Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-23 / 200. szám

1974. július 23. DUNANTOtl NAPIÓ Harminc éves az új Lengyelország (Folytatás az 1. oldalról) mondhatók. Eredményesen mű­ködik az első szocialista közös vállalat, a HALDEX, amely 1959-ben történő megalapítá­sa óta több mint hárommillió tonna szenet hasznosított a meddőhányókból. Ismert a ma­gyar—lengyel timföld-alumínium szerződés. Mindkét népgazda­ság számára előnyös kooperá­ció alakult ki a különféle vegyipari ágazatok között, el­sősorban a műszálgyártásban. Ebben az évben megállapod­tunk abban, hogy Lengyelor­szág többek között napi 6 ezer tonna teljesítményű cukorgyá­rat, valamint öt tengerjáró ke­reskedelmi hajót gyárt nekünk, mi pediq komplett állattenyész­tő telepeket, takarmánykeverő üzemeket, gyümölcstárolókat szállítunk. Tárgyalunk több, kö­zös beruházással létesítendő üzemről is. Vizsgáljuk például egy évi 10 ezer tonna fonalat gyártó pamutfonoda megépí- tési lehetőségét Lengyelország területén. _ Az 1971—75 közötti idő­szakban országaink kereskedel­mi forgalma meg fogja közelí­teni a másfélmilliárd rubelt. Ennek ellenére úgy véljük, még távolról sem merítettük ki azo­kat a lehetőségeket, amelyek országaink gazdasági kapcsola­tainak bővítésében, a szakosí­tásban, a termelés összehan­golásában, a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben mind­két részről fennállnak. Bizo­nyos, hogy folyamatban lévő tárgyalásaink tovább erősítik majd a két népgazdaság sok­rétű együttműködését. Méltatta a szónok a Lengyel Népköztársasáq következetes békepolitikáját, az európai biz­tonsági értekezlet létrehozásá­ban szerzett kimagasló érde­meit, majd befejezésül ezeket mondotta: — A Lengyel Népköztársa- sóq nemzeti ünnepén őszinte szívvel, igaz barátsággal kí­vánjuk a sokat szenvedett len­gyel népnek: minél előbb vált­sák valóra azokat a célokat, amelyeket saját boldogulásuk érdekében, s az egész szocia­lista közösséq javára és meg­becsülésére a Lengyel Egye­sült Munkáspárt kitűzött. megrendezett „lodzi napokat" emelte ki, s a sikeres kezde­ményezésért köszönetét mon­dott a magyar rendező szer­veknek. Befejezésül köszönetét fejez­te ki az MSZMP Központi Bi­zottságának, valamint a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának a lengyel nemzeti ünnepről való megemlékezésért, majd lengyel barátaink test­véri üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta a magyar- nép szocialista építőmunkájához, sikereket kívánt a hazánk életé­ben soronkövetkező két nagyie- lentőségű esemény, a XI. párt- kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója előkészületei­hez. Eszéki kutatók Bolyban Hétfőn a Bólyi Állami Gaz­daságba látogatott az eszéki Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója és két munkatársa. A jugoszláv kutatók Szabó Já­nos termelési igazgatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a bólyi búza- és kukoricafajta kísérleteket és a gazdaság tel­jes kapacitással működő ve­tőmagfeldolgozó üzemét. A lá­togatásra az eszéki és a mar- tonvásári kutató intézetek kö­zötti nemrég kiépített kooperá­ciós kapcsolat keretében került sor. Boly, mint a terület leg­nagyobb vetőmag szaporító gazdasága mindkét intézet ré­szére végez fajtakísérleteket. Szerencsés, aki adhat... Vietnami műszakban a vízügyi brigádok a magyar dolgozó nép Is szi­lárdan kiáll, hitet tesz a viet­nami néD igaza mellett. Az or­szág gyáraiban, üzemeiben gyűléseket tartanak, elítélve az egyezmények megtartását sza­botáló saigoni rezsimet. Bara­nyában elsőként a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói csatlakoztak a jubileum al­kalmából erősödő szolidaritási mozgalomhoz, * Évfordulót ünnepel a vietna­mi nép: két évtizeddel ezelőtt győzelemmel ért véget a gyar­matosítók elleni harc, a Genf- bep aláírt egyezmény rögzí­tette a két ország egyesítését, a demokratikus Vietnam szuve­renitását. A sokat szenvedett ország népe azonban még most sem élvezheti az igazi bé­két. A másfél évvel ezelőtti, párizsi egyezménynek nem si­került érvényt szerezni, A világ békeszerető közvéleménye, így Tadeusz Hanuszek nagykövet beszéde Bevezető szavaiban o népi Lengyelország újjászületésének napjaira emlékezve, hangoztat­ta: — A népi Lengyelország lét­rejöttét a Szovjetuniónak a ná­ci agresszorok felett aratott győzelme tette lehetővé; a Szovjetunió mentette meg né­pünket a pusztulástól, megnyi­totta számunkra a szabadság felé vezető utat. Az új társadal­mi rendszer megteremtésében hatalmas szerepe volt továbbá a hazaszerető lengyel népnek, amely hősiesen szállt szembe a fasiszta erőkkel, harcolt a len­gyel partizánmozgalomban, részt vett más megtámadott or­szágok ellenállási mozgalmá­ban, s az újjászervezett lengyel hadsereg osztagaiban, amely a szovjet hadsereg oldalén küzdve jelentős részt vállalt a német fasizmus szétzúzásában, és reszt vett Berlin bevételében. — A munkásosztály és párt­ja egyre növekvő erejére tá­maszkodva az elmúlt 30 esz­tendő során forradalmi átalaku­lást hajtottunk végre az élet minden területén. 5 ma már büszkén mondhatjuk, hogy a népi Lengyelország teljesen megváltozott arculatú, hatalmas termelési erővel és óriási alkotó lehetőségekkel rendelkező or­szág. A háború befejezése óta az ország lakossága 10 millió­val gyarapodott, s a lengyel társadalom szerkezete is más, mint 30 évvel ezelőtt volt. Jelenleg 730 ezer lengyel ál­EGYSZfNO ÉS MINTÁS NYLON-JERSEY ÉRKEZETT A BELVÁROSI ÁRUHÁZ MÉTERÁRU OSZTÁLYÁRA /TV lampolgárnak van egyetemi, vagy főiskolai diplomája, s mintegy 8 millióan tanulnak ti i különböző szintű iskolákban. A \ népgazdaság kiépítése során, j 1950 óta a szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma két és félszeresére emelkedett. A nemzeti jövedelem ötszörösére nőtt, a termelési, gazdasági bázis megsokszorozódott. A vi­lág iparának termelésében Len­gyelország ma a tizedik helyet foglalja el. Jelentős változások mentek végbe a mezőgazdaság­ban is. A lengyel falu, amelyre korábban a szegénység és el­maradottság volt a jellemző, ma gyorsan fejlődő, alakuló közösség. — Előrehaladásunk különö­sen fontos lendítője a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1971-ben megtartott VI. kongresszusán hozott határozatok következetes megvalósítása. Az ország fo­kozott ütemű fejlődését, a dol­gozók anyagi és kulturális helyzetének állandó javítását célzó kongresszusi program végrehajtása jelentősen meg­gyorsult — A Lengyel Népköztársaság külpolitikájának szilárd alapja a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal fennálló szövetség, barátság és testvéri együttműködés. Közös tevékenységünk alapvető célja: a világbéke védelme — mondotta, majd a két testvéri ország viszonyának fejlődésé­ről szólt. Hangoztatta, hogy lengyel részről is nagyjelentőséget tu­lajdonítanak a két nép közele­dését hatékonyan szolgáló kulturális együttműködés fej­lesztésének. Méltatta a barát­ságnak azokat az új formáit, amelyek a lengyel vajdaságok, a magyar megyék, a két ország üzemei, intézményei és társa­dalmi szervezetei között kiala­kultak. Megelégedéssel szólt arról, hogy az idén számos magyarországi rendezvényen emlékeztek meg a Lengyel Népköztársaság fennállásának 30. évfordulójáról. Különösen a Debrecenben megtartott „lub- lini napok” és a Szegeden Gyulán nyarai a Győrök család Tizenegy gyerek. Kilenc lány, két fiú. A Györök-család. Jós­ka, Éva és Erzsiké már önálló. Az otthoniak — Ilonka és Zoli kivételével, akik Erdélybe utaz­tak — most együtt nyaralnak. Sose volt még ilyen. . * Az első meglepetés akkor ér­te Győrök Józsefet, az AFIT XIV. számú Autójavító Vállala­tának szakoktatóját, amikor má­jus végén Tardik Sándor szb- titkár eléje állt és átnyújtotta a családi beutalót Gyulára. Má­sodszor pedig akkor, amikor előállt a vállalati busz, hogy vigye a népes családot. — Negyvenöt óta vagyok szakszervezeti tag — mondja az apa. — ötvennyolcban már hat gyerekünk volt, de még sen­ki sem kérdezte, mi van ... Mostanában egyre jobban érezzük a gondoskodást. Kü­lönben még sosem nyaraltunk együtt, valami mindig közbe­jött. Nagyon boldog vagyok, elhiheti. Micsoda nyugalom van itt, valóságos szanatórium. Ne felejtse el megírni, milyen nagyszerű az ellátás. Györökné a Pécsi Kesztyű­gyár kézivarrója. — Jövőre lesz harminc éve. hogy összeházasodtunk. Csak jó időt fogjatok ki — mondták a kollégák. — Eddig nem panasz­kodhatunk. Marika. A legújabb divatú nadrágot hordjá, egy pécsi ÁBC-óruházban eladó. — Jövőre végzek az iskolá­ban. Igazán klassz itt. Holnap Generál-koncertre megyünk Ani- val. Már megvettük a jegyet Anna. Most végezte a nyol­cadikat. ügyesen röplabdázik és jobban szereti, ha Anlnak szólítják. — Cukrász leszek. Mór fel is vettek. A 12 éves Zsuzsi, a 10 éves Erika, a még kisebb Agika és Andrea csak a fénykép kedvé­M— ért marad és amikor elkattan a gép, már futnak is vissza a hintaágyhoz, meg a kuglihoz. A legkisebbik, Andrea valamit elfelejtett. Máskor négy kiló húsról, leg­alább három kenyérről kell gon­doskodni a vasárnapi ebédhez. Meg napjában a többi bevá­sárlásról, a takarításról, a mo­sásról. A ház körüli egyéb te­endőkről nem is beszélve. Most ezekre csak elvétve gondol Györökné. Többet foglalkoztat­ja a várakozás: a napokban átmennek Aradra. Ott született, 29 éve nem látta a várost.. . Három tekercs film fekszik az asztalon. Hogy megörökítse a gyulai nyaralást. Biztosan emlékezetes lapok lesznek a családi albumban. Fábián István Új élelmiszerüzlet a Tarr Imre utcában Nemzetiségi filmnapok Magyar est Mohácson Várakozáson felüli sikerrel zá­rultak a mohácsi nemzetiségi filmnapok rendezvényei. Teg­nap este, a Kossuth filmszín­házban (a rossz idő miatt) ma­gyar esttel zárult, a már ha­gyományosnak mondható film­napok sorozata. Gábor Péter, a mohácsi városi tanács művelő­désügyi osztálya vezetője mél­tatta a filmnapokat. Az ünnepi megnyitó napján német-esttel vette kezdetét a rendezvénysorozat. A színvona­las német nemzetiségű műsor után több mint 200-an tekintet­ték meq az Üt Leninhez című NDK filmet. A nemrég megtar­tott délszláv-esten közel 800-an tapsoltak a délszláv énekesek­nek, táncosoknak. Ugyanakkor nagy közönségsikert aratott a Sutjeska című színes, szélesvász­nú jugoszláv film. Tegnap pedig legalább 500-an nézték végig a mohácsi népi nemzetiségi együt­tes magyar folklór műsorát és az ez alkalommal bemutatott Hószakadás c. új magyar fil­met. Mérleget vonva: három évvel ezelőtt hasznos kezdeményezést indítottak útjára, amikor is el­ső évben rendezték meg a nem­zetiségi filmnapokat. Felhasz­nálva a nemzetiségi népi kul­túra, a hagyományápolás esz­közeit, valóban sikerült elérpí azt a célt, hogy a német, a délszláv és a magyar dolgozók széles rétegének kapcsolatai még jobban elmélyüljenek. De a filmnapok jó alkalmat terem­tettek az anyanyelvi kultúra ápolására is. A kezdeményezők - a Mozi­üzemi Vállalat és a Bartók Béla Művelődési Központ - a sike­reken felbuzdulva a jövőben tovább szélesíti a nemzetiségi filmnapok rendezvényeit. A ju- goszláv-magyar kulturális kap­csolatok kedvező alakulása jó lehetőséget kínál a program gazdagítására, Miklósvari Tibor Új élelmiszerüzlet nyílt hétfőn reggel Pécsett, a Tarr Imre ut­cában, az átalakított tejbolt he­lyén. Ugyanakkor bezárt a Haj­nóczy utcai 187-es számú élel­miszerbolt. Az utóbbi időben jelentősen — egymillió forintról 600 ezer forintra — csökkent a Hajnóczy utcai üzlet havi forgalma, s hasonlók voltak a tapasztalatok a Tarr Imre utcai tejbolt for­galmában is. Ez alapján hatá­rozta el a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat, hogy a Hajnóczy utcai üzlete helyén tanboltot, oktatótermet alakít ki felnőtt dolgozói és tó- nulói részére. A gyakorlati ok­tatóterem 450 kereskedelmi j tanuló képzését szolgálja majd. Heti két órában sajátítják el a | fiatalok a mérlegek, hűtőpul­tok, szeletelőgépek kezelését és gyakorolják az eladást is. A felnőttek — ABC üzletek veze­tői és helyetteseik — részére ugyanitt továbbképzéseket szer­veznek. Az eladók és pénztár- gépkezelők tanfolyamát is itt tartják és elképzelések szerint időszakos órubemutátókat is rendeznek a közönségnek. A Hajnóczy utcai bolt átalakítását őszre szeretnék befejezni. Az építészeti munkák és a beren­dezések összesen 700 ezer fo­rintba kerülnek. A Tarr Imre utcai volt tejbolt­ban tegnaptól élelmiszereket, zöldségfélét és tejtermékeket árusítanak. Az üzlet — amely reggel 6-tól este 7 óráig tart nyitva — átalakítása 250 ezer forintba került Nehéz fizikai munkát végző vízügyi dolgozók, összesen 31 brigád jelentette be: szeretne segítséget nyújtani a szétbom­bázott. romokban heverő or­szág újjáépítéséhez. Június 30- án a máriaqyűdi kőbányában, tegnap pedig az Igazgatóság Pécsi Szakaszmérnöksége mun­kahelyein tartottak vietnami műszakot. A briaádok tagjai a tegnapi fizetésükből 80, 100, 150 forintot, illetve egynapi, vaqy azt meghaladó összegű felaiánlást tettek Vietnam meg­segítésére. * Csípős szélben vágta a nádat tegnap a Lanka-csatorna men­tén örlős András és öttagú brigádja. Valamennyien 100 fo­rintot juttatnak el tegnapi ke­resetükből Vietnamnak. — Itt a szabadban ha hi­deg van. a kabát alá búvik és borzongat, a hőség meq „ve­rejtékkel szedi a maga vámját”. — így mondják a brigádtaqok. Nehéz munka, meg kell dolgozni a pénzért Mégis adnak, — Az a szerencsés, aki ad- haf — így szól a közmondás és én is ezt vallom — mond­ja Szalóki Ferenc, aki Gordi- sáról motorral jár naponta munkahelyére. Csatornák, víz­mosások, Óidtól Siklósig, Har­kánytól Bogódmjndszentiq na­ponta máshová parancsolja őket a munka. — Én tudom mi a háború. Emlékszem milyen csúnya világ volt itt 1944-ben a Drávo- mentén. Elfelejtjük és jó is el­felejteni. Ma már megszokott dolog: hétköznap is csirkét vá­gunk, ha úgy esik. Nem gon­dolunk arra, mi az, ha nincs ... A térképen már megnéztem hol van éz az ország. Becsülöm őket, a kitartásukat, a hitüket, mindent, amit a szülőföldjükért vállaltak. A legkisebb gyerme­kem két éves, szeretném béké­ben fölnevelni és gondolom a vietnami anyák is. Jó dologra adjuk ezt a pénzt, nem sajná­lom. — Büszke vagyok arra, hogy ez a brigád, s még számos munkatársam biztos pont, szá­mítani lehet rájuk mindenben — mondta Lódri József, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság Harkányi Felügyelőségének he­lyettes vezetője. —• Hát persze, nekik is számít az a száz fo­rint ... Ki ne szeretné ,a több pénzt. Ök mégis a lényeget látják. I

Next

/
Thumbnails
Contents