Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-05 / 182. szám
1974. július 5. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 5 Porcelán figurák, eozin díszműáruk a kiállításon Európai színvonaion A művészeti vezető és a kereskedő véleménye Kulutócz Mátyás, mohácsi fazekas a világért sincs kibékülve a modern vonalú porcelánfigu- rókkol. Az idős mester évtizedekig dolgozott a Zsolnay Porcelángyárban, most a kerámia kiállítás gyakorlati bemutató- termében állják körbe a látogatók. S nem titkolja azt sem, hogy jó néhányszor mondta a gyári művészeknek: a népi ízeket használják a formázáskor. Persze az ízlések különbözők. Kinek a régi hagyományokra támaszkodó díszműáruk tetszenek, mások az eozinro esküsznek, s van, aki még ma is a fácánkakast és a porcelánból készült szalonnázó paiasziot keresi a boltokban... Varjas Tiborné, a BARANYA- KER Kossuth Lajos utcai üvea- és porcelánboltjának vezetője a következőket mondotta. — Láttam a kiállítást; színvonalas. Különösen a Zsolnay eozin figurák tetszettek, de ezeket a modern dolgokat nem lehet kapni. Hónapok óta csak azt mondhatom a vevőnek: nincs. Pedig az eozin bon- boniert, a békát, a falttálakat és csőfigurót nagyon keresik. Még ígérni sem ígérhetek semmit. A régi fazonú és kicsit giccsesnek tűnő figurákból nincs hiány. A vásárlók fele még mindig az elavult, túlhaladott díszműárut veszi. De ez vonatkozik az étkészletekre is: jó sok legyen rajta a virág és minél több színben pompázzon a tányér, a tál és o többi ... És még egy dolgot említenék: vázából és falitálból nincs választék. Néhány típus kapható csupán. Ez tehát a puszta igazság. No, de keressünk egy kis felüdülést a kiállításon. Dr. Sikota Győző, a Finomkerámiaipari Művek művészeti vezetője a kalauzom. Évről évre megtekinti a hannoveri és faenzai kiállításokat. Az említett nyugatnémet és olasz város ad otthont rendszeresen a világ kerámiaipari parádéjának. Van tehát összehasonlítási alapja. — Szerintem a magyar dísz- mű kvalitása az európai élvoMúlt és jelen nalba sorolható. Nyugaton még mindig a naturalista felfogás a jellemző, amely édeskéssé teszi a figurát: egyébként ezt keresik. Nádor Judit, Török János és Fürtös György a Zsolnay Porcelángyár művészei viszont egyéni felfogásról tesznek tanúbizonyságot. Ezért is érdekes színfolt a pécsi eozin, amelyhez hasonlót sehol nem láttam. Új utakat keres Török János a porcelán plasztikában. Alaptestjei tömörek, zártak. Ezekre teszi rá a hajfürtöt, a karokat. Ez teszi művessé porcelán ízűvé alakjait — A kiállításon megvásárolhatók a művész kisméretű plasztikái. De eddig még egyet sem adtak el belőlük. — A közönség lassabban veszi át a művészi újítást. De ez egyáltalán nem jelenti azt hogy ebbe bele kell nyugodnunk. Ellenkezőleg: a mi munkánk áldozatvállalással is jár. — A bemutatott anyag igen sokrétű, de kevés újat láthatunk. — Ebben igaza van, Sajnos, a gyárak félnek a kísérletezéstől, az újtól. Inkább a már jól bevált díszműárukat termelik. Szalagon. Vallom, hogy ennek a művészi iparnak, amely ízlésformáló funkciót is betölt, többet kellene vállalnia. Salamon Gyula Fotó; Szokolai intézményvezető pedagógusait íaiiévzárála Ősztől I—12 órával csökkentik az óvónők, tanítók, tanárok és kollégiumi nevelők heti óraszámát A pécsi és baranyai általános és középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek igazgatói, továbbá tanulmányi és szakfelügyelői, s a városi és járási oktatásügyi vezetők — ösz- szesen mintegy 430-an — gyűltek össze tegnap a pécsi Műszaki Főiskola nagytermében. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya tartott részükre tanévzáró értekezletet, amelyen dr. Bárdy László, az osztály közoktatási csoportjának vezetője értékelte a tanévet, előre vetítve már a jövő tanév fontosabb tennivalóit, célkitűzéseit is. Az értekezleten jelen voltak a Megyei és a Városi Pártbizottság, a KISZ Városi Bizottsága, és a tömegszervezetek oktatással foglalkozó vezetői és munkatársai, valamint a szakszervezet képviselői is.- Rendkívül nehéz évre tekinthetnek vissza pedagógusaink - állapította meg megnyitójában Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az elmúlt tanév új dokumentumai: az új tantervek, a tananyagcsökkentés, az új rendtartások bevezetése, valamint az érettségi vizsgálatok új rendjének előkészítése és a vizsgák lebonyolítása valóban példa nélküli feladaHáromórás látványos élmény A Moha Oríei nagycirkusz Pécsett Az egyik rakoncátlan elefánt hátatfordítva a közönségnek és a vele együtt fellépő hat társának elsomfordált a manezs- ból, — esti sétára indult a cirkusz lakókocsijai között. A hatalmas állatot többen igyekeztek „jobb belátásra bírni", de nem sikerült. így aztán felszó-, lították a közönséget — mivelhogy éppen a szünet következett — ne mozduljon a helyéről: elefántveszély van. Nos, Massimiliano Nones hét indiai elefántja szerdán este a Moira Orfel nagycirkusz pécsi premierjén ilyen — a dunaújvárosi előadáshoz hasonló — meglepetéssel nem szolgált. De az ügyes állatidomár, aki az elefántok mellett 19 idomított lóval is fellépett, vastapsot kapott a pécsi közönségtől. Ugyancsak nagy elismerést aratott az első pécsi előadáson az olasz cirkusz amerikai bátor embere, Leon de Rousseau, aki a cirkusz kupolájából halálugrást mutatott be. A nagy nevettetők a Buby Ernestos vezette zenebohócok után az argentin folklór együttes, a Los Huincas hódította meg a közönséget, A repülő emberek, a világ legjobbnak tartott légtornászcsoportja, a Jarz gruppe egyedülálló attrakciója után a műsor vezetője, Tolnai Éva bejelentette a finálét, s az olasz tarantella bemutatásával zárult a három órás látványos, élményt nyújtó cirkuszi program. Az előadás után Európa legnagyobb utazócirkuszának, a Moira Orfei-nek vezetői sajtó- tájékoztatót tartottak, ahol Tolnai László, a cirkusz magyar igazgatója elmondta, hogy olasz cirkusz először szerepel hazánkban. A magyar turnéra a két ország közötti kulturális csereegyezmény alapján került sor. A közeljövőben magyar cirkusz utazik majd Olaszországba. Massimiliano Nones, a ch*= kusz művészeti vezetője arról if beszámolt, hogy a nagycirkusz több mint tíz éve alakult meg, ezidő alatt a társulat bejárta Európát. Egyébként az Orfei céghez ezenkívül még két cirkusz és egy jégrevű is tartozik. A vándorútra igen alaposan felkészültek, minden kényelmet biztosító lakókocsijaikban a száz artista otthonosan érezheti magát. Külön üzemi étkezdét tartanak fenn. A cirkusszal tart saját szabóságuk, asztalos- és Icikalc műhelyük is. A Moira Orfei nagycirkusz előadásait július 9-ig láthatja a pécsi közönség. tok elé állította nevelőinket és a tanügyigazgatás szakembereit. A pedagógusok helytálltak az új feladatokban. A Megyei Tanács osztályvezetője köszönetét fejezte ki ezért, hangsúlyozva, hogy az új tanévben már kevés újabb dokumentum bevezetése várható. A fő feladat most továbbhaladni a megkezdett úton, a korszerűbb oktatás- nevelés jegyében; az oktatás- politikai határozat végrehajtásában. Erről dr. Bárdi László, közoktatási csoportvezető szólt részletesebben a tanév szakmai tapasztalatait összegező előadásában. Tájékoztatást adott a tanév során bevezetett négy dokumentum alkalmazásának, illetve megvalósításának eredményeiről, Illetve az új rendelkezések értelmezésének jellegzetes hibáiról. Felhívta a figyelmet eqyebek közt arra, hogy a tanulók értelmetlen megterheléseit kell csökkenteni továbbra is a tananyagcsökkentés keretében. Nem szem elől tévesztve, hogy követelni és ésszerű terhelések bírására nevelni lega- alább olyan fontos, mint az előbbi feladat. Az előadó az új tanév fontosabb feladatai között említette a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata végrehajtásának ellenőrzését. Kiemelte, hogy a szocialista nevelő munka, a demokratizmus, az iskolai rend és fegyelem erősítése mellett hangsúlyt kapnak az ifjúságpolitikai feladatok: ősztől ismét megrendezik a diákparlamenteket. Ezenkívül két ' fontos esemény is jelzi a jövő í tanév tömeaDolitikai feladatait: I a XI. Pártkongresszus és a fel- ! szabadulás 30. évfordulója. Elő- I j adásában fontos bejelentéseket I j is tett. : Mint a kormányhatározatról I szóló közleményből mór isme- I detes, a jövő tanévben életbe I lép a pedagógusok kötelező í óraszámának csökkentése. A I rendelkezést két ütemben hajt- ] ják végre. í 1974. szeptember 1-i hatállyal j az óvónők kötelező heti óra- ! számát hárommal; az általános ! iskola és valamennyi középfokú ; tanintézet nevelőinek kötelező j óraszámát heti egy órával csök- | kentik. A gyakorlati foglalkozás : tárgyat tanító és a gyógypeda- ! góoiai intézetekben működő ne- I velők heti óraszámát kettővel, I továbbá valamennyi bentlaká- I sós intézet nevelőinek óraszá- ; mát 12-vel, azaz 48 óráról 36 j órára csökkentik. A csökkentett tananyagú ál- I talános iskolai tantervek érvény- j ben maradnak a most követke- ; zó tanévben is. A szakközép- iskolákban a matematika, fizika, kémia és biológia; a gimnáziumban a II. osztályos német és IV. osztályos orosz tárgyakban új tantervek várhatóak i ez év szeptemberétől. Pécs—nemcsak a pécsieké N éhóny nap óta rádió, televízió, országos sajtó Pécs nevétől hangos: a város átkos örökségével, az évezredes pincerendszerrel foglalkoznak, a dolog jelentőségét megillető drámai hanghordozással. Miért ez a váratlan és nagy érdeklődés? Hiszen a probléma nem újkeletű. A küszködés évek óta folyik, a város súlyos milliókat költött a ,,váratlan' eseményekre, s mire egyik helyen befejezték a bányászok rendkívül nehéz és veszélyes munkájukat, kezdhették a másikat . .. A Dunántúli Napló híradásaiból jól nyomon követhetők az események, s egyszersmind az is, hogy a katasztrofális helyzetek az utóbbi egy-két évben egyre gyakoribbá váltak. Az olvasó sokszor talán túlzónak tarthatta tudósításaink, riportjaink hangvételét. Sajnos a helyzet súlyosabb, mint ahogy azt valaha is kimondtuk — mellőzendő a közvélemény fölösleges nyugta- lanítását. De most már kimondták ezt helyettünk mások, s ez nagy megnyugvást jelent minden pécsi polgárnak. Mégsincse- nek magukra hagyva! A kormányzati szervek is elismerték: Pécset elemi csapás sújtja. Amikor e megállapítás Bondor láziét építésügyi és város- fejlesztési miniszter szájából immár másodszor is elhangzott (először a lapunknak — az utóbbi idők legveszélyesebb pincebeszakadásának napján —, másodszor a Népszavának július 4-én adott nyilatkozatában), hadd utaljunk a Hétfői Dunántúli Naplóban 1973. június 11-én megjelent cikkünkre, melynek címe: „Pécs — természeti csapással sújtott város" volt. Mit is írtunk éppen egy esztendeje, amikor egy hatalmas éjszakai felhőszakadás után egyik pillanatról a másikra háznyi üreg keletkezett a Perczel utcában? „Egy fantasztikusan felgyorsult, élet- veszélyessé váló folyamat szemtanúi vagyunk . . ." állapítottuk meg, majd megírtuk, hogy az addig (és ma már kiegészíthetjük: azóta is) elköltött milliók tulajdonképpen tüneti kezelést szolgáltak, mert a megelőzésre az innen-onnan elcsípett milliókból nem lehetett gondolni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy évekkel ezelőtt összeállították a legsürgősebben megerősítendő pécsi pincék jegyzékét, közülük azonban mindeddig alig néhányat sikerült „rendezni", miután a várt baj bekövetkezett. Fel is tettük a kérdést: „A megelőzésre lehet-e gondolni?" Szakemberekre hivatkozva válaszoltunk: több százmilliós költséggel, de hozzá is tettük: „Erre pedig Pécs egymaga képtelen!" Még egy esztendeig küszködött egymaga a város. Igaz, kapott közben központi támogatást — a többi nagyvárossal egyetemben — a tömegközlekedés javítására. E pénz egy részét szintén a pincék nyelték el. De vajon nem a tömegközlekedést szolgálták-e az intézkedések, amelyek tragikus veszély- források megszüntetésére irányultak? Azt is megírtuk, hogy „a város hallatlan szerencséje, hogy az alvilág-okozta meglepetések mindezideig nem jártak súlyosabb következménnyel", S ez a szerencse azóta is kíséri a várost. Vagy talán nem nagy szerencsénk, hogy a január 6-i Jókai téri leszakadásnál nem sérült meg a gázvezeték, a június 16-i Kossuth Lajos utcainál pedig a nagyfeszültségű kábelek? De meddig tudhatjuk magunk mellett a szerencsét? És egyáltalán, bízhatunk-e a szerencsénkben? Magunknak kell határozottabb lépéseket tenni. Egy év előtti cikkünket így fejeztük be: „Pécset pincéi, Öregei révén természeti csapás sújtja. Tulajdonképpen ennek felismerésében rejlik a helyzet megoldásának kulcsa." Ez a felismerés végre megtörtént. Országos sajtó, rádió és televízió ettől hangos napok óta, egy olyan kritikus időszakban, amikor a Bem utcában új aknában dolgoznak a bányászok, a délszláv kollégium alatt leszakadások sora veszélyezteti a felújítás folytatását, az Elefánt-étterem bányavógathoz hasonlít, mert a patinás épület megroggyant, s a Sallai utcában újabb veszélyes, •út alatti pincére bukkantak... Váratlan népszerűségünk voltaképpen meglehetősen kétes értékű. A történelmi múlttal, gazdag jelennel és biztató jövővel rendelkező város most olyasmi miatt kerüli a közérdeklődés reflektorfényébe, amit — legyünk őszinték — szívesen kihagytunk volna. A múlt öröksége sajátos módon sújtja a várost, ezzel kell megbirkóznunk, de most már nem magunknak. M egnyugvással értesültünk arról, hogy a kormányzati szervek soronkivül 18 millió forintos gyorssegélyt utaltak ki Pécsnek a legsürgősebb problémák rendezésére. Sok ez a pénz, de kevés, ha tudjuk, hogy mibe kerül egy-egy pinceegyüttes likvidálása. Megnyugtató az is, hogy szakértői bizottságot küldenek ki a helyzet felülvizsgálatára és a megoldás módozatainak megállapítására. Helyénvaló lenne azonban, ha a város szellemi erőit — szakembereket, akik felajánlották szakértelmüket és város szeretetüket — is igénybe vennék, hiszen ha valaki, ók igazán ismerik a helyzetet a maga kendőzetlen valóságában. Megnyugtató még az is, hogy a kormányzat keresi a végleges megoldás lehetőségeit is és ez mindennél többet jelent a pécsieknek. Ebben van az a remény, hogy meghatározható időn belül esetleg túl jut a város ezen a súlyos megrázkódtatáson, ami veszélyezteti mindennapi életünket és veszélyezteti a történelmi múlt köztünk lévő hírmondóit, Pécs felbecsülhetetlen értékű műemlékeit. Szeretjük és féltjük e műemlékeket, de talán ennél is fontosabb a XX. század 70-es évei polgárának nyugodt, biztonságos, veszélyektől mentes élete. Ez pedig attól függ, sikerül-e az egész pince-kérdést ad acta tenni. Az országos főhatóságok együttérzése és anyagi támogatása ezt szolgálja. Hársfai István GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI- VEZETŐT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezéseket: ,Személygépkocsivezető" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe kérjük leadni. BELSŐ ELLENŐRT mérlegképes oklevéllel, GONDNOKOT esetleg építőipari technikumi végzettséggel és gépírót, adm. gyakorlattal FELVESZÜNK. Baranya megyei Háziipari Szövetkezet, Pécs, Déryné utca 35. sz. MECSEKTE) KACSOTA 1975, I, n, évre visszaigazolt 6 t fii platós ZIL-ért átad 1974. III. n. évre visszaigazolt 5 t fiz nyúitott platós IFA-t, tipizálás miatt.
