Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-02 / 210. szám
1971. migusrhn 2. DUNÄNTOll NAPLÖ Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Huszonöt szakosított sertéstelep Népünk táplálkozási hagyományaiból fakadóan az ossz húsfogyasztáson belül országosan, és ezen belül Baranya megyében is jelentős, mintegy 50% a sertéshús részaránya. Az utóbbi években lehetőség adódott hízósertések exportálására is. Ennek megfelelő állattenyésztésünkön belül a sertéstenyésztés szerepe. Baranya megyében az összes számosállatból jelenleg 30%-on felül van a sertések aránya. A háború előtti években a fenti arány 20% körül mozgott 180 ezer hízó évente A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt természetesen, de az átszervezést követő időszakban is a sertéshústermelés (saját vágás és értékesítés) zömét a kisüzemi gazdaságok biztosították. Ez természetes is, hisz például 1960-ban a kocaállomány 71.4%-ót, még a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban tartották. A kocaállomány fajták szerinti megoszlása ebben az időszakban még igen változatos képet mutat. Az intenzívebb fehérhús-fajták mellett még jelentős a kevésbé igényes, vágóminőség tekintetében azonban jóval gyengébb fajták részaránya. (Mangalica, Berkshire és Corwall). A háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok szerepe a sertéstenyésztés terén ma is jelentős. Igaz, hogy az ossz kocaállományon belül 57.7%-ra csökkent részarányuk, ezt azonban örvendetesen "nem a kisüzemi kocaállomány csökkenése, hanem a nagyüzemi állomány emelkedése okozta. Megváltozott a kisüzemi gazdaságokban tartott állomány fajtaösszetétele is. E szektorban is előtérbe került az intenzívebb hússertés fajták aránya. Baranya megye sertés, illetve kocaállományának alakulását a következő táblázat szemlélteti: Összes gazdaság ' E b b 6 I b Sertés ebből: db Koca db Állami Gazdaság Sertés db ebből: Koca Termelőszövetkezet Sertés db ebből: Koca 1963 289 050 27 070 45 22C 4 270 88 090 10 020 1964 349 120 33 320 50 150 4 110 96 390 11 590 1966 326 840 28 280 50 910 4 590 106 070 10 960 1967 337 060 29 290 53 180 4 280 100 140 10 020 196« 367 170 31 710 55 440 4 390 100 780 10 360 1969 287 880 22 320 47 910 3 520 87 170 . 9 250 1970 340 200 28 710 59 440 4 150 102 200 10 480 1971 440 850 35 470 67 620 4 610 118 010 11 680 1972 436 530 34 170 66 290 4 710 105 440 10 420 1973 416 810 36 740 72 010 5 250 109 030 10 390 A megye kocaállományának alakulását szemléltető táblázat az egyes szektorok részarányán kívül mutatja azt a dinamizmust is, mely Baranya megyében a tenyésztés alapját képező kocalétszám vonatkozásában végbement. Átmeneti visszaesések járványos állat megbetegedéseket követő években adódtak, még abban az esetben, amikor a megyei állategészségügyi szervek és az üzemek által szakszerűen megszervezett megelőző intézkedések következtében megyénket a járvány elkerülte. A megye sertéstenyésztésének jelentős állomása volt az 1967. őszén meghirdetett sertésprogram. A program keretében hozott kormányintézkedések jelentős támogatást nyújtottak szakosított sertéstenyésztő telepek építéséhez. Nagyüzemi gazdaságaink éltek a lehetőséggel és a 70, illetve később 50%-os vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételével húsz termelőszövetkezet és öt állami gazdaság kezdet hozzá, részben teljesen új szakosított sertéstelep építéséhez, részben pedig a már meglevő telepének szakosított teleppé történő fejlesztéséhez. 1972. év végéig valamennyi telep alkalmas volt legalább a részleges betelepítésre. E huszonöt iparszerű sertéstelepen átlagosan 10 700 koca tenyésztésben tartásával a megtervezett rotáció alapján évente 185 ezer hízósertést tudnak előállítani. Ezen belül is jelentős a termelőszövetkezetek szerepe. A húsz termelőszövetkezeti sertéstelep teljes betelepítettség esetén évi 120 ezer darab hízósertés kibocsátására képes, mely meghaladja a megye ossz termelőszövetkezeté- nfek 1969. évi hízóértékesíté- sét. Kitűnő minőségű állomány Az új telepek üzembe állósá- val a megye sertéstenyésztésében is más növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan, nagyfokú koncentráció következett be. Különösen termelőszövetkezeteknél erőteljes ez a folyamat. Amíg 1960-ban 62 termelőszövetkezetben tartottak száznál kevesebb kocát, addig ugyanebben a kategóriában 1973- ban már csak 28 termelőszövetkezet szerepel. Ezzel egyidőben 18-ra emelkedett a kétszáznál több kocát tartó telepek száma. Az állomány ilyen mértékű koncentrációja lehetőséget nyújt az ágazat hatékonyságának jelentős növelésére. Ennek egyik tényezője a szakosított telepekre a betelepítés során felvásárolt korszerű, magas genetikai képességekkel rendelkező kocaállomány. Ennek legnagyobb részét az Állattenyésztési Felügyelőség által kijelölt és ellenőrzött, brucellózistól és lep- tospirozistól mentes törzstenyészetekből biztosították. Kitűnő minőségű állományt kaptak azon telepek is, melyek országosan, sőt, az ország határain túl is elismert „Ka-hyb" kocasüldőket szereztek be. Igen fontos feladat, hogy a telepekre került álomóny tervszerű szelekcióját folyamatosan biztosítsák. Az állomány genetikai képességének javítására a legnagyobb hatást az Állattenyésztési Felügyelőség hízékonysóg- vizsgáló állomásain tesztelt ősöktől származó, kiváló minőségű tenyészkanokon keresztül lehet gyakorolni. Külön említést érdemel, hogy a szelekció során ma már a legkorszerűbb eljárások, így az ultrahangos sza- lonnavastagsóg vizsgálat lehetőségei is biztosítottak. A szakosított sertéstenyésztő telepeken a termelékenység emelésének egyik tényezője, a genetikailag jó minőségű álló- j mány, tehát, biztosított. Ezek tervszerű szelekciójával az eredmények tovább fokozhatok. A telepek rentábilis működésének másik fontos tényező csoportja az állomány termelőképességének kifejtéséhez szükséges környezeti feltételek biztosítása. Elmondhatjuk, hogy ma már ezek jórésze szakosított telepeinken biztosított E téren első helyen kell megemlíteni a takarmányozás kérdését. Ma már valamennyi telepen a Ga- bonafelvásárló és -feldolgozó Vállalattól vásárolt vagy saját keverőüzemben előállított, a különböző állatcsoportok biológiai igényeit kielégítő antibiotikumokkal, premixekkel és szintetikus aminósavakkal kiegészített tápokat etetnek. Rendelkezésre állnak a malacok felneveléséhez ielmagyakazat; <7r O pa v/14*49# .r£h- rö'^tab'j' 360 Ári. JcocAterst, szükséges starterek is, amelyek etetésével lehetőség adódik a korai malac elválasztásra. Kvalifikált szakemberek A telepek technológiájában szereplő fűtő- és szellőzőrendszerekkel biztosítani tudjuk a nagy teljesítmények kifejtéséhez szükséges optimális hőmérsékletet és relatív páratartalmat. Mindezek ma természetesnek tűnnek, azonban 1966-ban a sertésprogram meghirdetését megelőző évben egy felmérés adatai alapján a sertéstelepeken lévő fiaztatók 75%-ában még nem volt villany 3fem. Fűtés pediq a fiaztatóknak csak mintegy 8 százalékában volt biztosított. Kedvezően alakult szakosított telepeinken a szakszerű üzemelést biztosító személyi feltételek megteremtése is. 1973-ban e telepeken 32 mezőgazdasági mérnök, 22 technikus, 169 szakmunkás és 137 betanított munkás dolgozott. Az említett kedvező feltételek ellenére a telepek „beüzemelésének" időszaka nem volt mentes problémáktól. Legtöbb gondot a betelepítéssel járó pénzügyi problémák leküzdése jelentette. Ugyancsak gátló tényezőként jelentkezett, és a telepek rentábilis működését veszélyeztette a beépített technológia helytelen használata és a szükségszerű rendszeres karbantartás elhanyagolása. Egyes telepieken nem volt biztosítva a telep szakszerű üzemelését elősegítő szakember és szakmunkás gárda sem. Az említett gondok ellenére szakosított telepeinken 1972-ben mintegy 86 ezer, 1973-ban mintegy 160 ezer malac született. A javuló szakmai munkát bizonyítja az is, hogy az 1972. évben elért 19.2 kg-os választási átlagsúly 1973-ban már elérte a 22 kg-ot, 1973-ban már kielégítő volt a hízók napi átlagos súlygyarapodása és kedvezően alakult az 1 kq súlygyarapodáshoz szükséges abrak felhasználása is, mely megyei átlagban 4.08 kq volt. Voltak olyan szakosított telepiek is — p|. a szentegáti ÁG, a szalántai termelőszövetkezet' telepe —, ahol ez a mutató jóval a 4 kg alatt alakult. 1 Forrásokból folyam Szakosított telepeink zöme gazdaságosan működik. 1973. évben azonban hét telep különböző okok miatt veszteséges volt. Az irányító és üzemi szakemberek igen fontos feladata, hogy a jövőben ezen telepek rentábilis működését is biztosítsák, Ennek megvalósítása érdekében az érintett telepeken bizonyos rekonstrukciót kell végrehajtani, A telepek eddigi üzemelési tapasztalatai felvetik annak szükségességét, hogy egyéb ágazatokhoz hasonlóan a szakosított sertéstelepek működését is úgynevezett rendszergazdák irányítsák. Ezzel kapcsolatban felsőbb és megyei szinten is történtek intézkedések, melynek eredményeképpen az ISV (Ipiarszerű Sertéstenyésztő Szövetkezetek Közös Vállalkozása), mint rendszergazda több termelőszövetkezetünkkel felvette a kapcsolatot. Említést kell tenni a háztáji» egyéni és kisegítő gazdaságok szerepéről is. Ennek jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy kocaállomány több mint fele még ma is e szektorban található. Ma már a megye legtöbb termelőszövetkezeti vezetősége biztosítja a háztáji sertéstartáshoz szükséges tápokat és mégszervezi a közös értékesítést. Nem egy olyan gazdaságunk van, ahol a háztáji állattartást külön ágazatként kezelik és szakember irányítja. Fejlődés a háztájiban Az utóbbi években a sertéstenyésztés területén is megértek a feltételek a mesterséges termékenyítés széleskörű elterjesztésére. Külön jelentőséget ad ennek, hoqy mesterséges termékenyítés esetén a kisüzemi állományról teljes áttekintést kaphatunk, a kan kihasználás piedig a jelenleginek 8—10-sze- resére emelhető. Ebből következik, hogy a tenyészkanok szelekcióját szigoríthatjuk. A mesterséges termékenyítés bevezetésével a községekben amúgy is problémát jelentő tenyészkan tartás megszüntethető és a kisüzemi állomány brucella- mentesítése is megoldható. Hideg Gyula tenyésztési osztályvez. '■ Igaz, igaz, ahogyan Eötvös József sok évtizede megfogalmazta, ,,a demokráciát nem kimondani, hanem organizálni kell". Persze, azért kimondása, szükségességének hangsúlyozása sem fölösleges. Legalábbis jónéhány munkahelyen. Mert tart és eqyre élénkebbé válik róla a vita. Azt, hogy kell-e, inkább csak gondolják a ta- máskodók, szükségességét kétségbevonni — annyiféle hangos ösztökélés közepette ~ aligha tudják. Miként létezzen, hogyan erősödjön, ezen ál| valójában a disputa. De nemcsak disputa kell. Tett is! A hatalom formája Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demokrácia, s nem akármilyen, hanem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoliuk a termelőeszközöket, jogunk és lehetőségünk, hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban „belebeszéljünk" közös dolgainkba. Gazdasáqi terveink kialakításába, az életszínvonalhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalába, a törvények kidolgozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népfront-vita- klubbal, a falugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni? Termelési fegyelem és munkahelyi demokratizmus, egyszemélyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másiknak. A munkásosztály hatalma sokféle formában ölt testet. E hatalom gyakorlásának közvetlen, minden nap bejárható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte, vagy nem léte politikai kérdés tehát. Elsősorban. Am rögtön utána gazdasági. Rossz légkörben nem lehet jól — hatékonyan — dolgozni. Követelmények, lehetőségek Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nemcsak a kívánalmaktól, követelményektől marad el, hanem a lehetőségektől is. A tulajdonosok, — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egyformán azl — különböző csoportjai nem ritkán csak véletlenszerűen értesülnek arról, ami munkahelyük jelenében, jövőjében döntő tényező, s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véleményt alkotni, mondani. Azaz a demokratizmus mindennapi gyakorlásának intézményesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első, alapvető követelmény. A második, s előbbinél alig kisebb; az információ-, a véleménycsere minél több „csatornán" bonyolódjék le. Tehát lehetőleg ne kész. megmásíthatatlan tényeket közöljenek az emberekkel, hanem döntési változatokat, egyaránt bemutatva ezek előnyeit, hátrányait. Ha ez megtörtént, akkor kerülnek előtérbe a lehetőségek. A vélemény nyilvánításra, javaslattételre lehetőség egyebek mellett a munkásgyűlés, a termelési tanácskozás intézményekben a munkaértekezlet, a brigádgyűlés, s természetesen a közvetett fórumok szintén, a pártbizotísági üléstől a szak- szervezeti és KISZ taggyűlésig. Ha ezek lezajlottak, okkor ismét a követelmények szabják meq q teendőket. Mérlegelni, elemezni kell az elhangzottakat, mihamarább választ adni érdemben, meghozni és végrehajtani az intézkedéseket. Egyenlő jogok I Elvi sémaként egyszerű, köny- nyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szervezete. A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszen például a demokratizmusra joga nemcsak a munkásoknak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez, benne reked meg sokszor a haladás szekere. Mert ha a munkahelyi irányítóknak — az üzemvezetőnek, művezetőnek például — nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesznek részt a gyár, a vállalat teendőinek kialakításában, qondjainak megvitatásában, akkor „lefelé" ugyanezt gyakorolják. Pusztán postások lesznek: továbbítják az utasításokat, s mivel az önálló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik befv osztotta ik véleményét. Lényeges jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmusnak a jogok egyenlősége. Ahogy o fegyelmezett munka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fegyelmezett a végrehajtás. És mmdervki részéről az! A demokratizmus, mint jog, kötelességekkel párosul. A közösségben érvényesülő munkamegosztás méri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kötelességeket, de; mindenkinek vállalnia kell a maga részét! Napjainkban ezt még nem mindig és nem mindenkivel sikerül elfogadtatni. Ez fe a haladás akadályainak egyike, Sémák nélkül Sokféle formája von a munkahelyi demokratizmus közvetlen és közvetett gyakorlásának. Az adott munkahelyen alkalmazható legjobb formák meg- lelése közös feladat. Nem a sémák babonás tisztelete teszi élővé a demokráciát, hanem a formákba csorgp — némelykor ma még csak csepegő — tartalom. A szavak és a tettek egysége minősíti; egy-egy közösség érettségét, a demokratizmusra való alkalmasságát. Mert vannak, akiket „semmi sem érdekel”. Tehát a demokratizmus gyakorlását is tanulni kell. Tanítani, Példaadással. Fokozatossággal. Egyebek között azzal is, hogy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog, hatáskör jusson. Amire formálódnak a tervek; itt nagy lehetőségek rejlenek. Ahogy elképzelhető a közvetlen demokrácia egyik fórumának, a termelési tanácskozásnak a fejlesztése Is. ráruházva bizonyos döntései, meghozatalát. Sátorhely A Bátyi Állami Gazdaság szakosított telep*. Részből egész Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebből egyenesen következik, hogy hazánkban a társcadalmi elismerés megszerzésének legfőbb színtere a munkahely. A társadalmi aktivitás felkeltésének ugyancsak. Aki érzi, élvezi, „csinálja” a munkahelyi demokráciát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szívesen vállal közéleti szereplést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az lakóhelyén sem csukja be az ajtót, a hívó szó előtt Mészáros Ottó » ♦
