Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-08 / 185. szám
Történelmi játék — valódi iegyverekkel Márévafi csata KI ne nézné szívesen a filmek kosztümös párbaj-jeleneteit, a várostromok öldöklő csatáit, a fergeteges lovas támadásokat, a száz méterről eltalált és kettéhasadó fűzfavesszőt. Igaz, ez egyáltalán, vagy csak a technika és a kamera trükkje? Nos hát ez nem ámítás, mert e kései „végvári vitézek”, fortélyos fegyverforgatók az MHSZ Központi Zrínyi Miklós Haditorna Clubjának mestervizsgát tett tagjai. Amatőr alapon, csupán kedvtelésből és határtalan történelmi érdeklődéssel elevenítik meg a letűnt korok hétköz- és ünnepnapjainak látványos epizódjait. Az elmúlt hét végén Baranyd- ban, Máré várában szerepelt a Haditorna Club, ahol XVÍ. századi katonajeleneteket mutattak be. Ez alkalommal Szacsky Mihály a klub titkára beszélt működésükről. — Kezdetben csupán érdekesség volt, amit csináltunk, sokan úgy hitték, hogy gyermeteg hajlamú, romantikus emberek játéka. Ma már más a helyzet, a megbízásoknak alig tudunk eleget tenni. Sorra jönnek a meghívások a különböző várjátékokra, szabadtéri ünnepélyekre, de állandó bedolgozói vagyunk a filmgyárnak is. Jelenleg két készülő filmben működünk közre: az egyik a Gulliver, a másik pedig az Itt élt Mátyás király. Az utóbbi főszereplőjének dublőrje is közülünk való. A nevük talán még maradjon titok. — Hogyan készülnek a bemutatókrat — Amit a közönség lát, az már a könnyebbik része Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ma MOZI Park: Buck és a prédikátor (fS f7, f9). Park Kert: Szerelmi álmok I—II. (8). (Rossz idő esetén a Kert mozi műsora a teremben f9-kor). Petőii: Saint Tropezba költöztünk (4, 6, 8). Kossuth: Saint Tropezba költöztünk (10, 12), Égő hó (Í3, f5). így látták ők (f7). Art Kino: Anna és a farkasok (f9). KIÁLLÍTÁS Szép Lengyelország címmel rendeznek kiállítást Pécsett a Hotel Touristban a Lengyel Népköztársaság fennállásának 30. évfordulója tiszteletébe. RÁDIÓ Kossuth: 20.25: Dvorzsák IX. (Újvilág) szimfóniája. 21.12: A IV. drezdai nemzetközi dixieland-fesztivál műsorából. Petőfi: 20.13: Lampedusa: A párduc. Epizódok a regényből. egész csupán ügyesség kérdése, pedig nem íqy van. Minden egyes jelenet kidolgozása előtt hónapokat ülünk a könyvtárakban, hogy megfelelő korabeli forrásokra bukkanjunk, amelyekből hitelesen rekonstruálható az akkori harcászat és életforma. Erre kiváló szakértőink vannak, ugyanis a klub tagjai dr. Párdányi Miklós hadtörténész és Mecseki László fegyvermester. — A viadalok minden mozzanata bizonyára a legalaposabb tervezés eredménye? — Valóban mindenki art hiszi, hogy a Jelenetek koreogra- fáltak. Nos, ez csupán az alapmozdulatokra igaz, a többi azonban rögtönzés. A mester- vizsga tulajdonosának, aki márpedig minden vívásnemben kiváló, ez nem okozhat problémát — A ruhák, a fegyverek eredetinek látszanak. — Nagyon vigyázunk a hitelességre. Az itt látható kellékeket azonban mi magunk tervezzük a ránk maradt eredeti alapján. A fegyverek pedig Szent- gotthárdon készülnek, igen jó minőséqben. Amint önök is meggyőződhettek róla, a harci szerszámok nem fa, vagy műanyagutánzatok, hanem valódi acélfegyverek. F. I Bizlositottak a műtétek technikai feltételei Veseátültetések Magyarországé» — A rendelkezésre álló WHO adatok szerint a világon jelenleg 10—11 ezer ember él átültetett vesével. Tudunk olyanokról is, akik már tíz éve élnek a beültetett vese segítségével. Az utóbbi időben világviszonylatban is nőtt a veseátültetések száma. Ez annak köszönhető, hogy jelentősen megjavultak a műtéti feltételek. Magyarországon 1972-ben látott napvilágot a szerv-, szövetátültetésről szóló miniszteri rendelet, amely szabályozza a transzplantáció orvosi, jogi és etikai vonatkozásait. Mint mindenütt a világon, nálunk is a holttestből átA római uralom kezdetétől az Árpád korig... Ásó alatt a római kori városcentrum Az egykori római kori Sopianae a mostani Sállá! utcától délre terült el. Az ettől északabbra fekvő terület egészen a székesegyházig temető volt. A feltárások Is elsősorban ennek Kegfelelőe«« a temetőre, a sírokra irányultak. A voltaképpen) városközpont a Posta-palota környékén feküdt, vagyis egybeesett nagyjából a mostani modem pécsi városközponttá L A Nemzeti Múzeum kutatói dr. Fülep Ferenc főigazgató irányításával éppen most 20 éve kezdték meg a hajdani római kori település — elsősorban a településhez tartozó nagykfterje- désű temető feltárását. 1903—904-ben a régi postaépület építésekor egy több, mint 50 méter hosszú római kori épületet találtak az alapozáskor. Az épület maradványai akkor el is pusztultak. Egy mérnök lerajzolta az alapokat Ez a rajz az egyetlen dokumentum a fölfedezésről, amit persze akkor senki sem tekintett fölfedezésnek. A posta környékén azóta folytatott ásatások során egy jókora fürdőépületet találtak a régészek. Ez a fürdő a Posta műszaki épületének nyugati oldalán van, az udvaron. Megóvása érdekében letakarták földdel. Egyszer talán sikerül előteremteni a fölébe emelendő védőépület megvalósításához szükséges összeget is. A postaudvaron a IV. század legvégéről származó falak elég romos állapotban vannak. Korábban temetkezni csak a temetőbe lehetett. Ekkor azonban már áthágják a temetkezési tilalmat, és a házak közé is temetnek. Ez a felbomló rendet jelzi. A negyedik századi rétegre boruló hamvak a város leégésére utalnak. A környéket §ót—hun—alán népcsoportok tartották rettegésben. Az Al-Dunánál jöttek fel a Fekete-tenger északi partvidékéről, ók égették fel az egykori római kori várost Ekkor a lakosság valószínűleg már csak a romok között tengeti életét Mindert dr. FOlep Ferenctől, a Nemzeti Múzeum főigazgatójától tudom, akivel dr. Burger Aliz osztályvezető társaságában a Geisler Eta utca 14-es számú ház udvarán feltárt ókeresztény temetőkápolna falainál beszélgetünk a múzeum római kori ásatásairól. — A törmelékréteg a telepWé* folytonosságának megszakadását jelzi. A római kori t»raszóban. vagyis a fürdő maradványaiban Árpád-kori cölöpök vannak bevésve. Ezek szerint cölöpházakat építettek ide. Meg is találtuk ezeket a cölőpháza- kat - három épületet, amelyeknek a közepén tűzhely volt. Ha ezt egyszer sikerülne bemutatni, a római kortól, vagyis az L szárad közepétől egészen az Árpád-korig szemléltethetnénk a település fejlődését. Ez lenne az egyetlen olyan hely, ahol az idelátogatók magáról a «Tárosról is megtudhatnának valami fontosat — nemcsak a temetőkről. Ez természetesen közművelődési szempontból is igen fontos volna. — A Posta-palota előtt 1902— 1903-ban elpusztított épületek dél felé futnak tovább. Ezekre tették később a középkori városfalat. A falazást követő árok kiásása során természetesen lefaragták a római kori épületeket is. A mostani ásatásnál nagyon szépen látszik az, hogy ahol az árok fala megemelkedik, ott Ismét előbukkannak az egykori épületek. — Víz is folyt ebben az árok-* ban? — Az 1690-ből származó térkép a mai Kórház tér helyén mocsarat jelöl. Eszerint tehát folyhatott víz az árokban. A Posta-palota melletti XIV. században épült városfal alatti, mostani ásatásnak kettős célja van. A Posta kiszolgáló épület építését tervezi ezen a helyen. Mi szeretnénk ott legalább egy 10 négyzetméteres bemutatót szabadon hagyni, másrészt az építkezés megkezdése előtt a még ott lévő leleteket kimenteni. Bebesl Károly ültethető, úgynevezett cadaver vesét veszünk elsősorban számításba. 0 Milyen feltételei vannak a veseátültetésnek? — Mindenekelőtt tisztázzuk: Magyarországon biztosítottok a műtét technikai feltételei. Ami sokkal lényegesebb, oz Immunológiai feltételeknek is eleget kell tenni, vagyis hogy a szervezet ne vesse ki magából az idegen testet. Ma már ott tartunk az immunológiai vizsgálatokban, hogy meg tudjuk határozni: a beteg szervezete „elfogadja-e" az idegen vesét. Egyet feltétlenül tudni kell: minden műtéti beavatkozásnak, a legnagyobb szakmai hozzáértés és lelkiismeretesség mellett is megvan o kockázata. Különösen érvényes ez a szervátültetésekre, ahol a szervezet kilökő- dési reakciójával is számolni kell. 0 A veseátültetésnél hol forrt ma a magyar orvostudományt — A Központi Transzplantációs Program keretében mindenekelőtt művese állomásokat létesítettünk, öt városban, közöttük Pécsett is. Ismételten hangsúlyozom, a transzplantációnak valamennyi feltétele adott. A program keretében tavaly januárban hajtották végre Miskolcon az első ilyen műtétet, azóta több sikeres veseátültetést végeztek ott is, Budapesten is. 0 Többen a külföldön elvégzett műtétek sikerében bíznak. Indokolt ez a bizalom t — Csők addig volt Indokolt, amíg itthon nem «roltak meg a feltételek. Ma már a hazai felkészültség semmivel sem kisebb mint bárhol o világon. Csodákat sehol sem tudnak tenni. Ezenkívül a külföldieknek ott, csak élő donorból ültetik át a vesét. Ennek kettős kockázata is van. Az egyik: a vesét adó kiteszi magát annak, hogy hasonló esetben maga is életveszélybe kerül, másodszor pedig nem minden látszólag ép, egészséges vese alkalmas az átültetésre. 0 Nálunk mennyibe kerül a súlyos vesebetegségek gyógyítását — Mint minden egészséget, életet mentő orvosi beavatkozás, a transzplantáció is ingyenes. Hogy az államnak mibe kerül? Csak a műtétet követő gyógyszeres kezelés 80 ezer forint A művese kezelés alkalmanként kétezerbe kerül. Az életbentartáshoz személyenként heti két-három kezelésre van szükség. Jelenleg Magyarországon 60 beteget kezelnek rendszeresen művesével. Eddig a transzplantációs programra több mint 50 millió forintot fordítottunk. 0 Nálunk kin végeznek vese- átültetéstt Kérheti-e a beteg maga is a műtétett — Minden esetben a nefro- lógus — vesespecialista — a művese kezelőorvosa és a műtétet végző orvos közösen dönti el, hogy indokolt-e. Ezen túlmenően a pillanatnyi állapot és a rendelkezésre álló cadaver «rese immunológiai tulajdonságai mondják ki a végső szót. Mindent egybevetve, újra csak azt kell mondanom, hogy nem szabad csodára várni. 0 Pécsett mikor kerülhet sor veseátültetésret — Folyamatosan alakítjuk ki a transzplantációs központokat. Ez a folyamat Pécsett is befejeződik a közeljövőben. Valamennyi feltétel biztosítása után nemsokára itt is sor kerülhet az első műtétre. Ktmicz Gyula Felveszünk ROTA-berendezések kezelésében Jártas szakmunkást DÍJAZÁS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezési BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÉCS, RÁKÓCZI ÚT 56. SZÁM. FELVÉTELI IRODA. TELEVÍZIÓ Heti tévéprogram kissé • i régi idők mozijának hot. I szerencsére van a sok régi i film között néhány figyelem- I I reméltó is, mint pl. kedden ! ' este A válás c. amerikai film, vagy a Cocteau rendezte Szépség és szörnyeteg, amit pénteken a 2. mű- ' sorban láthatunk. Kedden este érdekes eszmecsere ígérkezik. Amatő- ök, profik, dilettánsok címmel, a 2. műsorban pedig Az eltűnt vikingek-ről bővíthetjük ismereteinket egy színes kisfilm révén. Szerdán a paksi atomerőműhöz kalauzol a Visszaszámlálás c. dokumentumfilm I. része. Csütörtökön a TV Galéria adásában a Fürtös Ilona és Rétfalvi Sándor művészházaspárról készült filmet láthatjuk. Hétvége a címe Trifonov érdekes tévéjátékának, amely két novellából készült. (Képünkön jelenet az Amire várunk c. részből.) Szombaton a Híres szökések c. sorozatban ezúttal Benvenuto Cellini esete elevenedik meg, s vele a reneszánsz Róma. Képünkön a film címszereplője: MOZI A Teresa doktornő c. színes lengyel film a szerelem s a felelősség érdekes szövevényeit boncolja egy orvosnő sorsának és környezetének bemutatásával. Csempészek Marseille és New York között autóba rejtve szállítanak 60 kg, tízmillió dollár értékű heroint... izgalmas, elgondolkoztató, kemény hangú film o Francia kapcsolat: a jugoszláv J1V| tmisorcibol Kedd: Második műsor: 20.30: Szórakoztató, humoros adás 22.25: A béke odüsszeája Szerda: 20.55: A Dubrovnik? Nyárt Játékok megnyitása (közvetítés) 21.35: A kis Willie Vinky (USA film) CsGtörtök: 20.30: Dosztojevszkij: BÜn ét feÜn- hődés — dráma Második Műsor: 21.15: A Ljubljana 7é dzsem fesztivál 22.00: Röpülő csészealjak Péntek: Második Műsor: 20.30: Filmsorozat Jack Londonról Szombat: 20.30: llidza 74 — népzenei fesztivál Második műsor: 21.20: Visszaemlékezések Sutjeskára f i Évente több százezer ember hal meg a világon, vese-elégtelenség következtében. A rendszeres művese kezelés életben tarthatja a betegeket, de a végső megoldás az lenne, ha a beteg szervet egészségessel lehetne felcserélni. Eddig a laikus logikája. Mit mondanak az orvosok? Dr. Szentessy István, az Egészségügyi Minisztérium gyógyitó-megelőző főosztályának osztályvezető helyettese, a transzplantáció, azaz a veseátültetés problémáinak egyik legavatottabb hazai ismerője igy vélekedik:
