Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-03 / 180. szám
6 DUNANTOtl NAPLÖ 1974. ]ú1his 3. Levelezőink írják Illetéktelenek ne helyezzék át • padokat I A város lakossága minden tavasszal örömmel állapítja meg, hogy az illetékesek kiteszik a padokat az autóbuszmegállókba, parkokba, játszóterekre. Az viszont már egyenesen felháco- rító, hogy egyesek kisajátítják azokat maguknak, behordják a kapuk elé, a játszótereken Fut- ballkapunak használják, sőt egyes esetekben még a vasvázát is eltörik. Amikor a Szigeti út 13. számú házzal szembeni megállóhoz kihelyeztek két padot, — alig múlt el egy hét s már az egyik hiányzott. Ismeretlen tettesek elvitték a Szigeti út 4'A számú ház kapuja elé. Később a másik pad is hiányzott. Ezt meg ugyanezen ház másik kapujához, a 4/B-hez vitték, amely ma is ott van. Persze a megálió- ban most nincs semmi, amire o várakozók leülhetnének. Sok ilyen esetet tudnék felsorolni, főleg a tízemeletes épületek vonzzák magukhoz a padokat. Szerintem nem elég a padokat tavasszal kirakni, őszszel pedig összeszedni, hanem néha ellenőrizni is kellene, hogy azok valóban ott állnak-e, ahová tették. Szabó Kálmán ny. r. aiezr. Az illetékesek tűit aszóinak „Ha már úgyis magunknak építjük..." Tóth János olvasó a lap június 5-i számában egy-két észrevételt tett az élelmiszerboltokban történő háztartási cikkek értékesítésével kapcsolatban. Vállalatunk is és az ország többi hasonló szakvállalata is, a napi háztartási cikkeket első- j sorban a vásárlói igények gyors I és széleskörű kielégítése érde- j kében forgalmazza az élelmiszer ' boltokban. Ma már elképzelhetetlen lenne egy ABC áruház vagy egy jelentősebb boltegység ezen cikkek nélkül és a vásárlói érdekek a városszéleken és a külterületeken lévő boltokban is ennek a gyakorlatnak a követését írják elő számunkra. A háztartási cikkekkel foglalkozó szakboltok igen gyér hálózata és az élelmiszer boltokénál korlátozottabb nyitvatartási rendje nyílván nem lenne képes a napi háztartási és vegyicikkekben jelentkező igényeket kielégíteni. Ami az önkiszolgáló kosarak fokozottabb szeny- nyeződését illeti, azzal dolgozóink is tisztában vannak és vállalati utasításra is tartoznak az ilyen egységekben a kosarak többszöri mosásáról, tisztántartásáról gondoskodni. Dr. Bácskai Frigyes a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója Szerkesztői üzenetek Vince utcai lakók: A tanács az utca lecsatornázása után az utat is megépítteti, aminek a tervtárgyalása már meg is volt. A Táncsics Mihály utcai lakóknak üzenjük, hogy a kertvárosi lakótelep és a vasúti felüljáró építése miatt utcájuk — a folyamatos épitőanyag- száliítás szempontjából — egyetlen szállítási útvonal. Ezért az építkezések idején semmilyen olyan építési munka nem végezhető, mely az anyag- szállítást akadályozná. A jelen időszakban az utcában közmű-építés nem végezhető, mivel e munka csak jelentős íoigalmi korlátozással, nehéz gépjárművek forgalom elterelésével volna megoldható, melyre nincs lehetőség. Ezért a szennyvízcsatorna építését későbbi időpontban végzik el. 3. L. Sásd; Helyesen végezte eddig is a barackfája permetezését, csak többször kel! megismételnie. Ha gombás betegség támadja meg fáit, akkor leqalább kéthetenként permetezzen Ortociddal és Thiovittal. „Falusi" jeligére üzenjük, hogy asztali tűzhelyre vásárlási igényét jelentse a 9-es számú Vasboltban (7621 Pécs, Kossuth Lajos u. 9.) megjelölve, hogy jobb vagy balosra van-e szüksége. Az üzlet írásban értesíti, ha a kért tűzhely megérkezik. „Első kerületi bányász település lakói" jeligére üzenjük, hogy a Munkácsy Mihály utcai bőrgyógyászat előreláthatólag az őszre elkészül. Sípos István, Pécs: A Katalin utcai régi házakat majd csak 1980 után bontják le. „II Volán 12 sz. Vállalat figyelmébe" Hálózatfejlesztési terveink ösz- szeállításánál behatóan foglalkoztunk a Szigeti úti új lakóterület, valamint a Bálics—Doná- tus peremkerületek és a Főpályaudvar közvetlen autóbuszjáratokkal való összekötésének gondolatával. Elképzeléseink szerint a Főpályaudvar autóbuszállomásunk területének bővítésével lehetőség nyílt volna a bálics—donátusi járatok Fő- pályaudvarról való indítására, így a járatok sűrítésére és a Szigeti úti új lakóterület közvetlen összekapcsolására. Autóbuszállomásunk területének növelésére irányuló erőfeszítéseink sajnos nem vezettek eredményre, így a fenti területek összekapcsolását továbbra is csak átszállással (Kórház tér 30-as járat és Hal tér — Kossuth tér 40-es járat) tudjuk megoldani. A daindoli peremkerület utazási problémái ismeretesek előttünk. Tervezzük a vonal csukló- sítását. Terveink realizálására azonban csak a Daindolban léMEZÖGAZDASAGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM I BETAKARÍTÁS IDEJE ALATT ALLANDO MÉRLÉGJAVITÁSI ÜGYELET. Holti László mérlegkészítő mester, 7623 Pécs, Szabó József u. 5. Telefon: 19-349. tesülő tolatásmentes csuklós autóbuszforduló (melynek megépítésére az illetékes tanácsi szervektől ígéretünk van) elkészülte utón kerülhet sor. A megállóhelyekre való beállások rendiét szolgálati rendeletben szabályoztuk. Rendelkezésünk szerint gépkocsivezetőinknek az autóbusz jobboldcli külső visszapillantó tükrével párhuzamosan kell a megállóoszlopnál megállniok. Járatszemélyzetünket kioktattuk és utasítottuk a kiadott rendelkezés szigorú és következetes betartására. így remélhető, hogy a jövőben a megállóhelyekre vonatkozó észrevételek lényegesen csökkennek. Laki Pál igazgatóhelyettes ígéret ellenére..." A Csapó J. utca és Csille köz sarkán a közkutat, a mellette levő Ház állagának megóvása érdekében szüntettük meg. Mivel a jelzett közkúttó! 100 méteren belül még két üzemképes közkút található, így nem tartottuk szükségesnek a megszüntetettet újból üzembe állítani. A lakók panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy akiket sérelmezett a közkút megszüntetése, kb. 40 méterről kell jelenleg a vizet hordaniuk. A közműves vízellátás megkívánja, hogy 150 méter sugarú körön belül kell egy közkútnak lennie, így ennek a feltételnek a körülmények megfelelnek. Solti Dezső a Pécsi Vízmű főmérnöke Az olvasó véleménye Hem akarunk Gyiírfifű sorsára jutni A Dunántúli Napló június 15-én megjelent számában olvastam: Dinnyeberki kapcsolata a „világgal” című cikket, örültem, de egyben a szívem is elszorult, amikor befejeztem az olvasását, örültem, hogy egy kis hegyi falu újból bekapcsolódott az ország vérkeringésébe, ugyanakkor elszorult a szívem, hogy még mindig vannak olyan községek, melyek a mai napig sem rendelkeznek bekötőútíal. Egy kívülálló el sem tudja képzelni, hogy milyen állapotok uralkodnak egy olyan faluban, ahol nincs út és leesik az eső, és o hó. Ilyen község életéről akarok szólni, magáról Csebény községről, mely a szigetvári járás északi részén fekszik. Vasútállomása nincs. Legközelebbi vasútállomása Almamellék, amely a községtől 5 kilométer távolságra fekszik. A lakosság iélekszáma: 219 fő. Az átlagéletkor 38 év. Az emberek az Ibafai „Petőfi” Mg. Tsz-nél és a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Vállalatnál vállalnak munkát. Egyedüli szórakozásuk a községben lévő italbolt, az ifjúság részére az ifjúsági .klub. Elszomorító, amikor a terhes anyákat a járhatatlan utakon lovaskocsival 4 kilométerre kell Horváthertelendre, a mentőhöz szállítani. Előfordult már az is, hoqy a kocsin szült meg a terhes anya. Mint a község vezetője, aki felelős a községért és az ott élő embereként, azért fordulok a szerkesztőséghez, mert egy előbbi cikk azzal foglalkozott, hogy befejeződnek 1975-ben — Baranya megyében — az útépítések és 1976-tól a korszerűsítéseket kezdik el. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy Csebény közséq, mely járásunkban a legfiatalabb életkorú, nem szerepel az útépítési programban. Eddig hittem abban, hoqy a Baranya megyei Tanács tervében Csebény közséq bekötőútja is szerepel s legkésőbb 1976-ban elkészül. Az ott élő emberek a Községi Tanácsot hibáztatják azért, mert még mindig nincs bekötőútjuk, különösen o most megjelent cikk után. Ezért szeretnénk a szerkesztőség segítségét kérni: írjanak községünkről. Nem akarjuk, hogy Csebény közséq is Gyűrűfű sorsára jusson, mert sajnos, eqy másik községünk. Korpád is hamarosan arra o sorsra jut. Bakonyi László tanácselnök Ibafa Vajon mit fogunk kapni...? „Egy klubmozi műsorából” című S. A. aláírású cikk írójának alábbi mondatára igyekszem válaszolni: „A Filmbarátok Köre műsorán a Kihívás után, hétfőn és kedden az Istenmezején 1972—73- ban című film szerepel..., de úgy tűnik, Pécs filmszerető közönsége nem tud ennek az intim hangulatú kamara-vetítőnek a létezéséről.” Valóban ez így is van. De ha a közönséq nem kapott kellő tájékoztatást, a reklám nem előzte meg a hirdetett filmet — nem lehet azon csodálkozni, hogy csak 10—15 látogatója volt a nemrég megnyílt új klubmozinak. Én magam Is csak a könyvhéten szereztem erről tudomást — mikor a Magyar írók könyvesboltjának újdonságait nézegettem a kirakatban. A filmképek alján — g nagyon szerény s alig észrevehető filmismertető — szerintem nem alkalmas az érdeklődés felkeltésére. Megfigyeltem, hogy az érdeklődés nagy részben a könyvbolt felé irányul — s így a Pannónia Bár műsora s a filmplakátok, illetve képek — már csak második helyre szorulnak — s ha a néző figyelme így megoszlik, az már nem lehet elég hatásos. Az a tény, hogy egy nemréq működő mozinak — már a kezdet elején ilyen kis létszámú közönsége van — az elég riasztó jelenség — de ebben az esetben nem terheli mulasztás a pécsi közönséget — a hatásos reklám elmaradás, valamint eay bizonyos fokú bizonytalansági érzés — hat a hangulatra — vajon mit fogunk kapni? Ha csak a filmklubokhoz hasonló lesz az új mozi — s nem sikerül valóban klubéletet teremteni — ahol kedélyes vagy szenvedélyes hangú viták kerekednek a résztvevők között — akkor ennek a mozinak a jövője bizonytalanná válhat — s a pécsi közönség, amely lelkes és hű — s nejn fukarkodik érzéseinek és tetszésének nyilvánításával — egy csalódással qazda- gabb lett... Úgyis kissé fájdalLeveleink nyomában A Beveüet ® MeesefeB Ércbánya Vállalat 5. sz. pártalapszervezete címezte szerkesztőségünk- hoz, még a III. kerület lakóihoz intézett fórum felhívásunkkor. Hogy miért nem kapott helyet annakidején az említett rovatunkban? Mert jóllehet, hogy a levelet a III. kerület lakói nevében írták, de a kérdésekbe foglalt problémáik minden bizonnyal azonosak, vagy legalább is hasonlóak városunk mindhárom kerületében. Kérdéseik a következők: 1. A tanácsi hivatalok félfogadásában és ügyintézésében történtek pozitív változások, de mi az oka annak, hogy délutánonként és főleg szombati napokon nem „ügyintéznek", csak tanácsokat adnak? Kérdésünk: volna-e lehetőség arra, hogy köznapokon legalább egy-két alkalommal a délutáni órákban is tartanának félfogadást? 2. A jelenlegi lakáscserék hivatalos lebonyolítási módja sokak véleménye szerint túl komplikált. Gyakran előfordult, hogy a csere igénynyel jelentkezőket a tanács a PIK- hez, a PIK pedig a tanácshoz küldte vissza, ami sok értékes óráját rabolta el az ügyfélnek. Felesleges kilin- cselésektől és időpocsékolástól mentesíthetnék az ügyfeleket, ha részletes és világos tájékoztatást kapnának a lakáscsere lebonyolításának módiáról. 3. Az évodai, Iskolai ünnepségek alkalmából nemcsak elvárják a szülőktől, de jószerével elő is írják, hogy a gyerekek milyen ruhában jelenhetnek meg. Véleménviink szerint ez az elvárás, vagy előírás csak az esetben lenne rendjénvcfó, ha a kereskedelem ki is tudná elégíteni az igényeket. Kérdésünk: ez ügyben van-e valamiféle kaocsolat n kereskedelem és az óvodák, iskolák képviselői között? A tanácsi félfogadással kapcsolatos kérdésre az alábbi választ kaptuk: A Városi Tanács III. kerületi Hivatala 1973 tavaszán hozta létre az ügyfélszolgálatot, amelyről annakidején részletesen tájékoztatták a lakossánot. Nagyszerű alkalmat adtak ehhez a tanácsválasztásokra kiküldött meghívók, amelvekhez egyúttal hozzácsatolták az ügyfélszolgálattal kapcsolatos tudnivalókat is. Csak néhányat közülük. Például azonnal elintézhetők, illetve átvehetők az állandó és ideiglenes ki- és bejelentőlapok, a különböző hatósági bizonyítványok és adóigazolások, az ipar kérelemhez szükséges erkölcsi bizonyítvány kérő lapok, a kedvezményes tejutalványok, de ezeken kívül átveszik az ügyfelektől a tanácsi hivatal bármely szakigazgatási szervéhez címzett kérelmeket, beadványokat is. Ezek mellett az ügyfél- szolgálat dolgozói részletes felvilágosítást, illetve előre gépelt tájékoztatót is adnak a hivatal ügykörébe tartozó legfontosabb kérdésekben. A fentiekkel egyidőben a hivatal osztályainak ügyfélfogadása is megváltozott. Amíg egy évvel ezelőtt jónéhány ügyben csak fél napos volt a félfogadás, ez úgy módosult, hogy hetenként két alkalommal, kedden és csütörtökön, délelőtt és délután, vagyis egész nap fogadják az ügyfeleket. Persze a mór fentebb említett azonnali szolgáltatások mellett nagyon sok olyan problémával jelentkeznek, amelynek - kivizsgálása, intézése idő és munkaigényes, amiért belátást, türelmet kérnek az ügyfelektől. Gyakran sérelmezik azt is, hogy az ügyben illetékes tanácsi dolgozó „éppen házon kívül van", amikor keresik. Ilyenkor az ügyfél, — ki-ki a vérmérséklete szerint, — „ráérőssel”, sőt előfordult már, hogy „lógással” vádolta, vagy legalábbis gyanúsította a távol lévő ügyintézőt. Pedig a távoliét oka rendszerint az, hogy az illető a feladatköréhez tartozó más, fontos ügyeket intéz: pl. leendő építkezések, vagy szanálások helyszíni bejárását, beköltözésre váró új lakóházak, vagy új burkolattal ellátott utcák műszaki átvételét, adóügyek helyszíni vizsgálatát stb. végzi éppen az ügyfelek érdekében. Tehát az ügyfeleken semmiképpen sem segítene az, ha sűrítenék, vagy meghosszabbítanák a hivatalos félfogadás idejét, mert ezzel csak akadályoznák az ügyintézéssel járó.kivizsgálások alaposságát, eredményességét. Végül arra a kérdésre, hogy szombati napokon miért csak tanácsokat adnak, s miért nem „ügyintéznek", a válasz kézenfekvő. Egyrészt a tanácsi hivatalokban is bevezetett szabad szombatokkal járó kisebb hivatali létszám, másrészt az idő rövidsége (félnapos munka) sem teszi lehetővé még a kevésbé munkaigényes ügyek intézését sem. De amint fentebb már mondották, szombati napokon sem csak tanácsokat adnak. Hanem a már felsorolt azonnal elintézhető ügyekben is tartanak félfogadást Ami a második kérdést illeti, a III. kerületi Tanácsi Hivatal és a PIK részéről is az a tapasztalat, hogy a lakáscserék, de mindenekelőtt a minőségi lakáscserék intézésével kapcsolatban, téves, vagy legalább^ hiányos ismeretek terjedtek e! az Igénylők körében. Ez utóbbit sokan úgy értelmezik, hogy a kisebb lakást, (pl. egy szoba konyhóst) minőségi csere elmén elcserélhetik nagyobb szobaszámú lakásra. Holott ez már szabályos lakásigénylésnek minősül, amelyet az illetékes tanácsi hivatalhoz kell benyújtani. A minőségi lakáscsere csak úgy lehetséges, ha a cserélni kívápó azonos szobaszámú, de jobb minőségű lakást akar szerezni. Például: ha a kályhafűté- ses kétszobás lakását központi fűtéses kétszobásra kívánja cserélni. Ezt a cserét a PIK ingatlanközvetítő részlege, a nála nyilvántartott igénybejelentések alapján közvetítheti, a lakásügyi hatóság jóváhagyásával. De az ilyen cserekérelem közvetlenül a lakásügyi hatósághoz is előterjeszthető, és amennyiben a tanácsi lakásgazdálkodás lehetővé teszi (pl. szanálások esetében), ezúton is megoldható. A lehetőségek persze korlátozottak, mert a tanácsi hivatal csak a szanált lakásokból ki- költözöttek elhelyezésére kapott állami bérlakást, ami megnehezíti a minőségi lakáscsere igények kielégítését. Végül az olyan kérelmeket, amelyekben egy nagy lakás, két kisebbre való elcseréiésére tartanak igényt, az INKÖZ-höz továbbítjuk ügyintézés végett. Arra a kérdésre, hogy az óvodák, iskolák vezetői az cl- LHuk előírt formaruhák megvá- r ló-ára kötelezhetik-e a szü- -■3‘. »'mii választ kaptunk o Városi Tanács művelődésügyi osztályán. Még 1972-ben, miniszteri szinten szabályozták, hogy csak olyan formaruha viselést írhatnak elő, vagy ajánlhatnak az óvodák, iskolák vezetői, amely kellő mennyiségben rendelkezésére áll a kereskedelemnek. Pl. a leánykák részére sötét színű szoknya és fehér blúz, a fazon vagy forma megkötése nélkül. Kivételt képez a formához, illetve fazonhoz kötött leányka úttörőing. A fiúknál is sötét nadrág és fehér ing az előírt viselet, hasonló megkötések nélkül. Az elmondottaktól eltérő formaruhát csak a szülők beleegyezésével, illetve azok egyetértésével honosíthatják meg az iskolákban, óvodákban, s ezek beszerzéséről az iskolák, óvodák vezetőinek kell gondoskodnia. Ami az iskolák és a kereskedelem kapcsolatát illeti, jó példája volt ennek a pécsi Centrum Áruház két évvel ezelőtti kezdeményezése. Az iskolavezetők és a szülők bevonásával közvéleménykutatást szervezett, ami után be is szerezte az igényeknek legjobban megfelelő formaruhákat. Vannak persze kevésbé jő példák is, de az a tapasztalat, hogy ezeket sem az iskolák, hanem inkább egyes szülők szolgáltatják, amikor egymást akarják túllicitálni gyermekeik iskolai öltöztetésében. Természetes törekvés, — vagy ha úgy tetszik, — követelmény az, hogy ünnepi alkalmakkor az iskolai öltözet szebb, ünnepélyesebb legyen, mint a hétköznapi, de csak olyan feltétellel, ha az különösebb anyagi áldozat nélkül minden szülő által beszerezhető. r Gf. más annak felismerése, •*«9r • Park mozi kerthelyisége — a nagy ígéretek ellenére — legalábbis ami az előteret illeti, nem a legjobban sikerült Sajnos, nekem, de másoknak Is az előbbi bejárat jobban tetszett Mindenesetre kíváncsian várjuk az új mozi további sorsát Berecz Antal Jogi tanácsadó H. N.t de több olvasónk is érdeklődött az iránt, hogy a bérlők a lakásokban milyen magatartást kötelesek tanúsítani, például lehet-e és meddig hangosan rádiózni, énekelni, erkélyen lévő virágot locsolni, stb. A kérdésekkel kapcsolatban szükségesnek tartjuk ismertetni Pécs megyei Város Tanácsa 3/1973. (Vili. 17.) számú T. rendeletének — a lakóházak házirendjéről — idevonatkozó előírását. A rendelet 1$. §-a értelmében a bérlőnek és a vele együttlakó személyeknek különösen nem szabad: a) a lépcsőházban, a lakásban, m folyosón fát fűrészelni, vágni, b) öblítő-, vagy mosdókagylóba* mosogatóba, W. C. csészébe szemetet, konyhai hulladékot vagy egyéb olyan tárgyat leengedni, amely dugulást okozhat, c) a központi fűtőberendezés, radiátor^ csapjából melegvizet venni, a fűtőberendezést vízteleníteni, d) konyhai, fürdőszobai csapokból vizet feleslegesen elfolyatni, e) virágot vagy dísznövényeket at utcára vagy az udvarra nyíló ablakok párkányzatán és erkélyén falba erősített virágtartókeret nélkül elhelyezni, a keretbe elhelyezett növényeket úgy öntözni, hogy a víz onnan lefolyjon, f) gépkocsi mosás, öntözés vagy egyéb célból az épületből gumlcsövön vizet az utcára, udvarra, közterületre kivezetni, g) 150 kg-nál súlyosabb tárgyakat (pl.: gép, pénzszekrény, stb.) a bérbeadó és az építési hatóság engedélye nélkül a bérleményben, az erkélyen elhelyezni, lépcsőházban szállítani, h) a lakóházak kertjében, vagy az épület körül parkosított területen az ott lévő díszfákat, bokrokat, virágokat rongálni, I) a lakók közős használatára szolgáló helyiségekben, lépcsőházakban, világítóudvarban, folyosókon, pince- és padlásbejáróknál bútorokat, háztartási berendezési tárgyakat, kerékpárt elhelyezni, a közlekedést akadályozni, J) a bérleményben olyan zajt okosé tevékenységet folytatni, amely a lakók nyugalmát vagy munkáját zavarná, 22 és 6 ára között kiabálni, énekelni, hangosan rádiózni, magnózni vagy televíziót hallgatni, általában kellő gondossággal elkerülhető bármilyen módón zajt okozni, k) az épület erkélyén, ablakában, folyosóján vagy lépcsőkorláton ruhát, szőnyeget szárítani, l) tüzelőanyag szállításakor e lakóházat beszennyezni, m) ágy- és ruhaneműt, szőnyeget stb. függőfolyosón, lépcsőházban, közterületre nyíló ablakban, világítóudvarban portalanítani, mosni, n) szemetet folyosóra, lépcsőházba vagy udvarba kisöpőrni, o) a lakóépületekben, lakásban év a hozzátartozó melléképületekben éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely a lakóépület, lakás, melléképület. rendeltetésszerű használatától eltér és tűzveszélyt okozhat, p) üzemelő tüzelő, illetve fűtőberendezést — az égésbiztosítóval, valamint automata hőmérséklet-szabályozóval ellátott berendezés kivételével — felügyelet nélkül otthagyni, r) tűrgyújtóeszközt, tűzveszélyes folyadékot olyan helyen tartani, ahol korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy hozzáférhet, s) a levegőnél nagyobb sűrűségű gázkészüléket panelos épületben, illetve a talajszintnél mélyebben lévő helyiségben használni, t) az _ erkélyt, függőfolyosót ágy felmosni, fellocsolni, hogy az alatta lévő erkélyre, függőfolyosóra, udvarra, közterületre lefolyjon, u) bá milyen célból az épületből elektromos kábelt kivezetni, v) a pince udvarra nyíló ablaka alatt és annak közelében, valamint a padlástérben éghető anyagot tartani. A közterületen történő gépjármű- mosás esetén annak üzembentartója köteles a keletkezett szennyeződést haladéktalanul eltakarítani. A Pécsi Építőipari Szövetkezet 2 DB BITUMEN-MELEGÍTŐ GÉPET ELADÁSRA, 1 DB 500 KP-S GYORSFELVONÓGÉPET használatra felkínál Érdeklődni: 12-722 telefonon Vitéz Miklósnál. Ami a pécsi Fórumból kimaradt
