Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-31 / 208. szám
DUN ANTOll NAPlö 1974. július 31. Jogi tanácsadó L M. kérdezi, hogy o bérbe- odónak milyet* kötelezettségei vannak a lakás karbantartásával, felújításával stb. kapcsolatban? A. jelenleg érvényes lakásügyi rendelkezések külön fejezetben rendezik a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelezettségeit Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 53. §-a értelmében a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület állagának karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a falak és a közös használatfa szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, d) a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. Ugyancsak a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállításáról is, ha a jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik. Több olvasónk is kérdezte, hogy mikor jogosult a szülő az államtól kérni a gyermek tartásdijának fizetését? A 12/1974. (V. 14.) Minisztertanácsi rendelet 7. §-a értelmében, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az államtól való ideiglenes folyósítását. A tartásdíjnok az állam által való folyósításáról a bíróság nem peres eljárásban soronkívü! határoz. Abban az esetben, ha a bíróság elrendeli a tartásdíjnak az állam által való folyósítását, ezt abban az összeqben határozza meq, amelyet a bíróság a tartásdíjra kötelező határozatában alapösszegként megállapított. Ettől csak annyiban térhet el, amennyiben a gyermek tartása a másik szülő útján biztosítható. A jogszabályi előírás szerint a bíróság a tartásdíjnak az állam által vafó előlegezését elrendelő határozatát soronkívül megküldi a kijelölt kifizető szervnek, amely azt a bíróság újabb Intézkedéséig folyósítja a Jogosult részére. ' * Ez azonban nem mentesít! a fizetésre kötelezettet a tartásdíj fizetése ejl,óf. ^ most hivatkozott rendelet 8. § (3) bekezdése szerint ugyanis az állam által Ideiglenesen előlegezett összeget a tartásdfj fizetésére kötelezett az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint késedelmi kamatával köteles az államnak megtéríteni. Kováét T.-nó kérdezi, hogy gyermeke születése után Jogosult-e szabadságra? A 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 13. § (4) bekezdésének rendelkezése értelmében a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság: ,,b) a szülési szabadság tartamára, c) a tfz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb ózonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az Időre jár-e táppénz, iHetőleg gyermekgondozási segély." Eri ftl if.) i „Régi városfal, új problémával../1 A Barbakán feltárásával, ha lassacskán is, de egyre gyö- nyörködtetőbben tárul elénk a középkori Pécs, évszázadokon át rejtve maradt képe, hangulata. Mégis van valami, amit úgy látszik nem vettek figyelembe a Barbakán és környéke feltárását, helyreállítását végző szakemberek. A Landler, és az Esze Tamás utca sarkán olyan hirtelen emelkedése van a városfalnak, amely biztonsági szempontból veszélyezteti a közlekedést. Őszintén szólva érthetetlen, Hogy pont olyan helyen emelték a fa| magasságát, ahol leginkább szükséges az útka- nyar beláthatósága. Ezért nemcsak magam, hanem valamenynyi gépkocsivezető nevében javasolnám, hogy a műemlékvédelem képviselői, a közlekedésrendészeti©! karöltve vizsgálják felül a műemlék-helyreállítás eredeti tervét. Minden bizonnyal találnak a jelenleginél megfelelőbb megoldást Máté István Pécs, Szegfű u. 6. o SS* Mielőtt még „tömegsporttá“ válna... Korábban is foglalkozott már az újság a kertvárosi új lakótelep néhány — nem éppen rendszerető lakójával, akik a házi szemetet az ablakon át szórták ki az utcára, de ez már a múlttá. Ma ilyesmi nem, vagy csak elvétve lordul elő. Ellenben egy új, még az előbbieknél is kellemetlenebb „szokás" van kialaKuka csendélet... kulóban. Az óvárosban nem is olyan egykoron divatba jött, de csakhamar eltiltott „gokárt-ver- senyek" ismét életre keltek, de ezúttal Kertvárosban, a harsány utcai 10 emeletes lakóházak előtti járdát szemelték ki a versenyek színhelyéül a rendkívül zajos „sportág" ifjú hódolói. Miután minden olyan kísérletünk hiábavalónak bizonyult, hogy a szüleik révén jobb belátásra bírjuk a gyerekeket, ezért mi is a hatóságokhoz fordulunk segítségért. Némi szigorral még elejét vehetnék, hogy lakótelepünkön tömegsporttá fajuljon a ..gakart". A 10 emeletes házak lakói nevében: Sz. J.-né Az illetékesek „Legtöbbször a busz vezetőjét szidják“ A Dunántúli Napló 1974, jún. 19-i számában a fenti címmel Villányi Lajos, Porcelángyár aláírással megjelent levélre az alábbiakat válaszoljuk: A levélíró elgondolásait, amellyel az érkezési sorrendben történő felszállást kívánják elősegíteni köszönettel vettük. Az elgondolás megvalósításától azonban több okból is e| kell tekintenünk. — A végállomásokról való indulások előtt legalább 10 perccel korábban történő beállás (különösen a csúcsforgalmak idején), amikor autóbuszaink a minimális beállási idők betartása nélkül közvetlen ráfor- dulással közlekednek, csak jelentős, mintegy 20 százalékos többlet qépkocsi kapacitás beállításával oldható rneq. — A terelő korlát felállítása esztétikailag rontaná a városképet. A korlát megépítésének gátat szab a jelenleq alkalmazott és jól bevált 3 ajtós le- és felszállósi rend. A korlát mellé beálló csuklós autóbusz első és középső ajtajának zárva tartása feltétlenül az utazóközönség nemtetszésével találkozna. Levélírónknak a 10-es vonal sűrítésére vonatkozó kérésére közöljük, hogy az 1974. május 15-én végzett helyijárati utasszámlálás (feldolgozása és értékelése még tart) részletes tájékoztatást fog adni a vonal zsúfoltságáról és ha a számlálás eredménnyel ezt indokolják, úgy eszköz lehetőségeinktől függően a vonal belső szakaszán járatsűrítésekkel, vagy betétjáratok beállításával kívánunk a zsúfoltságon enyhíteni. Lakj Pál i ga zgatóhe I yettes VOLÁN 12-es Vállalat II Érthetetlen eljárás'1 A D. Napló június 19-j számában a fenti címmel megjelent Tiszai András, Szigetvár, Széchenyi u. 44. szám alatti ügyfelünk panaszára az alábbiakat válaszoljuk, A kötelező gépjármű felelősségi biztosítások díjának rvyil- vántartását megyénkben központilag a pécsi városi fiókunk végzi. Fiókunk dolgozója helyesen járt el, akkor, amikor nem volt hajlandó addig csekkbefizetési lapot adni, amíg a* előző évi befizetési csekket I ügyfelünk fel nem mutatta. A kőtelező biztosítások kezelésére ki nem jelölt fiók, — tekintettel arra, hogy külön nyilvántartással nem rendelkezik —, csak annak az üzemben tartónak szolgáltathat ki átutalási postautalványt, aki az előző évi díj kiegyenlítését hiteltér- demlően igazolja, A kötelező gépjármű felelősség biztosítást a 42/1970. (X. 27.) fcorm. sz. endelet szabályozza. Nem tévedett az ügyintézőnk, amikor azt közölte, hogy a biztosítási díjat nem fizetése esetén közadók módján behajtják, éppen a fent említett kormány- rendelet értelmében. Somogyvári László szigetvári járási fiókvezető Felesleges parkosítás I A budai vám és a Tolbuhin utca sarkán két nagyméretű szemét- tároló edény van, közülük az egyik felforditva, kb. fél éve megrongálódva rozsdásodik. Ez esztétikailag is nagyon csúnya látvány, nem beszélve arról, hogy használhatatlan. Ez ügyben két ízben is fordultam már kéréssel a hatóságokhoz. Először ez év februárjában az I. kerületi tanácsi hivatal építésügyi osztályához, másodszor pedig néhány héttel ezelőtt a Köztisztasági Vállalat igazgatójához, de ahogy a kép is tanúsítja, mindezideig eredménytelenül. Zákányi László, Tolbuhin u. 27. Tekintettel arra, hogy közérdekű kérdésekről van szó, szeretnék választ kapni két nem is olyan friss keletű pécsi problémára. Az elsőt a Lenin térrel kezdeném. Amikor a főpályaudvar előtti világháborús óvóhelyet lebontották, ennek helyén egy parkot képeztek ki, lámpaosz- ! iopokkal. Az említett pakra — i az amúgy js szűkös forgalmi i lehetőségek miatt — az öutó- j buszok és személygépkocsik ráhajtottak, s jelenleq js úgy néz ki, mint aminek nincs gazdája. Következménye? Ha a megállóban egy autóbusz vesztegel, és a sáv másik oldalán is autóbusz parkol, éppen hogy elfér, illetve el tud mennj köztük a harmadik busz. Ezzel kapcsolatban szeretném közzétenni szerény javaslatomat. Véleményem szerint ezen a helyen nem is szabadna parkosítani, hanem úgy kellene kiképezni mint a Szabadság utat. Persze nem olyan méretekben, ami nem is lehetséges. Mindössze egy méter széles zöld sávról volna szó, amely magába foglalja az említett lámpaoszlopokat is. Ezáltal az állomás felőli oldalon kb két- három méter szélességet nyerhetnének, ami már alkalmas volna arra, hogy a mozgó autóbuszok könnyebben elférhessenek egymás mellett. A másik probléma már kevesebb embert érint. Az Orsolya utcáról van szó, aho| érthetetlen módon csak 3—4 közvilágítási lámpahely van, míg az utca alsó részén kb 100—130 méteres szakaszon egyet sem szereltek fel. Pedig, ha valahol hiányzik a fény, akkor itt nagyon, mert tekintettel a Katalin utcai eqyirányú közlekedésre, a közforgalom az Orsolya utcában bonyolódik le. Bizonyítanom sem kell, hogy forgalom- biztonsági szempontból mit jelent ez. Dr, Simonyi Jenő Cikkünk nyomában Akik nem féltek a betartástól n // Több mint másfél hónappal i ményseprő Vállalatot és nem ezelőtt a fenti címen bíráló sorokat írtunk a pécsi Kálvin utcában folyó emeletráépítéseknél tapasztalt súlyos hiányosságokról. A még június 19-én megjelent cikk után okkal vártuk a kivitelezéssel megbízott Építő és Tatarozó Vállalat jelentkezését. Időközben ugyanis a Kálvin utca 7. szám alatt lakók újabb panasszal fordultak hozzánk. Elmondották, hogy a konyháikba és a fürdőszobákba végre bekötötték a gázt, de hosszú hetek óta csak a konyha gáztűzhelye használható. — Egyszerűen nem értjük, — mondották, — hogy o fürdőszobák gázbojleré miért áll még leblombálva, holott már a kéményt is megépítették. Őszintén szólva e sorok íróját is meglepte az a válasz, amelyet az Építő és Tatarozó Vállalat építésvezetőjétől kapott a fentebb említett kémény ügyben. — Ami a fürdőszobák bekötését illeti, mór csak a Kéményseprő Vállalót szakvizsgálatát és az ezt követő nyilatkozatát várjuk. Ezután már semmi akadálya nem lesz a bojler használatának. Még aznap felhívtuk a Ké1 kis meghökkenésünkre azt a választ kaptuk, hogy a kivitelező részéről aznapig nem érkezett be semmiféle kéményvizsgálati kérelem, illetve megrendelés. Nos, a két válasz közötti ellentmondás késztetett bennünket arra, hogy egy sokszemközti találkozás révén végre pontot tegyünk a lakók, a kivitelezők, és beruházók között, már hosz- szú hónapok óta tartó „háborúskodás” végére. E találkozásról, illetve értekezésről, méltón elmondhatjuk, hogy mind a beruházó, mind pedig a kivitelező részéről a legteljesebb őszinteség jegyében zajlott le. Minden kendőz- getés nélkül elismerték, hogy a munkálatokat megelőző lakógyűlésen elhangzott és jegyzőkönyvbe foglalt ígéretek csak részben valósultak meg. És nem tűnt mentegetőzésnek az okok feltárása sem. Máté István, az Ingatlankezelő Vállalat osztály- vezetője őszintén elmondotta, hogy számoltak a lakók részéről megnyilvánuló zúgolódásokkal. — Éppen ezért már a munkákat megelőző lakógyűlésen is részletesen feltártuk az emeletráépítéssel, de különösképp a belső felújításokkal járó kellemetlenségeket — mondotta. — Ami ez utóbbit illeti, csak tetézte a problémákat az is, hogy — tekintettel a majdani földgáz bevezetésére, — a meglevő gázvezetéket is az új követelményeknek megfelelően kellett átszerelni, hegeszteni. Várnai Rudolf, az Építő és Tatarozó Vállalat osztályvezetője sem magyarázkodásnak szánta, amikor a szerelési munkák oly sok bosszúságot előidéző hiányosságairól beszélt. — Hivatkozhatnék arra is, hogy az előbbi cikkben ránkolvasott késéseink, szervezetlenségünk egy részéhez a lakók is hozzájárultak, amikor nem egy esetben zárt ajtók fogadták a szerelőinket, de ez nem lehet mentség számunkra. Annál inkább sem, mert ennek a „viszonzása" is megtörtént, amikor a lakóval megbeszélt napon a szerelő maradt távol. Az igazság az, hogy a munka gyorsabb elvégzéséhez betervezett 14 gázszerelő helyett, csak hetet tudtunk biztosítani. Ami pedig a többi szakágat illeti, — mert nem lehet mindent a gázszerelőkre fogni, — 54 emberünk hiányzik, ami ugyancsak megnehezítette a folyamatosabb, szervezettebb munkát. De mint mondotta, a legfőbb tanulságuk, vagy inkább okulásuk az volt, hogy a következő emeletráépítéseket, illetve belső felújításokat, már nem vállalhatják el hasonló rizikóval, j — Ezért váratott magára a válaszunk is, a bíráló cikkre, — mondotta. — Előbb tisztáznunk kellett, hogyan is folytassuk tovább a munkát, hogy azzal már a lehető legminimálisabbra csökkentsük a lakók háborgatását. Hajdú elvtórsékkal, illetve a beruházókkal egyetértésben úgy határoztunk, hogy a háztömb Jókai utcai részén már az előbbiektől eltérően folytatjuk a munkát. Az emeletráépítéssel eqyidőben a lakókat átköltöztetjük a Kálvin utca 1—3—5—7. szám alatt már elkészült negyedik emeleti lakásokba. Ez utóbbiakról a PlK, a költöztetésről pedig mi gondoskodunk. Eszerint hát, csak a közvetlen szomszédságba költöznek át a lakók, ami — leszámítva a bútorok két írben is megismétlődő összepakolósót, elrendezését, — azzal a vigasszal jár, hogy a „környezetváltozás” csak néhány hónapig tart, mert a tervek szerint december 31-ig szakaszosan, újra vissza költöztetik a családokat saját lakásaikba. Ha van is valami igazság abban, hogy „minden költözködés egy-egy leégéssel jár”, ez esetben nem marad viszonzatlan az áldozatvállalás. Nem a költségmentes költöztetésekre gondolunk, — mert ez a legternészetesebb, — hanem arra, hogy a visszaköltöző családokat esakn(em teljesen magújult lakás fogadja. Ugyanis a szerződésbe foglalt „belső felújítás” azt jelenti, hogy az elkopott vízcsaptól a kiszolgált gázbojlerig, továbbá a törött, vagy foghíjas konyha és fürdőszoba csempéig, fürdőkádig, mindent kicserélnek, illetve pótolnak, beleértve a megvetemedett ajtók, ablakok helyreállítását, festését, a parketta felcsiszolását, a megrongálódott nyílászárók cseréjét stb. Ezek után hadd tolmácsoljuk a kivitelezők kérését, ameliyel magunk is a legteljesebb mértékben egyetértünk. Ahhoz, hogy a visszaköltözte- tés már említett időpontját a kivitelezők teljesíteni tudják, az kell., hogy a kiüresített lakásokban zavartalanul dolgozhassanak. A hangsúly tehát a szabadon hagyott lakásokon van. Ha ugyanis az történik, hogy akár csak egy lakó is nem hajlandó az ideiglenes átköltözésre, — és erre sajnos volt már példa, — ez esetben felborul a munka folyamatossága, s vele együtt a visszaköltöztetés határideje is, amelynek elsősorban az ideiglenesen átköltözött lakótársak vallják kárát. Végül még annyit, hogy e nem is olyan nagy kérés teljesítésével a lakók elejét vehetik az előbbi cikkünkben felsorolt sok kellemetlenségnek. P. Gf, Az olvasó véleménye Sorbanállás a jogosítvány érvényesítéséért A Dunántúli N. egyik korábbi számában olvastuk a fenti címmel megjelent cikket, amelyből emlékeztetőnek csak néhány sort idézek. „Tülekedés, bosszankodás, idegeskedés. Ez jellemzi a Munkácsy M. utcai rendelőintézet első emeleti folyosóját, a gépjárművezetői alkalmasság orvosi elbírálásának idején". — Néhány sorral lejjebb, dr. Rojk László főorvos nyilatkozatát olvashattuk: Neheztelését fejezte ki amiatt, Hogy néhány éve Pécsett, még minden kerület külön-külön végezte az említett vizsgálatokat, amelyeket jelenleg — az üzemorvosi rendelőket leszámítva — egymaga végez. De ehhez — mint mondotta — újabban hozzácsatolták a pécsi járás 53 községét rs. Ennek következményeként egy-egy alkalommal 20—25 embert vizsgál meg egyedül, két óra leforgása alatt. Véleménye szerint, naponta legalább négy rendelést kellene tartani ahhoz, hogy a valóban hosszú — közel két hónapos — várakozási időt lerövidíthessék. A fentiekből tehát világossá vált, hogy belátható időn beiül semmi remény nincs a további tülekedések, bosszankodások elkerülésére, illetve megszüntetésére. S ezzel mindenekelőtt a hivatásos gépkocsivezetőket sújtják. Pedig nekünk nemcsak idő, hariem kenyérkereseti kérdés is, ha két-három napunk rámegy a vizsgálatok lebonyolítására. Ezért szeretnénk nyilvánosságot kapni az alábbi javaslata in Ionok. Hozzanak létre a megye, Illetve a járási székhelyeken időszakos felülvizsgáló központokat. Amennyiben ez anyagi, vagy más okok miatt megoldhatatlan, ez esetben bízzák meg ezzel a feladattal a körzeti orvosokat. Helyes elosztással, talán nem is terhelnék meg túlságosan őket, s egyébként is csak meghatározott időszakonként hárulna ez a feladat a körzeti orvosokra. A hivatásos gépkocsivezetők nevében: Nagy Antal Pécs, VOLÁN 12. Vállai* i