Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-30 / 207. szám
A TARTALOMBÓL Szovjet határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt A munkavédelem nemcsak szakszervezeti feladat Energetikai kombinát a Blikkben Tenni, de nem a látványos elismerésért Vfíág proletárjai, egyesüljetek' XXXI. évfolyam, 207. szám 1974. július 30., kedd Ara: 80 füléi napi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságénak lapja Közművelődés és a politikai kultúra A szocializmusban politikai kérdés a közművelődés. Szerves része a kulturális forradalomnak, a társadalom átformálásának, fejlesztésének. Mi több: méq akkor is megmarad politikai kérdésnek, amikor maga a gazdaság^ a technikai fejlődés belső követelményeként válik szükségessé a képzettség, a szakmai tudás tömegméretű fejlesztése, s így az iskola és a munkatevékenység minden eddiginél szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A szocializmus eszméjének egyik alkotó eleme a tömegek öntevékenységének, közreműködésének a követelménye. A szocialista társadalmi gyakorlat mindig kettős mozgást feltételez: az állam szervező-irányító tevékenységét és a tömegek kezdeményező-ellenőrző szerepét. A két szint közötti áramlás, mobilitás pedig a szocialista demokrácia fontos mércéjének számít. Kétségtelen, hogy ennek az összefüggésnek a továbbfejlesztése a társadalmi kapcsolatok, szervezetek és intézmények szintjén társadalmunk aktuális feladatai közé tartozik, Minél magasabb szintre jut azonban termelőerőink fejlődése és minél bonyolultabbá válik társadalmunk egész szerkezete, annál természetesebben lép fel a hozzáértés, o szólni és kérdezni tudás követelménye is. Persze, ez a hozzáértés, szólni és kérdezni tudás több szempontból is különbözik a szakmai-technikai ismeretektől. A jogok és kötelességek ismeretét még csak értelmezhetjük egyfajta „szakismeretként”, a közéleti eljárások, ügyintézési módok „technikájával" egyetemben. Azonban már ebben az esetben is különbségként mutatkozik, hogy itt — a szakmai ismeret egyénhez kötöttségével szemben — elégséges, ha egy szűkebb közösség hordozza ezt az ismeretet. Másrészt, a közösségi ügyek intézése ugyan megköveteli a maga szakembereit a vezetők szakképzettségét, de magának a tevékenységnek a közösség általi megítélése sohasem egyszerűen szakmai szempontból, hanem az emberi viszonyokra és kapcsolatokra tett hatása alapján történik. Éppen ez a hatás adja meg az érdekkielégítés vagy ki nem elégítés révén a társadalmiközéleti tevékenység politikai tartalmát. Az állampolgárok politikai ismereteinek, (más kifejezéssel: politikai kultúrájának) szükségessége ehhez az utóbbi problémához kapcsolódik elsősorban. Napjainkban, amikor a társadalmi tevékenység módjaiban, az életmódban és a magatartásban nagy változások idejét éljük, az érdekösszefüg- gések mélyebb — társadalmibb és politikusabb — értése sok ellentmondástól kímélheti meg a társadalmat és az egyéneket. Az utóbbiak például jobban és gyorsabban felismerhetik helyüket és érdekeltségüket az adott változásokban. Ennél is fontosabb azonban, hogy a politika értésével és képviseletével az egyén aktív szerepet tölthet be a szocialista célkitűzések, a szocialista demokrácia fejlesztésének munkájában is. Fentebb említettük, a „politikai kultúra” fogalmát. Mit értünk ezen? Az említett társadalmi feladatokhoz és problémákhoz kapcsolódva a politikai kultúra mindenek előtt a politikaiközéleti tájékozottságot, társadalmi gyakorlatunk tartalmának, céljainak az ismeretét jelenti. Vagyis a szocialista fejlődés értékrendszerének az elsajátítását, amelynek hiányában lehetetlen a társadalmi egyének — vezetők és vezetettek — tetteinek céljainkhoz mért megítélése, Ezeknek az ismereteknek a birtokában viszont könnyebb átlátni a nem egyszer bürokratikus körmönfontsággal vagy demagógiával leplezett önző és törtető magataitást. S végül: a közösséq érdekének ismeretéből eredő meggyőződés ösztönző erőt gyakorolhat a nem szocialista magatartás elleni fellépésre. Ám tudjuk, hogy az ismeret és a tudás nem jelent közvetlenül gyakorlati cselekvést is. Ahogy az erkölcs világában az erkölcsi jó tudása még nem jelenti a „jótett” feltétlen bekövetkezését, úgy a közéleti-politikai szféra átlátásához szükséges ismeret sem jelenti közvetlenül a politikailag-közéletileq aktív társadalmi egyén jelenlétét. Pedig szocialista értelemben aligha beszélhetünk igazi politikai kultúráról politikus, gyakorlatilag is aktív társadalmi egyének hiányában. Éppen ezért a politikai kultúra a mi számunkra nem egyszerűen ismeretanyag „felhalmozását" jelenti, hanem sokkal inkább olyan politizáló közösségek kiformálódását, amelyekben az ismeret tényleges és tartós aktivitással párosul, ahol a régi — s időnként ma is hivatkozott — „ne szólj szám,, nem fáj fejem” szóláshoz hasonló álbölcsességeket szókimondó népi bölcsesség és tömegnyomás váltja fel. Sok még a tennivaló ezen a téren is. Hiszen hányszor előfordul még, hogy különböző helyeken csak hosszas huzavona vagy éppen meghurcolás utón juthatnak el emberek igazukig. Emögött nemcsak hivatali visz- szaélés rejlik, hanem a politikus, a tagjaiért is kiálló közvélemény hiánya is. De mi köze mindennek a köz- művelődéshez? Nagyon is sok. Tartalmilag határozza meg a közművelődést, amennyiben éppen ennek a társadalmilag aktív és felelős magatartásnak a fontosságát tudatosíthatja a művelődés folyamata. De meghatározza módszertanát is: a közművelődés ismeretanyaga nem maradhat meg az eqyszerű ismeretközlésnél, a tételes tudásnál, egyfajta „katekizmus"- módszernél. A társadalom tagjainak szellemi és erkölcsi aktivizálása ennél többet követel: a rávezetés, a kifejtés, a meg- gondolkodtatás eszközeinek alkalmazását. Ez a hozzájárulás kritikai-ellenőrző tevékenységet jelenthet minden olyan törekvéssel szemben, amely a társadalmi irányítás különböző területein és szintjein, vagy magán a közösségen belül a tényleges közösségi érdeket háttérbe szorító magánérdeket kívánja előtérbe tolni. Ugyanakkor a közművelődésnek e tartalmi feladataival párhuzamosan vetődik fel egy közvetlenül nem-művelődési kérdés. Országos feladat ma, hogy a társadalmi alapegységekig intézményesítsük és hatékonyabbá tegyük azokat a törvényesen megszabott és védett kereteket, amelyekben az állam- polgári beleszólás hatékony formát ölthet, s egy-egy területi vagy termelői közösséq tudatosan vállalt közéleti-politikai aktivitásává fejlődhet. A beleszólás és részvétel erejét ugyanis ez a közösségivé válás adhatja meg igazán. Túl az aratás félidején Segítik egymást a gazdaságok Problémát okoz a szárítás Hétfőn ismét összeült a Biztonsági Tanács Leonyid Brersnyev, ox 5ZKP KB főtitkára ti Kremlben találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt fötitkáráv cil, A Biztonsági Tanács hétfőn, közép-eurápai idő szerint 21 óra után néhány perccel ösz- szeült, hogy folytassa vasárnap megkezdet! vitáját a cipos' helyzet óh Előző -g a világszervezet székhe •’ közzétettek Kurt Waldhe.rn iNSZ-főtitkárnak a Biztonsági Tanácshoz címzett beszámolóját a ciprusi helyzetről. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Kurt Waldheim hétfőn telefonon tanácskozott Ecevit töiök miniszterelnökkel a ciprusi válságról és a szigetországban állomásozó ENSZ- erők békefenntartó szerepéről. Az elmúlt napokban az időjárás kegyesebb volt a mező- gazdasághoz, ez az eredményeken is meglátszik. Tegnap estig Baranya gazdaságainak mintegy tíz százaléka befejezte az aratást. A teljes búzatermésnek eddig hatvan százaléka került a szárítókba, illetve tárolókba. Az eget kémlelő mezőgazdaz- dászokból egyöntetűen szakad fel a sóhaj; csak még legalább két hétig ne legyen nagyobb eső, vagy zivatar, és akkor még a tavalyi rekorderedményeket is túlszárnyalhatják. Dr. Tárcsái Imre, a Megyei Tanács mező- gazdasági osztályvezető helyettese mondta: „tíz nap alatt 40 milliméter csapadék ésett. Szinte magam sem értem, hogyan sikerült mégis az eddigi hatvan százalékos betakarítás.” A siklósi és a mohácsi járás termelőszövetkezetei vannak a legjobb helyzetben. A mohácsi Üj Barázda Tsz 650 hektáron 59 mázsás átlageredményt, a Du- navölgye Tsz 1722 hektáron 46 mázsát ért el. (Ezek az adatok némileg módosulhatnak, a termény víztartalmától függően.) Mindkét termelőszövetkezet tegnap befejezte az aratást és Du- nafalvát segítik a továbbiak- ban. Babarcon és Lippón is végezA Visharsányi termelőszövetkezet búzatábláin az utolsó négyzetmétereket aratja az SZK— 5-ös kombájn Gromiko az NSZK-ba látogat A Német Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására — amelyet Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tolmácsolt — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember közepén Bonnba utazik, hogy eszmecserét folytasson időszerű politikai kérdésekről. A szovjet diplomácia vezetőjének látogatását egyidejűleg hivatalosan bejelentették Bonnban is. tek a betakarítással. A lippóiak most Nagynyáródot segítik. A Mecsek és Dráva menti Tsz-Szövetséqhez tartozó szövetkezetek területén a 34,5 ezer hektárból 26—27 ezer hektárt arattak le. Sósd, Boksa, Tormás, Garé már végzett, de közel áll a befejezéshez Gorcsöny, Szent- dénes és Mágocs is. Nagyon jól állnak a megye állami gazdaságai. 85 százalékban készültek el az aratással, a Bikali és a Szigetvári Állami Gazdaság már befejezte a munkát, ezután a többi gazdaságot illetve a környező termelőszövetkezeteket segítik. Az Állami Gazdaságok Pécsi Főosztályán elmondták, hogy ha az időjárás nem szól közbe, Baranyában és Tolnában az állami gazdaságok a hét végén befejezik a betakarítást A legtöbb gondot a szállítás és a szárítás okozza. Ma reggel a Pécsi Járási Hivatal, a Gabonafelvásárló Vállalat és a Duna és Karasica menti Tsz- Szövetség képviselői megbeszélik a szervezéssel és a kölcsönös segítéssel kapcsolatos teendőket Hazánkba látogat Sierra Leone Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására dr. Siaka P. Stevens, Sierra Leone Köztáisaság elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Szovjet-magyar kormányközi megállapodás Szovjet—magyar kormányközi megállapodást írtak alá hétfőn. Moszkvában, a szovjet külkereskedelmi minisztériumban, melynek értelmében hazánk részt vesz a vasérctartalmú alapanyagok és ötvözetek termelésének fejlesztésében a Szovjetunió területén, s hozzájárulása fejében különféle vas- érckoncentrátumokat és úgynevezett ferroötvözeteket kap. A megállapodás értelmében Hazánk 1975 és 1978 között darák, szivattyúk, armatúrák, termelésirányítási eszközök,, autóbuszok és irodafelszerelések szállításával járul hozzá a szovjet kohászati ipar illetve a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez. A Szovjetunió a többi szocialista ország közreműködésével végrehajtandó fejlesztés után 1979-ben kezdi meg a viszontszállításokat. Hazánk 1979 és 1990 között jelentékeny mennyiségű vasérckoncentrátu- mot és ferroötvözetet kap. A hosszúlejáratú együttműködési megállapodást szovjet részről Zorin külkereskedelmi miniszterhelyettes és Voronov kohászati miniszterhelyettes, magyar részről Tordai János külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes írta alá.