Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-28 / 205. szám
Környezetünk kultúrája (IT) Irodák, (alak, színek Kinevezték az új igazgatót, s két hét múlva a régi szobagarnitúra már kint volt a folyosón. Hozták az új szőnyeget, foteleket, székeket, szekrényeket. Hogy hol jogos, hol jogtalan ez a bútorcserélgetés, annak megállapítása nem erre a cikksorozatra tartozik, amely a környezet kultúrájáról kíván számot adni. Az igazgató szobájának példája csak arra való, hogy jelezze: a vezető számára már világos, hogy a munkavégzés feltételei közé tartozik a munkahely külső-belső atmoszférája hangulata, kultúrája is. Jó, jó az igazgató munkaeszköze egy toll, meg a feje, könnyű számára kultúráltan berendezni egy szobát De mit csináljanak egy nagy csarnokban, ahol többmázsás gépek dolgoznak? Vagy egy textilgyári teremben, ahol a zajtól jószerivel csak egymás szájmozgása alapján értik meg a szavakat az emberek. S mit tegyenek a szekrényekkel, polcokkal agyonzsúfolt irodákban, ohol még az ügyfél leültetésére sincs hely? Mindez igaz, mégsem lenne helyes feladni az igényt hogy minden munkahelyen kultúrált legyen a környezet S nemcsak azért mert ez „szép", hanem sokkal inkább azért, mert a kellemes, harmonikus környezet visszahat a munkára. Sokan és sokszor vizsgálták például a falok színének hatását a környezetre, általában a színek szerepét a munkavégzés közben. Nem véletlen, hogy a piros, a piros és a sárga kombinációja többnyire veszélyes területek, veszélyes tárgyak megjelölésére szolgál. Sok üzemben o padozatot festik fel piros, sárqa vagy fehér csíkokkal, hogy kijelöljék a közlekedés, a szállítás helyét és a gépek közvetlen környezetét Ez azonban még nem esztétikai, érzelmi, atmoszférikus hotás, pusztán a rend külső Jele. Persze vitatkozni lehelne: maga a rend, a jól- szervezettség külső látványa nem esztétikus hatású-e ön magé bem is. A rend mindenesetre csak az első lépés: A második: éppen a faiak színének megválasztása. Azt már a festők is tudják — mármint a művészek —, hogy például a kék hideg, a sárga meleg szín, és a festményeken ennek a hatásnak megfelelően használják az adott színeket vagy variációikat Mines ez módként akkor sem, ha a falakat mázolják be. A fehér adott esetben a tisztaság, a rend, a sterilitás érzetét kelti, máskor azonban rideg, barátságtalan, sót Idegesítő lehet Ebből következik, hogy o színek sem önmagukban adnak ilyen vagy olyan hatást hanem környezetükkel, az adott tárgyakkal és azok színeinek összefüggéseiben. Huzamosabb ideje például az új gépeket a gyárak szürkére festve adják ki, a fontosabb alkatrészeket esetleg feketével jelölik meg. A szürke színnek i* különböző hatása lehet: közömbös. de ugyanakkor nagyon jó háttere minden más színnek, mert valamennyi egyéb színnel jól harmonizál. Bizonyára ezért választják az Ipori formatervezők is előszeretettel a szürkét A szürkének és a háttér fehérjének, esetleg sárgájának vagy kékjének a kombinációja azután már ismét más és más atmoszférát teremt így például a kék háttér nagyobb koncentrációt eredményez — állapították meg a szakemberek —, de hamarabb elfárad az ott dolgozó ember. A gépeknek eddig csak a színéről szóltunk. Pedig a gépeknek formájuk is van, és aki végigmegy egy fejlődő üzemen, az a géppark külsejéből is meg tudja állapítani a beszerzések idejét mert ha nem is olyan változékonyan, mint az öltözködés divatja, de azért a gépek formája Is követ bizonyos divatáramlatokat Fgl, szín gép, forma — mindehhez hozzájön a világítás. Természetesen itt is fontos lehet a lámpatest formája, még inkább a fények színe. A kék, a sárga, vagy fehér fényt adó fényforrások az egész környezet hangulatát megváltoztathatják: nyu- godttá tehetik, élessé, hideggé, meleggé, lággyá és így tovább. S akkor még nem beszéltünk azokról a „zöldségekről”, tehót növényekre1, amelyek szinte minden munkahelyre bevihetők és ugyancsak hangulatteremtő hatásuk van. • Bernáth László Czakó László: Félmondat Körtvélyesi László: Cím nélkül Miklós Sándor: Farönkök Négy év alatt több mint negyven kiállítás,.. Látogatóban a Mecseki Fotóklubban O)obba« a lépcsőházot Is zsúfolásig megtöltik a Mecseki- Fotóklub kamarakiállításainak megnyitóira összese regló látogatók a Doktor Sándor Művelődési Központban. Az érdeklődés óriási volta kevésbé meglepő, mint a Népművelési Intézet nemrég készült felméréséből vett adat: Magyarországon hozzávetőlegesen egymillió fényképezőgép van. Ez gyakorlatilag azt je- lenti, hogy minden tizedik ember fényképez nálunk. A fényképezés a fotóművészek gyakorta használt kifejezésével élve ^népművészetté" vált Éppen ezért a látáskultúra fejlesztésével foglalkozó szakemberek nagy jelentőséget tulajdonítanak az amatőr fotografálásnak, Hetvennyolc tag A hazai amatőr fotózás egyik fellegvárának számító Mecseki Fotolclubnak jelenleg 78 tagja van. Az össztagság létszámának 37 százaléka 30 éven aluli. A szám első látásra úgy érezzük, nem túl nagy. Figyelembe kell azonban venni azt hogy a klubtagok művészi szinten tevékenykedő fotósoknak számítanak. A klubtagsághoz nem elegendő az, hogy valakinek fényképezőgépe van. Bizonyítania is kell. Tíz képpel lehet „megpályázni” tagságot A képeket értékelve dönt a vezetőség, klubtagnak nyilvánítja-e a jelentkezőt Bár a követelmények szigorúak, a fényképezés és a fotólabor „beavatottjának” komoly esztétikai tudással is kell rendelkeznie a Mecseki Fotóklub egyre kevésbé tekinthető zártkörűnek. Érdeklődést felkeltő, közízlést fejlesztő előadásaikon, vitáikon, dioestjeiken. tárlataikon egyre nagyobb létszámú közönségre számíthatnak — túlzás nélkül mondhatjuk — a Mecseki Fotóklubnak ma már tömegbázisa van. Ebben persze nagy szerepet játszik a mozgalmas, színes klubélet, a havonta rendszeresen megrendezendő egy-egy kamarakiállítás, amelyek a klubtagok alkotásain kívül a hazai és újabban a nemzetközi fotóélet élvonalába tartozó fotóművészek rangos alkotásaival ismerkedhet meg a pécsi közönség. Örvendetes az is. hogy a pécsi fotósok já híre mór messze túljutott országhatárainkon. A világnak alig van fotóéletbő! nevezetes városa, fotóközpontja, ahol a Mecseki Fotóklubot ne ismernék. Számottevő az a nemzetközi kapcsolathálózat is, amelyet évek során kiépítettek. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a fotókon, színes diákon, mint szavak nélküli közérthető nyelven rengeteg információ áramlik hozzánk a világ távoli pontjairól, embereiről, és rólunk Is természetesen igen sokat megtudhatnak a fotók és diák révén a tőlünk távol élők. Most — a 17 évvel ezelőtt megalakult — Mecseki Fotáklub 1970. áprilisától ezév júniusáig a számszerint 42-edik kamarakiállításának képei között a fotó- klub eddigi tevékenységéről, terveiről beszélgetünk dr. Oppe Sándor elnökkel és Halász Rezső ügyvezető elnökkel. Az argentin PL RAOTA kiállítása szenzációnak számít nálunk, neve a fotóművészet csúcsát jelzi. Halász Rerfb ügyvezető elnöktől haliorr, hogy a nagynevű argentin fotós kiállítása nem tekinthető egyedi esetnek, őszszel további — világviszonylatban is a li ^nagyobbak között emlegetett- fotósok egy-egy kiállítását rendezik meg a fotóklub helyiségében. Közülük két kiállításra már konkrétan is lehet számítani: Wellington Lee és Edwin Ruse fotóival ismerkedhet meg közvetlen közelről a pécsi közönség. A fotó művészei Halász Rezső neve mögött sokszor láttam már ezt a bűvös szót, betűsort: EFIAP. Ugyanez áll Tillai Ernő, kétszeres Ybl-dí- jas fotóművész neve mögött is. Olvasóink tájékoztatásául is megkérdezem, mit Jelent ez? — A FIAP a nemzetközi fotószövetség rövidítése. A szövetség rendszeresen figyelemmel kíséri a nemzetközi fotókiállításokon gyakran szereplő fotósok tevékenységét, és ha az illetőt arra érdemesnek tekintik, az AFIAP címet ítélik neki. AFIAP előtti „A" az Artist, vagyis a művész rövidítése. Ez szó szerint azt jelenti, hogy az AFIAP címet viselő fotóst a nemzetközi fotószövetség a fotó művészének ismeri el. Az EFIAP ennek egy további fokozata e Excellent Artist Kiemelkedő, kimagasló művésze a fotografálásnak. Ennél már csak egy magasabb fokozat van, a HONORÉ FIAP... Dr. Oppe Sándor megírta a Mecseki Fotóklub krónikáját. Adatok tömkelegé, 17 év naplója, ezernyi eseménye, kitüntetések, országos és nemzetközi kiállítások, színes diafesztiválok, kisgaléria kiállítások, kama- rqkiqllítqsok, nemzetközi kapcsolatok, Lahti, NDK, Franciaország, AusztriaJugoszlóvia, Bulgária ... megtöltene egy önátló kötetet, és tegyük hozzá megérne mór egy monográfiát is... — Már-már fojtogat bennünket az adminisztráció, a levelezés, az ügyintézés jegyzi meg dr. Oppe Sándor. Egyre több lesz a tennivaló, az Ilyenirányú munka nemhogy csökkenne, napról-napra szaporodik. A nemzetközi kapcsolatok fenntartása érdekében végzett munka azonban megéri a fáradozást — gondolom Halász Rezsőnek is ez a véleménye. — Sokfelé tapasztalja külföldön jártakor az ember, hogy Pécsett sokan a fotóművészeté- ről ismerik. Ez nekünk természetesen nagyon jól esik. Emögött persze nagyon sok belső munka húzódik meg. Kívülről ez nem tűnik fel. A már említett kiállítások. és ez is itt, a falon Budapesten sem volnának egykönnyen megrendezhető!:. A világnagyságok bizalma is a Mecseki Fotóklub jó hírének köszönhető. Az említett fotóművészeknek egyébként még Magyarországon nem volt kiállításuk. Népművészet? — A Mecseki Fotáklub városunk kulturális életének jelentős tényezője. Hogyan ítéli meg a klub szerepét ebből a szempontból Halász Rezső? — A klubban intenzív önművelésre van lehetőség, egy — a magasabb szintű fotózás Iránti Igény kialakítására. Közművelődési szerepét tekintve lehetőségünk van a közönség tudatformálására, vizuális kultúrájának fejlesztésére. A fotó, a kép mindennapi kenyere az életnek. A Mecseki Fotóklub révén Pécs Dél-Dunóntúl fotóéletének a központja lett. Olyan fotókiállításokat tudunk itt bemutatni, amilyenek Budapesten is ritkán láthatóak. A fotózás népművészeti jellegénél fogva talán a legalkalmasabb eszközök egyike a közművelődésben — és most a munkás-művelődésre is gondolok. Képvitáink gyakorlati hatása is lemérhető már. Egy példa erre: Pécsett korábban gyenge diákkal kísért előadások diaanyogának a nívója jelentősen megemelkedett. — A jövőre vonatkozólag azt tervezzük, hogy igyekszünk — az egyre többen jelentkező, és intenzív fotózást folytató — fiatalok közül minél többet bevonni a klub tevékenységébe. És természetesen lépést kell tartanunk az egyre növekvő bokrosodó feladatokkal. Nyár van. A Mecseki Fotáklub 78 tagja itthon-külföldön, szétszéledve a nagyvilágban most gyűjti az ősszel bemutatandó kiállítások, színes dip-éstek anyagát Sebed Károly Szavaink hitele Interjú Illyés Gyulával v<( MRimbia, menjek füvei, fővel, vízzel beszélgetve, s együgyű népekkel, kiknek fia vagyok. Kiknek uruk előtt nézésük is dadog, oly gyámoltalanok. Szavaik elbújnak. Tanuljam el» amit mondani sem tudnak”. (ülfás Gyula: A ház végén ülők . •.) Illyés Gyulához egyetlen kérdéssel zarándokoltam. Nap-nap utón küzködve megfakult noha szép és igaz tartalmú szavak erdejével, kitől is kérhetnék sokunk nevében tanácsot a „szívbéli hangok” újbóli felfedezéséhez, ha nem tőle, aki programjának választotta a feladatot hogy megtanuljon azok helyett beszélni, akiknek „szavai elbújnak". Aki egyik legtisztább művelője a magyar nyelvnek. Otthonában fogad. Néhány nappal ezelőtt vette át a francia kormány kitüntetését a művészeti és irodalmi rend parancsnoki fokozatát Elnézést kérek, hogy mégsem a megtisztelő kitüntetés alkalmából szeretnék interjút készíteni, „csak," szavaink védelmérőL — A nyelv változik, ez természetes folyamat —, kezdi a beszélgetést Illyés Gyula. - A magyar asszony szó, hajdanán csak a fejedelemasszonyokat illette, pontosabban, fejedelemasszonyt jelentett A ma használatos asszony fogalmát a „né” végződés jelölte. Előkelő szavak idők folyamán demokratizálódtak, durva szavak létjogosultságot nyertek, legszebb szavaink közül jónéhány kompromittálódott Kérdése tehát nagyon fontos, de nehéz rá egyértelmű választ adni. Magam is sokat kínlódom szavakkal. Például: nincs megfelelő kifejezés a határon túl élő magyarok nyelvére. Még mindig a diaszpóra az egyetlen szó amelyet használunk, elég helytelenüL Ogy vélem, a szavak hitelét végső soron az határozza meg, hogy ki írja alá. Petőfit olvasva, a szabadság szó jelentése egyértelmű. Ma jelentheti akár a Szabadság-hidat is. Hogy véd- hetjük meg tehát egy-egy kifejezés tisztaságát? — Talán, ha a szóval együtt megőrizzük a tartalom tisztaságát is. — Hogyan vélekedik azokról az új szavakról, melyek a mai korban születtek? — Szellemesnek tartok igen sok kifejezést, melyet a fiatalok használnak. Például: elhúzza a csíkot Benne van a kor. A repülőgép sebessége, a légben fodrozódó fehér csík, mely nyomában húzódik; szemléletes a kiborultam szó is, nem érzem szlengnek, nagyon is hűen kifejezi a telítettség állapotát. Amit hiányolok: nagyon sok használható, régi szavunk feledésbe merül. Találkoztam, nem is olyan régen egy kifejezéssel: szódé. Nem tudom, hallotta-e valaha? Mohó, habzsoló emberekre mondották. Legnagyobb meglepetésemre, egy alkalommai Arany János egyik írásában is felfedeztem ezt a szót. Nagyon sok kifejezést őriz még a népnyelv, melyekkel gazdagab bá, színesebbé tehetnénk mai nyelvünket. Dunántúlon használják például a csetres kifejezést Eimosatlan edényt jelent Hányszor hallani egy-egy idege» szó használata előtt a magyarázkodást, „ezt csak a német tudja kifejezni” — jóllehet, az ország egyes részein élnek olyan szavak amelyek lealább olyan árnyaltan kifejezik azt a gondolatot; fogalmat Szép, és főként hasznos programnak tartanám, ha vidéken élő, írással foglalkozó, vagy akár csak a magyar nyelv ügyét fontosnak tartó emberek tudatosan gyűjtenék azokat a régi szavakat, melyeknek nincs megfelelő kifejezője a köznyelvben. — Miben látja a legnagyobb veszélyét a nyelv elszürkülésé- nek? — Régebben, amíg írással folyt a gondolatközlés, az írók ügyeltek arra, hogy pontosan, szabatosan fejezzék ki magukat. Ma a televízióban, rádióban bárki megszólalhat. Ez rendjén is lenne, ha azok, okik nyilvánosság előtt beszélnek, nem követnének el naponta merényletet a magyar nyelv ellen. Jobban kellene ügyelni a riportalanyok kiválasztásánál. De, ami érméi is fontosabb, nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani a nyelv, o stílus oktatásának. Mert ma is, és mindenkor hátrányban lesznek azok az emberek, akik nem tudnak beszélni. Igazságukkal együtt, kiszolgáltatottakká válnak a szavakat ügyesen forgatókkal szemben. — ön jól ismeri a francia irodalmi életet, oktatási rendszert, nyelvészeti problémákat. Milyen követendő példát tudna említeni tapasztalataiból? — A nyelv tisztaságának megőrzése Franciaországban éppúgy gond, mint hazánkban. A francia napilapokban önálló rovatok foglalkoznak rendszeresen nyelvészeti kérdésekkel. Az iskolákban hetente hat órát fordítanak stílusgyakorlatokra. Nálunk, úgy tudom, mindössze kettőt Nagyon kevés! Kevésnek tartom oktatásunkban a régi magyar nyelv ismertetését is. Mert ahogyan irodalmunknak alapja, mai beszédünknek is alapja lenne. Hogyan? — ismét francia példát mondanék. Ha egy szenátor, beszédében mondjuk Villont idéz, és elvét csak egyetlen szót, szenátortársai kórusban javítják ki. Villon előbb élt, mint Balassi Bálint! Balassi nyelvezete a köznapi beszédben ma már természetesen elavult De gazdag szókincse, érzékletes, gyönyörű írottbeszéde a ma élő ember számára kincsek tárháza lehet a szép beszéd elsajátításához. Ezért kellene őt, és a hozzá hasonló költőket, írókat jobban megismerni, ízes szavaikat midennapjaink élőbeszédébe szőni. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen nagyjelentőségű munkát végeznek Lőrin- eze Lajos és társai. A nyelvőrködők. Akik közművelődésünkért - vajon értékeljük-e eléggé? — a legtöbbet teszik: a nyelvi szolgaság ellen küzdenek. Szavaink hiteléért. Köszönöm az interjút. László Ilona
