Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-21 / 198. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. július ti, Húsz percre Pécstől... Új gyógynövényeink Csaknem ezerféle gyógynövényt tartanak számon hazánkban; gyűjtésük, termesztésük évente egymilliárd forint hasznot hoz a népgazdaságnak. Több éves kutatómunka eredményeként nemréq kiderült; a Mária-tövis flagonoid nevű hatóanyagot tartalmaz, amely az epe- és máibántalmak orvoslásához szolgáló gyógyszerek legfontosabb alapanyaga lehet. Már vizsgálják a Mária-tövis nagyüzemi termesztésének feltételeit az elegendő hatóanyag biztosítására. Az intézet laboratóri urnában jelenleq prostaglandint vonnak ki vöröshagymából, A prostaglandint vérnyomáscsökkentő gyógyszerek előállításához használják fel, s a korallból állították elő. A hazai gyógyszeriparnak ezért importálnia kell a meglehetősen drága koncentrátumot: 80 dollár milligrammja a világpiacon. Még további hosszas vizsgálódást igényel, hogy melyik hagymafajtából milyen * körülmények között nyerhető ki leggazdaságosabban a prostaglandin, s ha sikerül kiválasztani a legkedvezőbb eljárást, akkor nemcsak vérnyomáscsökkentő qyógyszer, de többek között fogamzásgátló is előállítható a hagymából. Nagyárpád Ha nem így volt, akkor — pardon. De egészen biztos így történt, hogy amikor a város- tervező először ment ki Nagyárpádra, valahol itt a mai Kiss János utca végén, pontosabban afölötti kis enyhe lankáson állt meg, körülnézett, lent megpillantotta a település öreg házait, ami ugyan jó büdös így nyári időben — aztán benézett a városra, s látta, hogy a horizontot a Havi-hegy, jobbra az Erőmű, fönt a Mecsek vonulata zárta le. — Hát akkor kezdhetjük emberek! — mondta. Vagy gondolta. Mindegy, mert az biztos, hogy e pillanattól kezdve fogamzott meg Nagyárpád sorsa, ami miatt ugyan korábban sem volt sajnálatra- méltó, de azért ennek a ............sem vele, sem nélküle ...” — állapotnak is megszűnnie kell egyszer. És most van a legjobb alkalom erre. Ha az időt húzó és idegeket nyuvqsztó sorompót bele nem számítjuk, talán még 20 percre sincs a város szívétől Nagyárpád, s. mégis mintha magányosságra lett volna ítélve itt a város alatt. — Hiába épült az össze majdnem a várossal, mégis csak falu . ■. — Akár hogy is volt; mindenért be kellett szaladnunk, akár hivatalokba, akár ha valami jobb holmit szerettünk volna vásárolni. .. Másutt egy ekkora községnek már van valamirevaló mozija, óvodája, jobbféle iskolája, minden egyhelyütt, a törpevízműről nem is beszélve... De ki hallott „törpevízműről" városi területen? Márpedig mi városiak is vagyunk ... A férfiak — akik bicskával nyitogatták a sört az öreg fák alatt, a húsbolt-élelmiszerbolt előtti tisztáson — ecsetelgették, szépen, nem kevés bosszúsággal a való helyzetet. — Hát ha ilyen rossz itt — mondom nekik — akkor mégis mit szeretnek benne? — Nagyárpádotl — feleli egyikük bölcsen. Ez rendben is van. Amikor beértem Nagyárpádra, baloldalt lévő első kis házikóra ez a felirat állt: „Nyiszi-lak'* 1. A földbe szúrva jókora „trans- parens”: Mindenféle fuvart vállalok. A fuvarhoz lovak is kellenek, azoknak meg istálló és istállóból van is itt kettő, a szükséges trágyadombbal körítve. Ez a kis telek épületeivel, óljaival kiesik persze a szórásból, földhözragadottsága egyedülálló, semmi köze Nagyárpád mai képéhez sem. Két utca vetíti előre Nagyárpád kialakulóban lévő jövőjét: a Kiss János, illetve Kultúrház utca (eléggé idétlen név) szinte gyöngyszeme ennek a különben is szép és nyugalmas településnek. Mindenegyes lakóház új. Az épületek utcai homlokzatát zöld füves csík szegélyezi, aztán keskeny virágágyás következik, a sorrend tovább: betonlapos járda, virágágyás és az aszfaltos úttest üdülőtelepre emlékeztet. — Elöirják-e, milyen típusúak lehetnek a családi házak? — kérdeztem még jövetelem, előtt a tervezőket. — A szokásos építési szabályzatnak érvényesülnie kell, jóldául fürdőszoba nélküli családi házra már nem is adnak engedélyt. Mi tanácsot, javaslatot adunk, s Így mi például mellőzni szeretnénk a sátortetős családi otthonokat, inkább felhívjuk a ügyeimet a nyeregtetős, vagy „nyerges" megoldásra ,.. A Kiss János utcai házak ezúttal mint egy „mintakollekciógyűjtemény" mutatják be a valóságban ezt is, azt is. ösz- szeszámoltunk — reméljük pontosan — 14 sátortetősét és 17 nyergesei. Azontúl, hogy a sátortetős családi ház nem is gazdaságos, mert több építőanyagot emészt fel teljesen feleslegesen, még csak nem is szép. Variálási lehetőség nincs s ha ezekből többet egymás mellé építenek, azonnal egyhangúvá.válik az egész utcasor. Valaki mondta egyszer, hogy ezek a mai — újonnan épült falusi és peremvárosi sátortetős házak — éppen terebélyes- ségük, súlyosságuk miatt — a dölyfös jómódnak jelképei. Látom, mennyire igaz ez. (Nem a jómód a bökkenő, persze . ..) És a nyergesek? Itt van a 36. szám alatti például. Ladányi László lakatosmester névtábláját viseli. Kecses, levegős épület, fönt tetőbeépítéssel (gondolom hálófülke, teakonyha kaphatott helyet az „emeleten"), narancsszínű üveggel kiképzett loggia, oldalt három lépcső vezet fel egy tágas — felül fedett térrészre, amelyre széles — úgynevezett szalag-ablaksor nyílik. Minden olyan könnyű, légies, „praktikus". Variált formában aztán a többi is ilyen. S azon tűnődöm, miért ragaszkodik egyik az — ebben az esetben hátrányos — hagyományokhoz s miért ragaszkodik a másik a korszerűbbhöz? Nem tudnám kideríteni. Előbb mondtam, hogy Nagyárpád elszigeteltsége megszűnik. Meg, méghozzá úgy, hogy a Siklósi városrész „testébe" szinte beleolvad. A lankás domboldalban álló tervező perspektívában látta már Pécs egész déli területét. Tizenhétezer lakásból áll majd a városrész, mintegy hatvanezer lakóval és ez a terület magához karolja mintegy szerves részeként Málomot, Postavölgyet és a mai — még ezerkétszáz lakosú — Nagyárpádot. — Mit kap Nagyárpád népei — Tizenkéttantermes iskolát, száztöven férőhelyes óvodát, hatvanas bölcsödét, ABC áruházát, boltokat, szolgáltatóházakat, orvosi rendelőt, vendéglátó üzleteket, ivóvizet, csatornázást, jó közlekedést.. Ez lesz a Siklós városrész keleti pereme. — £s mikor? — Hetvenöt és nyolcvanöt között nagyjából... * — Hát akokr kezdhetjük emberek! Az álmok már rajzpapi- ron vannak .., Rab Ferenc Nyitány Szegeden Jóllehet másfél hónapot tölt», nek ki nyaranta Szegeden az ünnepi Hetek eseményei, a kulturális, ipari, tudományos és sportrendezvények java azokra a napokra sűrűsödik, amikor föl- harsannak a Dóm tér fanfárjai, megkezdődnek a szabadtéri játékok. A 16. szegedi fesztiválon egymást érik a képzőművészeti kiállítások, a Móra parkban Mészáros Dezső szobrait, a Köz- művelődési Palotában Melocco Miklós gipszplasztikáit, a képcsarnokban Kátai Mihály tűzzománcait, a Bartók művelődési központban Bódy Irén textiljeit láthatják az érdeklődők, nyílik a nyári tárlat, kitárta kapuit a 28. Szegedi Ipari Vásár, Újszegeden, az akadémia biológiai központjában javában tartanak a pedagógiai nyári egyetem előadásai. A szabadtéri játékokon pedig Vörösmarty klasz- szikus drámájának, a Czillei és a Hunyadiaknak premierjére a Budapesti Nemzeti Színház társulatának előadására foglalt helyet hatezer ember a hatalmas le'áón. Harmadszor rendez a szegedi dómszínpadon Marton Endre. Még a felúiítás évében dirigálta Kós Károly történelmi drámájának, a Budai Nagy Antalnak előkészületeit, a tavalyi Mózes és az idei Vörösmarty- mű társulatának budapesti kőszínházi előadásaiból lépett ki (Varga Mátyás grandiózus disz- letépítményeiben) a hatalmas szabadtéri színpadra. — Már a Mózessel jeleztük, miként képzeljük el a kőszínházi előadás átültetését — nyilatkozott a rendező. — A szellemi mondandón és a színészek játék koncepcióján természetesen nem változtatunk, minden más azonban új megfogalmazást kap. A Czillei és a Hunyadiakat Szegeden kétszázadszor ! játsszuk, mégis debütálunk, 1 hiszen a tér sajátosságaihoz igazodva új játékteret építettünk, ahol az egymásba futó színpadok szimultán játéklehetőséget kínálnak, így szeretnénk érvényesíteni a darab belső lüktetését, dinamizmusát. A megjelenítés módja eredményezi tehát a Nemzetiétől eltérő, új előadást. Sinkovits Imréérk a hétvégi bemutatók után még július 27-én viszik színre Szegeden Vörösmarty drámáját, előtte azonban, július 26-án, már fölcsendülnek a dómszínpadon a János Vitéz népszerű dallamai is. N. L Európa egyik legnépszerűbb zenei találkahelye Látogatóban a pécsi Nemzetközi Zenei Táborban A képen Mavinne Lippert (zongora) NSZK; Fortisek Magyar (hegedű) csehszlovák, Poprádi Emikö (cselló) magyar. Remegő hangú korrepetitor újságolta F-erencsik Jánosnak: — Képzelje főigazgató úr, meghívtak Bécsbe vezényelni . . . Fe- rencsik ránézett az örömtől rep- deső fiatalemberre és csöndesen azt mondta: —- Jól van fiam, majd ha visszahívják, akkor is szóljon nekem. Az anekdotát Karczag György, az Ifjú Zenebarát című lap fő- szerkesztője idézte fel az idei Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor klubjában, a tábor megalapítására, a kezdetekre emlékezve. — Magyarország 1965-ben lépett be a JEUNFSSES MUSI- CALES-ba, az UNESCO nemzetközi ifjúsági zenei szervezetébe. Antal Györggyel ottjárttunkkor hallottunk az akkor már Európo- szerte elterjedt nemzetközi zenei táborokról. Felvetődött a gondolat: jó lenne egy ilyent nekünk is csinálni. De hol?,.. Pécs ígérkezett a legjobbnak ebben a vonatkozásban. Pécsnek régi zenei tradíciói vannak, komoly, nívós zenei élettel büszkélkedhet Nem utolsósorban emellett a város mellett szólt, a helyi állami és társadalmi szervek, vezetők segítőkészsége is, amely már az első pillanatban megnyilvánult. Azóta a tábor megerősödött, nemcsak várja, visz- szavárja is a vendégeket, akik között sokan már ötödször, hatodszor jönnek Pécsre, holott nálunk is — mint ahogy említettem —- Európa-szerte is, rengeteg zenei tábor működik. Akik már nem először járnak itt kis tortái kapnak, rajta egy számmal, amely azt jelzi hányadszor vesz részt az illető a pécsi zenei tábor munkájában. Idén 63-at kellett kiosztani. . . így érthető a Ferencsik-anek- dota is. A kezdő lépésektől 7 év telt el. Óriási nemzetközi tekintélyre tett szert azóta a zenei tábor. Ha Kodály Zoltán élne, és most idelátogathatna — bizonnyal — gyönyörűségét lelné abban amit itt tapasztal. Kodály szelleme uralja 16 napig a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és Kollégium, a „Hotel Nyár” termeit. Európa egyik népszerű zenei találkahelye, ez már, ahol nagyon sok szép kapcsolat, baI rátság szövődött, ahol immár ismerősökként üdvözlik egymást sokan. Eqy példa: Juan Casals Katalóniából érkezett ide tavaly. Idén már hatodmagával jött... Peter Sieman osztrák karmesternövendék már negyedszer van itt. Tavaly és idén kitűnő kamarazenekarokat szervezett. A zongora és a nagybőgő kivételével hozzák a hangszereiket is — jóllehet a táborban minden hangszer megtalálható. A kétszáz idei résztvevő csaknem egyharmada a „törzsvendég”. Az idei tábor újdonsága az ütős kamarazenei tanfolyam. Ezt Rácz Gyula vezeti, aki korábban há- romszor-négyszer volt a tábor résztvevője. Ma már avantgardista műveket oktat. Új az improvizáció is, ezt Banda János vezeti. A tábornak idén elsőízben külföldi tanóra is van Kurt Lawin személyében, aki Svédországban ál, és nemzetközi zenei táborokban tanít. Hozzánk a jugoszláviai Groznjanból érkezett. Mindezt Szávai Nándométól tudom, aki régi ismerőse már a tábor lakóinak, megalakulása óta vezeti a zenei tábor munkáját — Már korábban Idézőjelbe kívánkozott volna „tábor” szó. Semmi táborszerűsége nincs annak amit az ember itt lát tapasztal. — Valóban a „tábor" csak elnevezés, a külföldön működő hasonló zenei intézmények megnevezésének a mintájára. A „táborlakók” az országuk zászlóival feldíszített homlokzatú „Hotel Napsugáréban laknak, a zenei tevékenység a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán zajlik. Idén húsz országból vannak itt vendégek és a hazai kép sem rossz: a résztvevők fele magyar, de azt úgy értse, hogy Püspökladánytól Sopronig, az ország legkülönfélébb területeiről érkeztek. Az asztalok körül élénken beszélgető, feketéző csoportok. Húsz ország, több mint tíz — magyar fülnek idegen — szavai röpködnek a teremben. Dávid Gyula, a Kossuth-díjas zeneszerző már másodszor vesz részt a zenei tábori — jobb szó híján mondom: — munkában. Mik a tapasztalatai? — Mikor az ember elkezd itt dolgozni, már az első napon nagyjából tudja, milyen minőségű és tehetségű zenészekkel van dolga. Aztán megpróbálkozik nagyjából azonos tehetségű csoportokat kialakítani. Előfordul persze, hogy különböző képességű és tudású zenészek kerülnek egy csoportba. Ezután alakítjuk ki a tananyagot és természetesen meqtesszünk mindent annak érdekében, hogy ezekből a csoportokból a legtöbbet, a legjobbat hozzuk ki. A két hét nagyon rövid idő erre. A Kodály utáni zeneszerzőnemzedék műveinek, vagyis a szorosabban mai zenének tekintett muzsika megismertetésének ezek a főbb technikai akadályai. Ugyanis a klasszikus zene és a — technikailag komplikált — mai zene között nincs átmenet. Kevés olyan mű van, amely pedagógiai szempontból a klasszikusoktól a mai magyar művek világába vezet. Én a tábor fejlődésének megnyilvánulásait abban, látom, hogy a több éves gyakorlat alatt kialakultak olyan gyors, hatékony módszerek, amelyekkel a munka megindítását siettetni lehet..,, hogy ne veszítsünk időt Egyre jobban érzik magukat itt a külföldiek, sőt a nyugatról érkezők is, akiknek az itteni tapasztalatok rentdszerint kellemes meglepetést jelentenek. Az otthoni propaganda hatására — nyilván —, azt hiszik, mielőtt ideérkeznek, hogy itt mindenki mögött egy mumus van. Az első pillanatban talán keresik is, de nem találják ... A másik fő vonzerő az öntevékeny zenélési lehetőség. Graef Matild zenetanárnő hetedszer van itt. — A spontán zenélésben van a hangsúly, o tábor nem produkció-központú. Miközben az ideérkező fiatalok itt zenélnek, képet adnak saját magukról, saját országuk zenei életéről is. Ha alakul például egy vonósnégyes, annak rendszerint majdnem minden tagja más és más országból való. Nem értik egymást A zene közös nyelv, ezen a nyelven viszont valamennyien értenek. A vonósnégyes tagjai azután barátok lesznek, együtt látni őket mindenütt, amíg csak itt vannak. Pethoff Csaba koncertmester négy éve látja el a tábor koncertmesteri teendőit. Feladata az, hogy a zenekari munkában segítsen Sándor Jánosnak, oki vezényli a zenekart — A zenekar, amellyel a kő- zönséq a záróhangversenyen megismerkedhet, fontos szerepet tölt be a táborban. Akik eljönnek ide — külföldiek és magyarok — korábban nem túl sokszor játszottak zenekarban. Őket kell zenei egységgé, zenekarrá fejleszteni. Nehéz, bonyolult, de lelkesítő dolog ez. Jó színvonalú produkcióra képes zenekart kell kialakítani. Idén Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantáziáját és Kodály: Galántai Táncok című művét adjuk elő. A mérce természetesen amatőrszinthez szabott. A záróhangversenyek a sokéves tapasztalatok szerint lelkesítő élményt adnak mind a hallgatóságnak, mind a résztvevőknek. Sándor Frigyes, a Magyar Állami Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára idén látogatóként érkezett Pécsre, — Az idei anyagot nem ismerem közelebbről. A zenei tábor munkájában a kezdet kezdetétől részt vettem, nagy kedvvel — ezt hangsúlyozom, Azt tapasztaltam ~ mint zeneakadémiai tanár — hogy míg' a főiskolán mindig az a gondom, hogy nem eléq önállóak a hallgatók — értve ezt a művekre és a tanulás módjára vonatkozólaq, addig itt q táborban ennek éppen az ellenkezőjét látom. Mindenki aktív és tele van kívánságokkal. A Hotel Napsugár lépcsőjén lejövet hallom: lassan, halkan felhangzik eqy hegedű. Mintha kísérne. Aztán egy gordonka szólal meg, visszahívja. Bebesi Károly i á r
