Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-09 / 186. szám

OT4. Július 9 DUNÄNTOLI NAPLÓ 5 Nemzetiségi filmnapok Mohácson Délszláv est Az immár hagyományos nem­zetiségi filmnapokat a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat és a Bartók Béla Művelődési Köz­pont harmadízben rendezte meg Mohácson. Az ünnepélyes megnyitót és a német-estet má­jus 10-én tartották meg a Kos­suth filmszínházban. Tegnap este a Bartók Béla kertmoziban hangulatkeltő, szí­nes lampionokkal várták a dél­szláv filmest közönségét. A ve­títés előtt nagysikerű műsort adtak a mohácsi Délszláv Iro­dalom- és Zenebarátok Klub tagjai. Ezután bemutatták a Sutjeska című színes, monumen­tális jugoszláv filmet, amit Szer- gej Bondarcsuk írt A filmben Joszip Broz Tito szerepét a vi­lághírű amerikai filmszínész, Richard Burton játssza. A nemzetiségi filmnapok ren­dezvénysorozata július 22-én zá­rul, amikoris magyar-est kere­tében a mohácsi Népi Nemze­tiségi Együttes ad műsort, majd bemutatják a Hószakadás cí­mű új magyar filmet M. T. Ülést tartott a Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) építését tűzzék célul. A számot még növelheti a szénbányászat termelési biztonsága, (munka- erőellátósa) következtében je­lentkező mintegy 1500 lakás épí­tésének igénye. A számítások szerint tehát Pécsett évente legalább 2000—2400 többszin­tes lakás építésére kell felké­szülni. A megyeszékhelyen kívül több­szintes lakásépítés csak a váro­sokban és a várossá fejlesztés előtt állá Siklóson válik lehet­ségessé. A megye alsófokú köz­pontjaiban és centrumközségei­ben mindenekelőtt a családi há­zas építkezések segítésével le­het a lakásellátottságot javí­tani. Pécsett tömeges lakásépít­kezésre elsősorban a siklósi és a megyeri városrészen, valamint a Mecsek Nyugaton lesz mód. A rekonstrukciós területek kö­zött fontossági sorrendben a Budai városrész déli oldala áll első helyen. Komlón a Szilvás lakótelepen és a belvárosban. Mohácson a nyugati városrész­ben és a belvárosban, Sziget­váron a Vár lakótelepen, Sikió­Mii látlak Leiüplországban? Sass Istvánná átveszi a díjat az ORBIS igazgatójától. Mit láttak a magyar turisták Lengyelországban? — erre volt kíváncsi az ORBIS Lengyel Utazási Iroda, amikor a Turista Magazinnal és a Fotó című új­sággal közösen fotópályázatot hirdettek „Szép Lengyelország" címmel a magyar fotó amatő­röknek. A pályázatra 900 kép érkezett. A pályázat díjnyertes képeiből — hazánkban a vidé­ki városok közül elsőként — hétfőn délelőtt Pécsett a Hotel kozó keresztrejtvény pályázat legjobb megfejtőinek a díja­kat Hanglemez- és könyvjutal­mat kapott Sass Istvánné, Hur- kó Zoltán, Sasvári Imre, Sólyom Sándorné pécsi és Harmath Gyula szekszárdi olvasónk. son pedig a község belterületén megépíthetők a tervezett laká­sok. A lakásépítkezésről szóló be­számoló egy pécsi házgyár épí­tését is indokoltnak tartja. A vitában felszólalt: Barcsa Zsigmond, Kovács Endre, Mátrai Károly, Pernecker Imre, Hirt Jó- zsefné, Kovács Árpád, Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára hangsúlyozta: a megye vezetői felsőbb szinteken feltár­ták Baranya fejlődési ütemének lassúságát, — a feladatokat, ezek alapvetően megértésre ta­láltak mind az ipartelepítés, mind a lakásépítés növelésének vonatkozásában. Felhívta azon­ban a figyelmet: igényeinket a realitásokhoz mérjük. A lakás- építkezést elsősorban mennyi­ségileg kell növelni lehetősé­geinkhez mérten. Kérte, hogy a vállalatok is hathatósabban tá­mogassák a lakásépítkezést In­dokoltnak tartotta egy házgyár telepítését. Horváth Lajos, a Meqyei Tanács elnöke összefog­lalójában hangsúlyozta: az el­maradás onnan is dotálódott, hogy korábban a széntermelés jövőjét nem helyesen ítélték meg, — most azonban már a megítélés helyesnek tűnik és ez is hozzájárul majd a megye fej­lődéséhez. A tanácsülés az elő­terjesztést elfogadta. A tanácsülés ezután elfogadta a megye élelmiszertermelésének, ellátásának és forgalmazásának tapasztalatairól készült beszá­molót, amelyet dr. Baracs Jó­zsef, a Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője és Jakabos Zoltánné, a kereskedelmi osztály vezetője terjesztett elő. Ugyan­csak elfogadták Horváth Lajos­nak, a Megyei Tanács elnökhe­lyettesének tájékoztatóját a vég­rehajtó bizottság 1973. évi mun­kájáról. Ezt követően a tanács­ülés dr. Hazafi Józsefnek, a Me­gyei Tanács V. B. titkárának előterjesztésére jóváhagyta egy bizottság létrehozását, amely a népesedéspolitikai feladatok me­gyei megoldásának tapasztala­tait vizsgálja majd. A bizottság elnöke: Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese. A tanácsülés végén került sor az interpellációkra és a vála­szokra. Gruber Ferenc az Erdős- mecske—Feked átkötőút meg­építésének idejéről érdeklődött A Megyei Tanács elnökének vá­lasza : ebben az ötéves tervben befejezzük a 200-on felüli lé­lekszámú községek bekötőútjai­nak építését az V. ötéves terv­ben kerül sor az ótkötőutak megépítésének elkezdésére. A programtervet elkészülte után a tanácsülés elé terjesztik, akkor pontosan megjelölik az építés idejét is. Mátrai Károly a már korábban elhanqzott ígéret fe­lől, — a pécsi Honvédelmi park létesítéséről kérdezett. A Megyei Tanács elnöke a válaszra 15 nap halasztást kért. Biri János sür­gette a Kővágószőlős—Petőcz összekötőút rendbehozását. A választ 8 napon belül írásban kapja meg. Bertha Pál a kis- hársógyi bekötőút ügyében in­terpellált: mikor épül meg? Tóth F. Béla, a Meqyei Tanács épí­tési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetője válaszá­ban 1975-re ígérte az útépítés elkezdését. Iveszics Márk a sza- lántai orvosi rendelő és lakás felújítását sürgette, — Fischer Jánosné a magyarbólyi törpe­vízmű ügyében kért segítséget, Kassai Jánosné pedig a majsi fogorvosi állás betöltését szor­galmazta. G. F. Baranyai helyezéseit a szövetkezeti néptéücasek találkozóján Befejeződött a szövetkezeti néptáncosok V. országos talál­kozója, amit Balatonfüreden, Bclctonlellén és Siófokon ren­deztek meg. A július 6-ra, szombat estére tervezett balatonfüredi és bala- tonlellei műsor nagy része a vi­har miatt elmaradt. A Baranyá­ból szereplő pécsi KISZÖV tác- együttes, az újpetrei ÁFÉSZ, az átai délszláv táncegyüttes és a véméndi ÁFÉSZ, a szebényi népi együttes Balatonlellén szerepelt volna versenytársaival, ebből a tervből azonban csak a me­nettánc bemutatására került sor, ahol a legjobb menettán­cos csoport II. díját a pécsi KISZÖV .táncegyüttes nyerte el. Vasárnap délelőtt 10 órakor valamennyi együttes menettánc­cal köszöntötte az 52. nemzet­közi szövetkezeti napot. Ennek a menettáncnak a nyertesei közé tartoznak a szebényi népi együttes tagjai, akik 27 együt­tes közül a második helyet ér­ték el. A harmadik helyet a pé­csi KISZÖV táncegyüttese sze­rezte meg. A szombat este elmaradt programot vasárnap a siófoki szabadtéri színpadon láthatták. 25 magyar és két külföldi (egy román és egy olasz) táncegyüt­tes versenyzett a legjobb he­lyezésekért. A legjobb zenei kíséret díját az újpetrei ÁFÉSZ átai délszláv táncegyüttese nyerte, akik gyö­nyörű népviseletükkel és külön­leges dalaikkal hamar felhívták magukra a közönség figyelmét Csou-Kor-Ni-Csi-Csin lakahpusztáról jött A legszebb magyar pásztorkutya: Templomkerti Kicsi Tücsök és a két világgyőztes rövidszőrű tacskó Tourist előcsarnokában kiállí­tást rendeztek. A 15 tablóból álló kiállítást Kornél Jerzy Argasinski, az ORBIS Lengyel Utazási Iroda magyar képviseletének igazga­tója nyitotta meg. Egyebek kö­zött elmondta, hogy július 22-én ünnepli Lengyelország felszaba­dulásának 30 éves jubileumát, s ezt a kiállítást e nagy ünnep jegyében rendezték meg. Be­számolt arról is, hogy a magyar fotósok nemcsak a lengyel épí­tészet becses műemlékeit örö­kítették meg, hanem igen sok kép a lengyel tájat és az ott élő emberek munkáját mutatja be. A kiállítás — mint az ORBIS igazgatója elmondta — július 28-ig látható Pécsett, ezt köve­tően Pécsváradon és Mohácson is bemutatják. A kiállítás megnyitása alkal­mával adták át a Dunántúli Ncplóban a közelmúltban meg­jelent Lengyelországgal foglal­— Modell a Mecseki Gasztro- folüzem. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium elfogadta modellnek a Mecsek vidéki Vendéglátó Válla'at 20 millió forintos költ­séggel épített gasztrofol üze­mét, ahol naponta tízezer adag gyorsfagyasztott készételt gyár­tanak. Kutyaparádé Sikondán Kutyaugatástól volt hangos vasárnap reggeltől késő dél­utánig a sikondai völgy: 506 négylábú mutatta be tudását az országos kutyakiállításon. Komondorok, pulik, agarak, né­met juhászok, boxerek, tacskók, terrierek, setterek, pekingi pa­lotakutyák, bernáthegyik, collik, chow-chow-k, mind törzskönyve­zettek, hatodiziglen felmenő családfával, előkelő származás­sal rendelkezők. Kékvérű-kutya- bőrös nemes ebek. És mennyi rang, mennyi cím! A komlói világgyőztes rövidszőrű tacskó Marwell Apacs Düby egy darabig unottan bámulta a pontozóbírák elé vonuló tacskó­kat, mígnem ráakadt társára Tücsi von Schwarzenbergre, „szíve hölgyére” — a másik világgyőztesre. A 12 bírói kör a közel azonos fajták szerint lett kialakítva. Előbb a 6-9 hónapos kölyköket, aztán 15 hónaposnál nem több fiatal korosztályt, végül az úgy­nevezett nyílt osztályt mustrál- gatták-vizsgáztatták. Némelyik eb magabiztos volt — sehogy sem akart a vezényszavaknak engedelmeskedni, — némelyik lámpalázas, de bolhás egy sem. Micsoda sértés! Ilyet feltételez­ni? Attól u sok fehérítő-púder­től vakaróztak, amit bizony a szőr csillogása megkíván.) A kitűnő minősítéssel kék szalag járt, a nagyon jóért pirosat kap­tak — a kölyök osztályban egy­öntetűen fehér szalagot oszto­gattak. (Hiába, a fiatalokat ezen a vonalon is megkülön­böztető bánásmódban részesí­tik.) Az úgynevezett CAC sza­lagot — nemzeti színű —, azok viselhetik, akik a nemzetközi szépség sampionátus jelöltjei. Három CAC szalag a csúcs: Marwell Apacs Düby rövidesen Ausztriába, Svájcba majd pe­dig az NSZK-ba utazik, hogy megszerezze a harmadik ilyen szalagot is, s ahogy a szakem­berek az esélyeit latolgatták: szeptemberre a világ legszebb­je kitüntető cím büszke tulajdo­nosa lesz. A sztárparádé mellett - ku­tyavásár is volt No nem olyan méretű, mint amilyen annakide­jén Budán lehetett, de az árak bizony a laikus szemében elég bcrsosnak tűntek. Kétezer forint alatt nem ütöttek nyélbe egyet­len üzletet sem. (Talán a cifra pórázokat áruló maszek adhat­ta portékáját olcsóbban.) Délutánra az eredményhirde­tés, majd a parádé jelentette a nap legfőbb atrakcióját: Si­kondán ezen a napon félezer eb öregbítette családfájának jó hírnevét Lehetetlen felsorol­ni minden jutalmazottat, így hadd intézzem kissé szubjektív módon a dolgot A legszebb magyar pásztorkutya a kétéves Templomkerti Kicsi Tücsök (gaz­dája: Bárány Anzelm) lett, el­nyerte a Kutya folyóirat és a Lapkiadó Vállalat különdíját. És még valamit: a kutyák végül is elugatták a felhőket Sikonda környékéről. Valaki meg is je­gyezte: egy állattal több, ame­lyik az időjárásba beleszólhat. Kozma Ferenc Legyen Pécs Magyarország Faenzája A küldetést vállalni kell Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára záróbeszédét mondja a kerámiakiállitáson. E llenkező esetben a még fellelhető lépéshátrány nemhogy csökkenne o magyar kerámia ipar és a ve­zető nyugati cégek között, ha­nem nő. Bátran nyúljunk te­hát újszerű megoldásokhoz, felhasználva évszázados ha­gyományainkat, a fazekasság népi ízeit, a mára jellemző művészi szárnyalást. A fenti megjegyzéseket ne értse a hazai finomkerámia ipar kritikájának az olvasó. Ellenkezőleg! A Finomkerá­miaipari Művekhez tartozó ti­zenegy gyár olyan dinamikus fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, amelyre még nem volt példa. Hűen bizo­nyította ezt a Pécsett meg­rendezett első hazai kerámia kiállítás, amely vasárnap es­te zárult. Odvözlendő tehát az a kezdeményezés, amely a Baranya megyei és Pécs városi Pártbizottság részéről merült fel egy esztendeje, a negyedik Pécsi Ipari Vásár zárását követően. Ismét be­bizonyosodott, ha munkással és művésszel szemben olyan követelményeket támasztanak, amely alkotásra serkent, s mi több, ők maguk is érzik munkájuk fontosságát: a si­ker biztosra vehető. Az említetteket csupán né­hány számadattal kívánom alátámasztani. A megnyitó előtti hónapokban százak dolgoztak azért, hogy ismét bizonyítsák: a magyar kerá­mia olyan színvonalon áll, amelyet több világcég is megirigyelhetne... Az ipar­ág mintegy negyven művésze több mint háromszáz pálya­munkával nevezett a pécsi seregszemlére. S azok több­ségének színvonala minden eddigit felülmúlt Hasznos volt a bemutató az iparmű­vészeknek, a szakma vezetői­nek és a látogatóknak egy­aránt Az alkotóknak új töl­tést adhat az itteni bemutat­kozás: mert nem mindegy, hogy a művész ismeri-e a kö­zönség véleményét, vagy sem. A szakembereknek pedig azért adott sokat, mert elő­ször látták együtt a magyar kerámia ipar teljes kollekció­ját (Korábban széttagolton és csupán a szakvásárokon volt jelen néhány gyár a termékeivel.) Ezért is dicsé­rendő, hogy Baranya vállal­ta ezt a szerepet. S feltehe­tően vállalja azt is, hogy idő­ről időre otthont adjon a ha­zai kerámia ipar szakkiállítá­sainak. Mert: miért is ne lehetne Pécs Magyarország Faenzája. Ez az olasz város évről évre a porcelán és kerámia Mek­kája. Értékmérő arra, hói is tart a világ kerámia ipara. Pécs vállalhatná ezt a hazai küldetést! De már kibővít­ve. A mostani kiállításon csak a FIM gyárai vettek részt és egy külföldi céa, a zágrábi Jugokeramika. Célszerű len­ne, ha a rendezők bevonnák a többi hazai vállalatot, szö­vetkezetei, és a külföldi cé­geket Kaput nyithatnánk, amely szélesre tárva még jobban elősegítené a fej­lődést, azt a missziót, ame­lyet a kerámia ipar a lakás- kultúrában, a belső és külső építészetben és egyáltalán az ízlés formálásában hivatott betölteni. Helyet kaphatnának azok az alkotások is a be­mutatón, amelyeket a siklósi Kerámia Szimpóziumon részt­vevő művészek készítettek. Szorosabbá válhatna az al­kotó művész, a gyári techno­lógus, az ipari formatervező és az építész kapcsolata is. Mert ha valahol, akkor ezen a téren hiányos az együttmű­ködés. Példaként a bemuta­tott fürdőszoba berendezése­ket említem. Amelyeket,i ha meg is vásárolnak, a mai ház­gyári lakásokbo képtelenség bezsúfolni. S lévén, hogy a pécsi Zsol- nay Porcelángyár is egyik szereplője volt ennek a be­mutatónak, ide kívánkozik néhány észrevétel. Bemutatott pirogránit burkolataikat, tér­plasztikáikat megirigyelné bármely város. Látszik: a Zsolnay Porcelángyárban dol­gozó művészek olyan úton jár­nak, amely feltétlen előrevi- heti a magyar kerámia ipar­nak ezen ágát. De nemcsak Pécsett, ha­nem a többi gyárban is mind több fiatal érett és ambíció­val telített művész dolgozik. Mindez érezhető volt alkotá­saikon, s a több mint tizen­ötezer látogató is elismerően nyilatkozott munkájukról. Ami nem látszott, az a kö­vetkező: a kerámia iparban dolgozó művészek hosszú éve­ken át méltánytalanul hátrá­nyosabb helyzetben voltak, mint a „szabadúszók”. S ez értendő az anyagi és az er­kölcsi elismerésre egyaránt. A helyzet azóta valamelyest vál­tozott, de megnyugtatónak egyáltalán nem mondható. Egy kézen meg lehet számol­ni azokat az iparművészeket, akik gyárakban alkotnak, és Munkácsy-díjat kaptak. Pe­dig a saját maguk által vál­lalt misszió legalább annyi­ra fontos az ízlés formálásá­ban, mint amelyet azok a művészek képviselnek, akik nem a FIM kebelén belül dolgoznak. Érdemes lenne te­hát nagyobb megbecsülésben részesíteni a FIM iparművé­szeit. Mert ismét bizonyítot­tak ... Az első kiállítás rendezé­sét Pécs vállalta. Emellett ál­dozatot hozott a Finomkerá­miaipari Művek is. A nagy közönség az elismerés hang ján szólt a látottakról. De hozzátette a következőt: „lás­suk mielőbb ezeket a modern vonalú étkészleteket és figurá­kat boltjainkban”. Akkor mondhatjuk teljes megnyug­vással: a pécsi bemutatkozás elérte célját. Salamon Gyula l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents