Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-06 / 183. szám

6 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. július 4. Monyorósd Naptár — névtár Július 6. CSABA. Szintén ős­magyar név, de egyes kutatók az óhéber „szabbász” (öreg) származékának vélik. Július 7. APOLLONIA. A gö­rög Apollón, a pásztorok és a földművesek istenének nevéből került utóneveink közé. Július 8. ELLÁK. Hangzása ellenére férfinév. Attila hun ural­kodó fiának — tévesen meg­gyökeresedett — nevét őrzi. (A helyes: llek.) Július 9. LUKRÉCIA. A latin Lucretius női megfelelője; je­lentése érdekesen fokozódó: szemérmes, megnyerő, hasznot hozó asszony. Július 10. AMÁLIA. Ófelné­met eredetű, az „amal" (harc), valamint a „bergan" (védeni) szavakból adódik értelme: „a harcban védelmet nyújtó”. Július 11. LILI nevünk az an­gol nyelv „lily”, azaz liliom sza­vából származik. Július 12. IZABELLA nevünk­nek spanyolos íze van, de még­is az „Elizabetha" héber név­ből származik, jelentése: istent imádó. Spanyolban, franciában és olaszban (Isabel, Isabella, Isabelle) azonban alapszava a „szép" fogalmára utal. lúlius 13. JENŐ nevünket mi ősmagyar eredetűnek tekintjük, mert honfoglaló őseink egyik törzsét „Genacch"-nak hívtok. A lipcsei Bibliografisches Insti­tut névmagyarázó kiadványa szerint azonban a név az „Eugen” magyar formája. Ha alapjának a görög „Eugenesz"-t vesszük, akkor „előkelő szárma­zású" a jelentése. Július 14. ŐRS nevünk alap­ja az „Erisvr” („Örs úr vára") ősi magyar helységnév. Anony­mus említi, hogy Árpád vezér a Borsod megyei Nyárád vizé­nél földet adományozott Acsád- nak, akinek fia, Örs, itt várat építtetett. Július 15. HENRIK a germán Heimrichből eredeztethető. Je­lentése: „körülkerített birtokán uralkodó". Július 16. VALTER. Ófelnémet eredetű, értelme — a „heri vagy „hari" (hadsereg) és a „walten” (uralkodni) révén — „a seregben parancsoló”. Július 17. ELEK, a görög „Alexius” névből ered, jelenté­se „védő, oltalmazó”. Július 18. FRIGYES, ógermán származék. Nyelvükben a „fri- du” békét jelentett. Ehhez kap­csolódott az angol „right vagy a latin „rex” — a Fride- rik másik tagja — s így a „béke fejedelmé”-nek értelmezhető Július 19. EMILIA nevünk ér­telme megfejthetetlen. Csak annyit tudunk róla, hogy a la­tin „AemMius” az ókori Róma egyik nemzetsége nevének női megfelelője. Július 20. ILLÉS óhéber ere­detije az „Elijjahu”, azaz „Jahve”, az „én istenem”. Július 21 DÁNIEL alapja le­het a héber nyelv „dán” (bíró) és az istenség fogalmára utaló „él” szava; így jelentése „isten a bíróm”. Viszont szerepel a régi magyar személynevek közt a „Dán”, lehet tehát, hogy eb­ből származik. Július 22. MAGDOLNA, a hé­ber eredetű Magdalénából származik, amelynek jelentése: Magdala városából származó nő. (A város a Genezáreti tó partján volt.) Július 23. LENKE nevünk az Ilona és a Magdolna német megfelelőjének közös becene­véből vált önálló névvé. Ma­gyaros formáját a biedermeier költészet kapta fel, először „Len­ka” alakban. Mire iigyeijink klüiin Ha nem akarjuk megsérteni külföldi vendéglátóinkat és nem akarunk nevetségessé válni, ak­kor minden országban az ottani szokások szerint kell viselked­nünk. Az alábbiakban felsoro­lunk néhány olyan nemzeti „mániát", amelyeket külföldre utazó honfitársainknak érdemes megszívlelniük. NSZK A pontosság kötelező. Talál­kozóra sohase érkezzünk késve. Az asztalnál várjuk meg, míg vendéglátónk felemeli poharát, és így szól: „prosit”. Az almát sohase vágjuk fel késsel, a desszert előtt ne gyújt­sunk rá. Münchenben ne robbanjon ki belőlünk a nevetés, ha az ut­cán egy neves ügyvéddel vagy bankárral találkozunk, aki rö­vid bőrnadrágot és tiroli kalapot visel. Ez a bajor nemzeti vise­let. NAGY-BRIT ANNI A Igyekezzünk megszokni a bri­tek nagyfokú tartózkodását és látszólagos hidegségét. Egyet­len angol ember sem szólítja meg azt, akit nem mutattak be neki. A kézfogás csak fogadá­sok alkalmával szokásos. Szigorúan tilos a saját egész­ségünkről beszélni. Nagyon helytelen, ha étkezés alatt kezünket az asztalon nyug­tatjuk. SPANYOLORSZÁG A corrida folyamán teljes hangbedobással részt kell ven­nünk az eseményekben és sem­mi szín alatt ne áruljuk el, hogy a bikaviadalon látottak borza­lommal töltenek el. A spanyolok nagy előszere­tettel beszélnek a szerelemről, de azt nem tűrik el, hogy akár csak bókoljanak is a feleségűk­nek. Egy nő egyedül sohasem tér be kávéházba vagy étterem­be. GÖRÖGORSZÁG Étkezéshez mindig késve (leg­alább egy jó negyedórával ké­sőbb) kell megérkezni. Tanuljuk meg, hogy az igen nemet jelent, illetőleg meg kell szoknunk, hogy akkor bóloga­A rágógumi története tunk, ha nemet akarunk mon­dani és akkor rázzuk a fejün­ket, amikor lélekben beleegye- zően bólintunk, A legnagyobb ostobaságot akkor követjük el, ha az ötös számot úgy akarjuk kifejezésre juttatni, hogy felmutatjuk nyi­tott tenyerünket. Ez a görögök­nél ugyanis az átok jele. TÖRÖKORSZÁG Sohase mondjuk azt, hogy Törökország Ázsiában van, Tö­rökország Európához tartozik. Konstantinápolyt nevezzük Isz­tambulnak. A törökök meglehetősen fur­csa beceneveket használnak: leikecském, májam, tüdőm stb. Nyugodtan használjuk ezt a megszólítást, feltéve, ha sikerül megjegyeznünk a török kiejtést. Mecset belsejében imaidő­ben soha ne fényképezzünk. Egy jó tanács: soha ne ve­szítsük el a türelmünket. A tö­rökök jelszava: lassan járj, to­vább érsz. OLASZORSZÁG Asztalnál sohase vágjuk kés­sel a spagettit: igyekezzünk feltekerni a villára. A turisták­nak elnézik, ha ennél a műve­letnél igénybe veszik a kanál segítségét is. Valamennyi csecsemő láttán ajánlatos extázisba esni: ne fe­ledjük, hogy Olaszországban o „bambinók” valóságos kiskirá­lyok. PORTUGÁLIA Ne derüljünk hangosan, ha azt tapasztaljuk, hogy az uram és asszonyom megszólítás he­lyett Portugáliában ilyeneket hallunk: „kegyességed”, „excel- lenciád”, ,,nagyságod”.... A legnagyobb otrombaság­nak számít, ha valaki az étte­remben saját maga hámozza meg a narancsot. Ez mindig a pincér feladata. A férfiak óvakodjanak attól, hogy a portugál nőnek udva­roljanak. Ez nem egyszer élet- veszélyes vállalkozás. Soha ne telefonáljunk dél­előtt 11 előtt Az otthoni hívást neveletlenségnek minősítenék, a hivatalokban pedig 11 előtt úgy sincs senki. Pogled Az ember már többezer évvel ezelőtt rákapott arra, hogy különböző gyantÓKat rágjon. A rágógumigyártcst iparággá, mégpedig rend­kívüli módon gyümölcsöző iparággá csak 1871-ben fej­lesztették az amerikaiak. Abban az évben Thomas Adams amerikai üzletember megfigyelte, hogy a mexi­kóiak állandóan egy olyan gumiszerű anyagot rágnak, amelyet egy Közép-Ameri- kában termő fából nyernek. Ezt az anyagot korábban csak a gumigyártásban hasz­nálták fel, keverték a sok­kal költségesebb gumival. Három hónap leforgása alatt Thomas Adams megkezdte a cukorral ízesített rágógu­mi-golyócskák gyártását. A rágógumi csakhamar az Egyesült Államok fiataljai­nak szenvedélyévé vált (a fogyasztók 80 százaléka ma is 30 éven aluli). A felnőtteket a második világháború idején kerítet­te hatalmába a rágógumi­mánia. Ekkor a Pentagon ugyanis elhatározta, hogy az európai és a csendes-óceá­ni fronton harcoló katonák fejadagjához rágógumit is adnak. Az amerikai katonák a helyi lakosság között ajándékképpen osztogatták a rágógumit és így „ingyen" reklámot csináltak az ame­rikai terméknek. A frontról hazatérő katonák továbbra is rágógumi-fogyasztók ma­radtak. így azután a Life Savers rágógumigyártó vál­lalat és az ehhez a szektor­hoz tartozó 17 másik ame­rikai vállalat üzleti forgalma a háború végére közel 50 százalékkal növekedett. Azóta a rágógumi — leg­alábbis az Egyesült Álla­mokban — elsőrendű „szük­ségleti cikké” vált Az ame­rikaiak általában 185 dara­bot fogyasztanak évente. A statisztikai kimutatások sze­rint őket a kanadaiak, az ausztráliaiak, az angolok, a brazilok, az argentinok és az olaszok követik. Egyes orvosok erősen két­ségbevonják a rágógumi ártalmatlanságát. A gyártó cégek azt állítják, hogy leg­feljebb a fogra lehet ártal- mas- (Panorama) Komolytalan rovat Két hétre csökkent a várakozási idő a jogosítvány érvényesíiésnél Erb János felvétele (Második orfűi utazásom.) Az első orfűi utazásomba be­költözött a kánya. Útnak ered­tem hát másodszor is. Ez eset­ben mór nem gyalog. Lóháton. ! Itt egy kissé el kell időznöm. Kiváló lovas voltam és sok de­rűs percet szereztem az érdek­lődőknek. A lovaglásnak négy válfaját ismertem: Lépés. (Mikor a ló gyalogol!) Vágta. (Amit a filmekben o cowboyok csinálnak!) Vadászvágta. (Áll az ember a kengyelben. Istennek ajánlja lelkét és a ló veszettül rohan!) Ugratás. (Az ember behuny­ja a szemét és a többit rábízza a lóra!) Volt még egy előttem nem kedvelt változata ennek a mű­vészetnek, az ügetés, amikor az ember lötyög, mint a lisztes­zsák, a ló meg harmonikusan battyog. Én kettőt szerettem: Vagy lé- i pésben menni, vagy vágtázni. Ékesen szóló ellenszenvvel vi­seltettem a ledér kocogással, vagy az ügetéssel szemben. A parancs akkor is parancs volt! Azt az utasítást kaptam, hogy látogasam meg lóháton az Orfűn elhelyezett rádióál­lásunkat. Ehhez kaptam persze a lovat, meg egy csatlóst. (Azt hiszem ezt akkor így hívták, ma feltűnően rosszul hangzik. Min­denesetre azt az embert jelen­tette, aki hivatva volt velem együtt eltévedni.) Nem tévedtünk el! Magam sem tudom miért, de nem. Lot­tón is van ötös találat! Különfé­le gyalogösvényeken kocogtunk, majd amikor lehetőség nyílott rá, akkor vágtába bonyolód­tunk. Egyszer csak vagy két kunyhó bukkant elénk. Ott egy csinos cigánylány igyekezett eltéríteni az erény ösvényéről: — Hova vitéz úr? — Keresztül az erdőn — vá­laszoltam rendkívül szelleme­sen, mert hogy hová vagyok hi­vatalos, vagy köteles menni, az erősen magánügy volt. Sőt! — Akkor maradjon itt! — aján­lotta. És hogy erősebb nyoma- tékot adjon neki előrependerí­tette magzatát és elmondta a varázsszöveget. — Nézze meg ezt! Mint az arany! Ennek az apja is katona. Szőke! Maga is maradjon itt! Mivel akkoriban még az én hajam is közelállt a szőkéhez, csak a kötelesség mentett meg, hogy ma nincs egy középkorú szőke cigánygyerekem. Ezért to­vábbmentünk. Illetve vágtáztunk, mert itt Olvasóink levelei, panaszai nyomán néhány hónapja eze­ken a hasábokon foglalkoztunk a gépjárművezetői alkalmasság vizsgálatok már-már tarthatat­lan helyzetével. A Munkácsy Mihály utcai rendelőintézetben — ahol a város és a pécsi já­rás lakosainak gépjárművezetői engedélyét érvényesítik — a tavasszal két-három hónapot kellett várakozni — az előjegy­zést követően — a vizsgálatra. Azóta lényegesen javult a helyzet, másfél—két hétre csök­kent a várakozási idő. — Valóban. Június 1-től ugyanis az addigi napi két óra helyett — szombat kivételével — naponta 4 órában foglalko­zik a rendelőintézet a gépjár­művezetői alkalmasság felül­vizsgálatával — mondja dr. Zelles Mária, a Városi Tanács egészségügyi osztályának szer­vezési és módszertani csoport- vezető főorvosa. — A rendelé­sen két óra alatt megvizsgálnak körülbelül tizenöt magángép­járművezetőt és valamennyi jelentkező hivatásost. Az termé­szetes egyébként, hogy a hi­vatásos gépjárművezetőket azonnal, soronkívül veszik, hi­szen nekik a jogosítvány ke­nyérkereseti eszköz. A négy órás rendelési időt úgy sikerült meg­oldanunk, hogy átmenetileg fő­foglalkozású üzemorvosok is besegítenek. Az egészségügyi osztály azt tervezi, s mielőbb szeretné megoldani, hogy ál­landó orvos rendeljen napi négy órában. — Nemcsak a Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézetben foglalkoznak jogosítvány érvé­nyesítéssel. — Minden üzemben, válla­latnál, ahol napi nyolc órás üzemorvosi rendelés folyik, jo­gosult az üzemorvos a gépjár­művezetésre alkalmasság felül­vizsgálatára. Sőt, egy rendel­kezés értelmében az üzem dol­gozóinak közvetlen családtag­jait — gyermeket, feleséget — is felülvizsgálhat. Pécsett 15 üzemorvos végez ilyen vizsgála­tokat az egészségügyi szolgálat keretében, de ezen kívül a Me­cseki Szénbányák, az Ércbánya Vállalat, a MÁV, a Bm, üzem­orvosai is érvényesítik dolgozóik gépjárművezetői engedélyét, így hát meglehetősen lecsök­ken azok száma, akik a Mun­kácsy utcai rendelőbe kényte­lenek menni. — Mi a vizsgálat rendje? — Akik olyan üzemben dol­goznak, ahol főfoglalkozású üzemorvos tevékenykedik, őt kötelesek felkeresni. Akik a Munkácsy Mihály utcai rende­lőintézetbe tartoznak, először a kartonozóban kötelesek jelent­kezni, ahonnan a vizsgálatokra irányítják a gépjárművezetőket s egyben előjegyzésbe is veszik őket. Mint mondtam, a vára­kozási idő pillanatnyilag más­fél—két hét. — Lesznek-e Pécsett pszi­chológiai alkalmasság-vizsgá­latok? — A hivatásos gépjárműve­zetőket, mielőtt tanfolyamra mennének, szigorú pályaalkal­massági vizsgálatoknak vetik alá. Az „úrvezetők” pszicholó­giai alkalmasságvizsgálatát azonban országosan sem tud­ták még megoldani, s nem is megy máról holnapra. Nincse­nek meg a szubjektív és objek­tív feltételei. Azaz: szakember, berendezések, műszerek, helyi­ségek, stb. kellenének. Pedig előbb-utóbb ezen a téren is előre kell lépni, hisz a statisz­tikában nagy számban fordul­nak elő olyan balesetek, ame­lyek a gépjárművezető szemé­lyiségére vezethetők vissza... IS000 Polski Fiat 126 Már gyártják a Polski FIAT 126 p kiskocsikat Ebben az év­ben 15 000 darab gördül le a szerelőszalagokról. Külföldre el­sőként Magyarországra érkez­nek az első szállítmányok, még­pedig a jövő év elején. Tovább bővül egyébként a lengyel— magyar együttműködés a gép­kocsigyártásban. Mint ismere­tes, a lengyel kiskocsikhoz a magyar vállalatok dugattyúkat, elosztófejeket, ablaktörlőket, fe­szültségszabályozókat elektro­mos kürtöket és komplett mű­szerfalakat szállítanak. Cserébe tíz év alatt — az 1986-ig szóló kereskedelmi szerződés értel­mében — 52 ezer érkezik a 126-os kiskocsiból, amikhez egyébként Lengyelország négy­személyes kemping utánfutókat is exportál majd. A 126 p gyár­tásával egyidejűleg elkezdik a 127 p típus szerelését is, s to­vább folytatják a nálunk is jól­ismert 125 p típus korszerűsí­tését, illetve új változatának kidolgozását. ÜZEMEK, VÁLLALATOK, FIGYELEM! bronzrúd, bronzperseíy MINDEN MÉRETBEN VÁSÁROLHATÓ A DÉL-DUNANTÚLI VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI V. KÖZÜLETI BOLTJÁBAN. * PÉCS, LENIN TÉR 6. SZÁM. Honi utazásaim megint lehetett. Aztán tovább­vágtáztunk, amikor nem lehe­tett már. De ez csak akkor de­rült ki mikor nem is vágtáztunk. A ló úr ugyanis megbotlott egy elcsúszó szikladarabban, én meg kényszerleszálltam. Egy fa oldalában álltam meg. Újabb csoda. Kétlábon, hor­zsolás és természetesen ló nél­kül. Most megpróbáltunk vadlo- | vat szerezni. Most értem már, hogy az amerikai cowboy-regé- nyek miért csinálnak ebből ak­kora hűhót. Az átkozott elment vagy tíz-tizenöt métert és csa­logatott bennünket. Amikor utol­értük, megint arrébb ment. így ment ez vagy két kilomé­teren keresztül, amikor is vég­re elkaptuk. Még kicsit rúgka- pálózott, de aztán megnyugo­dott. Ekkor meg vissza kellett menni a másik lóhoz, amelyet egy fához kötöttünk. Végre kikötöttünk az erdész­háznál. (Ma is megvan!) A sok sanyarúságért megvigasztalt va­lami. Ott az erdészháznál volt hat tacskó. Két fekete, két bar­na és két szálkásszőrű. Ez a hat dög minden pénzt megért Egyetlen gomolyagban voltak és őrületes verekedést rendez­tek. Ez a gomolyog forgott, n^ha valamelyik lenyelt egy-egy ku­tyalábat majd az áldozat visz- szaszedte. Mondom az erdész­nek:- Avatkozzon belel Nem látja, hogy megeszik egymást? Elnevette magát:- Tréningeznek! Valóban! Ha valamelyik el­fáradt. akkor egy kicsit félre­vonult, félkönyékre dőlt, kifújta magát, majd újult erővel ve­tette magát a csatába. Szép látvány volt, de engem, mert a határidőt elmulasztot­tam, - a lóvadászat miatt — leszúrtak, mint a pöngős ma­lacot. Szóval csupa kellemetlen em­lékem fűződött Orfűhöz. Hogy mégis itt kötöttem ki? Hát ki normális?! Szőllősy Kálmán » I

Next

/
Thumbnails
Contents