Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-12 / 220. szám

Átfogó ÁKF-vizsgálat zöldség-ügyben Gyengélkednek a tsz-boltok Cölöpökön, indiai cédrusokon nyugszik a. Ég Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Baranya megyei szak­emberei a bet végén fejeztek be egy átfogó vizsgálatot, amelyet a megye nagyobb településein és Pécsett tartottak a zöldség- gyümölcs árusításával foglalkozó üzletekben. Ebben az időszakban tulajdonképpen ők „helyettesítették" a vásárlót, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva vizsgálódtak a boltokban. A tapasz­talatok összegezése, a vizsgálati anyag kiegészítése még folyik, de a közvetlen benyomásokról készült jegyzőkönyvek már rendel­kezésre állnak, — ezért kértük Patacsi Józseftől, az AKF-vizsgálat vezetőjétől egy frissiben készült tájékoztatót. % Milyen szempontok alap­ián néztek körül a baranyai üzletekben? — Társadalmi ellenőrök be­vonásával Pécs, Mohács, Sik­lós, Sásd, Szigetvár és Komló zöldség—gyümölcs boltjaiban tartottunk vizsgálatot. Tájéko­zódtunk az áruellátásról, az áru átvételéről, tárolásáról, az árak kialakításáról, az érté­kesítés módjáról, foglalkoztunk az üzletek tisztaságával és egészségügyi kérdésekkel. Vé­gül azt is megnéztük, hogy ezek a boltok betartják-e a szeszesital árusítással kapcso­latos rendelkezéseket Jártunk a BARANYAMÉK üzleteiben, az Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat nagyobb boltjaiban, az ÁFÉSZ- és tsz-árudókban, és a kiskereskedőknél, — össze­sen — 41 árusítóhelyen. O Milyennek tartják « áru­ellátást? # — A mindennap használatos zöldségfélékből általában megfelelő az ellátás, sőt, bur­gonyából még választékot is tudtak biztosítani az üzletek­ben. A gyümölcsökről már ko­rántsem mondható el ugyan­ez; elsősorban a MÉK-boltok- ban alig volt választék, né­hány gyümölcs pedig szinte állandóan a hiánycikklistán szerepelt. A vizsgált időszak­ban 1—3-féle gyümölcs közül választhattak a vósádók, kivé­ve a pécsi Szabadság utcai üz­letet, ahol négyfélét, s o Sál­tól utcai boltot, ahol ötfele gyümölcsöt kínáltok a vevők­nek. A MÉK-űzletekben — de másutt is — nagyon hiányzott ez idei szezonban a karfiol, az időjárás miatt paradicsomból sem tudták a teljes igényt ki­elégíteni, eltenni való uborkát is csők elvétve lehetett kapni. Tételes felsorolás helyett in­kább egy általános tapaszta­lat: azokban az élelmiszerbol­tokban, ahol a vezetők közvet­lenül a termelőktől vásárolhat­tak zöldség-. gyümölcsfélét, sokkal nagyobb volt a válasz­ték, mint a MÉK-üzletekben, azoknál ugyanis kötött o fel­vásárlási ár. Az élelmiszer- boltok rugalmasabban tudtak alkalmazkodni o napi árhoz, színesíteni tudták készleteiket, s minőségben is jobbat adtok. Csők néhány példa: ringló úgy­szólván egyáltalán nem volta MÉK-üzletekben, az ABC-óru- hózakban viszont igen, s míg a MÉK-boltokban 1—2-féle, az élelmiszer áruházakban gyak­ran négyféle barackot is árul­tak. Külön ki kell térni a tér- ^boltokban? melőszövetkezetek áltál működ- tetett zöldség—gyümölcs bol­tokra, pavilonokra. Tapasztala­taink szerint o termelőszövet­kezetek egy része nem tudja biztosítani a megfelelő áruel­látást, — zömében a MÉK­árukra támaszkodnak, kivétel talán a mohácsi Dunavölgye Termelőszövetkezet boltja. A sásdi Búzakalász Tsz üzlete például elsősorban MÉK-zöld- séget, gyümölcsöt kínál, csak néhány zöldségféle származik a sajátból, ugyanilyen helyzet­ben van a dávodiak három pé­csi árudája, a darányiak sem boldogulnának egyedül, de úgy oldották meg a dolgot, hogy hat másik gazdasággal állnak kapcsolatban. És, hogy a kiskereskedők se maradja­nak ki: véleményünk szerint nagyobb választékot, jobb mi­nőségű árut kínálnak, előbb jelentkeznek primőrökkel, — többnyire nem sokkal mago­sabb áron, mint az említett üz­letekben. Ebben bizonyára a MÉK ármeghatározó szerepe is közrejátszik. • Az üzletekben iáira fel­tűnik az embernek: Üt szebb, ott csúnyább az ugyanolyan osztályba sorolt, ugyanolyan árú zöldség vagy gyümölcs. Mi ennek az oka? O Az ellenőrzés során pró­bálták-e becsapni az ellenőr- vevőket? *?— Három esetben volt több­számolás. Két élelmiszer áru­házban történt ilyen, menti az eladót, hogy anyagi haszna nem származhatott belőle. Ugyancsak három esetben Ke­vesebbet kértek. Szigetváron, a ' 6-os út mellett levő kiskereske­dő lejárt hitelesítésű mérlegsú­lyokkal dolgozott, s táraedé­nyen sem tüntette fel a súlyt, a pécsi Rákóczi utcai maszek az árakat nem írta ki. Kirívó szabálysértés nem történt o jú­lius nyolcadika óta tartó vizs­gálat alatt 0 Nem sok a szeszesital a zöldséget árusító üzletekben? — A rendelet szerint nem. 0. K. I — Az ára átvételével kap­csolatos problémák. A boltve­zetők az előírásnak megfele­lően átveszik a szállítmányt Mennyiségileg rendben van a dolog, de a vezetők esetenként kifogásolják a tárház által szállított ilyen, vagy olyan osz­tályúnak feltűntetett áru minő­ségét Elkészül a jegyzőkönyv, de ezenkívül az égvilágon semmi nem történik, nem áraz­hatják le a kifogásolt zöldsé­get, gyümölcsöt Eladják az eredeti áron — Igaz, válogat­hat a vevő — ami pedig meg­marad, azt jóváírják az üzlet­nek. Konkrét példa; a 26-os pécsi boltban 159 kilogramm első osztályúnak minősített pa­radicsomot sorolt egy osztály­áról lejjebb az ellenőr, mert olyan volt az áru. Forintban ez hat forint helyett 4,60-at je­lentett a vevőknek. A siklósi ÁFÉSZ üzletében pedig a ba­rackot kellett ily módon „lefo­kozni": nyok forint helyett öt­ért árulták tovább. Vizsgála­taink során orra a meggyőző­désre jutottunk, hogy az átvé­tellel kapcsolatos helytelen gyakorlatot meg kefl szüntetni, ennek érdekében ml is meg­tesszük a megfelelő lépéseket. Fagylaltport gyártanak * Pécsett A fagylattkésztiés sokáig gon­dot jelentett a vendéglátóipar­ban: hagyományos módon ké­szült, hosszú ideig tartó főzés­sel, ezért képtelenek voltak kö­vetni az időjárás gyors változá­sait A Jagyiaft forradalmat" a fagylaltpor jelentette, ame­lyet először külföldön alkalmaz­tak, de néhány esztendeje már ezzel dolgozik a Baranya me­gyei Vendéglátóipari Vállalat is. A korszerű, praktikus készít­ményt eddig a Szegedi Paprika- feldolgozó Vállalattól vásárol­ták, a vállalat által kínált - s nem éppen a baranyai vendé­gek szájízének megfelelő - vá­lasztékban. A vendéglátóipari vállalat most úgy segít a gon­don, hogy „házilag" állítják elő a fagylaltport - tehát Pécsett is gyártják már. A fagylaltpor nagy előnye: az üzletekbe csak a port száltitfák ki, néhány perc alatt összekeverik a megfelelő mennyiségű vízzel, és megfő gyasztják. cikk Van-e abszolút" hiány- a pécs-baronyai zöldség­— Igen, o konyhakész z31d- ségféle. A fővárosban mór évek óta megszokott dolog, nálunk egyetlen cég sem vál­lalja ... BP-kút Nagykanizsán Oj üzemanyagtöltő állomás Nagykanizsán. Az elmúlt héten új, nagyteljesítményű üzem­anyagtöltő állomást adtak át Nagykanizsán. A Vár utca vé­gén — a camping lejáratánál — létesült állomás or AFOR és a British Petroleum Company közös beruházásában épült. Várhatóan szeptember elején nyit a töltőállomás gyors-szer­viz üzeme és a gépkocsi-mosó is. A bombázók 30 ÓYe pusztították el I a bajai hidat Uj híd épül a Dunán A négymotoros gépek Ná­polybái szálltok Bójáig. „Ráre­pültek" o hídra, néhány eget­verő robbanás és tovább száll­tak. Lakótelepet nem bombáz­tak, a célzás pontos volt és a félelmetes erejű az U. S. Air Force visszavonult Nápolyba. De a bajaiak számára az élet híd­ja pusztult el az egymáshoz láncolt hatalmas bombáktól. Hiszen a város éppen ezért nem fejlődött, mert 1880-ban nem er­re vezették a Budapest—Újvi­dék—Zimony—Belgrad vasútvona­lot, s a hidat is csak 1911-ben építették fel. Akjcor, éppen har­minc éve, 1944 nyarán annak is vége lett. A harmincötön felüli bajaiak szíve még most is fáj, ha a félelmetes robajra emlé­keznek. De háború volt, s még jó, hogy csak a híd pusztult el. Az új híd megszámlálhatat­lan autót engedett mór át a hátán, hiszen huszonnégy éves. A bajaiak háború utáni össze­fogásának első szép példája volt, amikor 1945. július 3-án a váltós munkásai heti három órát ajánlottak fel az építésére, és mindjárt csatlakoztak hozzájuk a diákok, a kisiparosok, sőt, a kereskedők is. Hiszen éppen a kereskedőknek volt nagyon fon­tos, hogy mielőbb híd váltsa fel a kompot. Később küldöttségek jártak fel az első kommunista közlekedési miniszterhez, Gero Ernőhöz, hogy ne Dunapente- lén, hanem Baján építsék fel az új hidat Aztán 1950 decembe­rében felavatták. Azóta a Duna közepén újra van híd. Ez a szó, hogy „köze­pe" kétszeresen is igaz, hiszen a folyó hosszában is Baja a kö­zéppont, a forrástól o torkolatig terjedő útnak éppen itt van a fele. Mindkét oldalról hosszú autósorok húznak a Dunának ezen közepe felé, de egyszerre Országos szinten 200 millió forintos megtakarítás Kirabolták” a Centrumot Kiürültek az üzletek raktárai az augusztus 10-ig tartó nyári vásár időtartama alatt, helyet csinálva az őszi, téli holmik­nak. A hétvégén, szombaton még egy utolsó „rohamra” in­dultak a vásárlók, de kevés eredménnyel: a szezonvégi ki­árusítás második hetének első napjaiban már elkeltek az iga­zán slágernek számító termé­kek. A Pécsi Centrum Aruház 6 millió forint értékű áruval nyi­tott, s a két hét alatt több, mint a felét értékesítette. Rendkívül keresték a női, bak­fis, lányka ruhákat, a férfi rö­vid ujjú ingeket, fürdőruhákat, női, férfi szandálokat, méter­áruból pedig a selyem és szö­vet termékeket. Kemping nad­rágból, rövid ujjú ingekből, szand.ilokbó1 kevésnek is bi­zonyult a készlet, mivel a má­sodik hét vége felé már nem tudták kielégíteni az igényeket. Konfekció termékekből „bírták oz iramot”, igaz, hogy pótszál­lítmányt is kértek. A nyári vá­sár befejezését követően ma viszont már ismét Centrum Hét­főt rendez az áruház. A Mecsek Áruház egymilliós készlettel nyitott, s időközben félmillió forint értékű árut kért még a nagykereskedelemtől. A cipökészlet teljesen elfogyott, s utánpótlást kellett kérni fürdő­ruhából is. Kevésnek bizonyult a rövid ujjú nyári férfi ing is. Elfogytok a nyári divatcikkek, különösen a táskákat keresték. A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat szakem­bereitől kapott tájékoztatás szerint idén 9 millió 200 ezer forint értékű áruválasztékkal várták az üzleteikben a vásár­lókat. A két hét alatt — leér­tékelt áron — 5 millió 800 ezer forintot forgalmaitok. A tavalyi évhez viszonyítva^ — amikoris a csaknem 8 millió forintos készletből 5 millió kétszázezer forint értékű árut értékesítettek _ ez jelentős emelkedést mu­tat Amíg tavaly átlag 34—35 százalékos, addig idén 37—38 százalékos kedvezménnyel vá­sárolhattak a vevők. Igaz, hogy ehhez hozzájárul az is, hogy idén több volt a 40 százalék­kal leértékelt áru. A leértékelés viszont nem azt jelentette, hogy nem szezonális cikkeket áru­sítottak. Példa erre, hogy leg­inkább a fürdőruhákat keres­ték a vevők. Az idei nyár sze­szélyes időjárása miatt ez idáig meglehetősen keveset használ­hatták volna. Bő választék állt rendelkezésre női, lányka kar­ton, selyem és batiszt ruhák­ból , férfi ballon és szövet öltö­nyökből, zakókból, nadrágokból. A vásár kezdetén kicsit soknak is tűnt a cipókészlet, de a vé­ge felé már kevésnek bizonyult Különösen a szandálokat ke­resték. Végül oz országos szintű gyorsértékelés: A kéthetes nyári ruházati szezonvégi vá­sár — a vásár árualapja 650 millió forint körül volt, az en­gedménnyel több mint 200 mil­lió forintot takaríthatott meg a lakosság, összességében a 30 fővárosi és vidéki Centrum Áruházban 120 milliós forgal­mat bonyolítottak le. A legtöb­ben a Corvin és a Verseny Áru­házát, valamint a miskolci, o pécsi és o tatabányai Centrum Áruházakat keresték fel. csak egyik oldalról lehet fel­hajtani. Mihallk Mihály, a Bajai Vá­rosi Tanács Építési és Közleke­dési Osztályának munkatársa pontos adatokat mond erre:- Huszonnégy óro alatt át­lagosan 15 ára 32 percet áll­nak a sorompók lezárva a gép­kocsik előtt, mert vonat jön. Eb­ből nappal, vagyis hajnali hat­tól este kilencig 11 óra hosszat zárt a hídl Az autósok pedig sietnek, tül­kölnek, káromkodnak. S a mos­tani híd, - természetszerűen a vasútnak adja az elsőbbséget A jó hírt dr. Hamvas József, a Bajai Városi Tanács elnök- helyettese mondta:­— A KPM-ben hivatalosan is eldöntötték: Baján felépítik a második, most már kizárólag közúti Duno-hidotl A tárgyalások már előreha­ladott állapotban vannok. Do­bosi Tivadar mérnök, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága Bajai üzemmérnökségének ve­zetője pontos tájékoztatást ad: — Baján megnőtt a forgalom, s megváltozott o jellege is, sok a nehéz gépjármű. A magyar közlekedéspolitikai ' koncepció szerint előbb a Budapestről su­gáralakban kiinduló orzágos fő­közlekedési útvonalakat korsze­rűsítették, most pedig ezeknek o sugaraknak egy úgynevezett országos külső körgyűrűvel való összekötése következik. Ebbe tartozik az 5-ös és a 6-os főút­vonal Szeged—Baja—Bátaszék— Szekszárd közötti összekötése korszerű úttal és egy bajai köz­úti Duna-híddal. Ide csatlako­zik a Budapest—Hercegszántó közötti 51-es út, amely Zombor- ba tart. A híd előreláthatólag 900 millió forintba kerül majd. Az 1911-ben épült régi híd ára 2 millió 900 ezer korona volt. Jelenleg art számítják, hogy hol hasznosabb és olcsóbb o közúti híd felépítése. — Mégis, milyen változatok jöhetnek számításba? — Ot elképzelés van. A leg­valószínűbb, hogy a meglévő hídtól 400 méterre délre, a Bu­dai Nagy Antal utca folytatása­ként épül fel, mivel ez a leg­olcsóbb. A további változatok a valószínűség sorrendjében: 1. A meglévő hídtól északra 800 mé­terre. 2. Szeremle alatt, a há­tai révnél, a Baja körüli ipari körgyűrűútba iktatva. Egyébként Baranya megye számára ez len­ne a legjobb. 3. A bajaszentjá- nosi templom vonalában és 4. Közvetlenül a jelenlegi híd mel­lé. Mindehhez hozzá kell még számítani, hogy Baja úgyneve­zett felsőfokú területi központ lesz, s ilyen célra az eddigiek szerint a megyeszékhelyeken kí­vül csak Sopront szemelték ki. A hídépítés egyébként az UVA- TERV feladata. A nagy kérdés persze: mikor hajthatunk rá először az új bajai Duna-hidra? Érthető módon mindenki óvatosan becsüli az időpontot. De o 80-as években már mindenképpen. Hiszen egy Duno-híd felépítése mindig nagy munka volt. F. D, Kilencven éves a Keleti Watt és Stephenson szobra közt a Gőz Géniusza A Keleti pólyoudvor egy ki­csit fogolom mindenkinek, töb­ben ismerik, mint bármely más épületet az országban... Az öreg Keleti kilencven éves szü­letésnapját ünnepli most. Ki tudja, hogy cölöpökön, indiai cédruscölöpökön nyugszik? Ugyanis építésének kezdetekor kiderült: a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, vize­nyős is. Talaját is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Keleti — hónapokon át a vagonok ezrei hozták az ország más területéről a kemény, szi­lárd alapot odó földet. A nyolcvanas években került napirendre az új pályaudvar építése. Addig a vasúti sze­mélyforgalom a mai József­városi zsúfolt indóházból indult. A Magyar Államvasutak is olyan „impozáns, kényelmes” pályaudvart akart építtetni, mint omilyen az osztrák vasúttársa­ságé — o Nyugati pályaudvar —volt. Hol legyen? Csakis a város szívében, hisz a példakép- o Nyugati is ott volt 1882-ben kezdődött meg a munka. A cölöpözés, a feltöltés, a dön- gölés. 1883-ban aztán nagy ütemben megindult az építke­zés. 1884 o teljes befejezés esztendeje: négymillió 880 ezer „békebeli” forintba került. Rochlitz Gyula, az államvas­utak felügyelőjének tervei sze­rint készült, magyar kivitele­zésben. Az építési hirdetmény­ben, vagyis a pályázatban így szólt az első kikötés: „Csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csokis hazai munkásokat al­kalmazhat ...” A főhomlok­zat legfelső párkányzatát 7 méter magasságú szoborcsoport díszí­ti: Neptun és Vulkán közül emelkedik ki a fiatal nő alakja, a Gőz Géniusza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor áll: Watté, a gőzgép, és Stephensoné, a vasút fel­találójáé. Az első szerelvény — 1884. augusztus 13-án — szombaton kora reggel 6 óra 10-kor ér­kezett Zimonyból és tíz perccel később futott ki az üres csar­nokból az első vonat Rutka felé — lmi.cze János főmű­vezető indította. Hajdan évente egymillió utast fogadott a Keleti csarno­ka. Most: Aznaponként ennyit! Naponta 100—120 ezer utas fordul meg a már nem füstös csarnok alatt. Ez a MÁV for­galmának napi tíz százaléka. Vagyis az egész orszáq állomás- forgalmának tíz százalékát a Keleti adja. 24 óra alatt — mai adat ez — 28 nemzetközi gyors érke­zik és indul, neqyven belföldi gyors és exDressz, s ezek mel­le^ méa 142 heh-i vonat. A Keletinek mindössze 780 dolgozója van. Kőbányai György i

Next

/
Thumbnails
Contents