Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-24 / 201. szám

I t*74. Kühn 14, DUNANTOll NAPIG Miért nem épülnek a diákotthonok? (1.) H pécsi 400-as Boronyóbor* és Pécsett kifeje­zetten aggosztó a kollégiumi el­látottság helyzete. Kulcskérdés pedig, tudunk-e a jövőben megfelelő számú helyet adni bentlakásos intézményekben, és itt elsősorban a munkásszülők tehetséges gyerekeire gondo­Van rá 130 millió forint Másutt az országban Ht-oft hallani bővítésekről, Pécsett és Baranyában azonbon régóta nem avattunk diákotthont, jólle- hét a IV. ötéves tervben több, ! mint 130 milliá forint állt és áll1 ma is rendelkezésre erre a cél­fa. Van ró pénz, megvannak a tervek, van hol építeni... Mégis Pécsett egy 400 személyes, Kom­lón 100 személyes középiskolai, Siklóson egy 100 személyes ál­talános iskolai kollégium felépí­tése húzódik immár három-négy éve egyvégtében. Minden újabb év azt jelenti, hogy közel 300 tehetséges, jó- képességű fiatalnak keH őzt mondani: ha nincs pénzed al­bérletre, ne tanulj... Ez pedig hosszú évek távla­tában mór nemcsak a pályavesz­tett diákok, munkásfiatalok köz­érzetét árnyékolja be ... Az évek telnek, o tervezett kollégium építkezések el sem kezdődnek. Legalábbis egyho- mar nem. Vajon miért, milyen okok miatt? Ennek a nyomába szegődtünk az elmúlt hetekben. Megyeszékhelyünkön a leg­égetőbb a helyzet Ezen lenne hivatott enyhíteni az a 400 személyes pécsi középiskolai kollégium, amelynek a helyét még 1971-ben kijelölték a Ko­dály ZT úttól északra fekvő te­rületen. Tervezése akkor mint­egy 26 millió forintos, un. célcso­portos beruházásként készült Időközben két társberuházó Is jelentkezett: újabb száz hely, illetve sportlétesítmény igényei­vel. így a beruházási program i 1972-ben már 56 millió forintot jelentett Ám a szükséges fede­zet nem volt meg, a társberuhá­zók visszaléptek. A bonyodalom azután kezdő­dött. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen fejezte be azt a széles körű vizsgálatát, amellyel a megye és Pécs város elképesztően siral­mas kollégiumi helyzetét pró­bálta felmérni, az egyhelyben topogás, sőt, a visszafejlődés okait kutatva. Nézzük a vizsgá­lati jelentés Pécsre vonatkozó anyagát, különös tekintettel a IV. ötéves tervidőszakban esedé­kes, de meg nem kezdett kol­légiumépítések elhúzódásának okaira. Tengerikígyó Miután o társberuházók vfsz- szaléptele, 1972-ben újobb be­ruházási program készült Most már véglegesen 400 személyes kollégium felépítésére. A módo­sított terv 1972 őszén mintegy 36 millió forint beruházási költ­séget jelzett A Művelődésügyi Minisztérium vállalta, hogy gon­doskodik a hiányzó 10 mMlió fo­rint pótlásáról, kénre, hogy leg­később 1976 szeptemberéig fe­jeződjék be az építkezés. 1973. május 11. A Megyei Ta­nács V. B. ülésén végre elfogad­ták a kollégium felépítését: 400 szeméty részére, 35 millió forint költséggel, 1976. évi befejezés­sel. Megkezdődhetett a kiviteli neg­bízásóból a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat a kol­légium felépítését elvállalta. Idézet a megyei NEB jelentés­ből: „Időközben a Művelődésügyi Minisztérium ismét levélben for­dult Pécs város Tanácsához, amelyben jelezte, hogy a német nemzetiségű gyerekek oktatási ' feltételeinek javítása céljából az V. ötéves terv időszakában Pé­csett 100 férőhelyes kollégium építését tartja szükségesnek. Ja­vaslata, hogy ez a tervezett 400 személyessel együtt épüljön fel, a pénzügyi fedezetről gondosko­dik ” írjunk, olvassunk anyanyelvűnkön! Az új kollégium helye a Kodály Zoltán úton. „írjunk, olvassunk anyanyel­vűnkön!" címmel nemzetiségi felszabadulási pályázatot hir­det valamennyi nemzetiségi ál­lampolgár, mindenekelőtt az [ általános és középiskolai tanu­lók számára a Művelődésügyi I Minisztérium, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úrtörök Szövetsége és j a négy nemzetiségi szövetség a felszabadulás 30. évforduló- jóra. A nyelvművelő és nyelvfej­lesztő pályázatra az alsótago­zatos tanulók olvassanak el 2. I —3 képeskönyvet, vagy hosz- : szabb mesét és 5~6 mondat­ban anyanyelvükön írják meg ezek tartalmát. A felsőtagoza­tos tanulók legalább négy j szépirodalmi, vagy ismeretter- i jesrtő könyvet olvassanak el j anyanyelven és 10—15 mon- ! datban ismertessék az olvasot- I takat. Amelyik könyv a legin­kább tetszett, arról 3 "4 füzet­lapéi fogalmazást írhatnak. Mondanivalójukat rajzban is illusztrálhatják. A középiskolá­sok legalább ha’ anyanyelven t szépirodalmi vagy ismeret­erjesztő könyv”! olvassanak el és ezekről an nyelven tartal­mi kivonatot készí senek. A leonagyobb élményt nyújtó mű- •ől le-'d'ább 4~5 füzetoldalas eriedelnű elemzésbrn számol­gatnak be. A pályázató ieügés levél ki­ére''ben 1975. ianuár 31-ig kell beküldeni a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Központ címére. 1827 Budapest, Mu­zeum u. 3. A borítékra rá kell írni: „Nemzetiségi pálvózat'', A pályázat részletes feltételei a Neue Zeituna 1974. évi 24. számában olvashatók. Az ér­deklődők a további útmutatást a községi könyvtáraktól, vala­mint a nemzetiségi báziskönyv­táraktól kaphatják meg. Pécs város Tanácsa ekkor is­mét megkereste . 0 tervezőt. Azonban a középiskolai kollé­gium terve már (szerencsére) elkészült, és az a bővítésre al­kalmas megoldást nem tartalma­zott Maradt tehát minden a néqi- ben. „A kiviteli terveket 1974. február 1-én megküldték a vál­lalatnak s az építkezés 1974. évi kezdését és 1976 júniusi át­adását kérték. A kivitelező azon­ban — többszöri sürgetés elle­nére — szerződéstervezetet nem küldött 0 kivitelezés kezdéséről nem nyilatkozott. A tengerikígyó­vá nyúlt építkezési probléma te­hát a vizsgálat időpontjáig nem tisztázódott” — írta ez év június végén o NEB jelentése. Mit mondanak az illetékesek? Horváth Endre, a Városi Ta­nács Terv Osztályának helyet­tes vezetője: — A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat o Városi Tanács­nok oz építkezés 1974. január l.-i megkezdését és 1976 júniusi befejezését ajánlotta fel. Egyéb­ként most, a napokban közölte' levélben, hogy 1975-ben tudja megkezdeni és 1977-ben fejezi be a pécsi kollégiumépítést. Pe- dig most mór e pénz is meg- volna hozzá, a jövő évre is... — ön szerint miért csúszik oz építkezést — Válloloti és gazdasági ér­dekek ... Egerszegi Tibor, o BÉV osz­tályvezetője: — Szerződéstervezetet?... Hogyan küldhetnénk szerződés­tervezetet, amíg házon belül nem látjuk, mikor lehet egy építkezést beütemezni??... Je­lenleg folyik a 24 szintes pécsi magashoz építése. A kollégiu­mot ugyanezzel a feszített vázas (IMS) szerkezettel építjük fel.; Amíg a magashoz épül, leköti a teljes kapacitást. Ezért nem épít­hetjük a kollégiumot is. Csak 1975 második felében kezdhet­jük alapozni és legkésőbb 1977 júliusában át tudjuk adni”ren­deltetésének. Nemeskéri László, igazgató: — Hiába is kezdenénk koráb­bon, év közben nincs értelme átadni egy oktatási intézményt­Csorba Tivadar, a Városi To- nócs Művelődésügyi osztályveze­tője: — A kollégiumnak legkésőbb 1976 őszén indulnia kellett vol­na. Több új középiskolai tagozat is voltaképpen erre épülne (Tánc togozat a Leőweyben, két tago­zatos óvónőképzés o Jonusban és 75-ben Meszesen egy új gimnázium.) Új feladatok hárul­nak ránk, az új feltételek nél­kül... Arról nem is szólva, hány tehetséges gyereket kell évente visszautasítanunk. Olya­nokat akik 0 kollégium nélkül egyáltalán nem tudnak tovább- tanulni ... — ön szerint ki a felelős az építkezés elhúzódása miatti — Elsősorban a kivitelező, il­letve „ki nem vitelező" . .. Ad- dig-addig húzódik az építkezés, amíg esetleg bpüt egy újabb építőipari áremelkedés és kez­dődik a „fedezetpótlási” huzavo­na elölről.. . Eddig jutottunk a pécsi hely­zet megismertetésben. A teljes­ség kedvéért még ide kell ír­nunk: Pécsett 8 középiskolai kollégiumban 1333 tanulónak tudnak helyet adni. Legalább , 1800 helyre volna szükség, s "őz serírfenne sok. Csak a Nagy Lajos Gimnáziumban 30—40, a Leőweyben 30—35, a Komarov- ban osztályonként 4—5 jóképes­ségű, tehetséges tanulót kény­telenek elutasítani minden év­ben. Átlagosan a kollégisták 94 százaléka (!) emeletes ágya­kon alszik, egy-egy szobában 12—13-an. Senki nem vitatja a rekord­számokat jelző lakásépítési programot, az 50—100 milliókot is leköröző ipari létesítmények sürgősségét. De azokban az üzemekben néhány év múlva kvalifikált szakemberek, szak­munkások kellenek ... Nem akármilyenek. És ez már össze-1 függ a kollégiumépítésekkel, az oktatási feltételek megteremté­sével. Szavakban persze ezt senki nem tagadja. (Folytatjak) Wallinger Endre Melyik ifjúsági klubnak adnál „Kiváló” címet...? Balatonfenyvesi beszélgetés klubvezetőkkel A Kisplasztikái Biennálé díjasai Idén negyedszer rendezik meg Pécsett ez Országos Kisplaszti­kái Biermólét. A rendező szer­vek ezúttal a Kulturális Minisz­térium, Baranya megye Taná­csa, Pécs megyei Város Taná­csa, a Janus Pannonius Mú­zeum és a Kiállítási Intézmé­nyek. A közelmúltban oz Állami Lektorátus Zsüribizottsága meg­tekintette a beérkezett pálya- műveket és odaítélte a három első díjat. Első díjat kapott Deim Pál és Mészáros Mihály plasztikája, valamint Ligeti Eri­ka plakettje. A IV. Országos Kisplosrtikoi Bieanáléra beérkezett munkákat szeptember 29-től november 3-ig tekintheti meg 0 közönség o Déryné utcai kiállítóterem­ben megrendezendő kiállításon. A díjakat a kiállítás megnyi­tóján, szeptember 29-én adják át A Pécs-Baranyoi Nép művelési Tanácsodé — So- moggyal közösen — egyhetes tanfolyamot rendezett ifjúsági klubvezetőknek július 15-e és 20. között a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága balatonfenyvesi táborában. Két éves folyamatos képzés ér véget a táborral. A sűrített program lehetőséget ad sok­irányú eszmecserékre, vitákra, tapasztalatcserékre is. Ezekből a gondolatokból, tapasztala­tokból szeretnék összegyűjteni egy csokorravalót beszélgető­partnereimtől. Kodra Károly, a KISZ iskola előadója, módszer­tani irányító, segítő, tanácsadó szerepet tölt be a táborban. Hetényi Dezső, a Pécs 506-os szakmunkásképző Intézet taná­ra és klubvezetője, Csutorás Jánosné, a sellyei művelődési ház igazgatója és klubvezetője, Papp László kirakatrendező, a sellyei KISZ- és ifjúsági pince­klub vezetője, Pintér István elektroműszerész, a komlói Zrí­nyi klub vezetője, Báli György, gépésztechnikus, a Dél-dunán­túli TOZÉP Vállalat klubvezető­je és Spitzer Miklós, a siklósi Járó Péter ifjúsági klub vezető­je. Csaknem négyszáz fiatalt képviselnek. • Először dz ifjúsági klub szere­pét próbáljuk tisztázni. Kétség­telen a klub feladata, a sza­badidő hasznos eltöltésére összpontosulj Emellett vagy ez­zel együtt bifetosítani kell a kul­túrált szórakozási lehetőséget is. Közművelődési ismeretter­jesztési feladatok is vannak bőven. Nem mindegy az, hogy he­lyileg hol van maga a klub, amely egyébként is csak kerete az ott folyó tevékenységnek. Ezen vitatkozni lehet, vitatkoz­nak is a klubvezetők. Évekkel ezelőtt volt például a Hőerő­műnek egy nagyon jól felszerelt ifjúsági klubja. Túlságosan tá­volesett a városközponttól... Báli Györgytől hallom viszont, hogy a TOZÉP klubja alig egy éves, de olyan jó a fekvése a vállalati épületben, és olyan jó a program, a játéklehetőség, hogy az idősebbek is rendsze­resen odajárnak. Kodra Károly a NYSA autó­gyár egyik ifjúsági klubját em­líti. A klub fő jellegzetessége az volt, hogy aki belépett, va­lamilyen díszítőelemet kellett vinnie, amit a klubzsüri minő­sített A klubtevékenységet min­den nap más-más profil jelle­mezte. Irodalmi-művészeti nap, táncos nap, játéknap, műsza­kiak napja, öntevékeny nap — váltogatták egymást. Vendég­faluk tele volt írva jobbnál- jobb nevekkel. A klubnak tra­díciói mellett határozott egyé­nisége is volt. Ezt nehéz meg­teremteni ... • — Hagyomány — tűnődik el Pintér István. — Ez egy olyas­fajta írott és íratlan szabály­rendszer, amit a többség elfo­gad. — A klubvezető legfőbb gondja: — mit hogyan és mennyit csináljon, amikor prog­ramot szerkeszt — szögezi le Hetényi Dezső. Tíz éves a Mecsek Fúvósötös Párizs, Balaton, Budapest, Pécs Liszt Ferenc mondta: Ha egy napig nem gyakorolok, azt én veszem észre, ha két napig nem, azt már a közön­ség is. Ezt a mély igazságot jó| ismerik és ennek szelle­mében dolgoznak a pécsi Mecsek Fúvósötös tagjai: Szkladányi Péter. Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnai Gá­bor, Várnagy AttHa. A zene- művészeti szakközépiskola 17- es szobájában az állandó próbatermük. Mivel nyár von, azt hinné pedig az ember, hogy a va­káció, o nyári szünet alatt tokba rejtve, „szabadságra mennek" a hangszerek is. — Nálunk, a fúvósötös éle­tében el a nyár is mozgal­mas — mondja Szkladányi Péter, aki nemcsak kitűnő fu­vofistója, hanem menedzsere is az együttesnek, — Tizenegynapos francia- országi vendégszereplésen vol­tunk. Két koncertet adtunk Dijonban. Az elsőt eqy kiállí­tás gálaestéjén, a másodikat a „Májusi költészet és zene" elnevezésű fesztiválon. Első szereplésünk előtt o francia televíziók képernyőin is lát­hatók voltunk, A gálaestről a Le Bíen Publik a következőket írta: „A Mecsek Fúvósötös hang­versenye volt dz estély ese­ménye. A pécsi együttes nagyszerű értékei teljesen ki­bontakoztak mindenki meg­elégedésére, és a finom, ér­zékeny muzsika dicsőségére". — Felléptünk Párizsban a Magyarok Házában, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézete és a Magyar Népköztársaság párizsi konzulátusa által szer­vezett hangversenyen is. — És most a jövőről ... — Balatonlellén és Bala- tonföidváron adunk kéthe­tenként hangversenyt, a SZOT és az Országos Filharmónia szervezésében. Magyar zenét játszunk, a magyar zene fej­lődéséről adunk keresztmet­szetet Bakfarktól Szervánszky Endréig. — Július 27-én Bu­dapesten a Műcsarnokban, Simon Béla kiállításának megnyitóján szereplünk, ősz­re meghívást kaptunk Bécs- be, a Collegium Hungaricum- ban tartandó hangversenyre. Ez a szereplés egybeesik az együttes megalakulásának tíz éves jubileumával. Várnai Ferenc Hetényi Dezső. Az elmúlt tan­És most nem akármilyen kér­déshez, a „hogyan”-hoz érkez­tünk. Baranyában számos he­lyen — Papp Lászlótól tudom, hogy például Vajszlón is — óriási lelkesedéssel jelentős ér­tékű társadalmi munkával (a vajszlói 280 ezer forinttal) épül­tek az ifjúsági klubok. Elké­szültükig mindenki „oda volt" a klubért A friss falak közé azonban eleinte mély csönd fészkelte be magát, be kellett hívni a lelkes, de felszeg, „tar­tózkodó" fiatalokat és valami olyan dolgot kellett lassan-las- san kialakítani, ami gttmarasz- totta őket Vajszlón ez már nem probléma. Négy szakkör indult. Közülük az elektronikai megyei második helyezést szerzett az- óta. A falutörténeti feldolgozás részeként megkezdték az or­mánsági épületek, tárgyak fo- tografálását. Néprajzi gyűjtő­tevékenységük eredményekép­pen akár falumúzeumot is nyit­hatnának. — A kőműves tanulók falazni jól megtanulnak, de mivel a Parlament, a Mátyás templom és a pécsi Dzsámi is kőműve­sek alkotása, azt gondoltuk, jó volna ezeknek a gyerekeknek előadásokat tartani az építé­szetről. Tillai Ernő vállalta ezt és csinálta — óriási sikerrel . . . — hallottam Hetényi Dezsőtől. • — Most ott tartunk, hog« a felszerelés többé1 kevésbé meg­van. Azért még nagyon sokáig kellenek a jó kezdeményezések elindítói. A mi klubjaink egyéb­ként már sínen vannak. Ez per­sze nem ment máról-holnapra. Föl kellett kutatni és észre kel­lett venni, ml az, amit a tagok szeretnek. Mit csinálnak szívesen? Sokat tettek a vállalatok, pat­ronáló szervek is a siker érde­kében. (Beszélgető partnereim közül többen „Kiváló Ifjúsági Klub” vezetői). A klubtagok költségesebb programjait, cso­portos üdülését, a klub felsze­relését ... anyagilag is haté­konyon támogatták — belátva azt, hogy itt minden fillér visz- szatérül . . . Előbb, vagy utóbb. — Melyik ifjúsági klubnak adnátok „Kiváló" címet? — Ez nagyon nehéz kérdés. Sokféle összetételű klub van, sokféle szempont. Vannak, akik megnéznék o létszámot, o programot, a ren­dezvények látogatottságát kí­sérnék statisztikailag is figye­lemmel ... A klub vonzereje milyen? . Nekem azonban megüti a fülemet egy igen ér­dekes megjegyzés: — Sokan büszkék a klubjukra, jelvényt is akarnak csináltatni, amit elő­ször törzstagoknak ítélnének csak oda. Büszkék? Ez az! Az nek tagjai büszkék klubtagsá- lehet a jó ifjúsági klub, amely- gukra Be be sí Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents