Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-07 / 184. szám
SZŐJUZ-APOLLO — a mielőbbi viszontlátásra Amerikai űrhajósoktól búcsúzott nemrég Csillagváros. A két űrhajós-legénység számára az új laboratóriumi épületben fenntartott szobák már üresek. Az ajtók feliratai: Stafford, Leonov, Bean, Filipcsenko — emlékeztetnek a közös űrrepülésre készülő Szojuz és Apolló legénységének első szovjetunióbeli közös foglalkozásaira. Első ízben taló'kozott a Jurij Gagarin űrhajós központban teljes létszámban az amerikai és a szovjet legénység. A találkozó egybehangzó értékelés szerint kitűnően sikerült Komplex felkészülés Az amerikai űrhajósok szovjetunióbeli programja igen sokrétű volt. Tanulmányozták a Szojuz űrhajót, előadásokat hallgattak, technikai filmeket néztek meg. és az űrrepülés dokumentációs anyagán dolgoztak. Az asztronauták megismerkedtek az irányító központ berendezéseivel, képet kaptak a komplex felkészülés technikai eszközeiről, amelyek gyakorlatilag teljesen felidézik a világ- űrbéli feltételeket Nagy figyelmet fordítottak a nyelvi előkészítésre és sok kedves percet szereztek a közös sportfoglalkozások. A sokrétű foglalkozások azonban nemcsak a Szojuz és az Apolló űrhajók legénységének voltak hasznosak. Ezúttal szerzett először gyakorlati tapasztalatot a közös foglalkozások lefolytatásában az űrhajós irányítóközpont személyzete is. E két hét alatt mintegy ellenőrizték a központ bonyolult mechanizmusának működését, amely zökkenőmentesnek bizonyult és ismét igazolta, hogy a központ szakembereinek a felkészültsége magasfokú. Az űrhajók között — a repülőgépekhez hasonlóan — mindig van elvi hasonlóság. Bárhol is készült az űrhajó, megtalálhatók fedélzetén az azonos feladatokat teljesítő rendszerek, amelyek külsőleg és konstrukciójukat tekintve is különbözhetnek, de működési elvük azonos. A Szojuz és az Apolló természetesen nem „sziámi Merek", de eltéréseik ellenére vannak közös vonásaik, ami megkönnyíti oz Idegen űrhajóval való ismerkedést. Gyakorlás a próbapadon A gyakorlatok és a találkozók végetértek. Az eredményeket a szovjet szakemberek röviden így foglalták össze: Borist Petrov akadémikus, a Tudományos Akadémia Inter- kozmosz Tanácsának elnöke:- A felkészülés mostani szakaszának célja az volt, hogy a te'jes szovjet és amerikai legénységet megismertesse a Szojuz űrhajóval és rendszereivel, a közös foglalkozások eszközeivel és módszereivel. A feladat ezért új és bonyolult. A mostani találkozók túllépnek az ismeretlen technikával való ismerkedés szokásos keretein. A legénység tagjainak mélyrehatóan kellett tanu/mányozniok az összes rendszer logikai felépítését, átgondolva működésük különleges vonásait. A NASA vezetősége is nagy figyelmet tanúsít a közös űrrepülés iránt. Teljes a szakemberek közötti együttműködés. Meg vagyok elégedve a munka menetével. Vlagyimir Tyimcsenko, az 1975-ös közös űrrepülés szovjet technikai igazgatóságának képviselője:- Most dolgozzuk ki és egyeztetjük az úgynevezett „funkcionális" dokumentumokat, amelyek meghatározzák egyebek között a különféle rendszerek kipróbálási terveit, az irányitó központok munkarendjét és a pályára juttatott legénységek tevékenységét. Houstonban egy dinamikus próbapadon megkezdték a közös összekapcsoló rendszer kisórleti beállítását. A próbák során az összekapcsoló mechanizmusokat kifogástalannak találták. A jövő év elején megkezdjük a rádiótechnikai eszközök elektromágneses szempontból való egyeztetését és az űrhajók létfeltételeit biztosító rendszerek kísérleti finomítását. Ezután az űrhajókban felszerelendő szovjet és amerikai részegységek végső ellenőrző próbái következnek. Előirányoztuk az Irányító központok személyzetének és a központok együttműködésének kipróbálását is. Ezen kívül megvitatjuk a kísérleti munka minden egyes szakaszának eredményeit és az egész űrutazás menetét. A Szovjetunió és az Egvesült Államok árszakértői nagy figyelmet szentelnek az űrhajósok felkészítésére és a foglalkozások, gyakorlatok tervezésére. A szovjetamerikai közös űrrepülés a kidolgozott terv szerint természetesen oz időpontokat betartva folyik. Valeríl Kubásza* örpTIóta, a Szovjetunió Hőse:- Júliusban lártunk az Egyesült Államokban, ahol elméleti előadás-sorozatot hallgattunk az Apolló űrhajó felépítéséről. Hasonló volt az amerikai űrhalósok küldetése is - ők a Szojuzt tanulmányozták. E látogatások során „elméletben" ismerkedtek a partnerek egymás űrhajóival. Ezután már közvetlenül a gyakorló modelleken kezdődik meg a közös munka: júliusban Houstonban, szeptemberben pedig a Csillagvárosban. A közvetlen gyakorlati felkészüléshez azonban ki kell dolgozni azok megfelelő módszereit, be kell gyakorolni az űrrepülés közben alkalmazandó fedélzeti utasítások teljesítését. Közös nyelvet! A jelenlegi problémák közé tartozik a nyelvtanulás, méghozzá műszaki szempontból. Az egymás közötti érintkezés már nem jelent gondot, de más a helyzet technikai területen: az űrhajók konstrukcióját és a fedélzeti rendszereket illetően országainkban az űrkutatás eltérő terminológiát használ. Ezért most egy közös technikai nyelvet keresünk. A Szojuz és Apolló űrhajók tervezett közös repülésében részvevők személyes találkozásai és állandó kapcsolatai nagy jelentőségűek. A most lezajlott találkozó ebből a szempontból is igen hasznos volt. Alekszej Gorohov Tengeri építészet Földünkön 355 millió km!-t foglalnak el a tengerek, tehát háromszor akkora területet mint a szárazföld. Érthető, hogy az ember építészeti szempontból is a tenger felé terjeszkedik. A „vízi építkezés", a vízre épült városok, üzemek, ma még inkább csak papíron léteznek. Az elmúlt két évtizedben kétségtelen, hogy az ember bizonyos tapasztalatokat szerzett kicsiben a tengeri építkezéssel kapcsolatban. Azokra a fúrószigetekre gondolunk, amelyeket a nyílt tenger fölé csővázas szerkezetekre építettek és amelyeken télen-nyáron élnek és dolgoznak az emberek. A különféle szigetváros tervek között tallózva, általában négy csoportot találunk, amelyek egyben talán irányzatokat is képviselnek. Irányzatokba amelyeknek pártolói és ellenzői egyaránt hqllatják hangjukat: Építészed irányzatok. Feltöltött szigetek a tengerben. Ezek nem utópiák, napjainkban is üzemelnek. Ilyen például a hongkongi repülőtér, de sorolhatnánk Nizza, New York és más városok példáját. Kétségtelen nagy munka a tengerből szárazföldet kihódítani. Ennél a rendszernél fokozott . figyelmet kell szentelni a hűlHÍREK—ÉRDÉ KÉSS ÉQEK • Biztonság és kényelem Világszerte kísérletek folynak minél biztonságosabb és kényelmesebb — mindamellett viszonylag olcsón előállítható — gépkocsiülések kialakítására. A képen látható modellt nyugatnémet kutatók szerkesztették meg, sokféle szempont figyelembevételével. Az újfajta ülés különös előnyei: a gépkocsivezető testméretei szerint beállítható, fejvédője lökéscsillapító anyagból van kialakítva és oldalról is védi a fejet, emellett visszapillantó nyílásán ót zavartalanul hátra tekinthet a vezető. Konstruálásakor az anatómiai szempontokat is figyelembe vették, ezért rendkívül kényelmes, még hosszan tartó utazás alatt sem fárad el, aki benne ül. Gépírás beszédsebességgel Igi tentngvódl fi nfnfn lufim. Georg!) Zagorelsikf] találmányé segítségével egy két tamil és percenként négyszáz sebességgel gépeiket, vagyis kétszer olyan gyorsan, mint egy gyakorlott gépíré. A találmány tökéletesített formája lesz versenyezni m <■«■rint falu»*, batdt Ér mM.m Georgfl etöszflr ofym gyorsíró gépet okod tervezni, cme+yet oz íny mögé rejtett finom érzékelő lemezek működtetnek. Aszerint Hogy ezeket beszéd közben miképp érinti meg e nyelv, elektromos Impulzusok futottak volna a Híré berendezés betű-karjaihoz. Ezen ötlet a gyakorlatban megfeneklett Zagorelszidj tovább törte a fejét Ha beszélünk •— gondolta —, főleg csak az ajak, a nyelv és a fogsor, végeredményben három elem kombinációja képezi a hangokat Hogy viszont ugyanezt leírjuk, a gépíráshoz mind a tíz ujjunk rendelkezésre áll. Vagyis még előnyben is vagyunk. És mégis: az élőbeszéd hatszáz—ezer hangot perget le egy perc alatt a gépíró meg jó, ha kétszáz betűig felvisri. Ebből következik, hogy a billentyűzet a hibás: gátolja az ujjokat Mi lenne, ha olyan betű- mezőt építenénk, amely az újjaknak esők o csúsztatását igényelné írás közben? Doboljon csak az ujjaival az asztalon. Azután ne emelgesse, hanem csupán Jobbra, balra izgesse-mozgassa őket „radírozza” velük az asztal- lapot Látni fogja, hogy ez már könnyebben és gyorsabban megy. Zagorelszkfj legutóbbi modellje egy vezérlő dobozka, amely a tenyéren elfér. Ha fedőlapját végigtapintjuk. Ids dudorokat érzünk rajta. A tulajdonképpeni Irészerkezet- teí könnyű kábel köti össze. — A dudorok, ez a hat kas gomb — magyarázza a feltaláló —, érzékeny kapcsolók, négy középen egy sorba, kettő meg oldalt esik. Pusztán a simogatásukkal bármilyen szöveget leírhatunk, de persze előbb meg keH tanulni, hogyan rendeztem el őket Az ujjak érintésétől a Hs gombok gyöngén megbillennek és oz érintkező felületek vagy egy jobb-, vagy egy baloldali áramkört zárnak. És a négy központi gombra gyakorolt nyomással máris nyolc betűt írunk le. Végeredményben a mező különböző kombinációkban való „simogatá- sa” eJőcsálja az őssrés cirill írásjelet. Ezek előbb áramlökés alakban futnak a billentyűzettől a kiírógép elektromágneseihez, ahol azután nyomban betűformát öltenek a papíron. Ha két mezőt használnánk — mindkét kézben egy-egy dobozkát —, alighanem kétszer annyi, tehát nyolcszáz betűt gépelnénk percenként — ez pedig beszédsebesség. — A „GETOTYP" alkalmazása nem torpanhat meg az írógépeknél — folytatja a feltaláló, akinek monogrammjából a berendezés neve áll. — Hisz alkalmazható sokhelyütt, ahol gépeknek információkat táplálnak be. Vagy képzeljük csak el: egy villogó tablón nagy sebességgel láthatóvá tehetjük vele a beszédszöveget, amit a süketnémák könnyen leolvashatnának onnan. Végeredményben egy néma még telefonálhat is, ha o vezérlő dobozt oz ő készülékéhez kapcsoljuk, o kiíró berendezést pedig a partneréhez. A doboz fedőlapja tehát egy sajátos klaviatúra. Vonzó gondolat, hogy a távírók és számítógépek bonyolult billentyűzetét is ilyennel cseréljük fel. Amellett az alkalmazás más lehetőségei is felbukkanhatnak még. Érdemes foglalkozni vele. Csáberejét fokozza, hogy egy kísérleti példány elkészítése sem kerül többe 20 —30 rubelnél. A feltaláló különben makacsul hajtogatja, hogy alig költött rá tizet! Kaolin — bauxit helyett Az USA-beli Georgia államban kísérleti üzemet állítanak fel, melyben napi öt tonna timföldet termelnek kaolinból. A kaolint salétromsavval és egyéb vegyszerekkel kezelik. Ameny- nyiben az új eljárás beválik, akkor bauxit helyett kaolin szolgálhat az alumíniumgyártás alapanyagául. Georgia államban van ugyanis a világ legnagyobb kaolin-készlete, melynek timföld-tartalma 35—39 százalék, báuxitja viszont nincsen. Amennyiben a nagyüzemi termelés kaolinból nem drágább a bauxit felhasználásánál, akkor erre az alapanyagra térnek át, mivel a bauxitot eddig importálták. i A pészméker és a repülés Világszerte főbb tízezerre tehető azok száma, kik szívütemadót -« pászmákért — viselnek a bőrük alatt. A legújabb idevágó vizsgálatok ki' mutatták, hogy sem a pészmókerek nem befolyásolják a repülőgépek elektronikus berendezéseinek műkő* dését, sem ezek nem fejtenek ki rosa ró hatást rájuk. A repülőtereken rendszeressé vált motozások során azonban óvatosnak kell lenniök a szívütemadóval rendelkezőknek. Számos repülőtéren ugyanis a fémek jelenlétét kimutató sugarakkal „tapogatják végig*' az utasokat, s ezek a magasfrekvenciájú sugarak zavart idézhetnek elő a pészméker működésében. Ez a «avar csak pár pillanatig tart ugyan, s utána a készülék ismét kifogástalanul dolgozik tovább, mégis a szivütemadósok számára ajánlatosabb előre jelezniök az ilyen ellenőrzési helyeket Űj vízminőség-ellenőrző műszer I Elsősorban a szennyvíz-vétkezők leleplezésére új műszert hozott forgalomba egy NSZK- bell cég. A műszer pontosan kimutatja az ivóvízben vagy szennyvízben lévő legapróbb szerves anyagokat, regisztrálja azok jellemzőit és lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot végző hatóság, Illetve annak szerve a szennyvíz eredetét kJ mulathassa. Az első emberi magzatátvitel A korábbi angliai vizsgálatok után (amelyet az egészségügyi minisztérium végül is betiltott) Ausztráliában végrehajtották oz első emberi magzatátvitelt. A páciens 36 éves meddő nő volt, akinél a petevezeték kétoldali elzáródása akadályozta meg a teherbeesést. A vizsgálatra önként jelentkező nőben hormonális előkezeléssel többszörös tüszőérést váltottak ki. Ezt követően hasfeltárás után több érett petesejtet nyertek. Ezeket megfelelő tápfolyadékban a férj ondósejtjével hozták össze. Rövid időn belül bekövetkezett az ondósejtek behatolása a petesejtbe, vagyis a mesterséges megtermékenyítés, és a megtermékenyített pete osztódásnak indult. Közülük egy nyolcsejtes stádium megtermékenyített petét választottak ki, és ezt — a megfelelő kezeléssel álterhes állapotba hozott — asszony méhébe ültették be. Hamarosan pozitív terhességi reakciót kaptak, bizonyítva a magzat meg- tapadását és fejlődését. Ekkor azonban az anya hasfali sebe szétnyílt, és az újravarrást követően a magzat elvetélődőtt. A beavatkozás elvileg sikerült, de totális hiba miatt a magzat elpusztult Hatékonyabb az antibiotikumoknál Az ismert gyógyszerészeti készítményeknél sokkal hatékonyabb anyagokat állítottak elő a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata Szerves- kémiai Intézetének és a Lett Tudományos Akadémia Szervesvegyipari Kutatóintézetének munkatársai. A szerves szili- ciumvegyületek között olyanokat találtak, amelyek energikusan meggátolják a kórokozó mikra- organizmusok fejlődését és szaporodását. Számos esetben hatékonyabbnak bizonyultak, mint o széles körben alkalmazott antibiotikumok. A szakemberek véleménye szerint a bioszilicium szervesvegyészet fejlődése lehetővé teszi számos új szintetikus és természetes, biológiailag aktív gyógyszer előállítását. Automatikus rákdiaposztikai készülék >::v.x-.)vív Ai időben felismert betegség fél siker« Jelent a gyógyításban. Különösen fontos ez a daganatos megbetegedések esetében. A Lett SZSZK kutatói a rákos megelőző állapot felderítésére olyan készülék-együrtest állítottak össze, amely automatikusan elkülöníti a vizsgált testszövet normális és kóros sejtjeit. A képződmény struktúráját elemző televíziós készülék és a sejtosztályozó berendezés megszabadítja az orvosokat és a laboránsokat a diagnosztika leg- munka igényesebb részétől. A próbák során a készülék egyetlen hibát sem vétett, minden káros sejtet felismert, így alkalmazása az emberi munka helyet! semmiféle kockázattal nem jár. lámvédelemnek. Hátránya a módszernek, hogy a feltöltött részen kipusztulnak és a környéken megfogyatkoznak o tengeri állatok. 'Tkologiai szempontból tehát káros a feitöltes. A poider szigeteket gátakkal alakítanák ki a tengerben. Itt á gátszakadásokkal kell szembenézni és ezeket mindért áron kiküszöbölni. A tervek szerint a polder szigeteket ke- szon elemekből építenék ki és ezeket Oz elemeket hajon lehetne a helyszínre szállítani. Egy ausztrál terv szerint a jövőben a polder szigeteket esetleg nukleáris robbantásokkal lehetne kivájni. E tervnek azonban környezetvédelmi szempontból sok az ellenzője. Vízre épített szigetek. Ezek a csővázon nyugvó szigetek, később szigetvárosok hasonlóak lennének az üzemelő olaj-furó szigetekhez. Ilyen szígetvórosok felépítése azonban technikai szempontból nem volna könnyű feladat. Jól képzett búvár munkások ezreire volna szükség. Az ember ma még 100 méternél nagyobb vízmélységben nem nagyon tud huzamos időt eltölteni és dolgozni. Úszó szigetek. Ezek a tengerre támaszkodó hatalmas pontonszigetek könnyebben telepíthetők. Nem foglalnak el helyet a tengerfenékből, köny- nyen lehet nagyobbítani őket és a tengerfenék szeizmikus mozgására sem oly érzékenyek. Környezetvédelmi szempontból is előnyöket hordoznának magukban ezek a szigetek. A megvalósítás gondjai A tengeri építészet a jövőben sajátos technológiai szempontok figyelembevétele mellett történhet. Számolni kell ezen a téren a tengervíz korrodáló hatásával, a tengermozgás mechanikus h'atásával és a tengerfenék talajviszonyaival. A sós tengervíz elleni korrózióvédelem tehát az egyik probléma. E téren a korrózióvédő festékeket, műanyagokat, speciális rozsdamentes fémeket alkalmazhatnak. Nemcsak a fémszerkezeteket kell azonban védeni, hanem a betont is megtámadja a tengervíz. A pórusokba behatol, ott elgőzölög, hátrahagyva a sós szemcséket, amelyek lassan kikezdik a betont és megindítanak egy olyan folyamatot, amely az építőanyag lassú pusztulását idézi elő. Talán a műanyag az, amely a legjobban ellenáll a tengervíz korróziós hatásának. A mechanikai hatás ellen Is küzdeni kell, ki kell iktatni o tengermozgás destruktív hatását. Ma már többféle hullámfogó típust gyártanak. Elterjedtek és jó hatásfakúak a perforált beton elemekből készült hullámfogók. Próbálkoznak pneumatikus hullámtörókkel is. Itt a tengerfenékre helyezett lyuggatott csőrendszeren keresztül légáram, légbuborékok segítségével igyekeznek lecsillapítani a hullámokat. A harmadik problémát o tengerfenék topográfiai viszonyai jelentik, tehát a talajviszonyok. Pontosan ez utóbbi szempont az, amely parancsaiévá teszi a különféle „vízváros” típusok tervezését. Nem mindegy az alapozásnál, hogy sziklás vagy homokos-e a talaj. A jövő perspektívája Az amerikai Westinghouse és a Tenneco konszernek mérnökei vízre épített atom-centrálét terveztek. 1980-ban működne az erőmű, amelyet úszó sziget rendszerben építenének fel, 50 ha tengerterületen. Gátrendszerrel védenék a hullámmozgás ellen. Az erőmű tervezett kapacitása: 1200 MW. A General Electric mérnökei szintén elkészítettek egy * úszó atomerőmű tervet. A japánok szintén kacérkodnak egy vízre épített atomerőmű gondolatával, amely egyben tengervíz sótalanítást is végezne. Az úszó ipartelepek, atomerőművek talán közelebb állnak a megvalósuláshoz, mint az úszó város tervek. 1972- ben megkezdték már a Westinghouse—Tenneco közös vízi atomerőmű építését. Az Egyesült Államokban egyébként nagy propagandát folytatnak az úszó városok érdekében. 1976- ban két nemzetközi kiállítást szándékoznak rendezni „Úszó szerkezetek” címszó alatt. H. M. i
