Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-13 / 190. szám

é 1974. Július 13. DUNÄNTOLI NAPlö Hat hónapig víz nélkül Szúnyog­háború A nyári hónapok kellemet­len kísérőjelensége a meg­megújuló szúnyog-invázió. Van-e remény arra, hogy „csípős" ellenfeleink fölé ke­rekedünk, s végérvényesen megszabadulunk tőlük? Sajnos, nincs. A szúnyo­gok ugyanis sekélyes, lápos területeken, tavak, folyók partmenti alacsony vizében, nádasokban tenyésznek. Itt fejlődnek a peték teljes át­alakulással lárvává majd bábbá. A kifejlődött állatok azonban a szárazföldön ga­rázdálkodnak. E kétlaki élet­módjuk lehetetlenné teszi hatásos irtásukat: a vizeket nem lehet nagy mennyiség­ben szennyezni vegyszerrel. Persze részleges irtásukra van mód, méghozzá az úgy­nevezett hideg és meleg kö­dösítéssel. A hideg permete­zés lényege, hogy a vegy­szert permetező gépekkel juttatják a szunyogveszélyes területekre. Ez a módszer csak a már kifejlett állatok irtására alkalmas: hatása aránylag hosszú ideig, mint­egy hét—tíz napig' érvénye­sül. A meleg ködösítés so­rán kocsiról, illetve kishajó­ról bocsátanak vegyianyag- felhőt a pprtmenti sávokra. A hatóidő azonban nagyon rövid, mindössze egy—más­fél óra. Ennek oka, hogy a szél szétviszi a permetet, a nyári záporok pedig annyira felhígítják, hogy hatástalan­ná válnak. A srúnyoginvózió egyéb­ként mindig este a legna­gyobb, mert a szúnyogok a nappali meleget nem szere­tik. Kánikulában kiszárad­nak, s a nagy folyadékvesz­teség következtében elhulla­nak. Érdekesség, hogy szaporo­dásukhoz felhasználják az áldozataikból zsákmányolt vért — abból vonják ki a peterakáshoz szükséges fe­hérjét. Szívószervükkel nyál­szerű anyagot bocsátanak a sebbe: ez okozza a viszke­tést. Szaglásuk kitűnő, mesz- sziröl megérzik az élőlény szagát. Balszerencsénkre mi vagyunk a legkönnyebben megtámadható célpont, hi­szen az emberi testet sem tollazat, sem vastag szőrzet nem védi. Mégis, hogyan védekez­zünk? Ajánlatos az ajtókra, ab­lakokra szúnyoghálót felsze­relni. hogy a lakásba ne re­pülhessenek be. A háztar­tási és illatszer boltokban kaphatók különböző hatásos szúnyogriasztó szerek. Ilyen a Szunyogriasztó aerosol és a Moszkitó krém, amelyet a veszélyeztetett bőrfelületekre — kézre, lábra — lehet fúj­ni, illetve kenni. Hatására 2 —3 óráig elkerülnek beri- nüket a szúnyogok. A legha­tásosabb irtószerek a Nu- van, a Chemotox és a Mygg spray. Kitűnő gyártmány a Biostrip. Ez egy műanyaglap, amelybe nyomással belesaj- toljók a szúnyogirtó szert és egy közepes méretű helyi­ségből három hónapig is tá­voltartja a szúnyogokat. Az irtószereket természetesen csak lakásban lehet alkal­Milyen is valójában a Szahara növény- és állatvilága? Ha egy kicsit mélyebbre ásunk a ho­mokban, már néhány centimé­terre a felszíntől bizonyos fokú nedvességet találunk, ami ma­gyarázatot ad arra, hogy még a légrekkenőbb nyárban is von­nak növények a Szaharában. Öt évig nem esik ' És az állatok? Vajon hol él­nek? Lényegében azt mondhat­juk, hogy a sivatag széltében- hosszában találkozunk velük. Mintegy 60 fajta emlős, 90 fajta madár, 30 féle hüflő és számtalan gerinctelen népesíti be a sivatagot. Természetesen az „igazi”, például a Ténéré sivatagban jóval kevesebb állat bírja ki a rendkívül nehéz élet- feltételeket. Valamennyi itt élő állatfaj­tának bírnia kell a meleget és a víztelenséget és az árnyék hiányát. Gondoljuk csak meg, hogy a talaj hőmérséklete nem egy esetben haladja meg a 70 °C-t! És előfordul, hogy öt éven át egyetlen csepp eső sem esikl Vannak olyan állatok, ame­lyek a forró nappglt „légkondi­cionált” fészkükben töltik és leg­inkább az éjszaka hűvösében mozdulnak ki. Vannak viszont, olyan skorpiók, gyíkok és emlő­sök (teve, szamár), amelyek kü­lönösebb károsodás nélkül el­viselik a 30—40 százalékos víz- veszteséget is. Rekkenő hőségben A hüllők közül az ostorfarké gyík és a sivatagi varánusz könnyűszerrel elviselj a 46 °C-os belső hőmérsékletet, ami okvet­lenül halálos kimenetelű .lenne sok más állatra nézve. Ugyan­akkor megfigyelhetjük, hogy ezeknek az állatoknak igen nagy az oxigénigényük. A gyík nyelve percenként 200 mozdulatot is végez, amivel jelentős mérték­ben tudja csökkenteni testének hőmérsékletét. Ezen kívül a gyí­koknak van egy úgynevezett „sókiválasztó mirigye" is. Ez a felesleges sómennyiséget vá­lasztja ki, mert a gyíkok veséje alkalmatlan erre a feladatra. További jellemzője a gyíkok­nak, hogy rendkívül hosszú ideig képesek éhezni. Előfordul, hogy közel egy évig is bírják a kop­lalást. Egyébként a varánusz- gyík is azért bírja ki a Szahara kemény életfeltételeit, mert évente négy hónapon át „al­szik”. A szaharai állatok trükkjei Száz baleset, 15l sérült . * Vannak olyan gyíkfajták, amelyek teljesen alkalmazkod­tak a homokvilág körülményei­hez. A hőség elől szabályos úszó mozdulatokkal egyre mé­lyebbre hatolnak a homokban, és a hűvösebb rétegekben ke­resnek menedéket. Különösen az úgynevezett „homoki hal" néven emlegetett gyíkfajta él ezzel a képességével. Hollók és pacsirták A kígyófélék (szarvas-vipera, homoki vipera) rendszerint éj­szaka indulnak vadászútjukra, nappal óvatosan elkerülik a me­leget, mert 42 °C-nól nagyobb belső hőfokot nem képesek el­viselni. A hüllők vízvesztesége mini- ! mális. Nem is isznak vizet, a táplálékukban levő nedvesség­gel beérik A rovarokhoz ha­sonlóan félig-meddig szilárd és igen magas húgysavtartalmú a vizeletük. A vizelet szekréciójá­hoz ugyanis nincs szükségük vízre. Sok fajta madár él a Szaha­rában, kezdve a ragadozó ma­daraktól a pacsirtáig. E széles skálán megtaláljuk a barna hollót, a csukot, a túzokot, a gébicset és a homokfutó mada­rakat. Ezek közül csak a hús­evő, a rovarevő és a minden­evő madarak nem isznak. A strucc viszont közel 6 liter vizet fogyaszt naponta! Az apró emlősök (rágcsálók, nyúlfélék, sivatagi róka, vad- macskafélék) általában éjsza­kai életet élnek. Mit bír el a szamár? Ami o rendkívüli nehéz élet- körülmények tűrését illeti, két­ségkívül a teve és a szamár a „bajnok". Hat hónapon át bír­ják a hőséget táplálék és ivó­víz nélkül. Ez idő alatt rendkí­vül sokat fogynak (a szamár például testúlyának 29 százalé­kát is leadhatja). Majd a re- hidratáláshoz szükséges víz- mennyiség elfogyasztása utón pór pillanat múlva már ismét erejük teljében vannak. A sza­már például 5 perc leforgása alatt képes 27 liter vizet elfo­gyasztani. Ez világosan mutat­ja, hogy a jelentős mérvű vér- koncentrációt elviselő állat mi­lyen rendkívüli módon alkal­mazkodott a sivatagi élethez. Ami a tevét illeti, tűrőképes­ségéről legendák szólnak. Két­ÜZEMEK, VÁLLALATOK, FIGYELEMI Bronzrúd, bronzpersely MINDEN MÉRETBEN VÁSÁROLHATÓ A DÉL-DUNANTÜLI VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI V. KÖZÜLETI BOLTJÁBAN. * PÉCS, LENIN TÉR 6. SZÁM. ségtelen, hogy ez az állat ki­válóan alkalmazkodott sivatagi körülményekhez. Előfordul hogy testsúlyának 30 százalékát is I elveszti. A szamárral ellentétben | saját testsúlyának 70 százalé- ■ kával egyenlő Vízmennyiséget képes meginni egyszerre. Az a I teve, amely 6 napon ót nem ju­tott vízhez, kétszerre könnyedén elfogyaszt 200 liter vizet! Sovány szikár emberek A Szaharában élő emberek is meglehetősen alkalmazkod­tak a különleges feltételekhez. Testhőmérsékletük általában 35 °C körül van. Verejtékük jó­val kevesebb sót tartalmaz, mint az európai emberé. A közismert szikár, sovány j szaharai ember kiválóan bírja { az éhséget és a szomjúságot j És nagyon hamar megtanul ér­tékelni minden egyes csepp viJ zet Tulajdonképpen megdöbben­tő, hogy a természet milyen sok­féle fegyvert bdott az élőlények i kezébe a mostoha szaharai kö­rülmények leküzdésére. E fegy­verekkel élniök is kell, különben elkerülhetetlenül a pusztulás vár rájuk. Székely gulyás-e a Székely gulyás? A főváros múltját kutató tör­ténészek a magyaros ven­déglátás sok érdekes dokumentu­mát gyűjtötték össze. A dokumen­tumok tanúsága szerint a világ­hírű magyar konyha „hőskorá­nak” jónéhány fejezete a Rákó­czi út és a Múzeum körút sarkán lebontott bérházban, a Nemzeti Színház első otthonában íródott. Az épület reneszánsz kupolája alatt húzódott meg ugyanis a mil­lenniumi Budapest egyik legnép­szerűbb vendégfogadója, a „Szikszay”. Negyedszázados fenn­állása során valóságos fogalom­má vált s a korabeli Magyaror­szág szinte minden valamirevaló polgára megfordult benne. 's A népes vendégsereget a kony­ha vonzotta mindenekelőtt: négy kipróbált szakács és egy világot- járt cukrász halmozta a gasztro­nómiai élvezeteket. Szikszay Fe­renc, a Debrecenből elszármazott tulajdonos, előzékeny, halk modo­rával, figyelmességével és ínyenc- mesteri tudományával mágnesként vonzotta a kuncsaftokat. Törzs­vendégei közé tartozott Székely József, a bohém főlevéltáros is, aki a Gránátos utcai Komló-kert­ből hozta neki ő később róla el­nevezett gulyás receptjét, amely „Szikszay úr” átírásában innét indult el hódító útjára. De a nem kevésbé híres tyúkleves ötlete is j itt született az idejáró színész ! törzsvendégek egyikétől, Üjházy 1 művész úrtól. I Az étel-költemények híre csak­hamar átlépte a határokat: ide csalta az indiai maharadzsát épp­úgy* mint Bismarck „vaskancel­lár” fiát, azután Coppée-t, a franciák költőjét és. Deli best, a zseniális komponistát. A nagy tü­körablakokban feltűnt a Szuezi- csatorna virtuóz építőjének, Les- seps Ferdinándnak busa feje is. Szikszay bácsi igazán kedvelt vendégei azonban mégiscsak a magyarok voltak. Munkácsy itthon- jártában mindig felkereste ked­venc helyét s az emeleti külön- szo bábán szőkébb társaságban produkálta ismert fQttyművészetét A közlekedési balesetek szá­ma Baranya megyében 1970— 73 között az országoshoz ha­sonlóan csökkent — a 3 év alatt 27 százalékkal — és tar­tósnak látszott az a tendencia, hogy a gépjárművek számának növekedésével nem emelkedik szükségképpen’ a balesetek szá­ma — állapítja meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Bara­nya megyei Igazgatóságának a közelmúltban napvilágot lá­tott jelentése. A három év sze­mélyi sérüléses közúti közleke­dési baleseteit elemző össze­foglaló szerint a balesetek je­lentős hányada — a forga­lomban résztvevők megfelelő magatartása esetén — meg­előzhető lenne. Gyorshajtás Igen magas a gépjárműve­zetők hibájából eredő bal­esetek aránya — az összes balesetek 76,9 százaléka — de nem vétlenek a gyalogosok sem, figyelmetlen magatartá­suk sok baleset forrása, 1973- ban például az összes bal­eset 17,7 százalékát okozták a gyalogosok. A leggyakoribb baleseti ok a közlekedési rend durva meg­sértése, a KRESZ idevonatkozó szabályainak, alapvető előírá­sainak figyelmen kívül hagyá­sa, 1973-ban, a korábbi évek­hez hasonlóan, az elsőbbségi jog meg nem adása és a gyorshajtás vezetett a baleseti vétségek között. A járművel okozott balesetek 58 százaléka — s ez nagyon magas arány — e két okra vezethető vissza. 1973-ban a balesetet okozók 19 százaléka ittas volt. Jóllehet a balesetet okozó ittas gyolo- g°s a gyakoribb, de például a balesetet okozó motorkerékpár- vezetők 24, a személye utóve ze- tók 11 százaléka ittas állapot­ban volt. Említést érdemel oz is, hogy a balesetet okozó gyalogosok többségénél feltételezhető az alapvető közlekedési ismeretek hiánya, s ez a tény egyúttal felveti a felelősség kérdését is. A baleseti áldozatok ugyanis nagy számban idős korúak és gyermekek. Rossz utak A balesetek számát a közúti hálózat hosszára vetítve Bara­nyában évek óta változatlanul rosszabb a helyzet, mint amit a vidék átlaga mutat. Ismert ugyanakkor, hogy a személy gépkocsik száma is — a la­kosságszámra vetítve — Ba­ranya megyében több, mint pr- szágosan, 1973-ban 100 km közútra vetítve a megyében 53 baleset jutott, míg a vidéki át­lag 48, S egy rendkívül érde­kes, következtetésre is alkal­mat adó szám: az összes bal­esetek 23 százaléka, a pécsi balesetek 59 százaléka a 6-os főútvonalon történt. ... A balesetek számszerű csök­kenése ellenére a közúti fegye­lem — főleq a dinamikus for­galmi helyzetekben — ma még elégtelen, Erre utol, hogy az összes balesetek égyharmada haladó járművek összeütközé­séből adódik. A vezetés köz­beni szabálytalanságok ellen­őrzésére az illetékes szervek fokozott gondot fordítanak ugyan, azonban a' lehetősé­geikhez mérten rohamosan nő a nagy sebességre képes gép­jármű-, főként személygépkocsi­park. Az útviszonyok viszont csak lassan javulnak. Naqy ve­szélyforrássá vált q gyakorlat­lan vezetők számának gyors növekedése is ... A balesetek a legnagyobb gyakorisággal májustól októ­berig fordulnak elő: több év tapasztalata, hogy az összes balesetek mintegy 70 százalé­ka ezekre a hónapokra esik. Súlyosabb balesetek 1974-ben már eddig is 43 (0 százalékkal több baleset for­dult elő Baranyában, mint az előző év pzonos időszakában. Igaz ugyan, hogy Idén a bal­esetek száma országosan is növekedett, de „csak” 13 szá­zalékkal. Egyébként, hogy a gépjárművek és az új vezetők számának gyors növekedése mennyire nem indokolja ezt a kedvezőtlen arányt, bizonyítja,^ hogy Budapesten ez évben is tovább csökkent a balesetek száma. A balestek kimenetele sú­lyosbodott, ugyanis 100 bal­esetre 151 sérült jutott, holott ugyanez a mutató évek óla a 146 körül állandósult A közúti balesetek száma tehát a leg­utóbbi évek csökkenő tenden­ciája helyett 1974. eddig eltelt hónapjaiban növekedést mutat S a balesetek kapcsán a sze­mélyi sérülések száma is na­gyobb. Egyidejűleg továbbra is rohamosan növekszik a gépjár­műállomány és az új jogosít­ványok száma. PANTHER ADK 6.3 TONNA típusú autódarura nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és különleges III. bejegyzéssel ellátott gépjármű­vezetői bizonyítvánnyal rendelkező dolgozót Jelentkezés e DÉLVIÉP 2. SZ. FöÉPÍTÉSVEZETŐSÉG PÉCS, PÓLYA UTCA - TELEFON: 14-97*. Tóth Zoltán szállítási előadónál. Al ambtt nmm arra srOfetaA, hogy megmaradjon a fenekén. Vagy megy, vagy viszik. Legrosszab esetben űzik. Elkerültem Erdélybe is. Nem Opel Rekordon, se Zsigulin, hanem egyszerű parasrtszeké- nen, azon volt a rádió, meg 'mi négyein. Egy rajparancsnok, egy lósofőr ás két rádiós. A szakaszvezetőt Pitiingernek hívták. Ritkq szép kirakatj mar­ha volt. Nagy darab, sunyi, jóképű és buta. Minket nevelt. Hogy megmaradjunk az erény ösvényén, elsündörgött a szá­zadparancsnokságra, ahol az ügyeletet meq az őrséget állí­tották össze és minket fölaján­lott. Ha esedékes volt, ha nem. Nem is láttunk mi mást, mint az utat, meg a szolgálatot. A többiek dévajkodását keserű szívvel hallgattuk és álltuk a strázsát. Legfeljebb fantázia­dús ki mit tudót? játszottunk, hogyha kezünkbe kerülne sze­retett vezérünk, mit csinálnánk vele? Terméketlen játék volt. Komolytalan rovat Honi utazásaim (A kalandozások kora) Amj a dévajkodóst ifled, or­ról ugyan nem tettünk le. Én egy pillanatra összeszedtem magam, minden egyezett is, de hadd meséljem el. Az első éjszaka szolgálat­ban voltam. Fülemen a hall­gató és álmosan gondoltam szeretett Pitiingerünkre, akinek az isten adjon hosszú életet, de eqy lepratelepen. A második éjszaka men­tünk. A kocsival, öltünk és döcögtünk. Nem tudom, most milyenek az erdélyi utak és hogy okkor jobbak voltak-e az anatóliaiak, vagy rosszabbak (tudvalévőleg Tö­rökországban ez a terület nem híres az autósztrádáiról), de ezek nagyon rosszak voltak. El­vileg lehet kocsin ülve is bó­biskolni, de nem azokon az utakon, amelyeken mi mentünk. A harmadik éjszaka Pitiinger eladott bennünket a szolgálat gyönyörűségeinek. Lehetett va­lamit ülve is aludni, de nem volt tanácsos. Ezért álmunk rövid, röpke és nyugtalan volt. A negyedik éjszaka újra mentünk. Nappal is. Ekkor már eredeti módját eszeltük ki az alvásnak. Előre néztünk tíz mé­tert a legközelebbi óriási ká­tyúig é$ addig elaludtunk, A kátyú előtt közvetlen feléb­redtünk. Utána ismét álomba­szenderedt&nfc a következő ká­tyúig. Sokat hallottam arról, hogy egy embert éhezéssel sokkal nehezebb megölni, mint álmat­lansággal. Nem hittem el, de igazi Aztán hallottam azt is, hogy olyan volt q szempillója, mint az ólom. Ez is igazi Egy mé­terrel a kátyú előtt ez ember készülődött már, hogy kinyissa a szemét, de úgy, lassan alá kellett támasztani a szempil­lát, mint a Húsvét szigeti óriás szobrokat. Ehhez hallatlan fizi­kai erőfeszítés és egy méter kellett. No, ekkor értünk be Maros- vásárhelyre. Fölébredtünk, mint az éjszakai pincér a borravaló­tól és körbenéztünk. Egy vir­gonc menyecske a nyakamba borult, én, hogy ne nehezteljen, visszaborultam és termékeny beszélgetés kezdődött közöt­tünk, aminek a lényege az volt, hogy mikor és hoL Megegyeztünk délután há­romban. Addigra megszaba­dulunk szeretett szakaszveze­tőnktől, glédába vágom ma­gam ás megjelenek a tetthe­lyen, a menyecske lakásán. D« sajnos hamarabb meg­szabadultunk. És, hogy én kis­sé helyrebillentsem zilált kon. díciómat, egy pillanatra ledől­tem. — Mennyi idő von? — ültem fö| rémülten. — Kilenc! — mondták. — Este? — Nem I Reggel. Behoztam a négynapi ah/at­lanságot. Mégis megőrzött ben­nünket Pitiinger. Még szaladgáltam a veszett fejsze nyele után. Előkapartara a menyecskét Későn! Megvigasztalódott már. Egy kevésbé aluszé- konnyal. Szőllösy Kálmán 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents