is. Ezért e ren­delkezést is ismertetjük. A jogszabályi előírás szerint a házasság megszűnése, illet­ve érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét használhatja továbbra is. Ha ettől e| kíván térnj ezt a há­zasság megszűnésétől, illetőleg érvénytelenné nyilvánításától számított hatvan nap alatt je­lentheti be az anya könyvveze­tőnek. Ilyen esetben sem visel­heti azonban a volt férje ne­vét a hazásságra utaló toldás­sal ha azt a házasság fennállá­sa alatt nem viselte. A. N. olvasónk kérdezi, hogy az anyasági segélyt — 2500,— Ft-t — milyen fel­tételek fennállása esetén kaphatja meg? Az idén életbelépett rendel­kezések értelmében a szülő nő 1974. július 1. napja utáni idő­ben a 2500 Ft anyasági segély­re akkor jogosult, ha a) a nő terhességének ide­je alatt négyszeri, koraszülés esetén egyszeri, terhességi or­vosi vizsgálaton vett részt és az b) első, flletőleq koraszűlés esetében az eqyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon (20 héten) belül volt Abban az esetben, ha a sző­lő nő a fenti feltételeknek nem felel meg, de legalább egyszer résrt vett terhességi orvosi vizs­gálaton, akkor 1000,— Ft ösz- szegű anyasági segélyt kaphat Balogh B. olvasónk kér­dezi, hogy a lakásrendelet szerint milyen lakás minő­sül összkomfortosnak? Ar 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 2. §-a értelmében összkomfortosnak tekintendő az a lakás, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával, főzőhelyiséggel, für­dőhelyiséggel és W. C.-vel (fürdő- vagy fcütön helyiség­ben), b) kőzmövesítettséggel (vil­lany- és vízellátással, szenny­vízelvezetéssel), e) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanyboj­lerrel, qázmelegítővel, vagy für­dőkályhával) és d) központi fűtési móddal (táv-, tömb-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) rendelkezik, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents