Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-21 / 198. szám
Számvelés 3fi évről Lengvelorszá Art Hisszük — legalább is gyakran így vagyunk — '.oronyba kell másznunk, hegyre kell kapaszkodnunk, hogy az idegen városokat, földeket jól megismerjük. Ezért is örültem, hogy repülőgéppel kétharmad Lengyelországot átutazhatom: Budapest—Varsó, aztán a lengyel főváros és Katowice, onnan csaknem 600 kilométer Szczecin, majd vissza keletre, ugyanennyi a kikötővárostól Varsó. Másfélezer kilométer a háromszög alakú légiót. Budapestről az IL—18-as 700 kilométeres sebességgel, 8000 méter magasságban visz a három évtizede' szabad Lengyel- országba. Néhány percig tejszerű masszába úszik a gép. majd a felhők fölé emelkedik, óriási, hófehér bárányok vonulnak alattunk, néhol jéghegyeknek tűnő felhőgomolyag tornyosul a mélykék ég felé. Ahol átlátok a felhőkön úgy tűnik, mintha sokszínű parketta lenne a föld: ezernyi, százezernyi parcella, Lengyelország. Örökmécsesek Varsóban Jobb azonban a földről széttekinteni. Talán a Lizaenski parkban, az utolsó lengyel király rezidenciájában, ahol most a Chopin szobor alatt banánszoknyás lányok, farmernadrá- gos fiúk élvezik a meleg júliusi es'ét. Az Aleje Ujazdowskián az óváros felé jövet, átjövünk az új, Varsót kelet—nyugati irányban átszelő autópálya felett, amely a Visztulán a most elkészült új hídon fut át Az autópálya avatása talán éppen ma van: a felszabadulási jubileumra fejezték be az építők. A korlátra támaszkodva megcsodálják a varsóiak — az előbb még a Lazienski parki kaszinóban fagylatozó idős házaspár is eljött megnézni az új utat A kpvetségi negyeden át — itt van a mi követségünk is, — az Új Világ utcán jutunk az Óvárosba, amelyet a romokból eredeti formájába visszaállítottak. Úgy tűnik, mintha Budán, a várban sétálnánk. A Kultúra Palotája az Óvárosban Is kitűnő iránytűként szolgál: miként juthatunk a lengyel főváros egyik főutcájára a Mar- salkowskára. A Kultúra Palotája mögött épül a Ceníralna, amely a tervek szerint Európa egyik legszebb pályaudvara lesz, A Marsalkowskán az új áruházsor, a svéd segítséggel épült 34 szintes Fórum szálló, s a szálló előtti téren, az 1944, februárjában agyonlőtt 106 lengyel emlékére állított kegyhely, ma már szerves egységet alkot Varsóban egyébként nehéz akárcsak néhány utcán Is útmenni, hogy örökmécsesek, koszorúk' ne idéznék a német megszállás áldozatainak emlékét: 34, 46, 82... Csak « számok változnak, hol hány embert lőttek agyon. A lengyel rádió munkatársával Barbara Kazinkowával járjuk Varsó utcáit, s évezredes barátságunkról beszélünk. Az egyik kirakatban Báthory István képét fedezzük fel: kolléganőm azt mondja, hogy Báthory uralkodását Lengyelországban mindig pozitívan értékelték. Adam Mickiewicz szobránál Petőfit említi. S aztán, amikor búcsúzunk csak annyit ad útravoló- ul: ha munkám során akár Varsóban, Katowicében, Szczecinben nehézségeim lesznek, csak szólítsak meg bárkit, mondjam, hogv magyar vagyok, s biztos segítenek. Sújtólégrobbanás a Silézió bányában Sújtólégrobbanás volt a 51- lézió bányaüzemben. Az üzem egyik mérnöke, miután bemutatkoztam, elnézést kért, hogy a megbeszélt programot nem csinálhatjuk végig. A pécsieknek ézt nem kell magyarázni — mondta, olyan hangon mint alá a mecseki bányákat épp úgy ismeri mint a sajátját. Nos valószínűleg az István-cknán történt robbanás híradásait ugyanolyan aggódással figyelte, mint mi a Silésió-aknai tragikus eseményeket. Katowicén a mentőautók rohanásával együtt futott végig a tragédia híre, pedig a Silésió üzem legalább 40 kilométerre van a várostól. Persze itt tulajdonképpen egy várossá, naqy két és félmilliós várossá épült össze Gliwice, Zabrze, Bytom, Chorzów és Katowice. A villamos gyakran 50—60 kilométeres utakat jár be. A bányabelj tragédiák híre az eseménnyel egyidőben száll szét a városban. Katowice belvárosában például nem lehet úgy fényképezni, hogy a szállók, áruházak, toronyházak között néhány akna ne kerülne a fényképre. A bányavágatok a szó legszorosabb értelmében az utcák alatt vannak. dúl elő a kősó, a nikkel, a kobalt, a króm és a magnetit érc, az üveggyártásra alkalmas homok, — Olyanok vagyunk, mint a világjárók — mondta Fryderyk Kulczycki, az. automatizált Jan bánya egyik vezető mérnöke, amikor az egész lengyel társadalom érdeklődése, rokonszen- ve, elismerése által kísért bányászatról beszélgetünk. — Képviselőink, szakembereink mindenütt megtalálhatók, ahol a bányászcsákányt a földbe vágják. Hajógyártó hatalom Fryderyk Kulczycki szavai eszembejutottak a szczecini dokkokban is. Szénnel megrakott hajók indultak az Egyesült Az automatizált Jan-bánya agyközpontja A bialskó-bialai autógyár Polski Rat 126 szerelőszalagja Hogyan lehetséges, hogy a bánya műveleteket kővetően nem süllyed a város, nem dőlnek össze a házak? Bányászokkal beszélgetve egyszerű magyarázatot kaptam: a HALDEX Lengyel—Magyar RT, amely a meddőhányók hasznosításával foglalkozik, nagymennyiségű meddőt juttat a bányaüzemeknek, amellyel kitűnően tömedékel- hetik a lefejtett területeket. A tökéletes tömedékelés azonban nem lenne lehetséges Pustynia Bigdowsky nélkül. Ez az európai homoksivatag, amely mintegy 140 négyzetkilométeres területen fekszik, s amelyen mintegy 15 négyzetkilométer területen 60 méter vastagságú a homoktenger, mint kiszámították éppen elegendő lesz a tömedé- kezéshez, amíg szénbányászat lesz Lengyelországban. A becslések szerint a kőszén- készletek mennyisége 70—80 milliárd tonna. Ügy tűnik a szénbányászatnak sok évszázados hagyománya mellett távlatai is óriásiak. Lengyelországnak egyébként három jelentős nyersanyagkincse van: a kőszén, a réz és a kén. Az utóbbiak a bányászat legfiatalabb ágai, de máris utat talált a világpiacra. Az ország természeti kincsei közül még számottevőek a barnaszén-rétegek, a cink, és ólomérc, a kálisó. Nagy mennyiségben forAHamokba. Tonnnáját 40 dollárért adják most annak az országnak, amely tíz esztendeje a szénbányák százait zárta be. Ezenkívül a lengyel hajók is jó üzletet kötnek:, a szállításért ugyanis nem bagóval fizetnek. A lengyel hajógyárakban épülő hajók többsége a jelentős hazai szállítási igény mellett külföldi megrendelésre készül. Az elmúlt esztendőben például a lengyel hajógyárakban 430 000 tonna összbefoga- dóképességű hajót építettek a külföldi megrendelésre. A szczecini Wcrrskl hajógyárban — az újjáépítés itt különösen nehéz volt — alig több mint húsz éve (1953 december 21-én) vágták a pezsgősüveget g felszabadulás után épült első hajó, a 3200 tonnás Czulym szénszállító gőzös oldalához. A népi Lengyelország hajóépítő ipara eddig 1270 tengerjáró hajót bocsátott vízre, elsősorban korszerű kereskedelmi és halászhajókat. A fejlesztési tervek szerint a lengyel hajógyártás 1970 és 1975 között megkétszerezi a termelését, 1980-ra négyszer, 1990-re pedig nyolcszor annyi hajóteret épít, mint 1970-ben. Lengyelország ma elismert tengeri állam. A lengyel keres-. kedelmi flotta tonnatartalma 2,4 millió tonna. A tengergazdálkodás a népgazdaság egyik fontos ága. Szczecinben — bár a tenger még két órányira van, a legnagyobb hajók az előki- kötőben Swinoujscie-ban horgonyt vetnek már — lépten nyomon a tengerrel találkozik az ember. Angol, norvég, német matrózok százai sétálnak az utcákon. Ebben a városban úgy tűnik, mintha mindenki távoli útról érkezne, vagy a kővetkező pillanatban messzi vizekre indulna, A Leonid Teliga jacht gyár dokkjaiban karcsú, fehér hajók várják a kifutást. Itt épül a Polonez vitorlás is, amellyel Krzysztóf Baranowski kapitány magányos hajósként körülutazta a Földet. A Warski gyár kikötőiében iskolahajók, tömegáruszállítók, szénszállítók horgonyoznak, talán napok kérdése 4 kifutnak a tengerre. Az Odera-terv Az Odera partján sétálok. A lengyelek azt tartják, hogy az orszáq történelmében most első ízben rendelkezik stabil határokkal. Az anyaországtól távol élő 12 mijlió lengyel nem mindenben fogadja el a népi Lengyelország mai politikáját, abban azonban mindenki egyetért, hogy az orszáq nyugati határa csak az Odera lehet. Ez egyébként történelmi tény. Lengyelországban ilyen vonatkozásban keveset beszélnek erről a folyóról. Sokkol gyakrabban esrk szó azonban arról az óriási tervről, amely szerint a folyót tontos viziúttá alakítják. Len- gvelorszáq, Csehszlovákia,, az NDK, de valamennyi Duna- medencei orszáq gazdasági és társadalmi érdeke ez, hiszen a tervezett Odera—Duna csatorna megépítése esetén a Bolti-tengerről a hajók kontinensünk megkerülése nélkül juthatnának a Fekete-tengerre, a Földközi-tengerre. A tervek szerint először az Oderát kívánják olyan viziúttá fejleszteni, melyen a mostani 4—5 millió tonnás forgalommal szemben évi 40—50 millió tonna árut lehessen szállítani. A Sziléziát és a Szczecin—Swinouj- sciet összekötő víziút az ország nyugati felének fő szállítási ütőere lehet, nem beszélve a vízgazdálkodás, az energiagazdálkodás, az újabb üdülőkörzetek kialakulásában nyújtott előnyökről. az egész Odera-vidék általános fejlődéséről. Lengyelországban szinte minden beszélgetésben visszatérő motívum a háború, a pusztítás. A szociálpolitikai intézkedések közül számos külön kell hogy foglalkozzék a háborús rokkanA „Vas Kapu". Varsó új, modern lakónegyede. tok milliós táborával. Az utcán az áldozatok emlékére állított örökmécseseken kívül, az élő áldozatok is állandó mementó- ként idézik fel a harminc esztendő előtti eseményeket. Ugyanilyen intenzitással szeretnek azonban a három évtized eredményeiről beszélni. Ebben az ötéves tervben például 67 ezer új óvodai helyet létesítettek, 40 500-zal több a diákotthoni helyek száma, 10 600 új kórházi ágyat, 70 ezer szállodai ágyat, 90 ezer üdülési alkalmat, 400 új falusi egészségházat, 494 könyvtárat, 29 stadiont, 79 nyitott és 44 fedett uszodát létesítettek. A lengyelek talán nem b túloztak, amikor labdarúgó világbajnokság idején csapatuk sikerének diadalmámorában arról beszéltek, hogy ha most ők rendezték volna a VB-t, biztos elsők lennének. A varsói, a chorzówi stadionok százezres lelátói, s tucatnyi 40—50—60 ezres stadion közönsége a végső diadalig biztatta volna kedvenceit Az érdekes ebből az, hogy a lengyelek valóban rendelkeznek olyan sportlétesítményekkel, hogy megrendezhetnének bármilyen világversenyt, A most elkészült Mala Uidowisko- va, a 12 ezer nézőt befogadó katowicei stadion, amely egy hatalmas tányérhoz hasonlít, a világ egyik legkorszerűbb fedett létesítménye, kiállítási, sport- és kulturális rendezvények megtar. tására egyaránt alkalmas. Polski Fiat külföldön Talán még büszkébbek azonban az autógyártásra, melyről részletesebben majd még a későbbiekben szó lesz. Most csak annyit, hogy a bialksó- bialai gyárat elsősorban a lengyelek „négy kerék iránti vágya” miatt létesítették, Lengyel- országban azonban gazdasági meggondolásokból is fejleszti autógyártó iparát, s már ott tart, hogy a Polski Fiat 125 p típusú autókat varsói gyárból szállított elemekből Jugoszláviában, Egyiptomban és Kolumbiában szerelik össze, de rövidesen megkezdődik a Polski Fiatok összeszerelése Pakisztánban és Malaysiában is. Az előbb a lengyelországi beszélgetések állandó motívumairól írtam. Hazatérve legtöbben azt kérdezték? Mondd, hogy műkődnek ott a politikai pártok? A vezető erő természetesen a több mint 2,2 millió taggal rendelkező Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely 1948-ban <* lengyel munkáspártok egyesülésekor jött létre. A LEMP-ben, mint nevében is szerepel, főleg munkások vannak. Különösen az elmúlt esztendőkben gyarapodott a pártba felvételt kérő munkások száma. A LEMP-pel szoros szövetségben, ennek vezető szerepét elismerve tevékenykedik a parasztság körében a több mint 400 ezer tagot tömörítő Egyesült Néppárt. A kisiparosok, kereskedelmi, a szolgáltatásban dolgozók és szellemi dolgozók pártja a mintegy 90 ezer tagot számláló Demokrata Párt. A három párt aíkotjö a Nemzeti Egységpórtot, mely összefogja a lengyel nép összes haladó és demokratikus erőit Ezer esztendeje együtt Varsó—Budapest egyórás légiét. — Csak éppen arra van idő, hogy megigyak egy pohár hazai bort, amellyel a kedves légikisasszony kínál a felhők között, letekintve megpróbálok kifürkészni még valamit ebből az országból, amelynek szorgalmas népe három évtized alatt új, szép hazát épített. A repülőn sikerült találkoznunk Hárs Gáborral, a varsói magyar nagykövetség sajtóattaséjával. Tíz nap alatt Lengyelországban csak telefonon sikerült beszélgetnünk. Lengyel barátaim olyan programot készítettek, hogy a követségre sem volt Időm elmenni. Azt mondják, három évtized számvetését készítették most el. A barátoknak alaposan meg szeretnék az egyenleget mutatni, mint ahogy ők is eljönnek jövőre hozzánk ünnepelni, Ezer esztendeje együtt, sok tekintetben azonos úton jártunk. Lengyelek és magyarok között még csak annyi ideig sem volt a történelem folyamán ellentét, mint amennyi idő alatt a repülőgép Budapestre ér. Lombosi Jenő A Mala Uidowiskova 12 ezer főt befogadó katowicei stadion. Délután a varsói kaszinóban, a lazienski parkban, Ezeresztendős barátság
