Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-17 / 194. szám
mi. július fr. DUNÄNTOll NAPIG Siklósi pillanatképek „Valami felet hagyni, valahogy megm Habuda Adóm, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatója a patronáló iparág képviseletében vett részt a megnyitóünnepségen. Tőle, mint a legilletékesebbtől a művésztelep nemzetközi jelentőségéről érdeklődtünk. Gyümölcsöző kapcsolatok — Évről évre mind gyümölcsözőbbek a művésztelep nemzetközi kapcsolatai. Jó gondolatnak tartom azt, hogy ezeket a kapcsolatokat rendszeressé kell tenni. A siklósi intézményt erre tökéletesen alkalmasnak lehet tekinteni. Néhány külföldi utamon — Finnországban. Angliában és még számos országban felhívtam a figyelmet a telepre, és mindenütt örültek a szervezett kapcsolatteremtés lehetőségének. Utazásaim során azt is tapasztalhattam, hogy a magyar kerámikusművészek nagy nemzetközi tekintélynek örvendenek. Európában egyenrangú partnereknek számítanak. Az itteni megyei és városi vezetők és a Janus Pannonius Múzeum nagyon átgondoltan és nagyon jól szervezi meg ezeket a nemzetközi kapcsolatokat. Pécs—Baranya—Siklós a magyar kerámia szellemi központjává erősödhetne. Gádor István, Kossuth-díjos kerámikusművész ezúttal a mégnyitó vendégeként érkezett Siklósra, o művésztelep idei munkájában — közvetlenül — nem vesz részt — A siklósi Nemzetközi Kerámia Szimpozion nemcsak szakmai, művészeti szempontból jelentős, óriási előnyhöz juttatja Siklóst is... Külföldiek ezrei járják a települést, ennek megfelelően a szimpozionnak az esztétikai szempontokon túl politikai jelentősége is van. Különböző nemzetek alkotói dolgoznak itt baráti közösségben, és ezt észreveszik az idelátogatók is. Tavaly magam is itt dolgoztam. Nagyon jó itt lenni. Maga a kolostorépület is csodálatos. A művészeknek is jót tesz az, hogy ilyen szép helyen dolgozhatnak. Persze azt amit itt csinálnak, el is kellene helyezni valahol. Pécs—Baranya vezetői remekül szervezik meg a művészeti életet, valahogyan ezt is meg kellene oldani ... Egy nagyobb kiállítóhelyiség nagy öröm volna valamery- nyiönknek. Hatvan éve dolgozom, mint kerámikus. Ez azért fontos, mert egy ember munkáján keresztül le lehet mérni azt az óriási változást, ami ez alatt az idő alatt lejátszódott A magyar kerámia mindig szinkronban volt az európaival ... most is. Ezt persze be is kell mutatni, meg kell ismertetni a közönséggel. Kiállító terem az emeleten Csenkey Évától, a művésztelep vezetőjétől időközben megtudom, hogy a kolostor rekonstrukciós tervei már elkészültek. A kiállítóterem az emeleten kap helyet. A látogatók — az anyagtól a kész alkotásig — a kerámia elkészülésének egész folyamatával megismerkedhetnek majd ezen a kiállításon. Garányi József a szimpozion vezetőségi tagja, idén a megnyitó vendége csupán, de már hat éve részt vesz a művésztelep munkájában. — Eddig legalább 20 nemzet 40—50 művésze fordult meg itt. Nemcsak a munkájukat hozzák el, munkamódszereiket is. Diákat vetítenek saját országuk kerómiaművészetéróí. Sok meglepetés ér ilyenkor bennünket. Sok olyan dolog bukkan fel, amiről azelőtt nem is hallhattunk. Nyikolaj tvancrvics Kotsofan,. o Szovjet Képzőművészek Szövetségének helyettes titkára és a Moldovai Autonóm Köztársaság Képzőművészeti Szövetségének az elnöke először van itt. Kisinyevben él. Otthon a műtermében dolgozik. — Első benyomásaim nagyon jók. Boldog vagyok, hogy itt lehetek, örülök annak, hogy találkozhattam a magyar keramikusokkal. Elsősorban vázákat szeretnék csinálni, de a kerámia-plasztika is érdekel. Eőry Miklós — először vesz J részt a szimpozionon. Látogató- I : ban járt már itt: — A pirográn'rt — mint I anyag — is nagyon érdekel. Ezzel még nem dolgoztam. Ezt közelebbről megismerve alakulnak ki-majd az alkotások. Benkő Ilona, budapesti kerámikus 1969-ben már volt Siklóson, részt vett az akkori szimpozionon. — Az ember, ha egyedül dolgozik otthon — bármennyire is figyeli a szellemi áramlatokot —, fennáll a lehetősége annak, hogy akaratlanul is bezárkózik. Itt — a barátok, kollégák között — a művész kinyílhat. 1964-ben Munden-ben voltam egy művésztelepen. Ennek az élménynek a hatására jöttem ide is később. Otthon 60 centi- méteresnél nagyobb tárgyakat nem tudok csinálni, itt a jó anyagok, a nagyméretű kemence kínálta lehetőségeket szeretném kihasználni. művészek és a „szobád úszók", akik tulajdonképpen kézműves eszközökkel dolgoznak ott, kiegészíthetik egymást, átadhatják egymásnak tapasztalataikat. Amikor felvetődött a szimpozion megalakításának gondolata, valamennyien sokat vártunk ettől. Eddigi működése alapján azt mondhatjuk, hogy a szimpozion akkori jövője, vagyis az ami most már jelene egyúttal, elképzeléseinknek megfelelően alakult Bebesi Károly Ne késsen tovább a dzsesszklub megalakítása! A Benkó-együttes Pécsett Nagy várakozás Majoros János, a művésztelep vezetőségi tagja: — A vendégek általában néhány napig tétováznak, a benyomások és egymás tevékenységének hatására rendszerint valami újabbal próbálkoznak, olyasmivel amit korábban nem csináltak. Ilyen műhely egyébként nincs több az országban... Saschka Balevával és Rúzsa Staikovával, a szimpozion szófiai vendégeivel beszélgetve pillanatok alatt meggyőződhetünk arról, örülnek az itteni lehetőségeknek, örömmel foglalkoznak majd a pirog rá n ittál. Bálévá már többször járt Magyarországon. Nagy izgalommal, várakozással tekintenek o következő egy hónapra. . Gálócsy Edit, budapesti kerá- mikus többször járt már Siklóson, részt vett a szimpozion munkájában. — Azoknak jó ez a művésztelep elsősorban, akik a termelésben dolgoznak. Itt teljesen függetlenül mindentől, önmagát adhatja az ember. Tavaly a Szovjetunióban voltam egy alkotótelepen, és az ottani hatásokat is magammal hoztam. Ennek eredményeképpen született meg balatonfüredi kiállításom anyaga ... Marika Sängerlaub az NDK- ból, Naumburgból érkezett. Kisméretű kerámiaplasztikákat és főleg edényeket csináí. Magas- tűzű kerámiáit a bitterfeldi porcelángyárban égeti ki. Siklóson az eddigi tevékenységétől eltérőt akor csinálni. Hogy mit, még eztán dönti el. . . Ambrus Eva a vásárhelyi porcelángyár művésze. — A gyári program kötött. Itt saját elképzeléseimet szeretném megvalósítani. Elsősorban plasztikákra gondolok. A három évvel ezelőtti ittlét szép emlékem. Sok akkori ismerőssel azóta sem találkoztam. Az itteni együttlét kölcsönösen — valamennyiönkre nézve — megtermékenyítő hatású. Fürtös György: A szimpozion nemzetközi volta kitekintés. Tavaly és idén — mint vezetőségi tag — csak a szervezésben és az előkészítésben veszek részt Azért természetesen rendszeresen kimegyek és megnézek mindent. Mint gyári tervezőművész abban látom a telep jelentőségét, hogy a- gyári, technológiai fegyelemhez kötött Szombaton este a Fegyveres Erők Klubjában a Benkó dixi- land nyilvános koncertjét hallgattam. A rendező-szervezők ismert együttesek tolmácsolásában szeretnék megkedveltetni, megismertetni a dzsesszt, a ze- nére mindiq oly fogékony pécsi közönséggel, a majdani dzsesszklub érdekében. A házigazda a reprezeVitatív FÉK. Az első résztvevő a Benkó dixiland. Ismert népszerű együttes Európa élvonalbeli dzsessz- együttesei közül. Előadásaikra- külföldön éppúgy, mint itthon hetekkel fellépésük előtt elkelnek a jegyek. Sokat tudunk róluk: heten vannak, mind a heten diplomások. Képzett zenészek, de a zenét nem főfoglalkozásként művelik. Szórakozásból, kikapcsolódásképpen játszanak együtt. A 60-as években volt olyan koncertjük a Népstadionban, amikor záptojást kaptak a nyakukba taps helyett. Az 1969-es év azonban meghozta az együttes számára az első nemzetközi sikert: a zürichi dzsessz- fesztivólon való szereplésükért járó komoly elismerést. Aztán 1971-ben Montreux-ből a fesztivál nagydíjával, 1972-ben pedig San Sebastianból a közönséa nagydíjával tértek haza. Nagylemezükből itthon több mint 20 ezer kelt el, ami majdnem sláger példányszám. Sokáig nem jártak vidékre. A nagyközönséggel megszerettetni a dzsesszt csak élőben lehet. Ezért ma már szívesen fogadnak el meghívásokat vidéki városokba is. Az elmúlt évadbeit szerepléseikről kérdezem az együttes vezetőjét, Benkó Sándort. — Az első nagyobb dzsessz turnéra a mi együttesünket hívták meg múlt év végén a Szovjetunióba. Harminc koncertet adtunk több, mint 20 városban. Tavasszal az NSZK- ban és Ausztriában szerepeltünk. Az ÖRF Bécsben lemezt készített velünk, amelyet a Siemens céq ad majd ki. Fatty Georgosszal és Albert Nicho- lassal itthon volt lemezfelvételünk, amely talán karácsonyra már a nagyközönséq elé is kerül, Most nyáron pihenünk . . . — ősszel Bécsben színes tv- showban lépünk kamerák elé. A főszezonban, februárban pe- diq a svájci Davosban a „sí- paradicsomba" készülünk. — Néhány vidéki nagyvárosba is ellátogatunk: Szegedre, Debrecenbe és Miskolcra, És természetesen Pécsre is, ha hívnak bennünket. Rendszerint 5—8 hangversenyt adunk havonta. 80—100 számot játszunk. A FEK-ben tartott hangverseny hangulata új, íqazi klub- hangulat volt — Köztudott, hogy Budapesten klubjuk van, a klubéletről kérnénk szóljon néhány szót. — Budapesten öt dzsesszklub van. A miénknek 100 állandó tagjq van. A klubtagok bármelyik koncertünkre vagy külföldi eqyüttes koncertjére ingyenesen bejöhetnek. Egyébként Európa számos, neves dzsessz-együttese volt már nálunk. Miénk Magyarország egyetlen dzsesszújságja, amelyet szintén díjmentesen juttatunk el a tagoknak. Hallgatóink „kortalanok". Tizenévesektől kezdve idős bácsikig szívesen látogatnak bennünket.. Irigykedve hallgatom ezeket q mondatokat és magunkra, a pécsiekre gondolok. Minden vidéki városban kell lennie — legalább 500 olyan embernek, akik szeretik a dzsesszt, de klubok híján egymástól elszigetelten élvezik ezt a muzsikát. S, hogy nincs dzsesszklub eqy vidéki nagyvárosban, azt jelenti, hogy nincs igazi gazdája ennek a műfajnak. A Fegyveres Erők Klubjának vezetősége augusztus elejére meghívta pécsi vendégszereplésre a nagyhírű Pege dzsessz- együttest is. A dzsesszt kedvelő közönség valószínűleg akkor is meq fogja tölteni a FÉK színháztermét. De ez csak két alkalom ... Jó lenne, ha gz idei évben már nem késne tovább az egykori sikeres pécsi dzsessz-klub újjáalakítása I Száraz Katalin Pártmunka és mive'őéés Milyen helyet kapnok O pártmunkábana kulturális kér. ___í_______í_______L_____ rlesel-f - tudakoljak a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pártalapszerveze- tek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látószögből” ez a terület. „Mi ehhez nem értünk” — fogalmazták meg egyik-másik helyen a magyarázatot. Másutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napjainkban már nem fogadható el. A művelődés mind elválaszthatatlanabbul kapcsolódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük o kulturális politikát — és benne a közművelődést — a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő — ahogyan ezt a Központi Bizottság márciusi határozata is leszögezte. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsítése a dolgozók tudásának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez igy van, akkor a termelőüzemekben folyó pártmunka sem hagyhatja figyelmen kívül az ebből eredő követelményeket. De a munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon lévő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti vezető érzékelheti, hogy maguk ____________L___________________a dolgozok is gyakran ig y tekintenek a kulturális élet folyamataira. Evek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme és igy tovább. Vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek tv-játékok- ról, filmekről, olykor könyvekről vagy szindarabokról is. Élénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemében kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben : indokolja, miért szükséges, hogy az ipari-kereskedelmi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek taggyűléseiken, vezetőségi üléseiken és a pártélet egyéb fórumain kulturális jellegű témákat. Természetesen ezekkel a kérdésekkel is csak a pártirányitás korszerű elveiből kiindulva lehet hasznosan foglalkozni. Más szóval: a pártalapszervezet ne akarja elvenni oz üzemi kulturális élettel közvetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanácsadással, a politikai összefüggések „kiemelésével” a megvalósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hiánytalanul és érdemben érvényesüljön sóját területén a párt művelődési politikája. Több jó kezdeményezés tapasztalható mostanában e tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről-időre elemzi a szak- szervezet és a KISZ kulturális tevékenységét, annak politikai ösz- szefüggéseit. Másutt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyenirányú tevékenységére. Nem kevés oz olyan üzemi pártszervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kiséri és támogatja oz erre vállalkozókat Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi ismeretterjesztésről sem. Mint ahogy jó gondolatként említhető, hogy néhol rendszeresen ' Figyelemmel kisérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit s azt fokozni, befolyásolni is igyekszik az alapszervezet Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legkisebb i közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a kollektíva tud a legjobban hatni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példamutatás szempontjából. A kulturális témákban jártasság megszerzéséhez ______________ .. -számos eszköz all a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsó sorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemben oktatni. Min dez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen a alapszervezeti pártmunkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. Gyenes László Baranyában több, mint 3000 pedagógust érint Mii jelent az óraszám-csökkentés? Mint hírül adtuk, q Minisztertanács júniusi ülésén határozatot hozott az alsófokú intézményekben oktató egyes pedagógusok és a középfokú oktatási és nevelési intézményekben működő pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentésére. A napokban' részletesen is szóltunk arról, hogy milyen iskolafokozatban hány órával tervezik csökkenteni a kötelező órák számát. A Peda gógusok Szakszervezete Megyei Bizottságán megérdeklődtük: mit jelent ez a csökkentés a gyakorlatban megyénk több, mint háromezer pedagógusának? Megerősítették: az óraszám- csökkentést két ütemben hajtják végre. Az első ütemben a tervek szerint 1974 szeptemberétől a bentlakásos intézményekben dolgozó nevelőknek 12 órával, az óvónőknek 3 órával: q gyógypedagógiai intézetek nevelőinek és a gyakorA kemence mindenkinek tetszik. A méretei, a magas égetési hőfok máris szinte korlátlan lehetőségeket kínál. Szinte mindent megcsinálhat itt a keramikus, amit csak akar. A kemence azóta már bizonyára fölízzott néhányszor, s az első elkészült műtárgyak fölötti első csodálkozások, viták is lezajlottak. A „jelek", amelyekről Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Pákolitz István szép versét idézve beszélt megnyitójában, sokasodnak azóta is. Az idei Nemzetközi Kerámia Szimpozion' vendégeivel közvetlenül a megnyitó után beszélgettünk, szavaik az első benyomások csillámló tükrei: az öröm, a csodálkozás, a találkozás perceinek melegségét villantják ránk. Megnyílt a 17. Balatoni Jyári Egyetem Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen kedden ünnepélyesen megnyitották a 17. balatoni nyári egyetemet. A megnyitón ott voltak a hazai tudományos élet képviselői, a megye és a város vezetői. A több mint 15 éves hagyományokkal I rendelkező szabadegyetemen dr. Vonsik Gyula, a Tudomá- ; nyos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára „Magyarország 30 ! éve a szocializmus útján" címmel tartott előadást. j A kedd délelőtti megnyitót várostörténeti előadás követte, • majd városnézésén vettek részt a 17. balatoni nyári egyetem , hallgatói. lati foglalkozás szakos tanároknak 2—2 órával: az általános iskola felső tagozata szaktanárainak valamint az összes középfokú oktatási intézmény tanárainak 1 órával csökken a heti kötelező óraszáma. Vagyis a tanítók kivételével valameny nyi általános és középiskolai nevelőt érinti az óraszám-csökkentés. Vajon a tanítók ára száma miért maradt változatlan? A kapott tájékoztatás szerint a kormányrendelet célja az 1949 előtti óraszámok megközelítése illetve visszaállítása. Akkor a fiatal általános iskola tanárainak csakúgy, mint a középiskolás tanároknak az óraszámát tantárgyanként különböző mértékben megemelték. A tanítók óraszámát, — amelv tú| volt a 30-on. — viszont akkor csökkentették heti 25 órára. Következésül a tervezett idei óraszám-csökkentésnél a tanítók óraszáma maradt az 1949-es szinten. A tervezett óraszám-csökkentés — különösen Q bentlakásos intézmények nevelői számára — elsősorban többletjövedelmet jelent, mivel a csökkentett kötelező óraszám hetente 1—12 túlóra dijában jelentkezik. Illetve abban, hogy a csökkentés mértékének megfelelően kevesebb túlórára kötelezhetőek, amennyiben a szakrendszerű oktatás a túlórákat szükségessé teszi, A nem pedagógus iskolai dolgozók — hivatalosan q kisegítő és adminisztratív állomány dolgozói — munkaidő kedvezményben részesülnek
