Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-07 / 154. szám

1974. Június 7. DUNÁNTOLI NAPlö ■2 Több száz tonna építési anyag vár elszállításra Megkezdte törlesztését a kozári kőbánya Az oly sok vihart megért ko­zári bánya megkezdte a tör­lesztést. A depókon már több száz tonna építési kő, valamint zúzalék vár elszállításra. Az erdő csendjét felveri a dömperek zaja. Puttonyukból nagy robajjal zúdul a kő az adagoló bunkerba. A pofás­törő aprítja a nagydarabos bá­nyakövet, amely végtelenített szalagon „folyik” tovább egy rostára, onnan a szitán fenn­akadt nagyobb szemcseméretű kő a röpítőtörőbe jut, a felap­rított anyag végül az osztály- zára kerül, hogy aztán négy frakcióra választva a szalagok a depókra továbbítsák az el­szállításra váró kozári követ. Ez tehát röviden o technoló­gia. De mindez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, már ami a berendezések „bejátszását” il­leti: ugyanis az indulás óta szinte nem telt el nap, hogy ne hibásodott volna meg valame­lyik berendezés. A bánya évente kétszázezer tonna építési követ, illetve zú­zalékot és kőport ad a pécsi és Pécs környéki építtetőknek. Ez naponta ezer tonna kő fel­dolgozását kívánja meg. Jelen­leg csak délelőtt dolgoznak, a második műszak indítását augusztusra tervezik, ha addigra sikerül összetoborozni a niég hiányzó húsz embert. A bányá­szok munkája most összehason­líthatatlanul könnyebb, mint a már elhagyott tettyei, vagy Bá­rány úti bányában volt A ne­héz fizikai munkát szinte telje­sen kiküszöbölték. Egyszeri robbantással ötezer tonna kö­vet nyernek, amelyet rakodó­gép juttat a dömperekre... Ez a mennyiség egy hétig elegen­dő. Nem belOgy No, de lássuk a gondokat, amelyek keserű szájízt okoznak mind a mai napig. Az előtörő feletti garatban lévő rácsok igen nagy igénybevételnek van­nak kitéve. A beépített I geren­dák előbb-utóbb cserére szorul­nak. Az eredeti tervekben sze­replő tároló bunkert nem épí­tették meg, mert nem volt rá pénz. Ebből következik, hogy az osztályozóról lekerülő anyagot Ismét az üzem- és munkaszervezésről A népi ellenőrük örömei A kozári bánya osztályozó berendezése a szállító szalagok kisméretű tárolótérre továbbítják. Folya­matos elszállítás esetén is gon­dot jelent a hét frakció raktá­rozása. A tárolótér bővítésére szinte alig van lehetőség: an­nak süllyesztésével sem tudnak sokkal több anyagot elhelyezni az osztályozó körül. Gond a közlekedés is: az üzemi utak még nem készültek el. így esős időben ember legyen a talpán az a gépkocsivezető, aki nem süllyed el. A Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat által garantált néhány berendezés nem készült el. S ezek hiánya már nem a vállalat belügye, hanem a városra is tartozik, mi­vel a porlekötésről van szó. Meddig ígérgetünk? Az ígéretek ellenére a mai napig nem működik a porlevá­lasztó ciklon: ez ideig csak a gépalap készült el, holott május végén már működnie kellett volna a ciklonnak. Jó néhány hónapnak kell eltelni ahhoz, hogy a zsákos szűrő is megér­kezzen és működjön Kozáron. Mindezek ellenére a vállalat megkapta az ideiglenes üzem­be helyezési engedélyt, ahhoz az Országos Természetvédelmi Hivatal felügyelője is hozzájá­rult Természetesen azzal a fel­tétellel, hogy addig is vízper­metezéssel kötik meg a port Kint jártunkkor egyetlen sza­lagon — a röpitöró után — működött a vízpermetet képző rózsa. A többi átadónál, vala­mint az osztályozó rosta felett elhelyezett csapok el voltak zárva. így hát nem csoda, hogy a kihordó szalagokról lehulló lisztfinomságú kőpor szemcséi i elárasztották a környéket, s a porfelhő a fák lombjain ült el. Salamon Gyula Nyolcvanötmillió tonna mürevaló szén Szénvagyon­kutatás Zobák-bányán Zobák-bányán a mostani ter­melési szintet figyelembevéve, szinte kimeríthetetlen szénva- gyon van. Durván 85 millió ton­nára becsülik a kitermelhető, művelésre érdemes szénmennyi­séget Az ez év elején végzett szá­mítások szerint az I. és II. szinten 8,9 millió tonna mürevaló, ki­termelhető szénvagyon volt. A széntelepek jelentős hányada azonban meredekdőlésű, műve- lésnek köztudottan nehéz, ezért már most újabb telepeket kell feltárni. Most kezdődött el a Zobák- Béta északi terület feltárása. Már bővítik azokat a vágato­kat, amelyek lehetővé teszik a feltáró vágatok megindítását Nemrég fejeződött be a „Komló 176-os” kutató fúrás, amely át- harántolta az egész rétegsort A geológusok most értékelik az adatokat. Jelenleg a 2-es déli kereszt­vágattal a 7-es és 8-as telepe­ket készítik elő, a 8-as telepben egy 150x300 méteres táblát ké­szítenek itt fejtésre elő. Dőlése lehetővé teszi a jó teljesítményű termelést, minőségileg pedig ki­tűnő szenet tartalmaz. Ismét népi ellenőrzés az üzem- és munkaszervezésről. Immár másodszor a témáról a kormányrendeletek megjelenése óta. Osz- szegezve a tapasztalatokat: elégedettségről szó sem lehet, s bi­zonyára azon sem csodálkozik senki, hogy a népi ellenőrök össze­foglaló jelentésében túlsúlyban vannak az ilyen részmegállapitá- sok: értelmezése nem világos, mégcsak csiráiban lelhető fel, cse­kély a törekvés, hiányzik, nem találkoztunk, csak kis számban, a kép kedvezőtlen, nem és nincs Mit tesz az újságíró? A meg­állapításokból kis mérges nyi­lakat formál és elhajigálja. Al­kalmasint ez is célra vezet, ám uqyanúgy lendíthetnek a jó példák. Természetesen ilyenek is vannak. Táguló horizont A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezúttal 12 baranyai vállalatnál és szövetkezetnél követte nyomon az üzem- és munkaszervezés legújabb ered­ményeit. Lássuk hát, mi az, amit jónak, példamutatónak találtak. Természetesen előfordulhat, a cikkünkben ismertetett megol­dások sok vállalat előtt nem is olyan újak, maguk is alkalmaz­zák, mégis, mutassuk fel őket, hiszen jelzik a kibontakozás irányait. A népi ellenőrök a szervezői tevékenység táguló horizontjá­nak örültek, amikor egyes vál­lalatoknál már szociológiai és ergonómiai vizsgálatokkal is találkoztak. S ami fő, az ered­mény is megmutatkozott: a munkaerő vándorlás csillapodá­sában, a törzsgárda izmosodá­sában. így például a Pécsi Do­hánygyárban, ahol 1972 óta rendszeres munkaalkalmassági vizsgálat alapján töltik be a fontosabb beosztásokat, továb­bá az egy gépen dolgozóknál kidolgozzák az ún. szociológiai kiscsoport modell előírásait, a fluktuáció a következőképp ala­kult: 1971-ben 30 százalék, 1972-ben 27, 1973-ban 10 szá­zalék. Külön szervezési tervfeladat­ként szociológiai vizsgálatokat végeztek a Gabonafelvásárló és ; Feldolgozó Vállalatnál, ahol arra igyekeztek fényt deríteni, milyen okok játszanak közre, amikor a dolgozó saját elha­tározásából kilép a vállalattól. Segít a hálódiagram Az új technológiák bevezeté­sénél is ott kell bábáskodniuk a szervezőknek, ám ezt sok vál­lalatnál elfelejtik. A népi ellen­őrök kiemelkedően jó példaként emlegetik a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot. Mohá­csi keverőüzemükről van szó. Nemcsak a beruházás megvaló­sítására, de üzemelésére is részletes és komplex szemléletű szervezési tervet dolgoztak ki. A vállalat szervezési osztálya igen gondos munkát végzett: mind a műszaki (technoiógia, tárolás, szállítás stb.), mind pe­dig az ügyviteli (optimális lét­szám, munkaköri jegyzék stb.), tevékenységre részletekbe menő intézkedési tervet készített. Em­lítésre méltó a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat, amely mohácsi l-es üzemének bányaművelésére a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolával Készít­tetett tanulmányt, továbbá a Komlói Kőbánya Vállalat, ahol a nagyharsányi üzem korszerű szállítási és rakodási technoló­giájának kialakításával párhu­zamosan készült üzem- és mun­kaszervezési tanulmány. örvendetes, hogy az új beru­házásoknál mind nagyobb számban alkalmazzák a korsze­rű termelésszervezési eljárá­sokat, köztük elsősorban a hálódiagramos szervezési módszert. A Pécsi Postaigazga­tóság szigetvári és szekszárdi beruházásait készíti elő így, de alkalmazzák a VOLÁN-nál és a MÁV-nái is, főként a felújí­tás! és a nagyjavítási munkák körében. Hatásukra feltehetően már a közeljövőben érezhető javulás következik be: csökken a beruházások átfutási ideje, kevesebb lesz a befejezetlen beruházás. Említsük még meg a Téglaipari Vállalatot, amely a bátaszéki vázkerámiagyár üzembehelyezéséhez a műszaki előkészítési feladatok mellett döntési és információs rendszert dolgoztatott ki kutatóintézettel. Kézfogás a kutatóintézetekkel A népi ellenőrök tapasztala­tai szerint a minisztériumi vál­lalatok általában kellő támoga­tást kapnak irányító hatósága­iktól. Rendszeresen érkeznek kiadványok, információk, minta­szervezési anyagok, rendeznek továbbképző tanfolyamokat. Az országos jellegű intézmények között jó példát szolgáltatott a Posta a Postai üzemszervezési Kézikönyv közreadásával. A ké­zikönyv a szervezés gyakorlati feladatainak megoldásában nyújt nagy segítséget a postai dolgozóknak. A vizsgált vállalatok többsége felvette már a kapcsolatot a különböző szervezési intézetek­kel és az oktatási intézmények­kel. Például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat rend­szeres kapcsolatot tart fenn az ÉGSZI-vel, a SZAMGÉP-pel és a SZüV-vel. Mind a termeies, mind pedig az ügyvitelszervezés terén élenjárónak tekinthető, korszerű módszerekkel és esz­közökkel dolgoztat. Szintén több szervező intézettel tart kapcso­latot a Gabonafelvásárló, és ugyancsak jó példával szolgál a Sellye! AGROKÉMIA Szövet­kezet, amely a Közgazdaságtu­dományi Egyetem pécsi kihelye­zett nappali tagozata vállalat­szervezési tanszékének segítsé­gével készíti szervezésfejlesztési tervét. A szervezők borítékja Ha a szervezők derekcs mun­kát végeztek, jönnek az ered­mények, s ezek mérhetőek és le is mérik, nem maradhat el a szervezők anyagi és erkölcsi el­ismerése. Ilyesmivel ma még elég ritkán találkozunk. Példa­ként említhetjük a Gabonafel­vásárló Vállalatot, ahol a haté­kony szervezői tevékenységet anyagilag is jelentősen hono­rálták, a szervezők jövedelme 1971 és 1973 között 20—30 szá­zalékkal emelkedett Az osz­tályvezető megkapta o Kiváló dolgozó címet is. Hasonló ma­gas kitüntetésben részesült o szervezési vezető a Komlói Kő­bánya Vállalatnál, Mindez azonban elsősorban a szervezési tervet vagy javas­latot kidolgozók anyagi ösz­tönzését jelenti. A népi ellen­őrök a vizsgált vállalatoknál nem találkoztak olyan új ösz­tönzési elgondolással, amely egy-egy szervezési feladat kap­csán az abban részt vevők tel­jes körére állapított volna meg hatékony emelőket Miklósvári Zoltán Osztályfőnöki órán... Te hová kerülsz? Tizenhét évesek, meglepő rea­litás érzékből — s hihetetlen naivitásból összegyúrt emberek. — Otthagyjátok mostani munkahelyeiteket, ha megkap­játok az oklevelet, — kérdez­tem az osztálytól. Eleinte bizal­matlanul hallgatnak, aztán úgy tűnt az egész osztály készülő­dik ... — Te például hová mennél szívesen ? Szennai János gondolkodás nélkül válaszol: — A Bőrgyárba. Több pénz, meq több nő van. — Ennyire szereted a lányo­sat? — .. .megaztán ott a sógo­rom is. Voltunk üzemlátogatá­son és tetszett. A Sopianában soha nem éreztem jól ma­gam ... — És te? — Nem szeretek elkésni — mondja Mentolai János. — Nagypallon lakom, vonatom csak röviddel 6 óra előtt érke­zik Pécsre. Fél hét előtt nem tudok Kertvárosba, a Híradás- technikai gyárba érni. Pedig nekem nagyon megfelelne ott, csakhát egész életemben nem késhetek a munkahelyemről . . . * Az osztály létszáma harminc­hat, — hiányzik kettő. Amikor az óra elején megkérdeztem, tizenegyen jelentkeztek: ők a szakmunkásbizonyítvány átvéte­le után nem akarnak mostani munkahelyükön maradni. Ké­sőbb néggyel szaporodott a hűtlenek tábora. A MOM 500- as Szakmunkásképző Intézet géplakatos osztályának végzős tanulói. Többségük a Sopianó- ban, a MECHLABOR kertvárosi gyárában, néhányon maszek iparosnál tanulják a szakmát. Az osztályfőnök, Keidl Alajos korábbi órákon is beszélgetett erről a témáról a fiúkkal, csak nagyritkán avatkozik a beszél­getésbe, többnyire akkor, ha valamelyik fiú túlságosan elveti a súlykot, s olyan igazságtalan­ságokat vé| felfedezni, amelyek csak ezekben a forrongó 17 esztendős kobakokban léteznek. Közben azonban figyelmeztet: akik most veszik a kalapjukat, nem feltétlen hálódatlanok. Többen kényszerből teszik, s hogyha a vállalatok nem akar­ják elveszíteni a fiatal szak­munkásaikat, figyeljenek arra amit mondanak . .. * Hallgatjuk a Fiúkat Messzesán Mihály: Még a múlt esztendőben elhatároztam, hogy tiszthelyettesi iskolába megyek. A légvédelemhez sze­retnék kerülni, talán hasznosít­hatnám g szakmámat is. N. I.: Kisiparosnál dolgozom, nagy gyárba szeretnék menni. A Sopianóra, vagy g Porce­lángyárra gondolok . Jankó Lajos: Az érettségi bi­zonyítványt és a szakmunkás­oklevelet együtt kapom. Esti gimnáziumba jártam. Most vagy-vagy. Hg sikerül g felvé­teli vizsgám g kecskeméti kerté­szeti főiskolán, akkor oda, ha nem, katonának megyek. Ha nem vonultatnak be, a Sopia- nát akkor js otthagyom, száz­hat kilométerre élnek a szüleim. Otthon elég jók az anyagi kö­rülmények, itt meq fizethetném a drága albérletet Dombóvá­ron, Tamásiban, a szakályi szö­vetkezetben szívesen várnak ... Spät Péter: Bánya? — Ter­melőszövetkezet? — Nem tu­dom ... Soós Lajos: Csak addig ma­radok a Sopianában, amíg ka­tonának nem visznek. Utána az Uránba megyek. Kocsira Zjyűj- tök, kell g pénz. — Most beláthatatlan lehe­tőségek nyílnak majd a gyár előtt. Az Egyesült Izzó nagy cég. — Nem tart ez vissza? Sem őt, sem P. J-t nem kötik elszakíthatatlan szálak a gép­gyárhoz. P. J. g Húsipari Vál­lalathoz megy, — ott sportol. A Sopiana nem biztosít lehe­tőséget az élsporthoz. Ezt mondja egyébként Sólymos István és Melián Tamás is. Az utóbbi g Postáshoz akar men­ni, ott futballozik. Hiszen a Postás SK g Sopla- nana és g Posta közös csapa­ta ... — A, nem patronál bennün­ket. A Posta műhelyében a Diósj úton jó helyem lesz, ott a munkásszállón lakást is ka­pok. Nehéz minden reggel Abaligetről bejárni. Wágner Antal: Én is azért hagyom ott a MECHLABORT, mfert nem tudok edzésre járni. A PMSC-ben kézilabdázóm, re­mélem az Uránnál biztosítják a lehetőségeket... H. I.: Urán? — Szén? Még nem tudom, Hg a Sopiana el­költözik Kertvárosba, három busszal kell a munkahelyemre menni, inkább akkor a közel­ben keresek munkát. Kispap Lajos: Nekem g So­piana megfelelne, de többet kell keresnem! Anyámat bal­eset érte, nemrégiben vettünk lakást, nagyon keil a pénz ... H. L. Én csináltam egy fel­mérést, s bebizonyosodott, hogy az új segédmunkások annyit vagy még több órabért kapnak, mint a fiatal szakmunkások. Hót ezért sem maradok a MECHLABOR-ban. Van egy kis szocialista összeköttetésem, akár 13 forintos órabért is meg­kaphatok ... Itt g híradástech­nikában a szakik amúgyis le­nézik g kezdőket: én már azt b eltűrném, ha csak úgy szólí­tanának, hogy „H" gyere »de, de csak azt mondják, hé Te ott.., Az ifjúsági parlament­ben „mást” mondtak. És g to­vábbtanulás? Sokan azért vál­toztatnak helyet, mert csak le­velezőn engedélyezik a tovább­tanulást ... * Felkerestem a MECHLABOR igazgatóját — éppen akkor ér­kezett vissza a Zipernovszky- ból, ahol megbeszélést folyta­tott g gyár dolgozóinak tovább­tanulási lehetőségeiről. Ennek elősegítését egyébként g vég­zős szakmunkástanulók eseté­ben g szakmunkástörvény 113. paragrafusa (3. bekezd.) köte­lezően előírja a vállalatok szá­mára. Persze, az igazgató nagy gondban van: második mű­szakot is kell szerveznie. A gyár közel negyven százaléka nő, a gyermekes anyákat, a ta­nulókat, a bejárókat leszámít­va, alig marad olyan, akit két műszakban lehetne foglalkoz­tatni ... — Te miért maradsz a MECHLABOR-ban? Mihon János: Üj gyár, új gé­pek, korszerű, szép szociális lé­tesítmények. Nagyon jó itt dol­gozni; jól meq lehet ismerni a szerszámkészítő szakmát, új helyet nehéz lenne megszokni. És talán majd később tovább­tanulni 's lehet. .. — S te? Neked jó a Sopia­nában? Kalmár Ferenc: Én nemcsak o magam nevében beszélek. azok biztattak fei, akik marod­nak: megismertük a gyárat, itt tanultunk meg dolgozni. Most majd új, korszerű géf>eket hoz­nak, talán g pénz is több lesz. Ha máshová mennék, azt sem tudnám, mihez kezdjek? Új munkákat kellene begyakorol­ni, talán meg sem tudnám csi­nálni. Nem jó vándorolni .. . Régebben a fiatal segédek vóndorbotot fogtok a kezükbe, hogy jobban megtanulják a szakmájukat... E fiúk közül egyetlen sincs, aki hasonló cél­ból szeretne munkahelyet vál­toztatni. Egyértelműen mégsem lehet hűtlenségük miatt ítélkezni. Többen is említették, hogy a sportolási lehetőségek hiánya kényszeríti őket. Persze, isme­rem a másik oldal véleményét: „nálunk mindenki számára biz­tosított a tömegsport lehetősé­ge... Amúgyis elég a gond: alig lehetséges két műszakot szervezni, hiszen a sokgyerekes anyák, a mozgalmi munkában résztvevők, aztán a sportolók, aztán a tanulók". Továbbtanulás. Elhiszem, hogy a qazdasági vezetők nem egyértelmű lelkesedéssel fogod- ják a tömeges igényeket. Megoldással persze nem szol­gálhatok, gondolkodni azonban érdemes, különösen ha nagyon érzékeny pont g fiatal szak­munkások „hűtlensége”. A be­járókat is meg lehet érteni, sőt a legszubjektívabb, „igazságot keresők" sravárg is érdemes fi­gyelni ... Lombos! Jené

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents