Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-27 / 204. szám

DUNANTOll NAPLÓ 1974. Július 27. Időjós naptárak Több mint egy évtizede, hogy hazánkban elterjedt a fénymásolattal sokszorosított úgynevezett „bécsi naptár", amely ’ grafikusan ábrázolja az időjárás egész évre vár­ható alakulását. Felbukkant, majd rohamosan elterjedt egy másik grafikus időjós prognózis is, „belgrádi nap­tár” néven. A népszerű időjós naptá­rak híre, és egy-egy példá­nya eljutott a budapesti Me­teorológiai Intézetbe is. A meteorológusok között felmerült a kérdés: honnan erednek ezek a népszerű „bécsi" és „belgrádi' nap­tárak? Először a „bécsi” naptár eredetét sikerült megtalálni. Kiderült, hogy egy osztrák biztosító társaság megbízá­sából készülnek a grafikus időjós naptárak, sőt, még a szerző személyét is sikerült kinyomozni. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hogy válnak be az egyéves időjós­lások, a szerző azt válaszol­ta: „Nincs időm az időjós naptárak kiértékelésére, kü­lönben sem érdekes, hogy bevólnak-e, vagy sem, mert az osztrák polgárok nem is tekintik ezeket előrejelzések­nek". Egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító minden évben könyvecskéket ad ki, □ melyek részben kalendá­riumok, részben propaganda füzetek. Ezekhez a könyvecs­kékhez mellékelik az időjós naptárokat, amelyekben bő­ven szerepel a szélvihar, zi­vatar, erős fölmelegedés, erős lehűlés, köd stb. Mind­ennek az a célja, hogy mi­nél több ember gondoljon a lehetséges időjárási károk­ra és kössön biztosítást A „belgrádi naptárról” csak annyit sikerült megtud­ni, hogy állítólag egy nyug­díjas hajóskapitány készíti, | nem megbízásból, csak egy- ' szerűen időtöltésből. Az időjós naptárak azon­ban. nem újkeletűek, és nem csak a két említett ország­ban bukkantak fel. Már Jó­kai Mór említi a múlt szá­zadban, hogy a kalendá- lium-készítő mester a nyári hónapokat jól „telerakta" jégesővel, szélviharral, hogy a gazdáknak kedvet csinál­jon a biztosításhoz. De még az 1930-as években is nagy népszerűségnek örvendett hazánkban a „Vén Táltos", a „Százesztendős Jövendő mondó” és o „Szinusz Mes- I fér". Ilyen nevek alatt ad- j iák.közre ugyanis a kalendá­riumok az egész évre szóló 'dőjóslásokat. A Pesti Hírlap Nagy Naptára például még az 1930-as években is kö­zölte ezeket, a jóslásokat. A szerkesztő azonban minden évben megjegyezte a követ­kezőket: A Százéves Naptár­nak tudományos alapja nin­csen. Csak azért közöljük, mert a naptárt használó kö­zönség ízlésének és óhajá­nak eleget kívánunk tenni Az időjárás hosszútávú előrejelzése iránt ma is ko­moly az érdeklődés. A Ma­gyar Meteorológiai Szolgá­lat sok évtizedre visszatekin­tő megfigyelési sorozattal rendelkezik. Ezen adatok számítógépes feldolgozása napjainkban vett nagy len­dületet. Megvan hót a re­mény, hogy az időjárást il­lető, sokoldalú érdeklődést sikerül kielégíteni — tudo­mányos alapokon. Dr. Koppány György Milliós bevételek Trabanttal jár a maszek? A Mecsek legszebb helyén Társasüdülők Harkányban ötvenegy ember járul nem­sokára az ítélőszék elé, amely­nek igen nehéz dolga lesz: ta­núvallomásaikból — és a meg­levő, mintegy hat kiló iratból kell megállapítani, hogy bű- nös-e Szabó András kőműves kisiparos, avagy sem? A vádirat lakonikusan álla­pítja meg, hogy Szabó András 1966 júniusában kapott ipar- engedélyt Pécsett. Városunkban 1970. május végéig folytatta te­vékenységét, majd az iparen­gedélyt a hatóságnak visszaad­ta. Ugyanez év augusztusában kért — és kapott — iparenge­délyt a Baranya megyei Tanács Siklósi Járási Hivatalától Ma- gyarmecske telephellyel. De, hogy vajon miért ment egy maszek kőműves Pécsről Magyarmecskére az csak nem­régen derült ki. Óh, iparhatósági fürgeség! Ez év április 5-én kelt az a határozat, amelyet később fel­sőbb fórumok is helyben hagy­tak, s amelyet a Siklósi Járási Hivatal Műszaki Osztálya hozott. Visszavonták e határozatban Szabó András kőműves ipari igazolványát. Miért? Sorolom a határozat indokait: „ . . . telep­helyét engedély nélkül Magyar- mecske község Petőfi utca 121. szám alól Harkány község, Ba­rátság utca 3. számú házba helyezte át." Ezért még tavaly februárban 400 forintra büntet­ték. Komoly érvágás! De meg­büntették másodszor is, immá­ron 3000 forintra. Mert kivitele­zési jogosultságot meghaladó munkákat végzett, mert „mulasz­tásai” voltak alkalmazottainak az SZTK-ba való bejelentése körül... Az érvényben levő szabályok szerint Szabó András legfeljebb földszintes lakó-, gazdasági és egyéb épületek önálló épitésére, átalakítására, javítására és bontására jogosult. Viszont sok­kal kifizetődőbb többszintes társasüdülőket építeni, még ak­kor is, ha nem lenne szabad. De lássuk csak! 1973. július 23-án a rendőr­ség ellenőrzést tartott a harká­nyi építkezésnél és megállapí­totta, hoqy Szabó András irá­nyításával 17 személy dolgozott az építkezésen. Szép számú alkalmazott! A határozat meg­említi, hogy Magyarmecske köz­ségben és környékén eqyáltalán nem végzett sem a lakosság, sem pedig közület részére mun­kát. És mindezért — óh ipar­hatósági fürgeség! — visszavon­ták tőle az „ipart", 1974. április 5-én. De április elsején — minő tréfa! — őrizetbe vették. Egymillió, kétmillió A vádirat egykedvű, tárgyi'a- gos hangon sorol: „Az igazság­ügyi könyvszakértő megállapí­tása szerint a pénztárkönyve alakilag és tartalmilag nem fo­gadható el, nem alkalmas a [ helyes adóztatásra”. És helye­sen adózott vajon kőműve­sünk? Három pont szerepel itt, mindháromnak így szól a vége: „Eszerint adóhiánya . . .” Az első évben, 1971-ben 245 ezer forint bruttó bevételt val­lott be, és azt állította, hogy ebből 159 195 forintot kiadott A különbség után — a tanuló­kért járó adókedvezmény levo­násával — 37 370 forint adót fizetett. A könyvszakértő megál­lapította, hogy az évben levő tényleges bruttó bevétele 2 millió 165 ezer 780 forint volt, kiadása 926 772 forint. „Esze­rint adóhiánya 859 080 forint". 1972-ben 1 millió 200 ezer 170 | forint adóhiány, 1973-ban 797 J ezer 390 forint adóhiány . .. I 1971. január elsejétől 1973. de­cember végéig tehát összesen 2 millió 356 ezer 640 forint adót nem fizetett be . . . Pécs, Fenyves sor 12. sz. alatti lakos, írja minden hivatalos irat róla. Az ott fenn van, a Mecsek legszebb helyén. Ahol nagyon drága a telek. Társasüdülő mint fejőstehén 1970 októberétől letartóztatá­sáig két darab kétszintes, és egy háromszintes társasüdülőt épített Harkányban. Megkezdte egy üdülőkomplexum építését is ... Az építtető közösségektől anyagra, munkabérre, illetékre vett fel pénzösszegeket. A Re­kord üdülő társaságának 282 ezer 747 forinttal nem tud el­számolni, a Tóparti komplexum I. építőközösségének 287 ezer 413 forinttal. A Tóparti komp­lexum II. társulatának a vádirat szerint 512 ezer 188 forint kárt okozott. Jól „tejeltek” a társasüdülők. Természetesen meghallgatták Szabó Andrást is, aki igen sok mindennel kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. Egyelőre. A bíróság előtt kénytelen lesz majd nyilatkozni. Most még az­zal védekezik, hogy olcsón épí­tett és sokat, s véleménye sze­rint jó munkát végzett. De aztán kiderült, hogy menetközben sok­minden megdrágult, ezért „drá­gulási költséget" is felszámolt, például a Rekord üdülő építte­tőinek. És: „...véleményem szerint nekem még az intéző bizottságtól 216 000 forint jár..." — mondja. BMW 2002 es Van még egy „apró” ügye is, amely a vádirat ötödik pontja. Jogosítvány nélkül, ittasan ve­zette a „tulajdonát képező IB 00-35 írsz” gépkocsit ez év ja­nuárjában, s a jeges úton a kocsival az árokba csúszott. Utasa csigolyatörést szenvedett. Jogosítványát már korábban el­vették — a változatosság ked­véért ittas vezetés miatt. De ami érdekes ebben az ügyben és itt: a kocsi egy BMW 2002-es gyártmányú szerkezet volt. Nem Trabant. ■— kampis — így látja a pszichológus Nyári veszélyek Közlekedés szempontjából a nyár csúcsidőszak. Milyen ve­szélyek fenyegetik ilyenkor a gyalogosokat, a kerékpárosokat és az utasokat? S hogy lehet a veszélyeket időben elkerülni? i A ROSSZ PÉLDA RAGADÓS Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a közlekedési sza­bályok csak a gépjárműveze­tőkre vonatkoznak. Ez a tévhit nem véletlen: a gyalogosok közúti magatartásának szabá­lyait ugyanis a gépjárműveze­tőknek írt könyvek ismertetik, amit viszont a gyalogosok nem olvasnak. Hogyan tartják meg tehát a közlekedési szabályo­kat? Sajnos, sehogy... A leg­több gyalogos megszokásból, mások utánzásával alkalmaz­Röviden Ismét aszfaltozzák a 6-os utat. Az elmúlt hónapokban több sza­kaszban húztak aszfaltszőnyeget a 6-os út megrongálódott beton­tábláira, legutóbb a Mecsekná- dasd feletti szakasz készült el< A Pécsi KÉV most folytatja a 6-os út szőnyegezését: Zengő- várkony térségében dolgoznak, s a yölgyhíHtól haladnak Pécs irá­nyában. Ebben az ütemben egé­szen a szilágyi elágazásig kap új szőnyeget a 6-os. 4c Ugyancsak aszfaltszőnyeggel Ja­vítják az út minőségét és a köz­lekedés biztonságát a 66-os, pécs—kaposvári út bizonyos sza­kaszain. Most Magyarszék kör­nyékén dolgoznak az útépítők. Magyarszéket elhagyva, Oroszló irányában, a község utáni mere­dek emelkedőn, kettő plusz egy sávot, úgynevezett kapaszkodósá- vot is kialakítanak. Megtörtént a drávaszabolcsi új út ideiglenes használatba vétele. Folynak még a kiegészítő burko­lási munkák, de a Fekete vízen épült új hidat — a próbaterhe­lés elvégzése után — már átad­ták a forgalomnak. 4c Jelentés a bekötőút-programről. Rövidesen megkezdődik az óbá­nyai bekötőút burkolatának épí­tése. Jó ütemben készül az er- dösmároki bekötőút, itt az át­adást augusztus 20-ra tervezik. A kispeterdi bekötőúton pedig befejezéséhez közelednek a föld­munkák. 4c Megszűnt a szintbeni közút-vas- űt kereszteződés az oroszló— szentlőrinci úton, Kishajmás mel­lett. Elkészült ugyanis egy köz­úti aluljáró és a hozzátartozó 600 méteres útkorrekció. A ké­sőbbi vasútkorrekciós munkák miatt egyelőre ideiglenesen ad­ták át használatra az aluljárót, s egyelőre 4 méteres magassági korlátozás van érvényben. 4c Az AFIT XIV-es Autójavító Vál­lalat pécsi, Bolgár Néphadsereg úti telepén elkészült a tehergép­kocsi diagnosztikai sor nagy ré­sze. Már csak az importból ér­kező fékhatásmérö berendezés beszerelése van hátra, de az egyéb műszeres vizsgálatokkal és beállításokkal már fogadják a tehergépkocsi-tulajdonos vállala­tokat. A vállalat mohácsi szerviz- állomásán is vállalnak üreges alvázvédelmet, mégpedig a ma­gyar gyártmányú Terotex Extra anyaggal. A kétütemű motorhoz való adalék kivételével ismét kap­ható valamennyi Wynn’s olaj és adalékanyag a pécsi Munkácsy Mihály utcai alkatrészüzletben. Dr. Lajos László: A szentlászlói völgy kodik a közlekedési rendhez. Kísérletek igazolják, hogy a for­galomirányító lámpa .tilos, jel­zésénél áthaladó tíz gyalogos­ból csupán egy-kettő a kez­deményező, a többi csak utá­nozza a rossz példát. A rossz példa pedig ragadós. Nyáron sokan utaznak vi­dékre, nyaralóhelyekre és fogal­muk sincs róla, hogy a vidéki közlekedés sok tekintetben el­tér a várositól. A forgalom nem olyan sűrű, de lényegesen gyór- sabb és a közutak világítása is rosszabb, mint a városban. A nagyobb sebesség miatt hosszabb a gépjárművek fék­távolsága, így hosszabb a ve­szélyzóna is, amely a gyalo­gosokat balesettel fenyegeti. A vidéki közlekedési balesetek ezért többnyire súlyosabbak és gyakrabban végződnek halál­lal, mint a városiak. Mit kell tehát feltétlenül tudnia a gya­logosnak, hogy elkerülje a nyári forgalomban rá leselkedő veszélyt? VILÁGOS RUHA, KÉZILÁMPA Az első és legfontosabb ta­nács: mielőtt áthalad a köz­úton, álljon meg és nézzen jól körül. Hogy miért? A gyalogos nyolc méter széles úton hat másodperc alatt halad át. Ugyanennyi idő alatt a 100 km/óra sebességgel haladó gépkocsi 168 métert tesz meg. Az áthaladást — jelen esetben — tehát csak akkor lehet meg­kezdeni, ha a gépkocsi még legalább 200 méter távolság­ra van. Ha pedig nincs járda — vidéken ez elég gyakori — a gyalogos az úttest bal olda­lán haladjon, mindig szemben a forgalommal. Ha a gyalogosok sötétben j haladnak a közúton — ami üdülőhelyeken, például a bala­toni műút mentén, általános jelenség — viseljenek világos ruhát, vagy lámpával világít­sanak, hogy a járművezető ne az utolsó pillanatban, már köz­vetlenül a kocsi előtt lássa meg őket. NE SIESSEN. NE UGRALJONI Az utasok legtöbb közleke­dési balesete a mozgó jármű­vekre való fel- és leugrálásból származik. Bár ennek veszé­lyességére számtalan plakát is figyelmeztet, az ilyen balesetek száma korántsem csökken. Az autóbuszra, vagy villamosra való fel- és leugrálás a sietés élményén alapszik. Álló hely­zetből ugyanis senki sem ug­rik fel a mozgó villamosra ... A felugrálás — a rohanás be­fejezése. Ahhoz tehát, hogy ezek a balesetek csökkenjenek, a sietés, a rohanás élményét és törekvését kell megszüntet­ni. Ennek pedig egyetlen mód­ja: időben elindulni az uticél felé .. „ Dr. Réti László pszichológus Komolytalan rovat A bevált út a legjobb, de ** ez konzervatív. Te pedig nem akarsz konzervatív lenni itt se. Ne is légy! De egyszerre csak egy újdonsággal kísérle­tezz! A szervezeted nincs töme­ges tragédiára berendezkedve. Nagy a streszhatós. Tehát ebben az évben kezdj termelni, mondjuk rebarbarát! Hogy mire jó? Ne kérdezd I Al­mapótló! Hogy van elég alma és nem szereted? Ez a kerté­szetnél nem szempont! A második csalódást hagyd a következő évre. Én az idén paszternákot ve­tettem. Olyan, mint a petrezse­lyem, de édesebb. (Gyerekkori emlék. Akkor mi pasztinácnak hívtuk.) Lesem, hogy kel. Nem kel. Minden gazt megvádoltam, hogy ő az. Nem volt az. Jövőre újra megkísérlem, de megjegyez­tem az ötödik tanulságot, ami a házasságra is érvényes és ez: KÖNNYEBB A KERTÉSZ ÉLETE Magot csak jó helyről! Le­het, hogy az egyiptomi fáraók sírjában találtak csodamagokat és abból újfajta görögdinnye kelt ki. — írja az újság — de ezt te ne hidd el. Az újságok­nak általában hihetsz, de eb­ben nem. Hogy jártam a kínai cukor­borsóval? Lenn vagyok egyszer Mohácson. A Sziget híres zöld­ségtermelő hely, ott lehet tanul­ni. Nézem a piacot — mindig nézem, ha arra járok — és Iá­tok olyan hosszúkás, tompavé­gű. csúnyán haragoszöld hüve­lyeket. Kérdem: — Mi ez? — Kínai cukorborsó! — Hm. Jó ez? — gyanakod­tam. — Csodálatos! Nem hüve­lyestől kell enni, hanem kifej­teni. Ilyen jó, puha borsót még életében nem evett! Nem kísérleteztem, de a bo­gár bennem maradt. Most, hogy kertész lettem, járok egyszer a pécsi piacon. Nézem a mago­kat Téglalap alakú, négyszög­letes, világos kávébarna mago­kat árul egy asszony. — Mi ez? — kérdezem. — Kínai cukorborsó! — Ahá, itt vagy! Óriási erő­vel rámtört a vágyakozás: — Adjon két zacskóval! Most kell elvetni, ugye? — Most — mondta. És adott két adagot. Elvetettük. Féltünk, hogy ez sem kel ki, de kikelt. De nem volt borsószerű. Olyan levelei voltak, mint a ciklámennek. Lestük, hogy nő-e tovább? Hajjaj! Sudár szárba szök­kent, szép virágai lettek, renge­teg és egyáltalában nem oko­zott csalódást. Még virágnak is megfelelt volna. Két hét múlva meglátogattuk. Derékig ért és kezdtek rajta kifejlődni a Mohácson megis­mert kínai cukorborsó jellegze­tességei. Végre valami, ami bevált! De mi ez?! Ismerősök csodájára jártak és kétség bevonták, hogy borsó. Azt mondták bab. Olyan bab, amit karácsony táján veil megfőzni, a héját lehámozni és a legfinomabb gesztenyével vetekszik. Mindenesetre kertészeti ber­kekben nagy ribilliót keltett és bár konzílium jött össze, nem sikerült megállapítani, hogy itt miről is van szó. Most kiderítettem. Illetve tel­jesen véletlenül kiderült Néze­getek egy képeslapot és ez van benne: Az ázsiai szója. Alatta két kép, az egyik pro­filból mutatja az én kínai cu­korborsómat, a másikon pedig a bicsérdi kísérleti tenyészkert- ben egy jól fejlődő szójabab parcellát. Szóval, Baranyában mi ketten termelünk szójababot, a bicsér­di tangazdaság, meg én. Ők nagyban, én kicsiben, ők kísér­leteznek, én meg vittem vala­mire. Fogok én még gránátalmát is termeszteni I De articsókát nem. Azt kinéztem a szakkönyv­ből, amit ilyen fokon érdemes kézbevenni már. Ennél méter mélyre kell leásni. Ilyen növényt pedig nem termelek. Patisont azonban igen. Most vetjük el a magot. Hogy ez mi? Tök. Olyan, mint egy lapos fo­gaskerék és fehér. Egy-két kiló. Ezt is a piacon láttam. Magot is vettem. Hogy aztán mi kel ki belőle? Valamennyien isten ke­zében vagyunk! Szőllősy Kálmán l

Next

/
Thumbnails
Contents