Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-15 / 192. szám

n hu itfWTfBWl Hol van az Andrásbánya Völgy? Tiltsák le? — He tiltsák be? Mi van a budai Bajor-viiiában? Egyedülálló múzeum Akik halhatatlanná váltak Hol a Nemzeti órája? A régi Nemzeti Színház óráját csak maketten találtuk me Gondnok nélkül is lehet... Fiatalok üdülője Molnár József meszesi olva­sónk arra kért bennünket, hogy keressünk meg egy házat. Re­mélem, nem veszi rossznéven, ha a HDN olvasóit is bevonjuk a játékba. Kérésünk a követke­ző: menjenek el az Andrásbá- nya Völgy 19-be, s az ott lakók valamelyikétől hozzanak egy levelet, melyben ők részletesen leírják, mi okoz oly sok bosszú­ságot nekik. A csalód kézje­gyével ellátott irósi aztán eljut­tatjuk ahhoz a szervhez, amely hivatott a gondok rjiegoldásá- ra. Egyetlen kikötésünk van csupán: aki az első. levéllel je­lentkezik, sem rokon, sem isme­rős, sem a környéken lakó nem lehet. A lakók panaszét tartal­mazó borítékot kedden délután ót áráig várjuk, s azt kérjük, hogy azt személyesen hozza be olvasónk. Fáradozásának jutal­ma egy értékes könyv lesz. * A HDN csütörtöki ügyelete úgy látszik, egyre népszerűbb lesz olvasóink körében. Július 11-én délután négytől hat óráig harminchat kérdést tettek fel a telefonálók. Közülük a négy legérdekesebbet választottuk ki. 1. — Lengyelországban és a Szovjetunióban hadat üzentek a dohányzásnak. Talán Ma­gyarországon is elérhető lenne, hogy kijelölt éttermekben, szó­rakozóhelyeken, gyűléseken megtiltanák a dohányzást: il­letve külön helyiséget biztosíta­nának a nikotin után vágyók­nak. Aki a kérdést feltette: Csor- tos József, Szigetvár, Munkácsy Mihály utca 7. szám alatti lakos. S akik válaszolnak: dr. Jani La­jos főorvos, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának veze­tője, illetve Mezei András, a Baranya megyei Vendéglátó- ipari Vállalat helyettes igazga­tója. Dr. Jani Lajos: „Tizenhárom éve tilos a dohányzás az egész­ségügyi intézmények váróter­meiben. De várható, hogy ezt a rendelkezést még ebben az esztendőben megszigorítja az egészségügyi miniszter. Helyes­nek tartanám, ha a távolsági autóbuszokon, a vonaton tilos lenne a füstölés, és szigoríta­nák azt is, hogy az értekezle­teken ne dohányozzanak. Eh­hez segítséget adhatnak az NDK-ból és Bulgáriából im­portált tabletták, amelyek le­szoktathatnak bennünket erről a káros szenvedélyről." — Ma nem tudom elképzel- no azt, hogy éttermeinkben, presszóinkban megtiltsuk a dohányzást. Úgy gondolom, hogy ez a személyi szabadság korlátozását is jelentené. Egyébként egyetlen olyan egy­ségünk sincs, amely annyi he­lyiségből állna, hogy közülük egyet dohányzómentesnek jelöl­hetnénk ki. Egyedül a Baranya Bisztróban tilos rágyújtani. 2. — Miért kell Pécs belte­rületén mezőőri hozzájárulást fizetni? A kérdést Viszkut Endre a Semmelweis utca 13-ból tette fel. Válaszol: Szolcsányi Fe­renc, a III. kerületi Tanácshiva­tal mezőgazdasági csoportve­zetője. — A mezőőrök alkalmazását kormányrendelet írja elő. Pécs belterületén is többezer holdra tehető mezőgazdasági művelés alatt lévő föld van. Tudomásom szerint a három kerületben ki­lenc mezőőr dolgozik. Rendszeres határszemléket tartanak, tehát hatósági fel­adatokat látnak el. Szükség van rájuk! Következésképp a mezőőri hozzájárulás fizetése alól nem menthetjük fel a tu­lajdonosokat. 3. — Egyre népszerűbb a tollaslabda. Csak Pécsett több- százan vagyunk, akik verseny­szerűen szeretnénk űzni ezt a sportágat. Mikor lesz erre lehe­tőség? A választ a Baranya megyei Sporthivataltól várom. — Szilvási Csaba, Mikszáth ut­ca 16. Dr. Szepezdi István csoport- vezető: „A költségeket nem vál­lalhatjuk, mert a tollaslabda nem olimpiai szám. Ezért az lenne a célszerű, ha valamelyik sportkör — vagy egyesületek — alakítanának szakosztályokat. Azok létrejötte után már kiírjuk a megyei bajnokságot, amely belépő lehet a nemzeti bajnok­ságba való részvételre. 4. Emődi Endre Goricáról hívta a HDN ügyeletét. — Van egy „eladó” iskolánk három tanteremmel, amely hat éve „lakatlan” a pedagógus­lakással együtt. Szívesen fel­ajánlanánk nyári ifjúsági tábor­nak. Nágel Lajos, a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának főelőadója a követke­zőket kéri a gorlcaiaktól: — Ismerem azt a vidéket. Nagyon szép a táj és idilli a környezet. Valóban célszerű lenne ott kialakítani a pécsi já­rás egyik úttörőtáborát. Ké­rem, keressenek meg bennün­ket, hogy a részleteket megbe­széljük. A beérkezett kérdések közül a negyediket jutalmazza a szer­kesztőségünk. Emődi Endre a Dunántúli Napló titkárságán veheti át a hét kérdéséért járó könyvjutalmat. * E hét csütörtök délutánján is várjuk négytől hatig olvasóink kérdéseit a 10-057-es pécsi te­lefonszámon. On kérdez, hétfőn majd válaszolunk. Salamon Gyula Buda, villák, Márton-hegy. Ahol már jó nagyokat kívánunk lélegezni, a szívdobogtató emelkedők miatt, meg a jó bu­dai levegő végett, jön a Strom­feld Aurél utca, s az utcában Bajor Gizi villája, benne har­mincegy nagy magyar színész portrémúzeuma. Csak nyolc szoba, meg két alkóv, mégis benne van harmincegy színész minden ■ művészi íze. És benne van egy igazság: a színész éle­te nem ér véget azzal, hogy hat szál deszka között leeresz­tik a gödörbe. Ahhoz, hogy vé- getérjen, el kell temetni a sok tízezer néző mindegyikét, a leg­utolsót is. Most a Bajor-villá­ban ott járkálnak még az egy­kori nézők,-többnyire már rogy- gyant derékkal, és visszaidézik azt a világot, amikor ezek a színészek a nézőtéren szép han­gulatokat, igazságfelfedező gondolatokat adtak. A Kaméliás hölgy csokra Tórgyak ... A Peer Gynt jel­meze (Jávor Pál egyik legna­gyobb szerepe volt), a Kamé­liás hölgy kaméliacsokra, amit Bajor Gizi tartott a kezében. Múltkor a Chinoin Gyár több­nyire idősebb munkásai külön­járattal jöttek el ide, színházi emlékeiket keresni. Varsányi Irén, a Vígszínház egykori leg­nagyobb színésznője, Latabár Kálmán, Rózsahegyi Kálmán, a füttyöskedvű drága öreg székely Gázon Gyula bácsi, színlapok, fényképek, tórgyak. Mögöttük minden egykori néző — az em­lékezés nagyszerű képességével — ott látja a mozgó, játszó szí­nészt, jelenetek pillanattöredé­keit és egy kicsit elhiszi Koszto­lányi Dezső mondását, hogy — a tárgyak élnek. De nemcsak a színész, ha­nem az ember is ott van eb­ben a portrémúzeumban. Hi­szen a kettő egyazon személyi­ség hordozója, s éppen ettől a kettős múzeumrendezési elvtől egyedülálló, vagyis sajátosan portrémúzeum a Bajor Gizi vil­lában megszervezett intézmény. Jávor Pál holmijai között ott van egy nyugta, néhány pengő­ről, a rendőrség adta, omikor a művészurat letartóztatták. Mert a művészúr — és ez a vo­nás is lelki kelléke az igazi mű­vésznek — utálta a hatalmi túl­kapásokat, szidta az akkori kor­mányt, ahol csak tudta. Elhur­colták nyilván, mert ez meg az elnyomó hatalmak sajátossága. Csortos karosszéke Aztán Csortos Gyula karos­széke. Nagytestű, kényelmes ember volt, szeretett benne ül­dögélni, s a karosszék most ép­pen arra figyelmeztet, hogy Csortos művészúr a színpadon bizony nem volt kényelmes, ha­nem nagyon is kemény reális játékot diktált. Mindent utált, ami nem volt igazi, még a ka­sírozott színpadi sültcsirkét is. Egyszer, előadás közben, ami­kor jóízű falatozáshoz kellett látnia, az asztalhoz verte a mű- csirkét, hadd hallják a nézők — nem igazi. Nem lehetett be­leharapni, Csortos Gyula tehát utálta. Ki is állították az ilymó- don halhatatlanná vált sültet. Kasírozott formában persze, mert ilyenek a múzeumok és ilyenek a színpadi sültcsirkék. És Bajor Gizi fésülködőaszta­la, a tükörrel. Mellette festékek, kedves kis szelencék és — a púderpamacs. Ott az Antonius és Cleopátrából a hírhedt kí­gyó, a Rómeó és Júlia erkély­jelenetéhez szolgált kötéllétra, Shakespeare gondolatainak jel­képei. S a színésznek — az egyetlen művészfajtának, aki a gondolatokat a saját testével fejezi ki — a gondolatkeltő tárgyai. Somlay Arthur, Pethes Imre, Uray Tivadar, Tímár Jó­zsef, Ódry Árpád, Törzs Jenő, Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán bácsi — aki Magyarországon először mert színpadon, egy ízes pa­rasztszerepben a világot jelen­tő deszkára sercinteni —, Abo- nyi Géza, a kedves Rajnay Gá­bor, Kabos Gyula, a két Gom­baszögi, Ella és Frida —, Rát- kai Márton, harmincegyen Já­szai Maritól Gázon Gyuláig. Hirdetik a színpad obszoiút tiszteletét és a nézőknek fel­idézi Ifr az élő előadások emlé­két, amelyek — és talán ez a színházművészet lényege — a mindennapi életünkhöz adtak lelki fogódzót, vagy gondolat­világosító lámpást. És ahol a szerelmek kezdődtek! Egyedülálló ez a múzeum. Színészeknek a világ nagyon kevés helyén rendeztek be ilyen intézményt, sajátos portrémű­fajban pedig még sehol. Gobbi Hilda mindig lelkes munkássá­gával dr. Cenner Mihály szín­háztörténész hozta létre, s a fenntartó Magyar Színházi In­tézet keretében és támogatásá­val működik. Egy-egy tárlatve­zetésre százon felül jönnek el, nem is férnek be egyszerre. Kár. hogy apáink, nagy-, meg déd­apáink pesti randihelye, a le­bontott Nemzeti Színház előtti óra nincs itt. Pedig a színház attól lett igazán közéleti intéz­mény, hogy még a szerelmek is ott tudtak kezdődni, apáink régi-régi randevúival. Földessy Dénes Ma kulcsátadás A fiatalok zsebrevógják a kulcsot, elutaznak Balatonszép- lakra, beköltöznek az üdülőbe — és attól kezdve azt csinál­nak, amit csak akarnak... No persze a jóízlés, az általánosan elfogadott viselkedési normák és a közösen konstruált házi­rend keretein belül. De így is nggyon nagy a szabadság: eb­ben a Balaton-parti nyaraló­ban nincs üdülővezető, nincs gondnok, nincs semmiféle „hi­vatalos” személy. Van viszont négy kitűnően berendezett szo­ba, televízióval „felszerelt” ét­kező-társalgó, modern konyha, nagy terasz színes gombákkal — egyszóval minden, ami a gondtalan nyaraláshoz szüksé­ges... * A most megfiatalodott ház valamikor a DÉDÁSZ szekszár­di dolgozóinak az üdülője volt, később, amikor megalakult Sió­fokon is az üzemigazgatóság, lakásnak „nevezték ki”. A vál-. lalat négy dolgozójának bizto­sítottak ott lakást, egészen az elmúlt évig, — addigra mind a négy család új otthonhoz jutott, az üdülő ismét félvehette ko­rábbi funkcióját. Akkor jött az ötlet: teljes egészében a fiata­loknak adják a Házat, legyen ezután az ő nyári otthonuk. A vállalat gáláns volt Saját költségen rendbehozatták az épületet — ez . hatvanezer fo­rintba került — és 80—90 ezer forintért pedig elegánsan be­rendezték. Természetesen a fia­talok sem nézték ölbe tett kéz­zel a dolgot — több mint ezer ára társadalmi munkát végez­tek a ház. körül... Megalakították az ugyancsak fiatalokból álló üdülési bízott-.^ ságot, elkészítették a háziren­det, kidolgozták a jelentkezési rendszert, megbeszélték, milyen is legyen ez az újmódi önkoi- mányzat. Olyan lesz, hogy az üdülési bizottság a beérkezel jelentkezések alapján eldönti, hogy ki, mikor mehet erre a „szabad nyaralásra". Elsősor­ban a kisfizetésűek kerülnek sorra, akik a drágább üdülési lehetőséget nem tudják igény­be venni. * Holnap délelőtt a helyszínen, Balatonszéplakon azt mondják a vállalat vezetői a fiataloknak« tessék, itt a ház. A lányok, fiúk köszönik szépen, és most elő* szőr zsebrevógják a kulcsot. Vagyis holnap lesz az avatás. D. K. 1 <3iis ulíimae noctis ÖRSI FERENC drámája nyomán rajzolta: SARLÓS ENDRE \ *

Next

/
Thumbnails
Contents