Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-30 / 207. szám

t974. július 30. DUNANTOtl NAPlö Kétezer megawattos erőmű épül a Bükk alján Bükki Energetikai Kombinát Hamarosan új nevet kell megtanulnunk: Bükki Energeti- 2000 MW lesz, annyi, mint a kai kombinát. Teljesítménye mai villamosenergia fogyasztá­sunk 50 százaléka. Az erőmű a Borsod megyei Bükkábrány szomszédságában épül fel és a környéken létesített külszíni fejtésből kapja a kazánok fűté­séhez szükséges, évi maximá­lisan 20—22 millió tonna ligni­tet. A kombinát, amely 1980— 1985 között kezdi meg az ener­giaszolgáltatást, megközelítően 50 milliárd forintba kerül és ez a hatalmas összeg már egyma­gában is jelzi létesítésének fontosságát Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter legutóbbi sajtótájé­koztatóján bejelentette, hogy a Bükki Energetikai Kombinát lét­rehozására vonatkozó javasla­tot jóváhagyták és megkezdőd­tek az előkészítő munkák a beruházási program kidolgo­zására. A fenti időszakban, mint is­meretes, atomerőmű is épül, s ez tükrözi azt a koncepciót hogy az elkövetkezendő évtize­dek nagy energiaigényét első­sorban szén- és atomerőmű­vekkel kívánjuk kielégíteni, a kőolajat és a földgázt pedig a lakosság, a vegyipar, valamint a kevesebb energiát fogyasztó üzemek céljaira tartják fenn. A bányából és erőműből álló BEK mindkét üzeme méreteiben és megoldásaiban újdonságot jelent Magyarországon. A bükk­ábrányi külszíni fejtés szén­készlete és területe egyaránt két és félszerese a gyöngyös- visontai fejtésnek. A mintegy 50Ó millió tonnára becsült lig­nitkészlet minősége is jobb, mint a visontoi fejtésből szár­mazóé. Kilenc hatalmas NDK gyárt­mányú fejtőgép termeli majd a napi 300—320 ezer köbméter meddőt és hat kisebb gép a napi 70—80 ezer tonna szenet az erőmű számára. A meddőt eltávolító tejtőgép 11 méter át­mérőjű marótárcsával dolgozik, s ez a tárcsa 40 méter hosszú karon kinyúlva, legyezöszerű mozgással „harapja a földet". A bányát behálózó szállítósza­lag rendszer tervezett hossza 50 km, s rajta óránként 16—18 km-es sebességgel halad majd a kitermelt szén és meddő. A 2000 MW-os erőmű építése előreláthatóan már 1976-ban megkezdődik. Négy, egyenként 500 MW-os blokkból áll. 1950- ben még az 50 MW-os gépegy­ségek számítottak újdonságnak, s jelenleg is hazánkban a leg­nagyobb teljesítményű blokk 200 MW-os. Ócsay Mihály, az ERŐTERV igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az erőművet a jelenleg el­képzelhető legkorszerűbb kör­nyezetvédelmi berendezésekkel látják el. A füstgázok pernye­tartalmát 99 százalékos hatás­fokkal dolgozó elektrosztatikus szűrők kötik le. A füstgázok el­A művész ilyennek képzeli a vidéket a bányaművelés befejezése után. Évente 500 halálos üzemi baleset A munkavédelem nemcsak szakszervezeti feladat A munkavédelmi szabályokat Igen gyakran szükséges rossz­nak, a munkavédelmi felügye­lőket pedig hivatásos akadé- koskodóknak tartják. Az így vé­lekedők szerint csak a véletlen műve lett volna a tavalyi év első felében, a megyénkben előfordult 19 halálos üzemi baleset? Idén úgy látszott, hogy javult valamit a helyzet. Az el­ső félévben „csak" 15 halálos baleset történt, de azóta, egy hónap leforgása alatt újabb hárommal szaporodott a szo­morú statisztika. A látszólagos véletlenek mö­gött a mulasztások egész soro­zata húzódik meg. Ezekre fényt deríteni, illetve ezeket meg­előzni hivatottak a munkavé­delmi felügyelők. Az ő munká­jukat értékelte és a megye üzemi baleseteit vizsgálta a na­pokban az SZMT munkavédel­mi apparátusa. Országosan és Baranyában is lassú javulás tapasztalható oszlatását egy, Magyarországon rekordnak számító méretű, 250 méter magasságú kémény al­kalmazásával oldják meg, s ugyancsak a magas kémény gondoskodik arról, hogy a le­vegőbe jutó kéndioxid ne szennyezhesse káros mértékben a környezetet Az erőmű berendezéseinek szállítására jelenleg piackuta­tások folynak a hazai gyárak­ban és a KGST országokban, s ha megfelelő ajánlatok érkez­nek, akkor a szocialista orszá­gok közös szállításai révén ké­szülhetnek el az erőmű ener­giatermelő gépegységei, beren­dezései. • Bükkábrány, Ernőd és Mező- nyárád által határolt mintegy 50 négyzetkilométeres területen lévő szénvagyon feltárása szük­ségessé teszi e területen jelen­leg áthaladó Budapest—Mis­kolc közötti vasútvonal áttele­pítését Ugyancsak meg kell változtatni a hármas számú fő­útvonal egy négy kilométeres szakaszának a helyét; ez az új út már 1978-ban elkészül, hogy a szénkitermelés és a fontos fő­útvonal forgalma egyaránt za­vartalan legyen. Az erőművet és ■ bányát 30—35 éves élettartamra ter­vezik. Ennyi idő után az erőmű elavul, és a külszíni fejtés kész­lete is kifogy. Az 500 millió tonna szén kitermeléséhez két­milliárd 500 millió köbméter meddőt is kJ kell emelni, s így a kombinát létesítése a kör­nyezetre nagy hatást gyakorol. (Lakott település, néhány tanya kivételével nincs a létesülő bá­nya területén.) A kitermelt med­dőt, valamint az erőműben ke­letkező, évente 4—5 millió ton­na mennyiségű salakot vissza­szállítják a hányákba, s így a művelés tizedik éve után már megkezdik a szántóföldi terme­lésre ismét alkalmassá tett te­rületek visszaadását a mező­gazdaságnak. Az ember energiaéhségének csillapítása a jövő évezred első évtizedében (nincs is már olyan messze ez az időszak) két ha­talmas, 120 méter mélységű, egyenként 6 négyzetkilométeres nagyságú tavat hagy az utó­korra. Benedek B. István Mezőnagymihály Villamos távvezeték = Út Vasút A bükkábrányi lignitmező elhelyezkedése, és az erőmű terve- lett helye. (Gór Mária grafikája) Huszonnyolcán a laborból Tenni, de nem a látványos elismerésért Egy brigád ars poeticája Titokzatos műszerek, lila, vö­rös, sárga folyadékkal telt hosz- szúnyakú lombikok, fehérköpe­nyes nők, férfiak — laborató­rium a MÉV Ércdúsító üzemé­ben. Hivatalosan: a Kísérleti Kutatási üzem analitikai üzem­egysége. Három szocialista bri­gád, de egy közösség. így is említik magukat: a BRIGÁD. A három brigádnak — Arze- nezo, Volkov és Than Károly — összesen huszonnyolc tagja van. Közöttük hét mérnök, három technikus és tizennyolc labo­ráns. Milyen lehet egy brigád vál­lalása, ha kizálólag eszmei, nem kézzelfogható terméket ál­lít elő? Hogyan, miféle mérték- egységgel mérhető a teljesítés? A naplóban a termelési vállalá­sok között jórészt ilyeneket ta­lálok: „aktivációs analízis ___ extr akciós fotometriás urán­meghatározás önköltségének csökkentése ...” Upor Endre az üzemegység vezetője: — Három szerződést kötöt­tünk az üzemen, hármat a vállalaton belül és egyet egy másik kutató intézettel. Ezek a munkaköri kötelezettség mellett és azon felül szocialista szerző­dések, az elemzési módszerek közös kidolgozására. Valljuk be, a nem szakem­bernek érthetetlen és érdekte­len lenne mindazt felsorolni, ami pluszt a termelés területén vállalt és teljesített a három brigád. (Azért kell együtt emlí­teni őket, mert mint mondták, egymás nélkül semmire sem mennének). ölünk a laboratórium veze­tőjének irodájában. Az íróasz­tal felett egy fekete tábla, raj­ta krétával: „Y had bought so­me eggs...” — és még né­hány nyelvlecke számára meg­szerkesztett mondat — Ez is a brigád törekvései­hez tartozik. Tanulunk. Nyolcán járunk angol órára, a közelmúlt­ban négyen végeztünk orosz nyelvtanfolyamot. Hárman kö­zépfokú nyelvvizsgát tettünk, egyikünk pedig — „tévedésből" felsőfokút Neveket kár is lenne említe­ni, egymástól veszik át a szót: — Mielőtt szervezetten meg­indult volna a technikus és la­boráns továbbképzés, mi már szerveztünk ilyeneket. A mérnö­kök kidolgoztak egy-egy téma­kört, előadásokat tartottak és tartanak most is, mert a szerve­zett továbbképzésnél akadna még tennivaló. — A mérnökök rendszeresen részt vesznek a mérnök-tovább­képzéseken. Eddig három mód­szertani elemző könyvet állítot­tunk .össze, sok cikkünk jelent meg a szakfolyóiratokban. — Mennyi köze van ennek a szocialista szerződéshez? — Nagyon sok. Nincs lustál­kodás, nem kereshetünk önma­gunk előtt kifogásokat — mert egyébként azt mindig talál az ember. Vállaltuk, szerződést kö­töttünk rá tehát becsületbeli kötelezettség az, hogy teljesít­sük. * — Van-e a brigádnak rövi­den meghatározott célkitűzése, ha úgy tetszik ars poeticája? — Véletlenül sem frázist, ha­nem konkrét szándékot kell ezen érteni: azt valljuk, hogy a jó munka önmagában hordja a ju­talmát — így fogalmazza meg Upor Endre. — Nincs, vagy nem mindig elég a hivatalos elismerés? — Ez is előfordul, de nem ez a lényeg. Aki tenni akar vala­mit, ne úgy tegye, hogy köz­ben mindig a viszonzást, a lát­ványos elismerést várja. Lassan formálódik a kép. Nem az a cél, hogy hangzatos vállalásokat tesznek, amit gon­dosan beragasztanak a napló­ba, azután legalább ilyen gon­dosan pontról pontra adminiszt­rálják a teljesítést Nem kell nekik a .strigula” — szemlélet: „na ezt is kipipálhatjuk. Minden rendben, hiszen úgyis a napló alapján értékelnek”. — Az a jó, mindannyiunkat az visz előbbre, ha egy-egy bri­gád, vagy brigádtag eredménye mögött mindig a tényleges tel­jesítést nézik — mondja Szabó Béláné. •— Ha egy brigád munkáját nézzük, nem lehet elvonatkoz­tatni az egész brigádmozgalom­tól — veszi át a szót Mohai Miklósné. — Egy-egy szocialis­ta brigádszerződés, a mások munkájának, törekvéseinek se­gítése nélkül csak öncélú siker­hajhászás lehet. Konkrétan: az még nem bizonyítja a szaktu­dást, ha egy közösség eredmé­nyeit sikerül a másiknak kiseb­bíteni. Vita? A brigád, vagy ha úgy tetszik, a brigádok tagjai kö­zött? — Hát persze, hogy van. A legjobb házasságban is előfor­dul tíz év után, mi pedig — leg­alább húszán — 17 éve együtt dolgozunk. — Még valami, ami egyálta­lán nem mellékes — mondja Móró Józsefné, akinek a labo­ratóriumi eszközök tisztántartá­sa a feladata — nincs ám kü­lönbség a brigádban mérnök és laboráns, technikus, vagy mo­sogató között Hét éve itt dol- gozQm, és csak hallomásból tudom, mit jelent az úgyneve­zett „fehérköpenyes". Részlet a brigádnaplókból: „Kiadások: Bedernik Júlia nyug­díjasnak, bányásznap alkalmá­ból: 300 forint... Tűzifát vet­tünk Feri bácsi özvegyének — 122 forint..." és a többi. De nem feledkeznek meg arról sem, amit a mindennapok követelnek meg, csak úgy, a lelkiismeret szavával: az egyik takarítónő beteg volt, hetekig hordták ne­ki az ebédet. Minden évben, a saját költségükön megajándé­kozzák nyugdíjasaikat. És a tár­sadalmi elfoglaltságok: Szabó Bélóné az üzemi pártvezetóség gazdasági felelőse és a Városi Tanács gyámhatósági bizottsá­gának tagja, Hohmann Jenő, pártbizalmi és a lakáselosztó bizottság elnöke, Pusztai Károly- né a Vöröskereszt aktívája és a Bélyegklub pénztárosa, Mohai Miklósné az üzem pártoktatási összekötője és a MTESZ ké­mikus egyesületének üzemi ösz- szekötője, Upor Endre a MTESZ megyei elnökségének és a Ma­gyar Tudományos Akadémia négy munkabizottságának tagia, továbbá a MTESZ kémikus egye­sülete helyi csoportjának veze­tője. És hogy a fiatalok se ma­radjanak ki, Horváth Ágnes a vállalati KISZ-bizottság tagja. Még egy adalék a bemuta­táshoz: 11 vállalati és egy Ne­hézipar Kiváló Dolgozója cím díszeleg a három bigád tulaj­donában. Befejezésül öt válasz arra, hogy mi lenne egyetlen kíván­ságuk? Schreck Istvánná: — Néhány jó műszer ránkférne. Mohai Miklósné: — Sok őszinte véleményt szeretnék a munkánkról — de mindig szem­től szembe. Hohmann Jenő: — Jószán­dékú együttműködés az üzem és üzemek brigádjai között. Horváth Ágnes: — Már négy éve szeretném, ha javasolnának a vegyipari egyetemre. Dr. Upor Endre: (Megnyilat­kozását egy kis vidám szóözön előzte meg, többnyire ilyen biz­tatással: na, főnök...!) — Mindaz teljesüljön, amit a többiek kívántak. Országos szinten az 1972. évi­hez képest tavaly huszonöttel csökkent a halálos balesetek száma. A három napon túl gyó­gyuló sérülések 3,9 százalék­kal csökkentek. Ez utóbbinak javulási aránya megyénkben 2,4 százalék. A statisztika kedvező alakulása azonban korántsem azt jelenti, hogy megnyugtató a helyzet. Hiszen még így is évente átlagosan 500 ember hal meg üzemi baleset követ­keztében és csaknem szózhar- mincezren szenvednek három napon túl gyógyuló sérülést. A munkavédelmi tevékenység alapvető célja a balesetek megelőzése. Nagyon sok javí­tani való akad a vállalati mun­kavédelmi oktatásoknál. Nem egy esetben ez gépiesen törté­nik, mintha csak az lenne a cél, hogy ott legyen a dolgozó aláírása, „munkavédelmi okta­tásban részesült”, ezután már övé a felelősség. Előfordult az is, hogy egy új dolgozót olyan munkaügyi előadó részesítette munkavédelmi oktatásban, aki­nek még biztonságtechnikai vizsgája sincs. Igen kevés vál­lalat rendelkezik megfejelő oktatóteremmel és a szükséges szemléltető eszközökkel. A munkavédelmi szemlék, amelyeket a baleseti veszély- források felderítésére tartanak, nem mindig érik el a kívánt célt A vállalati igazgatók egy része egyáltalán nem vesz részt ezeken a szemléken. Az ellen­őrzött terület vezetője nem se­gíti a szemlebizottságot a hiá­nyosság feltárásában. (Nyilván az tartja vissza, hogy azokat neki kell megszüntetni.) Nemcsak a megyében, ha­nem országosan is az a tapasz­talat, hogy a balesetek kivizs­gálásában nincs jelentős előre­lépés. Gyakran megelégszenek a felelősség megállapításával. A jegyzőkönyvek ^többsége- sem tartalmazza a baleset konkrét okát, illetve okait Márpr^g így nem is tudnak intézkedni a hasonló balesetek megelő­zése érdekében. Ennél a pont­nál a jegyzőkönyvekben szűk­szavúén ennyi áll: „fegyelmi felelősségrevonás”. Arról már szó sem esik, hogy kit milyen mértékben „vontak felelősség­re”, és mit tettek a veszélyfor­rás megszüntetése érdekében? A további előrelépés érdeké­ben a szakszervezeti szerveknek is változtatni kell néhány hely­telenül kialakult gyakorlaton. Például, ne a szakszervezetek készítsék el a munkavédelmi terveket, ez a gazdasági veze­tés feladata. Segítsék elő, hogy a dolgozók véleménye is érvé­nyesüljön az intézkedési tervek­ben. És nem utolsó sorban: a gazdasági vezetőkkel közösen ügyeljenek arra, hogy a terv ne csak terv maradjon. K. Gy. Kurucz Gyula A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat felvételre keres: FOLD ALATTI TERMELŐ ÉS KISZOLGÁLÓ MUNKAKÖRBE VÁJÁROKAT, SEGÉD­VÁJÁROKAT és CSILLÉSEKET. A családjuktól külön élők részére munkásszállást, napi háromszori étkezés­hez hozzájárulást adunk. Másfél éven belül pedig Tapolca városban össz­komfortos lakást biztosí­tunk. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán: TAPOLCA, Kossuth Lu.2. Tel.: 460. k i »

Next

/
Thumbnails
Contents