Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-04 / 181. szám

1974. Július 4. DUNÁNTOll NAPIO Tanácskozás Európáért Szerdán délelőtt — oz ország- ház delegációs termében — ülést tartott az európai bizton­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, amely, mint ismeretes, azt tekinti fel­adatának, hogy itthon és kül­földön kifejezésre juttassa a magyar társadalom érdekeltsé­gét az európai és az általános nemzetközi enyhülésben, a kon­tinens kollektív biztonságában, az európai államok és népek sokoldalú együttműködésében. Kállai Gyula, a bizottság el­nöke megnyitó beszédében em­lékeztetett arra, hogy a tanács­kozás mostani időpontja egybe­esik az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia megnyitásának első évforduló­jával. A Helsinkiben egy esz­tendővel ezelőtt megkezdődött tárgyalások — mondta — fon­tos állomást jelentettek az Európa békéjéért és biztonságá­ért vívott harcban. A konferen­cia második szakasza most be­fejezéshez közeledik. A hónapok óta tartó tárgyalásokon a szo­cialista országok, köztük a Ma­gyar Népköztársaság képviselői is konstruktív javaslatok egész sorával igyekeztek elősegíteni a szükséges megegyezéseket A mostani szovjet—amerikai tárgyalásokról is szólt Kállai Gyula, hangsúlyozva: nemcsak nálunk, de az egész világon egyetértést és támogatást kap­nak azok a szerződések, ame­lyeket most írnak alá Moszkvá­ban a rakétaelhárító rendsze­rek, a föld alatti atomkísérletek és a hadászati támadófegyve­rek korlátozásáról, a háborús veszély és a fegyverkezési haj­sza további csökkentése érde­kében. E világpolitikai jelentő­ségű új megállapodások mellett a szovjet—amerikai tárgyalások minden bizonnyal pozitívan be­folyásolják az európai bizton­sági konferencia sikeres befeje­zését is. Közművelődési aktíva Mohácson Tegnap délutón a Kossuth Filmszínház nagytermében köz­művelődési aktívát rendezett a Mohács Városi és Járási Párt- bizottság, illetve a TIT szerve­zet. Gye ne s Imre, a Városi Pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelent nép­művelőket, az üzemek és a vál­lalatok kulturális megbízottait, valamint Kispál Károlyt, a Járá­si Pártbizottság osztályvezetőjét Ezután dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartott előadást, az MSZMP KB határozatának tükrében a közművelődés hely­zetéről és időszerű feladatai­ról. A főtitkár aláhúzta, hogy a határozat egy központi, kulcs­kérdést emel ki, a munkások művelődésének gyarapítását, fejlesztését. A lehetőségekhez és a szükségekhez képest na­gyon sok tennivaló van a le­maradások behozatalára. Sokat változtatni például a szemléle­ten. Minden attól függ, hogy a közművelődési tevékenységet mennyire sikerült kiszélesíteni, egyszóval mozgalommá tenni. A MOHÁCSI KILÓS MÉTERÁRU BOLTUNKAT ÁTHELYEZTÜK a belvárosba. Jókai utca 1. szám alá. Nagy választék! Olcsó árak! ímŰli A dokumentáció 1944 márciusában tűnt el... Ismeretlen pincerendszer a délszláv kollégium alatt Legfrissebb hírek Pécs „alvilágából“ Sűrűsödnek az aligha megle­pő meglepetések. Pécs belváro­sának egyik pontján befejeződik a hónapokig tartó pincemegerő­sítő munka, s nyomban ott a következő... Az elmúlt napok kiadós esőzései meghozták a szokásos „eredményt”: a Fürdő utcai délszláv általános iskola és kollégium épülete alatt és az izraelita templom mellett lesza­kadások, üreg jelenlétére utaló megrokkanások történtek. A kollégiumban több millió forintos költséggel felújítási és bővítési munkák folynak. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat mun­kásai eddig mindent elkövettek, i hogy a vállalt november 7-i ha­táridőre átadhassák rendelteté­sének az intézményt A leg­utóbbi felhőszakadások egyiké­nél felfigyeltek arra, hogy a pin­ce egyik szellőzó<^blakán tö­méntelen víz zúdul De. Mire a szellőzőt helyreállították, a pin­cébe jutott víz már megtette a magáét, s megtalálta az utat a mélyben rejtőző pincék felé. A következmény már elkerülhetet­len volt. Az épület alatt négy helyen észleltek leszakadást, az ötödik a templom falától néhány méterre található. Az öt pont egy egyenes vonal mentén he­lyezkedik el, ezért feltételezhe­tő, hogy a mélyben új, ismeret­len pincerendszer rejtőzik. Hogy mi van lent, azt egyelő­re senki sem tudja. A Munká­csy Mihály, a Fürdő, a Tímár és a Goldmark Károly utcák által határolt tömb építési dokumen­tációi ugyanis nincsenek meg. A pincekutatásokkal megbízott Pécsi Tervező Vállalat a Baranya megyei Levéltárban kereste az egykorú dokumentumokat, s ér­dekes módon ennek és még né­hány más épülettömbnek az iratait nem találták, s hollétükre semmilyen utalás nincs. Egyet­len támpont az iratok helyén lévő cédula, amely szerint azo­kat 1944 márciusában — néhány nappal a náci megszállás előtt — ismeretlen személy átvette. Miért? Erről semmi bizonyosat nem lehet tudni. Csupán sejt­hetjük, hogy az iratok eltűnése és a bekövetkezett náci meg­szállás között szoros összefüggés van. Talán embereket akartak bújtatni a pincékben, s nem akarták, hogy a nácik kezébe bármilyen nyom is jusson. A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya értesülésünk sze­rint megrendelte a Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi üzemvezetőségénél az új pince­rendszer (?) kutatását és szük­ség szerinti megszüntetését vagy megerősítését. A Kossuth Lajos utca 46-os számú ház — amely előtt jú­nius 16-ón veszélyes útleszako- dás történt — pincéjének töme­dékelését ma befejezik, s hol­nap megkezdik az eredeti üreg feltárását, majd megszüntetését. A Sallai utcában az István tér torkolatánál a gázvezeték mun­kaárkában tegnap új pinceág­ra bukkantak, amiről egyelőre csupán annyit tudni, hogy — van. Krámpek Lászlóné, a Budapesti Porcelángyár munkása színes csempét mintáz. A háttérben Fürtös György harmadik díjas pi- rogránit burkolata. Foto: Benkö Antal Ötezren a gátakon A keleti országrészben a Kraszna, a Kettős- és a Hár­mas-Körös még árad, de a Fekete- és a Fehér-Körös, valamint a Berettyó felső szakaszáról már apadást je­lentettek. Az adatok szerint a folyó áradó szakaszain sem éri el a vízszint a koráb­bi magasságot. Mintegy öt­ezer ember vesz részt a vé­dekezésben s 200 kilométer hosszú szakaszon harmad­fokú készültségben vigyázza a Tisza gátjait Tiszafüredtől Szolnokig, s a Körösök több szakaszának árvédelmi vona­la it. Mindenki mondhat véleményt Nő a látogatók száma a kerámiakiállításon Burkolólapok Romhányról, Budapestről és Pécsről Lechner Ödön volt az, aki több mint kilencven évvel ez­előtt Zsolnay Vilmossal közö­sen a hazai pirogránit burko­lólapok gyártását megkezdte Pécsett, s arról álmodoztak, hoqy e téren sajátos nemzeti stílust alakítsanak ki. A pirogránit épületkerámiák terén a Zsolnay Porcelángyár ma is nagyhatalom idehaza. A kerámiakiállításon számtalan magas színvonalú kompozíció kapja meg a látogató figyel­mét. A fentiekből tehát kitűnik, hogy ma az építészeti kerá­miák közül a belső és külső burkoló elemekről szólunk. Eze­ket a termékeket a romhányi, a budapesti, valamint a pécsi gyár készíti. A Budapesti Porcelángyár mázas belső és külső burkola­A Tv Galériája Pécsett Jövő héten a Rétfalvi házaspár mutatkozik be — Ledöntötték megint a ke­resztet? — kérdezte a Havi hegy felé menet a taxisofőr. — Nem, filmet forgatnak a tévések. Úgy látszik, erről a keresztből nemcsak a gépkocsivezetőnek jutott eszébe a vandalizmus, ha­nem a stábnak is. mert Rapcsá- nyi László műsorvezető a Havi­hegy szikláin állva a követke­zőket mondta: — Tíz esztendővel ezelőtt né­hány művelt, jó családból szár­mazó fiatalember — lányok tár­saságában — bizonyítva erejét, ledöntötte a kétszáz éves ke­resztet. Tisztelet a Városi Ta­nácsnak, hogy ismét felállították a szenvedő ember megrázó szimbólumát: Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész alkotását. Míg a műsorvezető beszél, addig a kamera körüljárja a Tettye fölé magasodó fehéi szik­lákon álló keresztre feszített Krisztus-szobrot, — a megkínzott ember töviskoszorús fejét, a fáj­dalomtól görcsösen megfeszített testet, az egymásba kapaszko­dó felszegezett lábakat.., — Ennyi — csattan a rende­ző, Eck T. Imre hangja. S ezzel az „ország kiállító terme", a Tv galériája július 11-i adásának utolsó képsorai is el­készültek. A Pécsett élő művész­házaspárról, Rétfalvi Sándor Or. 3't i Milliós az MTESZ ój elnöke A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége szerdán elnökségi ülést tartott, az ülésen megjelent és felszó­lalt Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Min'--' • ■-■'ács elnöke. Kánya Albertnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, az MTESZ társelnöké­nek megnyitója után megválasz­tották a szövetség új elnökét. A tisztséget dr. Ajtói Miklós, az OMFB elnöke tölti be. Az ülésen ezután megtárgyal­ták, miként lehetne a tudomá­nyos egyesületek kapcsolatait fejleszteni a vállalatokkal. Külön napirendi pontban tár­gyalták meg a műszaki fejlődés jelenlegi helyzetét, s tovább­fejlesztésének irányait szobrászművészről és Rétfalvi né Fürtös Ilona gobelínművészről forgat a Tv galériája filmet. A négy napig tartó forgatás során, tegnap beszélgettünk a népsze­rű műsor vezetőjével, Rapcsányi Lászlóval, aki rendszeres szerep­lője a tv-adásnak. — Jubilálunk: öt esztendővel ezelőtt kezdődött ez a műsor — mondja a népszerű tv- és rádió­riporter. — Fél évtizede havon­ta jelentkezett az adás, és több mint hatvan kortárs képzőmű­vészt és alkotásaikat láthatták a tévénézők. — Milyen elvek alapián tör­ténik a művészek kiválasztása? — D. Fehér Zsuzsanna, a Tv képzőművészeti osztályának ve­zetője különös gonddal jár el a kiválasztásnál. Arra törekszik, hogy képzőművészeti műfajok­ban is változatos legyen a mű­sor, — a festőtől a kerámikusig szerepeljenek fiatal tehetséges művészeink. — A Tv galériája mind töb­bet utazik... — Ügy gondoljuk, hogy nem szabad kiszakítani a művészt környezetéből. Meg akarjuk les­ni a művészt otthon, alkotás közben. Ha mód van rá, igyek­szünk megvilágítani emberi kap­csolatait, s ha a művésszel él a stáb, arra is van lehetőség, hogy egy-egy adott tájegység mar­káns művészeti hagyományait is rögzíthessük. — Apropó! — rögzítés. Né­hány esztendővel ezelőtt csak­nem élőben ment ez a műsoi. Az utóbbi időben elejétől vé­géig tilmszalagra kerül. Miért? — Célunk, hogy a filmes esz­közök adta lehetőséggel, nagy művességgel közvetlenebb han­gulati és racionális hatást ér­jünk el. Több helyszínre jutha­tunk így el, és ezáltal nézhetőbb lett, úgy érezzük, a műsor. De hozzá kell tennem, « beszélge­tések spontaneitása így sem szenved csorbát. — A hőskorban úgynevezett nyitott stúdió volt ez a műsor: a nézők mondtak egy-egy alko­tásról véleményt. Ezt egyre rit­kábban látni... — Nem vált be. Nem tudtuk elérni, hogy a Derkovits terem­ben rögtönzött és hasznos esz­mecsere alakuljon ki művész és közönség között. Most inkább szakértőket vonunk be a műsor­ba. Ennek is van veszélye, mert nemegyszer a tárlatvezetés tu­dományos előadássá válik. — A műsorvezető mire kiván­csi leginkább? — Amire szerintem a néző: mi izgatja, inspirálja leginkább az adott alkotót Hogy Rétfalvi Sándort és Für­tös Ilonát milyen belső indítékok késztetik alkotásra és azok mi­lyen formát öltenek, azt majd a jövő csütörtöki Tv galériájában láthatjuk és hallhatjuk. (Mécs) tokát mutat be. Az uralkodó színek a fehér, a drapp, bar­na és a világoskék. Mittelholcz Mihály iparművész igen igé­nyes külső burkolatot tervezett. Az iparművész véleménye a látottakról: „A kisméretű laká­sok nem tűrik meq a harsogó dekoratív mintákat, azt a bur­kolatot, amelyek túlzottan hangsúlyozzák a grafikai ele­meket Az otthont meleggé, ba­rátságossá kell tennünk, s eh­hez kell igazodni a színeknek is: a láqy, visszafogott szín megnyugtat." Várhelyi Erzsébet gépész- mérnök Nagykanizsáról érkeze­zett, hogy megtekintse a bemu­tatót. — Nagyon nehéz véleményt mondani. Eddiq csak a Buda­pesti Porcelángyár kollekcióját láttam. A lágy színű falburkoló­lapok tetszenek. A Romhányj Építési Kerámia­gyár kiállított fal- és padlóbur­koló lapjai meleqséget árasz­tanak. Érződik, hogy Csemán Ilona iparművész a szakma csúcsán van. A lapokra égetett többszínű máz szinte egybefo­lyik, alig van észrevehető határ a színek között. Iparművész ba­rátom lelkesedve mondja: „ez már színvonal” ... A lerakott barnás és kékes padlólap viszont hamisnak tű­nik. Zavarja a szemet, úgy tű­nik, mintha világítana: lakásba nem, de uszodába inkább el tudnám képzelni. A szürkés­zöldes alapú fehérre spriccelt burkolólap viszont ízléses, nem akar többet adni, mint amit az anyag elvisel. Hasonlóképpen szép színű a okkersárga csem­pe is: de üzletben méq nem láttam. Molnár János műsze­rész és feleséqe is ezt veszi észre először. — Arra sehol nem kapunk információt, hol és mikortól kaphatók ezek a termékek. Véleményük nem egyezik az iparművészével. Nekik a sár­gásbarna és világoskék padló lap tetszik. Azt érzik igaznak Ebből is kitűnik, hogy jó kéz deményezés a FIM által kéz deményezett közvélemény kuta tás. A leg [óbb három „kritikus nak1’ értékes jutalmat adnak porcelánfajansz mokkás készle­tet, szendvics készletet illetve magastűzű mokkás készletet. A három kollekció értéke megha­ladja az ötezer forintot örvendetesen nő a látogatók száma. Tegnap több nyári nap­közis csoport járt a kiállításon, s a vidékről ide utazók száma is meghaladja az ezer főt Günter Thiepke a Német Szö­vetségi Köztársaságból érkezett az Európa hírű Stettner féle híradástechnikai gyárból. A Kő­bányai Porcelángyárral közösen mutatják be termékeiket. Lá'o- gatásóról, benyomásairól a kö­vetkezőket mondotta a Stettner cég műszaki és kereskedelmi képviselője. — Nem vagyok keramikus, ezért magánemberként mondok véleményt. Főként a kézj fes­tésű készletek és díszműáruk ragadták meg a figyelmemet. Nagyon tetszett a herendi és a Zsolnay qyár kollekciója: a modern vonalú piros eozin plasztikák. Egyébként biztos vagyok abban, ha nagyobb propagandát fejtenek ki. Nyu- gat-Európából is többen érdek­lődnének a színvonalas bemu­tató iránt. Salamon Gyula Hz első kiillöliü magyar rézírcbánya és dúsító Cipruson Cipruson mintegy kéthónapos próbaüzemeltetés befejeztével most megkezdte az üzemszerű munkát Magyarország első kül­földi bányája és ércdúsító üze­Magyarország csaknem 600 kilométer hosszú szakaszt épít meg az ereokorgi földgázvezetékből Vilógviszonylatban is kiemel­kedő műszaki színvonalú alkotás lesz az Orenburg—Ungvár kö­zötti 2750 kilométer hosszú föld- gázvezeték, amelyet — mint is­meretes — a KGST XXVIII. ülés­szakának idején aláírt együtt­működési szerződés szerint kö­zösen építenek fel az érintett szocialista országok, s ezzel az összefogással jutnak ismét érté­kes szovjet földgázhoz, ener­giához.. Az orenburgi gázmezők kiak­názására és a vezeték megépí­tésére hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — írta alá az együttműkö­dési egyezményt. Magyarország 580—600 kilométer hosszú ve­zetékszakasz megépítését vál­lalta. Várhatóan 1976 tavaszán i kezdődik a vezeték építése, és három évet vesz igénybe. me. A szigetország fővárosától, Nicosiától délkeletre mintegy 40 kilométerre Troulli mellett csak­nem 100 millió forint értékű be­ruházással hozták létre a rézér­cet termelő bányát és dúsító­művet, amely naponta — három műszakban — ércet termel és dolgoz fel kohósítható koncent- rótummá. A Geominco 1972-ben állapodott meg a rézbánya­koncesszió bérletéről. A ciprusi Berdy-céggel, majd amikor a ciprusi kormány is jóvóhagzto a megállapodást magvar tervek alapján, magya' szakemberek irányításával és ciprusi alvállal­kozókkal még 1972 végén meg­kezdődött oz építkezés. Az új ipartelepet magyar szakemberek irányítják, s veze­tésükkel a Ciorus Geominco Mi­ning Ltd. évente várhatóan 2 millió dollá- étek” forgalmat bonyolít le. Az új létesítmény közvetve hozzájárul a magyar ipar alapanyag-ellátásához is. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents