Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-23 / 200. szám
Világ proletárja?, egyesüljete* Dunántúli A TARTALOMBÓL XXXI, évfolyam, 200. sióm 1974. július 23., kedd Ara: 80 fille> Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pártmunkás hozzáértése I dómat ktöm ♦effbRgot a vita orról, milyen tulajdonságokkal szükséges rendelkeznie a jó pártmunkásnak. A témáról vrtázók áHala bon nem csupán a függetlenített pártmunkásokra gondéinak ilyenkor, hanem mindazokra, okik választott testületek tagjaiként, mogasobb szintű párt- szerv vagy az óla pszervezet tisztségviselőjeként, aktivistájaként munkálkodnak a párt politikájának megvalósításán. Széles körű az egyetértés abban, hogy ma egyetlen pártmunkás sem végezhet eredményes munkát megfelelő hozzáértés, képzettség nélkül. A jelenlegi idők pártmunkásának ez az egyik legjelentősebb, legszembetűnőbb jellemvonása. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy milyen jellegű hozzáértés szükséges, mit kell elvárni ebben a tekintetben o párt felelős aktivistáitól. Körülbelül nyolc—tíz éve erőteljesebben hangsúlyozzuk a a szakmai ismeretek szükségességét. Ez teljesen érthető és jogos, hiszen a szocialista építés konkrét céljait elsősorban a mindennapi munkában, oz egyes munkahelyeken kell megvalósítani. Márpedig ehhez megfelelő szakismeret szükséges, mert enélkül tevékenységük kimerülne az általános politikai célok hangoztatásában. Hozzáértés híján a pártmunkások nem segíthetnék és nem ellenőrizhetnék érdemben a vállalatoknál, szövetkezetekben, hivatalokban, kulturális intézményekben folyó munkát. Megfelelő tekintélyt, elismerést sem tudnának kivívni maguknak, hiszen ma az emberek csak azt a munkatársukat becsülik meg igazán, aki jó értője és ismerője saját munkaterületének, szakterületének. De bármennyire rs igaz mindez, mégsem vezethet az „oklevéllel bizonyítható" szakismeretek szerepének abszolutizálásához. Márpedig az utóbbi években — mi tagadás — lehetett találkozni olykor ilyesmivel. Előfordult, hogy egy-egy párttestület színvonalát azon mérték, hány diplomás szakembert választottak meg soraiba. Ez vezetett oda, hogy néhol a párttestület tanácskozását alig lehetett megkülönböztetni egy műszaki konferenciától vagy a hivatali vezetés megbeszélésétől. Pedig a feladat távolról sem azonos. Egy-egy pártszervezet vagy párTsrerv elsősorban politikai munkát végez, a politikai összefüggések oldaláról közelíti meg o felmerülő kérdéseket Emberekkel foglalkozik, s nem a termelési folyamatok vagy a hivatali ügyintézés irányításával. S ha ez igy igaz. akkor ennek a pártmunkásoktól igényelt hozzáértés elbírálásában is ki kell fejeződnie. Sorrendet állítani alighanem mesterkélt dolog lenne, de annyi bizonyos, hogy a pártmunkásoktól ma is mindenekelőtt a politikai hozzáértést, tudást, érzéket kell elvárnunk és megkívánnunk. A politikai hozzáértésnek alapja, feltétele a pártpolitika elvi alapjának, a marxista—leninista elmélet alapjainak, lényegének megismerése. A párt mindig gondot fordított aktivistáinak ilyen irányú képzésére. A jelenlegi időszakban pedig még erőteljesebben erre törekszik. Különféle tanfolyamok, politikai iskolák szolgálják e célt. De legalább eny- nyire fontos, hogy a partmunkásokban meglegyen se igény a folyamatos önképzésre, ismereteik gyarapítására. Ha a dolgot így közelítjük meg, könnyebben tudunk választ adni arra a nemegyszer felmerülő problémára is, hogy képes-e ma a pártmunkás a gazdasági, szövetkezeti, intézményi vezető „partnere” lenni. Hadd mondjuk meg mindjárt, hogy maga a kifejezés nem valami szerencsés — több okból nem az, s nem utolsósorban éppen azért, mert a viszony egyoldalú felfogását sugalmazza. Ha ugyanis az egyenrangú „partnerség" feltételének valaki azt tekinti, hogy a pártmunkás értsen annyit a technológiai problémákhoz, mint a főmérnök vagy a gazdálkodás részkérdéseihez annyit mint a főkönyvelő — akkor nemcsak irreális igényekkel lép fel, hanem rosz- szul értelmezi a pártszervek, a pártmunkások feladatának lényegét Nem oz ilyen dolgok megtárgyalásában kell „partnernek" lenniük, hanem a gazdálkodás, a műszaki fejlesztés politikai összefüggéseinek és hatásainak elemzésében, az emberi tényezők meglátásában és feltárásában. Ehhez pedig — csak ismételni tudjuk — szükség van bizonyos szakismeretekre is, de mindenekelőtt a politikai-elméleti tudás hozzáértő hasznosítására. Mindezek mellett yon még egy képesség, amely nélkülözhetetlen a pártmunkás számára — az emberekkel való kapcsolatteremtés, bánni tudás képessége. Ez utóbbin nem valamiféle rossz értelmű „manipulálás” értendő, Jtanem olyan viszony kialakítása, amelyben természetes, hogy gondjaikkal, kétségeikkel, problémáikkal az egyének a pártmunkáshoz fordulnak, aki képes nekik tanácsot és segítséget adni. Képes eloszlatni kételyeiket, meggyőzni és megnyerni őket a közös ügy szolgálatára. A pártmunkás, a politikai vezető számára nélkülözhetetlen jellemvonás ez. Kialakítása és folyamatos fejlesztése bizonyos — társadalomtudományos, szociológiai, pszichológiai, pedagógiai, a beszédkultúrával összefüggő — ismeretek elsajátítását is igényli. S itt bizonyos jeflembefi tulajdonságoktól sem lehet eltekinteni. Tanulhat valaki akármennyi pszichológiát — ha gőgös, nagyképű, beképzelt, má sok gondjai iránt közönyös, ha önnön érdekeit hajlamos mindenek elé helyezni, nem lesz képes jó emberi kapcsolatok kialakítására. Sok minden módosul a fejlődés során — de az a követelmény, hogy a pártmunkás legyen emberséges, önzetlen, áldozatkész, segítőkész, ma is épp úgy érvényes, mint bármikor. E zen a ponton a hozzáértés mór egészen szoroson kapcsolódik a magatartáshoz. Hiszen végeredményben azt tekinthetjük jó pártmunkásnak, aki o tanult elveket saját életvitelében is következetesen érvényesíti. Gyenes László Nagygyűlés a Ganz-HÁVAG-ban Harminc éves az új Lengyelország Tüzszünet Cipruson Brezsnyev a lengyei szejm ülésén Rekord búzatermés Nagydobszán Épül az úi Kossuth-adó Nyaralás Gyulán Olasz pártküldöttség látogatása Harminc esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én Lengyelország náci megszállás alól elsőnek felszabadult területén közzétette a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság a Júliusi Kiáltványt, meghirdette a népi hatalom programját. E napot tekinti születése napjánck a népi Lengyelország. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfő délután nagygyűlést rendezett a Ganz- MAVAG Művelődési Központban, Részt vett a nagygyűlésem és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kisházi Ödön, az Elsöki Tanács helyettes elnöke, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Polínszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Rácz Pál külügyminiszterhelyettes, Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára, továbbá a Vili. kerület és a Ganz-MÁVAG gyár vezetői, a társadalmi szervezetek képviselői. Az elnökség tagja volt To- deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. A lengyel és o magvar Himnusz hangjai után Bánki Zsuzsa, Jászai Mari-díjas szín- művésznő szavalata következett, majd Sarlós István megnyitó szavaiban köszöntötte a részvevőket, s átadta a szót Huszár Istvánnak, a nagygyűlés szónokának. Huszár István beszéde — A lengyel nép nem ajándékul kapta a szabadságot és önállóságot, hanem súlyos véráldozatokkal váltotta meg jogát a függetlenséghez — mondotta Huszár István. Az új Lengyelországért küzdött és hozott áldozatot a szovjet hadsereg. Nélküle a még oly hatékony lengyel partizánmozgalom, s a még oly hősiesen harcoló lengyel hadsereg sem lett volna elég erős, hogy kiűzze a fasiszta hordákat az országból. Akárcsak más közép-európai népeknek — köztük a magyar népnek — Lengyelország népének is a Szovjetunió léte és hősies antifasiszta harca adta meg g lehetőséget a demokratikus állam és a népi hatalom megteremtésére. — Abban, hogy Lengyelország a második világháború befejezése után az egyedül helyes úton indult el, döntő szerepe volt a lengyel munkáspártnak. Ez a párt azért küzdött, hogy valóra váljanak a forradalmi lengyel munkásosztály hét évtizedes harci céljai. Ez a párt volt az, amely megteremtette a lengyel munkás- mozgalom egységét, miután 1948 decemberében egyesült o lengyel szocialista párttal. — Az új marxista—leninista párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt átvette a lengyel munkásmozgalom forradalmi hagyományait, irányította és befejezte oz ország újjáépítését, végrehajtotta a földreformot, az ipar és a bányák államosítását, megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását S Lengyelorszáq újjászületésérvek 30. évfordulóján a jól végzett munka fölött érzett jogos büszkeséggel állapítható meg: a lengyel munkásosztály, a lengyel nép — marxista—leninista pártja vezetésével — olyan sikereket mondhat magáénak, amilyenekre történelme folyamán nem volt példa. A • továbbiakban hangsúlyozta: népünk mindig megkülönböztetett testvéri figyelemmel kísérte a lengyel nép életét. A két nép között a történelem során létrejött igen szoros kapcsolatok, a gyakran azonos külső elnyomókkal folytatott küzdelmek, oz azonos célokért — o nemzeti önállóságért — vívott harcok teremtették meg ennek a testvéri együttérzésnek az alapját. — Hazánk és a Lengyel Népköztársaság jelenlegi kapcsolatai azonban nem korlátozódnak csupán az elvi, ideológiai, nemzetközi kérdésekben megnyilvánuló szoros nézetazonosságra, és baráti egyetértésre. Kétoldalú kapcsolataink legszemléletesebb bizonyítéka gazdasági és kereskedelmi téren fennálló együttműködésünk. Lengyelország sorrendben a negyedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. hazánk pedig a hatodik helyet foglalja el a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmében. Gazdasági kapcsolataink néhány területen különösen jónak (Folytatás az 5. oldalon) A Chilei KISZ főtitkára Budapesten Dr. Maróthy László, oz MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Gladys Marint, a Chilei Kommunista Pórt Politikai Bizottságának taoiót, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség (JJCC) Központi Bizottságának főtitkárát, oki az ifjúsági szövetség meghívására tartózkodik Budapesten. A neves békehar- cos tájékoztatta a KISZ vezetőit a chilei helyzetről, majd a KISZ KB székházóban találkozott az ifjúsági szövetség központi és budapesti munkatársaival. Gladys Marin, akinek a kő'* zelmúltban sikerült elhagynia Chilét, beszámolt arról, hogy országában folytatódik a megtorlás, tovább tart a véres terror. Üzemel a hűtőgép Kitűnő eredmények a XI. pártkongresszus vágaton Több mint 1100 méter mélységben, 43 fokos kőzethőmérséklet mellett, rohamos tempóban halad előre Tancso József szocialista brigádja, a XI. párt- kongresszus vágaton. A Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es bányaüzemében, mint arról már hírt adtunk, egy 2600 méteres, az uránbányászat távolabbi jövőjét biztosító vágatot hajtanak, amelyen hazánk felszabadulásának 30. és a XI. pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek: 1975. november 7-re befejezik a munkát. Ez olyan erőfeszítést követel a bányászoktól, amelyre eddig még csak nagyon kevés példa akadt. Tancsáék már 700 méterrel elhagyták az aknát, az egészen kiváló, szinte veszteségmentes szellőztetés ellenére a hőmérséklet sokkal nagyobb, mint Uj üzlet nyílt Ojmecseltaíján. (Tudósítás az 5. oldalon.) az o bányászatban megengedhető. Az üzem vezetői először 25 százalékkal csökkentették a munkaidőt, majd június végen egy nagyteljesítményű hűtőgépet állítottak üzembe a vágaton Most újból elviselhető bánya- klímát alakítottak ki. A szocialista brigád o csökkentett munkaidő, a meleg ellenére egészen kimagasló ered-. ményeket ért el: májusban 103, júniusban 129.4 méter vágatot hajtott ki, s júliusi előrehaladásuk is jóval több, rrvnt azt tervezték. A bányamunka megkönnyítésére kísérleti célból üzembehe- lyezett MINIRONDŐ-vol 26 450 méter furulyukat fúrtak, ilyen mennyiségű fúrás a Hagyományos módszerekkel egymagában is nagyobb megterhelést jelentett volna, mint az előbb említett óriási hőség. A Tancsa-csapat tagjai hihetetlenül nehéz munkájuk során a maguk és társaik testi épségére maximálisan ügyelnek, 1974-ben egyetlen baleset sem fordult elő a vágaton. A bányában elért méterek, százméterek erőfeszítéseik számokkal mérhető bizonyítékai, ök azonban életük más területein is bizonyítékát adják szorgalmuknak: Bozó Dezső a bányaipari technikum II. osztályát, Hegedűs József az általános iskola 8. osztályát fejezte be oz elmúlt hónapban. Láng István és Abai Sándor Dedia sikeres vájár-, illetve robbantómesteri vizsgát tett. Fáradsáqos munkájuk mellett az elmúlt időben arra is volt erejük, hogv az üzemben társadalmi munkát végezzenek, hogy a brigád három tagja résztvegyen az üzemi KlSZ-szer- vezet autós-motoros harci túró- ián, sőt, emberséqükbőt arra is futotta, hogy a bükkösdi gyermekotthonból kihozzanak egy kislányt és két hétig boldog nyaralást biztosítsanak szórná ro. I. J. t \ t
