Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-31 / 208. szám

1974. július 31. DUNANTOLI NAPlö A szépet a történelmet kedvelőknek szánták Elhanyagolt a kőtár „Ha a pécsi kőtár fara­gásain a város egykori mű­vészeti nagyságából és ez­zel az Árpád-kori magyar művészet fejlettségéből va­lamit megérzett a látogató, akkor nem hiába épült a kőtár, melyet nemcsak a szakembereknek, hanem a szépet, a történelmet ked­velő dolgozó, alkotó embe­reknek szántunk." (Dercsényi Dezső: A pé­csi kőtár) Kinek-kinek más jut eszébe szögesdrót láttán. A kőtár be­járatát őrző vaskapun feszülő szögesdrót a — rendes nyitva­tartási időn kívül — ki-be mászkálok kedvét lehűtendő rozsdásodik a kőtári rendet tömören összefoglaló táblácska körül. A tábla szerinti nyitva­tartási hétfő kivételével napon­ta 9-től 13 óráig. Én szerdán délelőtt 11 órakor próbáltam bemenni, az ajtószárnyakra csa­varodó rozsdás lánc azonban már messziről jelezte, rossz időpontot választottam. Kovács Valéria, a Janus Pannonius Mú­zeum régésze és Szíjártó Kál­mán, a múzeum munkatársa jóvoltából hamarosan kulcs ke­rült elő. Kattant a lakat és kö­zelebb léphettünk a bejárat melletti csodálatos XVIII. szá­zadi kovácsoltvas kapuhoz, amelyhez hasonlót itt Pécsett aligha látni. A vasat persze csak sejteni lehet. Ujjnyi vas­tagságú poros festékréteg fedi, itt-ott kéretlen „anyagvizsgá­lók" okozta friss törések nyo­maival. Közelebb kerülve a kő­tár közvetlen bejáratához, be­pillantok egy üvegnélküli abla­kon. Ez volna a kőtár egyik raktárhelyisége. Bent jókora karton ládák, papírcsomók, ci­garettásdobozok. — Jelenleg egy maszek tra- fikos bérelt raktára — jegyzi meg a régész. Elszomorító raktár A kőtár! bejárati ajtón be­lépve fülledt levegő, nyirkos,, dohos szag csapja meg orrun­kat. Az ajtó mellett balra egy roskatag karosszék, mellette egy régiségnek is beillő karfát- lan ülő alkalmatosság — mind kettő újságpapír „ülőpárná- val" jelzi, hogy „használatban" vannak. Gondolom ez a kőtári tetemőr szorosabban vett mun­kahelye ... A bejárattól jobbra az első kő, vagyis kiállítási tárgy a fal­ba félig beépítve emlékeztet egykori rendeltetésére. Kiálló díszkő, díszpárkány lehetett. Mikor a falakat meszelték, a követ sem hagyták ki a buzgó szobafestők — legyen az is fe­hér, miért ne ...? És most lássuk a raktárát, mert van egy „raktára" is a kőtárnak. Néhány négyzetméter alapterületű szobácska, inkább cella. A nyirkosság, dohosság émelyítő szagának ez lehet az egyik forrása. Az északi falak fénylenek a nedvességtől. Szíjártó Kálmán kalaposgom­bákról beszél, miközben a fes­tett köveket borító — itt sa lét­romos, amott mohával benőtt — siralmas felületeket nézegetjük. — Valaki már leszedte a gombákat . . . Kihátrálunk a raktárból. Mi­közben a hatalmas üvegfalak mögött sétálva a porral bele­pett köveken botladozik pillan­tásunk, a kőtár rendszerezőjé- nsk, — mondhatni tudományos szemon-'-ál — szülőatyjának, Dorc-ém-i Dezsőnek a szavai jutn~ ' eSTíjn' be: „Pécs a XII. szó— 'bon nemcsak rendkívül gavolt románkori farag­va —• hanem a székes- soran kialakult ’ magyar fejlő- A gótikában an íredig ma- í alkotásokkal vesz rn-jsz ország szobrá­ig'seben. Erről tanús­kodik a ’-ácsi kőtár és még va­lamiről. A legkisebb kőiarag- ványnak is — szépsége mellett — nagy történeti jelentősége Tánccsarnok és bérkonyha Pályázat az új dunaszekcsöi művelődési ház nevére A több mint két évezredes Duna menti helység, Dunaszek- cső megint eqy sajátos újdon­sággal jelentkezik, ezúttal a közművelődésben. Ennek a ba­ranyai nagyközségnek eddig is több érdekes szervezeti meqol- dása volt már, például itt alkal­mazlak először az orszáqban községi kertészt. Közművelődési tevékenysége, ezen belül műve­lődési otthona is mindiq szín­vonalas volt. A mostani újdon­ságokra pedia époen a műve­lődési otthon 1 millió forintos bővítése adott lehetőséget, méqpediq a falusi közművelő­désben olyannyira fontos össze­fogás révén. Ez az összefogás is példás, hiszen nem csak a helvi intézmények, a tsz, az ÁFÉSZ támooatiák a dunaszek­csöi művelődési hráa» — hanem más városokban, sőt, más megyé­ben lévő vállalatok is, ame­lyekben azonban számos duna­lehet, hiszen az emberi munka révén híven tükrözi a kort, amelyben készült." Lyukas tető er st;‘ ■- dóst és a gas ni rész1 c szót: De mit „tükröz" ez a porré­teg most itt ezeken a köveken? A por, amely sok helyen olyan vastag, hogy nem lehet meg­állapítani: mészkő, homokkő, netán márvány-e az, amit be­lep. A tetőszerkezetet tartó ge­rendák lentről nézve is agyon- ázottak, korhadtak, a falakon vízfolyások jelzik az esővíz útját, a tető résein látjuk a magasan köröző madarakat. A lábunk alá gyúródó mohát az esők utáni tócsák serkentették ilyen üdezöldre. Nézem az üvegfalakat is, ákombákomokat rajzolhatna rájuk bárki. — Most tisztították, két hete talán — mondja Kovács Valé­ria. — Mit gondol mennyibe került? — Nem tudom. — Kétezer forintba ... Mennyibe kerülne a tetőzet rendbehozatala, a rendszeres portalanítás, az elavult, olvas­hatatlan feliratok kicserélése, néhány örökzöld növény, a mo­ha helyett, és egy katalógus, amely elmondaná, micsoda ér­ték veszi körül az embert itt? Érték, amely művészettörténeti és régészeti szempontból sem akármilyen! Átfogó monográ­fiákból, értekezésekből a pécsi kőtárat nem lehet kihagyni... Rozsda marja A kőtárból kijövet a székes- egyház mögött is végigsétá­lunk. Gyönyörű faragott mész- kő-kút mellett vezet utunk. A kút — feltehetőleg tizennyol­cadik századi — kovácsoltvas díszeit is a rozsda eszi. Pár lé­pésre innen a régi kőtár masz- szív téglafalai. A tető néhány hete szakadt le. A törmelék alatt csörlő, gipsz-szobrok, a Filharmónia néhány tucat szé­ke, filmesek itthagyott kellékei, eredeti barokk portálé, azaz bejárati ív .., Történik valami? Kié a kőtár? A Janus Panno­nius múzeumé? Nem. A mú­zeum csak felügyeletet gyako­rol. A kőtár a püspökségé — legalábbis a kiállított anyag. Kalász Gyulától, a püspökség gazdasági vezetőjétől megtud­tuk, hogy a püspökségé csak a telek, amelyen az OMF emelt épületet. A kiállítás anyaga vi­szont az egyházé. A fenntartás nem feladatuk. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőségen Dercsényi Dezső igazgatóhelyettest, a kőtár mo- nografusát kerestük meg. Tőle hallottuk — bár ezt ko­rábban is tudtuk —, hogy táv­lati fejlesztési tervek készülnek a székesegyház környékére. Eb­ben a kőtár átépítése is benne- foglaltatik. Az átrendezésre né­hány év múlva kerül sor... Ad­dig is, mi legyen? Hagyjuk pusztulni értékeinket. . .? Erről szó sincs! Dercsényi Dezső ké­résünkre megígérte, hogy amint a leégett Zsolnay múzeum helyreállítási munkálatai lehe­tővé teszik, egy brigád kijavítja a tetőzetet, és rend beteszi — legalábbis átmenetileg — a kőtárat. Bebesi Károly Harkányban tsz-gyAaySdiilü Európai hírű fürdőhelyün­kön Harkányban, épül fel az ország első termelőszövetke­zeti gyógy- és pihenőüdü'ő- je. A kétszáz ágyas üdülő­épületben első osztályú szál­lodai ellátásnak megfelelő elhelyezést és étkezést kap­nak majd a beutalt mező- gazdasági dolgozók. A Ba­ranya és Fejér megyei ter­melőszövetkezetek társulásos alapon — közös erővel — hozzák létre a harkányi üdü­lőt. A közös vállalkozáshoz több mint száz szövetkezeti gazdaság, illetve szövetkezeti szerv csatlakozott már, s tag­ja lett a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa is. Az üdülő „részvénytársa­sági alapon" épül fel. A kö­zös vállalkozásba való belé­pés ugyanis részjegyek jegy­zésével történik. Egy részjegy ára kétszázezer forint, ennek ellenében az illető termelőszö­vetkezet évente 340 üdülő- napra kap beutalás! jogot A nagyobb közös gazdasá­gok több részjegyet is váltot­tak, míg a kisebb termelő- szövetkezetek ketten jegyez­tek egyet. Az üdülés önkölt­ségi áron történik, a társu­lás tehát nem lesz — nem lehet — nyereséges. A beruházás útjából elhá­rult minden akadály, az en­gedély szerint 1975. január 1-én megkezdődhet az épít­kezés. Az épülethez park is csat­lakozik majd. A terv szerint 1976-ban fogadja az első vendégeket a termelőszö­vetkezeti üdülő. Minder» szobának külön erkélye, für­dőszobája lesz, emeletenként klubszoba, tv-terem, könyv­tár áll a vendégek rendelke­zésére. Az épületben orvosi rendelő működik majd, a be­utalt szövetkezeti tagok in­gyenesen vehetik igénybe a szakorvosi ellátást. Mintha erdőből nőtt volna ki a város.* Filctollal, ecsettel, ceruzával Pécsről A lányok többször kinéztek az ablakon, amíg beszélgettünk. Lelkendeztek a szabálytalanul fekvő pécs-belvárosi tetőkről, amelyek Szentendrére emlékez­tetnek. Tamás Szilvia és Per- may Éva elsőéves rajz—biológia szakos hallgatók lesznek ősztől a Szegedi Tanárképző Főisko­lán. A Pécsett július 22-én meg­nyílt országos pedagógus mű­vésztelep budapesti részvevői. Korábban már az osztálykirán­dulások alkalmával feltűnt szá­mukra a modern és az ódon hangulatos, szerencsés találko­zása a szinte mindig-zöld Me- csek-oldalban. — Mintha erdőből nőtt volna ki a város. Az erdőszéli telepü­lésnek legszebb dísze a dzsá­mi. Hosszasan bolyongtam a zegzugos utcákon, amikorra úgy láttam, hogy a tévétorony éppen a dzsámi kupolájából mered ki. Hamarosan feljutok a Felsőmalom utca egykori ipa­ros házaihoz, ahol az udvari át­járókat szeretném papírra vetni — magyarázza Szilvia, aki leg­inkább filctollal rajzol. Éva témája a sikátorszerű utca, a kültelki kertes ház. Egy kitűnő magaslatot választ, on­nan „lesi meg” a ház szabály­talan ereszkedését, emelkedé­sét. — Sok színt alkalmazok, mert a város színvilága gazdag. Amit nem tudok ceruzával, ecsettel megörökíteni, azt lefotózom. Megpróbálom később is repro­dukálni az élményeket. A külön­féle hatások először lefékeznek, csak szemlélődöm. A helyszínen rajzolok és ott teljesen befeje­zem a képet. Szenvedélyem a rajzolás. A művésztelep vezetője Ju­hász Antal. A húsz „táborlakó” közül jónéhányan 1963-ban együtt dolgoztak Pécsett. Ké­A sivatagok és félsivatagok pompás növény-ékszerei, ame­lyek a Pécsi Tanárképző Főisko­la botanikuskertjében találha­tók, a tervek szerint új otthont kapnak. Az új, modern bemu­tató házra azért van szükség, mert a gyűjtemény a pécsi és a hazai kaktusz-gyűjtők, vala­mint a kiterjedt külföldi mag­cserekapcsolatok révén nagy mértékben megszaporodott. A kert például öt világrész 350 botanikuskertjével tart fenn kap­csolatot. Ma már megközelítő­leg 800 kaktusz és körülbelül 600 szukkulens faj bontogatja tavaszonként a szirmait. Az új, 35x6 méter nagyságú üvegház építésének a talajmun­káit nemrégen kezdték meg a régi üvegházak és a sziklakért közötti területen. Ezen a héten már alapoznak is. Az átlag négy méter magas, nyeregtetős épü­letnek szinte majdnem minden része drótüvegből készül. A téglalap-aldkú, csupaüveg lé­sőbb az összeszokott pedagó­gus csoportnak kilenc nyáron át Veszprém és Szarvas adott ott­hont. A telep szervezője a Rajz­pedagógus Szövetség és a Ke­reskedelmi, Pénzügyi, Vendéglá­tóipari Dolgozók Szakszerveze­te (KPVDSZ). A pedagógusok a festői hangulatú települése­ken a műemlékekkel, a helyi kultúrával, emberekkel, szoká­sokkal ismerkednek. Tulajdon­képpen országjárás ez, csupán rajzolva, festegetve. A húsz résztvevő Budapestről, Dunaúj­városból, Békéscsabáról, Siófok­ról, Tatáról, Tiszaföldvárról, Új- fehértóról érkezett és három hé­ten ót lesz Pécs és Baranya megye vendége. Dadai Kálmán, siófoki tanító nyolc éve nyugdíjas. Katona­ként már 35 éve megfordult Pé­csett. A Kálvária-hegy és a Bu­dai városrész emléke örökké megmaradt benne. Régi rajza is van a hegyről. — A meredek utcákon bolyon­gok inkább. A hirtelen előbújó tűzfalakat kedvelem. Ezt a vá­rost inkább akvarellel tudom megközelíteni, mert ragyogó, tüzes, élénk arculatú hely. Igazi arca csakis az erős napfényben mutatkozik meg. Kimegyek még a siklósi vár környékére, a vil­lányi hegyvonulathoz és a Zse- licségbe. Ha a táj hangulata és belső érzésem sikeresen találko­zik, a helyszínen rögtön vona­lakban, színekben fejezem ki él­ményemet. Nagyon sok vázlatot akarok készíteni és télen majd feldolgozom ezeket. Otthon kép­zőművészeti szakkört vezetek felnőtteknek. Legfontosabbnak tartom a természeti és a művé­szi szép megláttatását, megér­tetését. A dunaújvárosi negyvenegy éves tanár, Kiss József pedig arról beszélt, hogy a bajai, sza- dai, balatonkenesei telepen több új rajztechnikai eljárást is elsajátított, így a linómetszet és a textilpapír-ragasztást. — A régi alkotó gárda, a csa­ládias légkör és az ismeretlen város vonzza az embert. Az őszinte kritika, a baráti véle­mény szorongásokat old fel és önbizalmat, jókedvet ad a to­vábbfejlődéshez. Felfrissülök idegileg, érzelmileg és lelkileg a tanévkezdésre. Gyakran elő­fordult velem, hogy a turnus végén kitekintettem az ablakon és új nézőpontból ismeretlen téma bukkant elém. Már isme­rem az Építőipari Szakközépis­kola kollégiumának majdnem minden ablakát. A kollégium­ban kaptunk szállást, itt dolgo­zunk. Az egyik ablak olaszos, mediterrán hangulatú udvart őriz számomra, a másikban vi­szont az évszázadok alatt jó párszor átalakított apró házak szabálytalan formavilága tárul elém. Rendkívül nehéz a szép, az érdekes megközelítése. A vá­roskép őszintén vall az itteni emberekről, akik ápolják a ha­gyományokat. Szeretetük a ré­git az újjal ötvözi. szekcsőj dolgozik. így a Mohá­csi Farostlemezgyár eddig 15 ezer forint értékű falburkolatot, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat eddig 10—10 ezer forintot utalt ót. Továbbá a Baranya megyéi KISZ Bizot'ság is adott 100 ezer forintot. Ezekkel az összegekkel 1 millió forintra növekedett a községi tanácsnál e célra ren­delkezésre álló pénz. A Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya pedig 50 ezer fo­rintot adott az ifjúsági klub és 40 ezret a könyvtár berendezé­sére. Mi lesz az új dunaszekcsöi művelődési központban? — Ed­dig színpad, 280 fős színház- mozj terem, öltöző, iroda, két klubhelyiség, sporthelyiségek — például bírói öltöző és hideg­melegvizes zuhanyozó — vala­mint a kiállítás céljaira is szol­gáló előcsarnok, aztán büfé és jegypénztár volt az épületben. Most ifjúsági klub és KISZ tár­gyalóterem, hatalmas szabad- polcos könyvtárterem és külön egy -kisebb könyvtári helyiség lesz Dunaszekcsőn, továbbá közvetlenül a könyvtár mellett ugyancsak igen nagy — tizen­kétszer tíz méteres — klubte­rem. Ez a dunaszekcsőiek af­féle Bartók Klubjává válhat. Ez ugyanis társalgó, TIT előadói helyiséq és egyben olvasóterem is. Sőt. alkalmassá tették veti-, tésre, tehát ez a helyiség a du­naszekcsőiek külön kis szellemi góca lehet. Építettek egy harrninckétszer nyolc méteres újabb nagy ter­met is, mégpedig középütt szét­nyitható. illetve behúzható el­választó fallal. Ezzel végre kü­lön tánccsarnokot kapnak a fia­talok, ahol még a pódiumnak is kiépített helye van. De a köz- művelődéshez csak áttételesen kapcsolódó, ám mégis a falusi kulturáltságot képviselő újdon­ság is lesz ebben a nagy te­remben: családi vagy válla|gfi rendezvények, lakodalmak cél­jára is bérbeadják. Két külön szolgáló bérkonyhát is építet­tek mellé. Mindezt azzal a nem titkolt szándékkal hozzák létre Dunaszekcsőn, hogy így is mi­nél nagyobb tömegeket vonja­nak a művelődési központ lég­körébe. Végül a helyi KIOSZ felépít itt magának egy irodát, klubot, s ezért mindig bérmen­tesen használhatja a művelődé­si központot. Jövőre pedig a helyi fiatalság akar még egy pinceklubot kialakítani az épü­let alatt. Végül a dunaszekcsőiek a jó hangzású névre is gondoltak, ezért pályázatot hirdetnek az új művelődési központ nevére. Mivel augusztus 20-án szeret­nék az épületet felavatni, a községi tanács augusztus 10-ig vár ötleteket, s a legjobbat 200, az utána következő két jó név­ötletet 50—50 forintos könyv- jutalommal díjazza. Erre azt is felhasználhatják a pályázók: hogy a falu már a rómaiak idején is fontos birodalmi vár. és átkelőhely volt. Földessy Dénes ASZTALOS SZAKMUNKÁSTANULÓ oktató mellé KVALIFIKÁLT NYUGDÍJAS ASZTALOS SZAKMUNKÁST, valamint bútorüzemünkbe MINŐSÉGI ELLENŐRNEK lói képzet! asztalos szakmunkást felveszünk. Bérezés: közös megálla­podás szerint. Jelentkezni lehet: CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT Komló, Kossuth L. u. 21„ Komjáti János üzemvezetőnél. k Kapcsolat 350 botanikuskerttel Kaktuszház a Tanárképző Főiskolán tesítménybe a későbbiekben sze­relik be a fűtőcsöveket is. A bemutató házba utánzóit természetes környezetbe ke ül­nek a növények, rendszertani és növényföldrajzi szempontból csoportosítva. Az alacsonyab­bak, így például a gömbkaktu­szok, az alacsonyabb termetű oszlopkaktuszok á falak mentén körbefutó úgynevezett növény­asztalokon sorakoznak. A maga­sabb termetűeket az üvegház közepére, a talajba ültetik. Itt nőnek majd a medvetalp- és a magastermetű oszlopkaktuszok. A kaktuszok közül különösen szépek, egzotikusak a Bloss- feldia, Neolloyda, Paródia, Re- butia és a Mamillaria-fajok. A szukkulensek közül áttelepítik többek között az értékes Here- roa. Faucaria, Stomatium, De- losperma és Pleíospilos-fajokat is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents