Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-15 / 192. szám
n hu itfWTfBWl Hol van az Andrásbánya Völgy? Tiltsák le? — He tiltsák be? Mi van a budai Bajor-viiiában? Egyedülálló múzeum Akik halhatatlanná váltak Hol a Nemzeti órája? A régi Nemzeti Színház óráját csak maketten találtuk me Gondnok nélkül is lehet... Fiatalok üdülője Molnár József meszesi olvasónk arra kért bennünket, hogy keressünk meg egy házat. Remélem, nem veszi rossznéven, ha a HDN olvasóit is bevonjuk a játékba. Kérésünk a következő: menjenek el az Andrásbá- nya Völgy 19-be, s az ott lakók valamelyikétől hozzanak egy levelet, melyben ők részletesen leírják, mi okoz oly sok bosszúságot nekik. A csalód kézjegyével ellátott irósi aztán eljuttatjuk ahhoz a szervhez, amely hivatott a gondok rjiegoldásá- ra. Egyetlen kikötésünk van csupán: aki az első. levéllel jelentkezik, sem rokon, sem ismerős, sem a környéken lakó nem lehet. A lakók panaszét tartalmazó borítékot kedden délután ót áráig várjuk, s azt kérjük, hogy azt személyesen hozza be olvasónk. Fáradozásának jutalma egy értékes könyv lesz. * A HDN csütörtöki ügyelete úgy látszik, egyre népszerűbb lesz olvasóink körében. Július 11-én délután négytől hat óráig harminchat kérdést tettek fel a telefonálók. Közülük a négy legérdekesebbet választottuk ki. 1. — Lengyelországban és a Szovjetunióban hadat üzentek a dohányzásnak. Talán Magyarországon is elérhető lenne, hogy kijelölt éttermekben, szórakozóhelyeken, gyűléseken megtiltanák a dohányzást: illetve külön helyiséget biztosítanának a nikotin után vágyóknak. Aki a kérdést feltette: Csor- tos József, Szigetvár, Munkácsy Mihály utca 7. szám alatti lakos. S akik válaszolnak: dr. Jani Lajos főorvos, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője, illetve Mezei András, a Baranya megyei Vendéglátó- ipari Vállalat helyettes igazgatója. Dr. Jani Lajos: „Tizenhárom éve tilos a dohányzás az egészségügyi intézmények várótermeiben. De várható, hogy ezt a rendelkezést még ebben az esztendőben megszigorítja az egészségügyi miniszter. Helyesnek tartanám, ha a távolsági autóbuszokon, a vonaton tilos lenne a füstölés, és szigorítanák azt is, hogy az értekezleteken ne dohányozzanak. Ehhez segítséget adhatnak az NDK-ból és Bulgáriából importált tabletták, amelyek leszoktathatnak bennünket erről a káros szenvedélyről." — Ma nem tudom elképzel- no azt, hogy éttermeinkben, presszóinkban megtiltsuk a dohányzást. Úgy gondolom, hogy ez a személyi szabadság korlátozását is jelentené. Egyébként egyetlen olyan egységünk sincs, amely annyi helyiségből állna, hogy közülük egyet dohányzómentesnek jelölhetnénk ki. Egyedül a Baranya Bisztróban tilos rágyújtani. 2. — Miért kell Pécs belterületén mezőőri hozzájárulást fizetni? A kérdést Viszkut Endre a Semmelweis utca 13-ból tette fel. Válaszol: Szolcsányi Ferenc, a III. kerületi Tanácshivatal mezőgazdasági csoportvezetője. — A mezőőrök alkalmazását kormányrendelet írja elő. Pécs belterületén is többezer holdra tehető mezőgazdasági művelés alatt lévő föld van. Tudomásom szerint a három kerületben kilenc mezőőr dolgozik. Rendszeres határszemléket tartanak, tehát hatósági feladatokat látnak el. Szükség van rájuk! Következésképp a mezőőri hozzájárulás fizetése alól nem menthetjük fel a tulajdonosokat. 3. — Egyre népszerűbb a tollaslabda. Csak Pécsett több- százan vagyunk, akik versenyszerűen szeretnénk űzni ezt a sportágat. Mikor lesz erre lehetőség? A választ a Baranya megyei Sporthivataltól várom. — Szilvási Csaba, Mikszáth utca 16. Dr. Szepezdi István csoport- vezető: „A költségeket nem vállalhatjuk, mert a tollaslabda nem olimpiai szám. Ezért az lenne a célszerű, ha valamelyik sportkör — vagy egyesületek — alakítanának szakosztályokat. Azok létrejötte után már kiírjuk a megyei bajnokságot, amely belépő lehet a nemzeti bajnokságba való részvételre. 4. Emődi Endre Goricáról hívta a HDN ügyeletét. — Van egy „eladó” iskolánk három tanteremmel, amely hat éve „lakatlan” a pedagóguslakással együtt. Szívesen felajánlanánk nyári ifjúsági tábornak. Nágel Lajos, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának főelőadója a következőket kéri a gorlcaiaktól: — Ismerem azt a vidéket. Nagyon szép a táj és idilli a környezet. Valóban célszerű lenne ott kialakítani a pécsi járás egyik úttörőtáborát. Kérem, keressenek meg bennünket, hogy a részleteket megbeszéljük. A beérkezett kérdések közül a negyediket jutalmazza a szerkesztőségünk. Emődi Endre a Dunántúli Napló titkárságán veheti át a hét kérdéséért járó könyvjutalmat. * E hét csütörtök délutánján is várjuk négytől hatig olvasóink kérdéseit a 10-057-es pécsi telefonszámon. On kérdez, hétfőn majd válaszolunk. Salamon Gyula Buda, villák, Márton-hegy. Ahol már jó nagyokat kívánunk lélegezni, a szívdobogtató emelkedők miatt, meg a jó budai levegő végett, jön a Stromfeld Aurél utca, s az utcában Bajor Gizi villája, benne harmincegy nagy magyar színész portrémúzeuma. Csak nyolc szoba, meg két alkóv, mégis benne van harmincegy színész minden ■ művészi íze. És benne van egy igazság: a színész élete nem ér véget azzal, hogy hat szál deszka között leeresztik a gödörbe. Ahhoz, hogy vé- getérjen, el kell temetni a sok tízezer néző mindegyikét, a legutolsót is. Most a Bajor-villában ott járkálnak még az egykori nézők,-többnyire már rogy- gyant derékkal, és visszaidézik azt a világot, amikor ezek a színészek a nézőtéren szép hangulatokat, igazságfelfedező gondolatokat adtak. A Kaméliás hölgy csokra Tórgyak ... A Peer Gynt jelmeze (Jávor Pál egyik legnagyobb szerepe volt), a Kaméliás hölgy kaméliacsokra, amit Bajor Gizi tartott a kezében. Múltkor a Chinoin Gyár többnyire idősebb munkásai különjárattal jöttek el ide, színházi emlékeiket keresni. Varsányi Irén, a Vígszínház egykori legnagyobb színésznője, Latabár Kálmán, Rózsahegyi Kálmán, a füttyöskedvű drága öreg székely Gázon Gyula bácsi, színlapok, fényképek, tórgyak. Mögöttük minden egykori néző — az emlékezés nagyszerű képességével — ott látja a mozgó, játszó színészt, jelenetek pillanattöredékeit és egy kicsit elhiszi Kosztolányi Dezső mondását, hogy — a tárgyak élnek. De nemcsak a színész, hanem az ember is ott van ebben a portrémúzeumban. Hiszen a kettő egyazon személyiség hordozója, s éppen ettől a kettős múzeumrendezési elvtől egyedülálló, vagyis sajátosan portrémúzeum a Bajor Gizi villában megszervezett intézmény. Jávor Pál holmijai között ott van egy nyugta, néhány pengőről, a rendőrség adta, omikor a művészurat letartóztatták. Mert a művészúr — és ez a vonás is lelki kelléke az igazi művésznek — utálta a hatalmi túlkapásokat, szidta az akkori kormányt, ahol csak tudta. Elhurcolták nyilván, mert ez meg az elnyomó hatalmak sajátossága. Csortos karosszéke Aztán Csortos Gyula karosszéke. Nagytestű, kényelmes ember volt, szeretett benne üldögélni, s a karosszék most éppen arra figyelmeztet, hogy Csortos művészúr a színpadon bizony nem volt kényelmes, hanem nagyon is kemény reális játékot diktált. Mindent utált, ami nem volt igazi, még a kasírozott színpadi sültcsirkét is. Egyszer, előadás közben, amikor jóízű falatozáshoz kellett látnia, az asztalhoz verte a mű- csirkét, hadd hallják a nézők — nem igazi. Nem lehetett beleharapni, Csortos Gyula tehát utálta. Ki is állították az ilymó- don halhatatlanná vált sültet. Kasírozott formában persze, mert ilyenek a múzeumok és ilyenek a színpadi sültcsirkék. És Bajor Gizi fésülködőasztala, a tükörrel. Mellette festékek, kedves kis szelencék és — a púderpamacs. Ott az Antonius és Cleopátrából a hírhedt kígyó, a Rómeó és Júlia erkélyjelenetéhez szolgált kötéllétra, Shakespeare gondolatainak jelképei. S a színésznek — az egyetlen művészfajtának, aki a gondolatokat a saját testével fejezi ki — a gondolatkeltő tárgyai. Somlay Arthur, Pethes Imre, Uray Tivadar, Tímár József, Ódry Árpád, Törzs Jenő, Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán bácsi — aki Magyarországon először mert színpadon, egy ízes parasztszerepben a világot jelentő deszkára sercinteni —, Abo- nyi Géza, a kedves Rajnay Gábor, Kabos Gyula, a két Gombaszögi, Ella és Frida —, Rát- kai Márton, harmincegyen Jászai Maritól Gázon Gyuláig. Hirdetik a színpad obszoiút tiszteletét és a nézőknek felidézi Ifr az élő előadások emlékét, amelyek — és talán ez a színházművészet lényege — a mindennapi életünkhöz adtak lelki fogódzót, vagy gondolatvilágosító lámpást. És ahol a szerelmek kezdődtek! Egyedülálló ez a múzeum. Színészeknek a világ nagyon kevés helyén rendeztek be ilyen intézményt, sajátos portréműfajban pedig még sehol. Gobbi Hilda mindig lelkes munkásságával dr. Cenner Mihály színháztörténész hozta létre, s a fenntartó Magyar Színházi Intézet keretében és támogatásával működik. Egy-egy tárlatvezetésre százon felül jönnek el, nem is férnek be egyszerre. Kár. hogy apáink, nagy-, meg dédapáink pesti randihelye, a lebontott Nemzeti Színház előtti óra nincs itt. Pedig a színház attól lett igazán közéleti intézmény, hogy még a szerelmek is ott tudtak kezdődni, apáink régi-régi randevúival. Földessy Dénes Ma kulcsátadás A fiatalok zsebrevógják a kulcsot, elutaznak Balatonszép- lakra, beköltöznek az üdülőbe — és attól kezdve azt csinálnak, amit csak akarnak... No persze a jóízlés, az általánosan elfogadott viselkedési normák és a közösen konstruált házirend keretein belül. De így is nggyon nagy a szabadság: ebben a Balaton-parti nyaralóban nincs üdülővezető, nincs gondnok, nincs semmiféle „hivatalos” személy. Van viszont négy kitűnően berendezett szoba, televízióval „felszerelt” étkező-társalgó, modern konyha, nagy terasz színes gombákkal — egyszóval minden, ami a gondtalan nyaraláshoz szükséges... * A most megfiatalodott ház valamikor a DÉDÁSZ szekszárdi dolgozóinak az üdülője volt, később, amikor megalakult Siófokon is az üzemigazgatóság, lakásnak „nevezték ki”. A vál-. lalat négy dolgozójának biztosítottak ott lakást, egészen az elmúlt évig, — addigra mind a négy család új otthonhoz jutott, az üdülő ismét félvehette korábbi funkcióját. Akkor jött az ötlet: teljes egészében a fiataloknak adják a Házat, legyen ezután az ő nyári otthonuk. A vállalat gáláns volt Saját költségen rendbehozatták az épületet — ez . hatvanezer forintba került — és 80—90 ezer forintért pedig elegánsan berendezték. Természetesen a fiatalok sem nézték ölbe tett kézzel a dolgot — több mint ezer ára társadalmi munkát végeztek a ház. körül... Megalakították az ugyancsak fiatalokból álló üdülési bízott-.^ ságot, elkészítették a házirendet, kidolgozták a jelentkezési rendszert, megbeszélték, milyen is legyen ez az újmódi önkoi- mányzat. Olyan lesz, hogy az üdülési bizottság a beérkezel jelentkezések alapján eldönti, hogy ki, mikor mehet erre a „szabad nyaralásra". Elsősorban a kisfizetésűek kerülnek sorra, akik a drágább üdülési lehetőséget nem tudják igénybe venni. * Holnap délelőtt a helyszínen, Balatonszéplakon azt mondják a vállalat vezetői a fiataloknak« tessék, itt a ház. A lányok, fiúk köszönik szépen, és most elő* szőr zsebrevógják a kulcsot. Vagyis holnap lesz az avatás. D. K. 1 <3iis ulíimae noctis ÖRSI FERENC drámája nyomán rajzolta: SARLÓS ENDRE \ *
