Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-23 / 200. szám

imiwTwa DUN ANTOLI NAPLÖ Rekord búzatermés Nagydobszán Rosszabb földön is lehet nagy termést elérni Megtérül a nagyobb befektetés ftyeo búzakot Malomikor csak a mohácsi, a bólyi területeken lehetett látni, mint amivel a nagydobszai határ fogad. Az 58 —60 mázsát mutató Auróra tábla, mint egy tömör fal, úgy áli a lábón, az erős szalma meg sem hajlik a nehéz kalá­szok alatt. 62 q/ha A LibeHula búza már a mag­tárban van. Azt mondják, ez nem volt megdőlve, pedig ugyancsak megadta a magáét, — üzemi átlagban 57,30 mázsát — 20 mázsával többet, mint tavaly, de volt olyan tábla amiről 62 mázsát takarítottak be hektáronként. A fennállásá­nak 25 éves évfordulóját ün­neplő nagydobszai Búzakalász Termelőszövetkezet egész ne­gyedszázados működésére tette fel a koronát, olyan búzatermés rekordot produkált, amire nem, hogy itt, de a környező terme­lőszövetkezetekben sem volt még példa. — Tavaly járási harmadikok voltunk a búzaátlagunkkal, az­zal a 38 mázsával — mondja Szentes Lázár, a szövetkezet fő- agronómusa. — Most az őszi­árpánk többet adott ennél, mert ebből is rekordot értünk el — 40 mázsa 52 kilót hektáronként Már az árpánál és a takar­mánybúzánál éreztük, hogy itt most betörhetünk a megyei él­vonalba is. Jómagam 22 éve vagyok agronómus, 1952. ápri­lis 22-én kezdtem a szakmát, s évekiq dolgoztam a kiváló som- bereki, majd az ugyancsak jó­adottságú szabadszentkirályi tsz-ekben. Mindkét helyen lé­nyegesen jobb földek álltak rendelkezésre. Ilyen eredményt azonban eddig sehol sem si­került elérnünk, mondhatnám úgyis, hogy ez nekem is egyé­ni csúcsom. Ember és technika A nagydobszai földek bi­zony messze elmaradnak Ba­ranya legiobb földjeitől. Az át­lag aranykorona itt 10—11, a terület igen heterogén, a tala­jok egy része hideq, terméket­len, másik része homok. Ha itt búzából 5—6 tonnákat tudnak termelni hektáronként, akkor itt az ideje sutbadobni a régi aranykorona elméletet, mert akkor a nagy termé­sek elérésében már egé­szen más tényezők játsszák a meghatározó szerepet. Ember és technika — ez a két tényező fontosabb, minden­féle aranykoronánál, meg adottságnál — így vélekedik a helyi szakember. A nagy­dobszai tsz-tagsáq szorgalma közismert. De ugyanezek a ta­gok dolgoztak itt pár évvel ez­előtt is, és szorgalmukból csak szerény vagy közepes gazdasá­gi eredményekre futotta. Szük­ség volt a technika segítségére, hogy a szorgalom gyümölcsei beérjenek. Egy lökésszerű re­kordtermés nem jön magától. A nagydobszai Búzakalász Tsz 1972-ben súlyos alaphiánnyal zárt. A tagok munkabérüknek csak a 80 százalékát kapták meg. A kilábolás éveiben a vezetők egyetlen fillér prémiu­mot sem vettek fel, méq tavaly sem, amikor már jogosan meg­tehették volna. A nagy telep­beruházások juttatták annak­idején ilyen súlyos anyagi hely­zetbe a tsz-t. 1972-ben és az azt megelőző nagy építkezések idején méq szó sem lehetett itt növénytermelési rekordokról. A növénytermelés háttérbe szo­rult, nem jutott pénz sem gép­re, sem műtrágyára, sem vegy­szerekre. — Valósággal fellélegeztünk, amikor a telepet végre elszá­moltuk — mondja Kálmán Sán­dor, a szövetkezet elnöke. — Akkor elhatároztuk, hogy a fel­szabadult pénzalapokat a nö­vénytermelés fejlesztésére for­dítjuk. 1972-ben 1.8 millió fo­rintért, 1973-ban 1,5 millió fo­rintért vásároltunk gépeket, 1974-ben pediq kaptunk egy CPS-gépsort — s vettünk egy plusz kombájnt, valamint egy teherautót Vagyis az idén újabb 2,5 millió forint értékű korszerű gép lépett a termelés­be. Az egész területet kemizál- tuk, és a műtrágya felhaszná­lást egy év alatt 200 százalék­kal megemeltük. | rogén, 2 kilogramm foszfor és j 3,5 kiloqramm kálium műtrá- | gyát használtak fel. Két hét az aratás i Nem elég azonban rekordo- , kát termelni, a nagy termést veszteség nélkül be is kell tud­ni takarítani. Most a korszerű gépekkel — 4 szovjet és két Claass Dominátor kombájnjuk van — 140—150 munkaóra, vagyis két hét alatt learatják a búzát, optimális időben mini­mális veszteséggel. Nagydobsza idei növényter­melési eredményeivel betört a megyei élmezőnybe: búza ter­méseredményeit a bólyi, a ba- barci, a lippói eredmények mellett kell említenünk. Rné Korszerűsítik a Margit-hidat Rendezik a Budaörsi út, Alkotás utca, Hegyaljai út alkotta csomópontot A fővárosi tömegközlekedés javításának lényeges feltétele az úthálózat teherbírásának növelése, a közlekedési épít­kezések meggyorsítása. A Fő­városi Tanács szakemberei ar- v ra törekszenek, hogy az út­építési munkák határidejét le­hetőleg előre hozzák. A tervek szerint 1975 végére elkészülnek az 5. számú fő- közlekedési út Határ út—Nagy Sándor utcai szakaszának építésével, és még ez év őszén hozzálátnak a Mohai út— Ócsai út—Haraszti úti csomó­pont rendezéséhez. Nemrég üzembe helyezték a 11. szá­mú út Czetz János utca-Vá- roshatár utca közötti szakaszát és már a következő ütem elő­készítésén dolgoznak. Szaka­szonként, alaposan átgondolt ütemterv szerint végzik a Ke­repesi út korszerűsítését, és jó ütemben halad az Árpád úti felüljáró kialakítása is. A főváros kelet—nyugati közúti tengelye szempontjából rendkívül fontos a Budaörsi út—Alkotás utca-Hegyaljai út alkotta csomópont korszerűsí-, tése, ami ugyancsak előkészü­letben van: a kivitelezéshez jövőre látnak hozzá. A hidak közül mindenek­előtt az Erzsébet-híd pálya- szerkezetét kell felújítani, ami­re a Felszabadulás tér rende­zésével egyidőben kerül sor. Később - az V. ötéves terv idején - a Margit-hidat is korszerűsítik. Háromszáz méter magas acéltorony 15 mázsa műtrágya Nagydobszán nem szoktak hozzá akkora műtrágya ada­gokhoz, ■ mint amivel az idén dolgoztak. Volt is egy kis por- felverés, hektáronként a 15 má­zsa vegyesműtrágya felhaszná­lása körül, de az eredmény most meggyőzte az embereket. Terven felül 80 vagon búzát tudnak betakarítani, ami már önmagában is fedezi a plusz ráfordításokat De ez csak a búza. Kukoricából még ennél is nagyobb eredményt várnak. Többet adott a lucerna is. Más évben csak 10 vagonnal szok­tak, az idén mintegy 60 vagon lucernalisztet tudnak gyártani. Az aratás persze még Nagy­dobszán sem fejeződött be. Az j időjárás, a sok eső már csak i rontani tud a mostani jó minő­ségen. A Bezosztája búzát már aratják, ebből 47 mázsát ter­meltek hektáronként a Kav- káz fajta magadja az 50 má­zsát, az Auróra pediq az 52 mázsát, amj étkezési fajtánál gyönyörű eredmény. Búzáik tiszták, gomba betegségekkel nem fertőzöttek, s ami igen fel­tűnő, a nagy termés és a sok eső ellenére állnak, mint a cö- vek. A főagronómus szeren­csés táparánnyal magyarázza mindezt. Egy mázsa búza elő­állításához 3,5 kilogramm nit­Épül az áj Kossuth-adó A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976- ban: új adóállomás épül a Kos- suth-rádió műsorának sugárzá­sára, amelynek adását az ország minden pontján jól lehet majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükségessé, hogy a Kossuth-rádió vételi lehetőséqe évről évre romlik, és ma mór csak az ország területének 55 százalékán lehet jól venni, hal­lom az adást A vételi lehetőségek romlását részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek során több olyan adóállomást állítottak üzembe Európában, amelyek e Kossuth-adóéval azonos, vagy közel azonos hullámsávon su­gároznak. Másrészt a technikai fejlődés következtében egyre több zavaró hatás árasztja el az étert amelyek mind gyengítik a vevőkészülékek felé „igyekvő" rádióhullámokat. (A Petófi-adó műsorának vételével kapcsolat­ban mind itthon, mind külföldön sokkal kevesebb panasz hangzik el, egyszerűen azért mivel rö- videbb hullámhosszon sugároz, amire kevésbé hatnak a zavaró tényezők.) A dicsőséges előd A Kossuth-rádió műsorát ma o lakihegyi nagyadó sugároz­za. Talán kevesen tudják, hogy 40 esztendővel ezelőtt, amikor megkezdte a „Budapest I” mű- ! sor szórását, Európa legnagyobb : rádiótornya volt. Az óriási „szi- ‘ var" magassága 314 méter, A Kossuth adó építéséről egyidíbwi folyik a Síéchenyi-hoarl tr-adó fa­konstrukciója. Ennek során új adótornyot építenek a Közúti Gépellátó Vál­lalat szakemberei. Az acélcsiszerkezetű torony 135 méter magas tesz, arra körül majd az antenna-rendszer egy része, így a torony teljes magassága aléft a 130—1*« métert. Az évszázad termése A müncheni piacra ae Idén a Bikali Állami Gazdaság szállított elsőként kajszibarac­kot kiváló minőségben és igen magas exportáron. A kajszi szedését július 9-én kezdték meg az állami gazdaságban s azóta 35 vagonnal exportál­tak az NSZK-ba, Svájcba és Ausztriába. A külföldi vevők igen elégedettek a bikali kaj­szi minőségével és további nagy kötéseket helyeztek kilá­tásba. Főként o piros színű ceglé­di hibrideket termelik Bika- Ion, ezek a hibridek rendkí­vül piacképesek. A külföldi piacra azonban nem elég jó fajlóval kimenni, ott csak az az eladó versenyképes, aki vá­logatott, osztályozott, szépen csomagolt árut kínál, s Bikái erre nagy súlyt helyez. A ve­vők elégedettségét a magas vagon kaiszit exportál Bikái ár is bizonyítja, az export kaj­sziért kilónként 17 forintot kapnak. Még a hazai konzerv­gyárak — elsősorban Sziget­várnak szállítanak — is meg­adják a kajsziért az 5—5.50-es kilónkénti árat. A bikaliak szerint, akik so­sem fogtak fejszét a gyü­mölcsfáikra, megéri a kajszival foglalkozni. Ök nem fizetnek rá, pedig nem a nagy mennyi­ségre mennek, inkább a dara­bosságot, a minőséget tartják szem előtt Ennek ellenére az idén is rekord termést értek el, az évszázad termését; 100 vagonnal hektáronként Van olyan fa, amelyről 2—3 mázsa gyümölcsöt szednek le, mind­amellett, hogy a tavaszi fagyok o termés felét elvitték. Jó táp- erőben kell lenni annak a gyümölcsösnek, amely ilyen rekordok elérésére képes. A termés szenzációs. Na­ponta 200—300 ember szedi, osztályozza, válogatja és cso­magolja a kajszit Bikaion, s még két-három hétig eltart ez a gazdag szüret. A szezgn vé­géig 100 vagon kajszit kíván exportálni az állami gazda­ság, de jut belőle bőven alap­anyag a hazai konzervgyárak­nak is. acélszerkezetének súlya 230 ton­na. A tornyot nyolc acélsod­rony horgonyozza ki, amelyek mindegyike egy-egy 80 tonnás, földbe ásott betontömbbe ka­paszkodik. A toronyhoz derék­ban csatlakozó sodronyok egyenkénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezet súlyát, a sodronykötelek terhét, valamint azt a feszítőerőt, ami a toronyra bat, kiderül, hogy 410 tonna nehezedik arra a por­celán szigetelőtömbre, amelyen a torony áll. Mindezt annak ér­zékeltetésére mondtuk el, hogy milyen nagy műszaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas torony­nak a megépítése. A lakihegyi nagyadó 1944- ben történt felrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménnyel sugár­zott műsort. A felszabadulást követő újjáépítéskor 135 kilo­wattra növelték a teljesítményét. 1968-ban felújították a tornyot, és ezzel egyidejűleg 300 kilo­wattra emelték az adóteljesít­ményt. (Ugyanakkor a környe­ző külföldi adóállomások kö­zött már szép számmal akadnak ezer kilowattosok is.) Romlik a vétel A mérések bizonysága szerint a Kossuth-adó műsorait 1949- ben az ország területének 89, a felújítást megelőzően 64, a teljesítmény-növelést követően 77 százalékán lehetett élvezhe­tőén fogni. Napjainkban — mint említettük — Magyarország te­rületének alig több mint a fe­lén hallgatható zavarmentesen a program. Különösen éjjel, a Nyugat-Dunántúlon, az ország déli és keleti részén rosszak a vételi lehetőségek. Bebizonyosodott, hogy az or­szág területén középhullámon csak minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomás üzem­ben tartásával lehető jelenlegi hatásfok-romlást megállítani, így határozták el az új 2000 ki- lowottos (2 megawattos) ódé építését. Ehhez ózonban új an­tennatorony is kell. Ennek he­lyét egy földrajzilag megfele­lőbb helyen, a Bács-Kiskun me­gyei Solt nagyközség határában, a településtől mintegy négy ki­lométerre jelölték ki. Szovjet segítséggel A jelentős beruházás szovjet segítséggel valósul meg. Ha­zánkban ugyanis még sohasem gyártottak 150—300 kilowattnál nagyobb teljesítményű adót Igaz, hogy ilyen különleges mé­retű berendezést eddig még a Szovjetunióban sem készítettek, de a szovjet szakemberek mégis elvállalták a speciális adóállo­más terveinek elkészítését és berendezéseinek leszállítását A 300 méter magas acéltorony alkatelemei is a Szovjetunióból érkeznek majd, s a Ganz-MA- VAG szakemberei fogják össze­szerelni azokat. A torony — a lakihegyitől eltérően — nem szivar alakú lesz, hanem egyen­letes keresztmetszetű. A 2000 kilowattos rádió-adóál­lomás létesítéséről szóló kor­mányközi megállapodást az el­múlt év derekán írták alá. Solt térségében máris folyik a rádió­állomás építésének helyszíni előkészítése, a tereprendezés, valamint az úthálózat, a víz- és elektromos-energia-ellátás lé­tesítményeinek kiépítése. Az adó energiaellátását 120 kilovoltos vezetéken — többszörös biztosí­tással — oldják meg. A jövő év végéig két, egyenként 1000 kilowattos berendezést szállíta­nak a Szovjetunióból, így külön- külön, a főidőben pedig párhu­zamosan kapcsolva lehet majd sugározni a programot 1976-tól, az ország minden pontján jól fog hatóan. A Solt közelében épülő nagy­adó mellett egy kisebb adótor­nyot is építenek, ultrarövidhullá­mú műsor sugárzására. A régi lakihegyi „szivar” pedig valami új feladatot kap, más közép­hullámú adást sugároz majd. Egy csésze kávé A munkakörülményeket te­kintve parkettás üzem­nek számító pécsi műszergyár­ban, amint az éttermet átad­ják, naponta tízórait és fekete­kávét szolgálnak fel a szerelő­asztaloknál. A komlói könnyű­ipari vállalat egyik műhelyében étkezősarkot alakítottak ki, sa­játos bútordarabokkal, füg­gönyökkel, képekkel. Ha vala­kinek netán látogatója jön, el- I vonulhat és megbeszélheti : ügyét a meghitt műhelysarok- ‘ ban. Beruházási vállalatunknál a rugalmas munkaidő beveze- j tésének gondolatával foglal­koznak. Ha bevezetik, a gyer- i mekes anyáknak nem kell töb­bé kapkodniuk reggel, nyugod­tan elkísérhetik gyermekeiket az óvodába, iskolába. Reggel hat és fél kilenc között akkor kezdenek, amikor akarnak... Ha a gépek és az Irodák világában a munkakörülmé­nyekre tekintünk, a sok-sok kü­lönbség között két szélső pon­tot így is kijelölhetünk: a fizi­kai munkás és az igazgató. Nem vitás, melyikük van irigy­lésre méltóbb helyzetben. Az igazgatónak tágas irodája van, szőnyegekkel és virágokkal, te­lefonját titkárnő veszi fel, kávé­ját is ő főzi, kocsi viszi ide-oda, ha netán valami magánjellegű jogi problémája akad, behí­vatja a vállalati jogászt... És a fizikai munkás? ö is ilyen kényelmes helyzetben van? Ö is lehet ilyen kényel­mes helyzetben? Kétségtelen, a munkahelyi hierarchia ülésrendje, bármilyen szatirikuson hangzik, ma is ez: kitapétázott ajtó és süppedő Fo­tel, puha karosszék, támlás szék, támlátlan szék. Ami a széken ülők tevékenységében közös: oz erőkifejtés, legyen az fizikai, vagy szellemi. Ám lát­nunk kell, a munkamegosztás­ból, a munkák természetéből és a más-más szereposztásból kül­sőségekben is megnyilvánuló különbségek vannak a fizikai munkás és az igazgató között Egyáltalán, szakmák és beosz­tások között Ebből következik, mindig is lesznek olyan mun­kahelyek, ahol eleve jobb mun­kakörülmények teremthetők. Mert ugye, az esztergagépek között nincs szükség puha ka­rosszékre, a szalag mellett a varrónő telefonjait intéző tit­kárnőre, a vájvégen senki sem tart számot fehér köpenyre. A másik, a szereposztás kü­lönbözősége. Ugyanazt mond­hatjuk. Mindig is lesznek olyan beosztások, amelyek elegán- sabbak, kellemesebbek és ké­nyelmesebb munkakörülmé­nyekkel járnak. Viszont: nyílt társadalom vagyunk, omi azt jelenti, mindenki előtt nyitva áll az út hogy — az ülésrend­nél maradva — támlátlan szék­ből párnás székbe kerüljön. A segédmunkásból lehet szak­munkás, a szakmunkásból mű­vezető, a művezetőből üzem­vezető, az üzemvezetőből igaz­gató. és a fizikai munkás? O is olyan kényelmes helyzetben van, mint az igazgató. Ó is le­het olyan kényelmes helyzet­ben? — kérdeztük, s közben a különbségekről elmélkedtünk. Nyilvánítsuk ki gyorsan: min­denkinek joga van, hogy mun­kahelyén a lehető legjobb és legkényelmesebb munkakörül­mények között dolgozzék, ahol a technika alkalmazkodik az emberhez és nem fordítva, ahol a munka érdekes és testre sza­bott, ahol — az ember a leg nagyobb erőkifejtésre és telje­sítményekre képes. Más kérdés, ilyenek-e mun­kahelyeink. És most kanyarod­junk vissza. Bevezetőnkben par­kettásnak számító üzemet emle­gettünk. Sajnos, kevés még a parkettás üzemünk. Ám törő­déssel ki lehet parkettózni és tapétázni a legroskadozóbb üzemet és munkahelyet is. A törődésnek pedig, a minden­napi munkához kapcsolódó el­látásban és szolgáltatásokban, ezernyi megnyilvánulása lehet Egy csésze kávé, étkezösarok, rugalmas munkaidő . ., Lehet folytatni a sort Én mindenesetre, hangosan eltűnődtem felettük Miklórrári Zeftá*

Next

/
Thumbnails
Contents