Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-10 / 187. szám

1974. július 10. DUNANTOLI NAPLÓ Felmérés az Iskolaráttió, Iskolatelevízió hatásáról Hz „oktatási csatornák” szerepe Miért időszerűtlen a „nemzet napszámosa" szemlélet Hozzójórulnok-e az „oktatási csatornák" (Iskolarádió, Iskola­televízió) a különböző környe­zetű általános iskolás tanulók tudásszintjének kiegyenlítéséhez, tudásuk egymáshoz való köze­lítéséhez? Hol, milyen mértek­ben, milyen céllal és hatásfok­kal használják fel a vidéken ta­nító pedagógusok az oktatási csatornák (a továbbiakban: IR és ITV) adásait? Erre keresett választ a közel­múltban szociológiai tanulmány­ban a budapesti Tömegkommu­nikációs Központ. (A tanulmány Hanák Katalin munkája.) Az országos reprezentatív mintába 226 általános iskolát választot­tak ki. Ezek tükrözték a ma­gyarországi általános iskolák anyagi és személyi ellátottságá­nak főbb jellemzőit. A felmé­résben 1011 pedagógust és több, mint félezer 8. osztályos általános iskolást kérdeztek meg. Ellátottság Az IR és az ITV szerepével kapcsolatban érdekes, fontos információ értékű adat társa­dalmunk számára is az audio­vizuális eszközökkel való ellá­tottság helyzete. Egy általános iskolára ma a fővároson kívül átlagosan 2,1 tv-készülék, 1,5 hálózati rádiókészülék és 0,6 táskarádió jut. Ez a statisztika azt jelzi, hogy az ellátottság emelkedett ugyan, de még messze elmarad attól, hogy az IR-t és az ITV-t a szükséges mértékben lehessen bevonni az oktatásba. Az IR-t folyamatosan rendszeresen (legalább havon­ta) felhasználja a vizsgált isko­lák 27 százaléka, ezen túl al­kalmilag (2—3 havonként) az iskolák 35 százaléka. Napközi­ben, szakkörben stb. az iskolák 33 százaléka hasznosítja az IR műsorait. Ezek alapján az Is- koiarádió nemzetközi viszony­latban is rangos helyet vívott ki magának az iskolai oktatás­ban. Feltűnő, hogy a települések típusai bizonyos .differencialó szerepet játszanak. A nagyvá­rosi iskolák felé haladva nő va­lamelyest a felhasználás ará­nya, és elsősorban a felső ta­gozaton. A kisiskolások részére sugárzott Nyitnikék mind a ta­nyai, mind a falusi iskolák nagy részében a tanítás szerves ré­szévé vált. Mezőgazdasági te­lepüléseken azonban kisebb a „kereslet" a felső tagozatos mű­sorok iránt. A megkérdezett ne­velők véleménye szerint a mű­sorok színvonala és a gyors per- gésű ismeretadás meghaladja vagy kellő haszon nélkül próbá­ra teszi a gyerekek többségének befogadó képességét. E ten­denciák alapján az IR szerkesz­tősége különböző változtatások lehetőségeit fontolóra vette mű­sorpolitikájában. A tanulmány fölvet egy szá­munkra is megfontolandó ja­vaslatot: az önálló műsort su­gárzó helyi rádióállomások ik­tassanak be műsoraikba a táj­egység jellegének, hagyomá­nyainak megfelelő IR órákat is. Arányok BALATONI ÉTTERMEINKBE női segőd­mi fásokat felveszünk Ingyenes szállás és étkezés biztosítva, havi egyszeri hazautazást fizetünk ilentkezés: Mezse’vidéki Vendéglátó Vállalat, Pécs, Perczel u. 8. Az Iskolatelevizió tíz éves fennállása alatt meghódította az általános iskolák jelentős részét. Folyamatosan (legalább havonta egyszer) és alkalmilag is használja az ITV műsorait a tanítási órán az iskolák 76 szá­zaléka; folyamatosan 66 száza­léka, órán kívül pedig (napközi, szakkör, úttörő-foglalkozás) az iskolák 52 százaléka értékesíti e műsorokat. Sajátos észrevétel: az ITV is­kolai felhasználásának mérté­kében a település típus nem bi­zonyul differenciáló tényezőnek.- Vagyis tanyán, falun, városon azonos arányban vonják be az oktatásba a műsorokat. A leg­nagyobb mértékben az osztat­lan kisiskolákban hasznosítják az ITV-műsorokat (90 százalék). Feltűnő azonban a tagozatok közti arány. Míg a községekben fele-fele arányban használják fel az iskolatelevíziós műsoro­kat, addig a városi iskolákban jóval nagyobb figyelmet tanúsí­tanak iránta az alsó tagozaton. Ez elsősorban a tárgyi feltéte­lekből adódik. 1—2 tv-készülék ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy a többcsoportos városi iskolákban — szaktárgyanként — rendszeresen támaszkodni lehessen e műsorokra. A megkérdezett iskolaigazga­tók 90 százaléka igen értékes­nek, fontosnak ítélte az ITV hozzájárulását a tanításhoz, ne­veléshez. A tantestületekben vi­szont — úgy tapasztalták — kevés szó esik általában is a rádió-, illetve a tv-műsorokról. kalmazásban, a műsor pedagó­giai, didaktikai áttételeiben — azonban nagyok a különbségek. Van, akinél kényelmi szempont érvényesül, mások tudatosan j készülnek az új feladatra, sőt bizonyos műsorok otthoni még­ha ilgatásá'•a is felhívják a fi- ! gyeimet. A „miért alkalmazzc?" j kérdésre három fő okot jelöltek meg: azt nyújtja, amit az iskola ] nem tud megadni; sok a szem- : Iéltetés lehetősége és megkönv- i nyíti az új tismeretek tanítását. Kiegyenlíteni a tudást Az IR adásait a megkérde­zett tanulók 40 százaléka, az : ITV-műsorokat 50 százalékuk l hallgatja, illetve nézi otthon. A gyengébb és jobb tanulók, ezen túlmenően a fizikai és nem fi- j zikai dolgozó szülők gyermekei nagyjából ugyanolyan mérték­ben figyelik otthon ezeket a műsorokat. Végül: biztató megállapítása a vizsgálatnak az, hogy objek­tív adatok alapján az IR és az ITV adásai sok vonatkozásban hozzájárulnak a különböző tár­sadalmi rétegekből származó gyerekek tudásának közelítésé­hez. W. E. i ff Lejáratott" pedagógusok? A pedagógusok jelentős ré­sze több-kevesebb rendszeres­séggel hallgatja-nézi a műso­rokat, ám ritkán vitatja meg azokat. Figyelemre méltó, hogy az iskolaigazgatók közül jóval többen hangoztatták, hogy a rádió, televízió egyes műsorai igaztalanul, méltánytalanul bí­rálják, „lejáratjék1' a pedagó­gusokat, mint maguk a beosz­tott nevelők, a pedagógus tár­sadalom nagy tömegeit képvi­selő pedagógusok. Több igaz­gató kifogásolta, hogy a rádió­ban és tv-ben olykor tapintat­lanul „kényes" kérdéseket fe­szegetnek. Például: „Jó a műso­rokban, hogy a bekonzerváló- dás (!) összeütközik az újjal, de borzalmas az a szókimondás, ami ott van, inkább rombol, mint használ..." (Egy községi igazgató.) Az igazgatók egy másik csoportja éppen a nyílt, őszinte vita lég kör továbbfej­lesztéséért emelt szót. Azzal, hogy az őszintén beszélő műso­rok is sokat segíthetnek a „céh érzékenység” szülte ollergikus pontok felszámolásában. Sok vonatkozásban — mint a vizs­gálat is érzékelhette — eqy idealizált, romantikus pedagó­guskép él a köztudatban. Idő­szerű lenne a korszerű techni­kával működő — és korszerű szemléletre törekvő — iskola és a romantikus „nemzet napszá­mosa” pedagógusszemlélet köz­ti ellentmondást megszüntetni. A pedagógusok 70 százaléka vonja be az oktatásba az ITV műsorait. Ebben — tehát az al­Általános iskola és művelődési ház közös épületben Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium nagy figyelmet szentel az oktatási és a közművelődési intézmények tartós és rend­szeres együttműködésének, közös használatának. A két minisztérium most pályázatot hirdetett a nyolcosztályos ál­talános iskola és a művelő­dési ház közös épületének megtervezésére. A pályázók­tól azt várják, hogy a közös épületre olyan terveket dol­gozzanak ki, amelyek az ál­talános iskola és a művelő­dési ház funkcióját, együtt­működését eqymást jól ki­egészítő módon és az ország gazdasági technikai lehető­ségeinek megfelelően old­ják meg. Az érdeklődők átvehetik a pályázati kiírást az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium gazdasági hivata­lában, s a kész terveket leg­később október 21-ig kell elküldeni az ÉVM műszaki tervezési főosztályának. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 360 000 forintot irányoztak elő, a bírálóbizottság novem­ber 30-ig hozza nyilvános­ságra a pályázat eredmé­nyét. Július 16-án kezdődik a Pécsi Nyári Szabadegyetem- Minden eddiginél több jelentkező- Az ország egyetlen politikai jellegű nyári egyeteme- Hallgatók nyolc országból Július 16-án ismét megnyílik a Népek Barátsága Pécsi Nyári Szabadegyetem, immár tizenha­todik alkalommal. Két részben szervezik meg: az első július 16-tól 29-ig, a második július 30-tól augusztus 12-ig tart majd. j Már összeállították a névsort, j hogy melyik országból hányán j jönnek ide, és ennek alapján kiderült, hogy még soha eny- ] nyien nem jelentkeztek a pécsi nemzetközi kulturális rendez- i vényre, mint most. Az első ré- | szére 370 jelentkezést fogadtak el és 116-ot már el kellett uta- | sítaniuk. A másodikban még i többen, 450-en lesznek majd. Ä j négy hetes nyári egyetem részt- i vevőinek átlagos száma eddig 300—350 volt. A Baranya me­gyei TIT-nek ez a rendezvénye egyre nagyobb figyelmet kíván tehát. Ezért kérdeztük meg Prá- vitz Lajost, a TIT Baranya me­gyei szervezetének titkárát, mi­lyen újdonságok lesznek az idei nyári egyetemen, illetve mennyi­ben ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz? — Magyarország tizennégy nyári egyeteme közül a miénk az egyetlen politikai jellegű — mondta Právitz Lajos. — Ez a Á sumeni Kossuth-múzeum testvérintézménye lényeg, s természetes, Hogy elsősorban ezt a jellegét őriz­zük meg folyamatosan. Válto­zatlan a formája és a módszere is, mert valóban egyetemi szin­tű. Hiszen nemcsak a program­ja mutatja, hogy nem azonos a turisztikával, hanem annál sokkalta magasabb szellemi igényű elfoglaltság. Ebben a vonatkozásban megteremtettük a hagyományait: egyetemi szín­vonalú előadásokat nyújtunk művelt külföldi értelmiségi hall­gatóknak, vagyis szellemi érté­kek hordozóinak. Nekik akarjuk bemutatni a szocialista valósá­got, Baranya megye és Pécs vá­ros valóságának tükrében. Ezek tehát a nyári egyetem változat­lan jellemzői. — Mindezek mellett termé­szetesen törekszünk az állandó megújulásra is. Megújult már abban, hogy a nagy igény ki­elégítése érdekében a korábbi­nál még egyszer olyan hosszú ideig, négy hétig tart. Felfigyel­tek ránk az állami kulturális szervezetek is. Ma már rendsze­resen és elég nagy számban j küld hozzánk a Kulturális Kap- I csolatok Intézete elsősorban nyugati résztvevőket. De eljön az idén az UNESCO nemzet­közi irodalmi versenyén győztes öt bolgár fiatal is. Nagyon örü­lünk, hogy az idén először szov­jet professzor előadónk is lesz. Bolgár mázén épül Harkányban A napokban véglegesen ki­alakultak a harkányi bolgár múzeumra vonatkozó tervek, elképzelések. Jóváhagyták az intézmény beruházási program­ját, rövidesen elkészülnek a ki­vitelezési tervek és ősztől már lehetőség nyílik az építkezés megkezdésére. Miről van szó? Kulturális minisztériumunk döntése szerint — a két állam közti kulturális egyezmény ke­retében — Harkányban múzeu­mot létesítünk a II. világháború bolgár hőseinek, a hazánk fel­szabadításában részt vett I. Bolgár Hadsereg felszabadító hadműveleteinek emlékére és a mai Bulgária fejlődésének be­mutatására. Az új intézmény tartalmával, funkciójával kap­csolatban Verő Gábor, a Kul­turális Minisztérium múzeumi fő­osztályának helyettes vezetője nyilatkozott a Dunántúli Napló­nak: — Voltaképpen egy régebbi Július 15-én nyílik a zenei tábor i 7 országból érkeznek a tábor lakói j Július 15 én érkeznek Pécsre az idei Nemzetközi Ifjúsági Ze­nei Tábor lakói. Másnap, 16-án [ hallgatják meg őket és annak eredményeként osztják be meg­felelő hangszeres csoportokba j valamennyit. I Az idén több újdonság lesz a táborban. így megalakítják az | ütőhangszer tanfolyamot. Rácz ; Gyula vezeti majd, aki 1967 óta minden évben részt vesz a tá- | borban. A mostani nyáron kissé ! módosul a tábor lakóinak sze­replési lehetősége A korábbi nagyobb jelentőségű fellépések helyett kisebb szerepléseket szer­veznek, de ezekből többet. így i a júliusi bajai KISZ szaktábor- ; ban is ad majd koncertet. A I tervek szerint két együttes uta­zik el Pécsről Bajára, hogy ott hangversenyt adjon. Ebben az évben a tábor 150 férőhelyére kétszázötvenen je­lentkeztek, és ezek közül nagy nehézségek árán közel 200-at helyeznek majd el. Egyébként igen sok a visszatérő muzsikus, aki több év óta állandóan el­jön Pécsre. így a fiatal magyar zenészeken kívül norvégek, len­gyelek, belgák, svájciak érkez­nek az idén, immár másod­vagy harmadízben. Pécs és Ba­ranya' bolgár emlékei miatt most a megszokottnál jóval többen jönnek Bulgáriából, összesen ti­zenhatan. Az idei táborban egyébként a magyarokon kívül 17 ország fiatal muzsikusai vesznek részt kiállításnak: a siklósi bolgár ál­landó kiállításnak a tematikai kibővítéséről van szó. Azzal a céllal, hogy ezzel is ápoljuk a felszabadításban részt vett bol­gár hősök emlékét; másrészt azzal, hogy tudósítson ez a mú­zeum a mai Bulgária eredmé­nyeiről, erősítve a kapcsolato­kat, ismereteinket a bolgár kul­turális vívmányokkal; a népmű­vészettel és a képzőművészet­tel. A harkányi bolgár múzeum testvér-intézménye a sumeni Kossuth múzeumnak, amely egy 1968-ban megnyitott, a mai Ma­gyarországról szóló újabb kiál­lítási helyiséggel egészült ki. A múzeum tervezőié Kubicsek Gyula méfnök, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola ad­junktusa arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a mintegy 5 mil­lió forintos költséggel fölépülő bolgár múzeum a később kiala­kítandó harkányi kultúrpark te­rületén, a tanácsi kirendeltség épületétől délre eső üres tel­ken kap helyet. Közvetlenül a műút közelében, ahol a pécsi út a Siklós—Harkány műútba torkollik. A harkányi bolgár múzeum földszintes épülete három na­gyobb helyiséaből áll. Előteré­ből jobbra nyílik a két 6x12-es kiállító terem, középütt nyitható- csukható fallal. Mindkét helyi­ség fényáteresztő műanyagku­polákból kapja a megvilágítást, s itt helyezik el a fénycsöveket is. így nappal és este is vi­szonylag azonos erősségű meg­világítást kap a kiállított anyag. Padlózatát siklósi fehér mész­kővel burkolják. Balra látható a képen is egy kis tanácskozó terem, amely előadásokra, ve­títésekre is alkalmas lesz. Mindkét kiállító teremben — az állandó kiállítási anyag mellett — időszakos tárlatokat, kiállításokat is rendezhetnek. Mint a tervező elmondta: a tervezésben az egyszerűség esz­tétikumára és a gyors kivitele­zés lehetőségeire törekedtek. Mándoki László, a Janus Pan­nonius Múzeum osztályvezetője — aki a harkányi bolgár mú­zeum anyagáról, a siklósi ki­állítás kiegészítéséről tárgyalt nemrégen a Bolgár Népköztár­saságban — kérésünkre elmon­dotta, hogy a múzeum látoga­tói fontos új adatok birtokába juthatnak. A siklósi bolgár ki­állítási anyag újabb dokumen­tációval egészül ki. A felsza­badító harcok dokumentumait megörökítő tárgyak életére, je­lentőségére vonatkozó új ada­tokkal készítik el a múzeum ka­talógusát, amelyet a látogató kézhez kaphat. A katalógus A Janus Pannonius Múzeum fü­zetei sorozatban jelenik meg. Pécsi filmesek sikere A Bulgáriában megrendezés­re került Európai Szocialista Országok III. Amatőrfilm Feszti­válja a közelmúltban fejeződött be. A pécsi IXILON Filmstúdiót Varga Csaba, Bujtár József, va­lamint Szili József Küldetés című színes rajzfilmje képviselte. A Küldetés című filmet az NDK televízió a vetítés után megvá­sárolta, így a Magyar Televízió ■ után az NDK-ban is bemutatás- 1 ra kerül. Tíz nappal a nyitás előtt Július 20-án este a hagyományok szerint fölcsendülnek ismét a harsonák a szegedi Dóm téren: megkezdődik a XVI. Szegedi Ünnepi Játékok bemutató sorozata. A program első darabja Vö­rösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című drámája. A mű sze­gedi előadására nagy lendülettel folynak az előkészületek, a já­tékok színpadát a díszletfestők vették birtokba, mialatt a techni­kusok átvizsgálják a nézőtér alatti hangszóró berendezéseket. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents