Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-05 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncroio Június 4—6: Háromnapos tájjellegű szarvasmarha-tenyésztési bemutató a megyében XXXI. évfolyam, 152. szóm 1974. június 5., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pártmunka a hivatalokban G yakran esik szó arról, hogy a pártszervezetek a pórt politikájának megvaló­sítása során vegyék figyelembe saját helyzetüket, munkafelté­teleiket, azokat a konkrét vi­szonyokat, melyek közepette e politikát alkalmazzák, végre­hajtják. Mihden területen alap­vető követelmény ez, de külö­nös figyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési területük sajátosságainál fogvb . többé- kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az állami feladatokat és a ható­sági funkciókat ellátó hivata­lokban, intézményekben mű­ködő alapszervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevékenységének túlnyomó ré­szét törvények, rendeletek, uta­sítások szabályozzák, illetve a munka azok érvényesítésére irányul. Az utóbbi években jelentő­sen bővült az említett hivata­lok és intézmények feladat- és jogköre. Ezt az itt működő alapszervezetek legutóbbi be­számoló taggyűléseinek tapasz­talatai is bizonyították: fokozó­dott kezdeményező szerepük a hivatali feladatok ellátásának segítésében, a dolgozók hiva­tástudatának erősítésében, po­litikai nevelésükben. Az alap­szervezetek jobban ösztönzik a hivatali ügymenet korszerűsíté­sét, a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést. Az évi munka összegezése során nyert tapasztalatok azon­ban arra , is félhívják a figyel­met, hogy munkájuk fejleszté­sét ma még helyenként aka­dályozza intézményük néhány sajátosságának helytelen értel­mezése, Kétségtelen például, hogy magának az intézmény­nek, a hivatalnak a működési köre és teyékenységének terje­delme a felsőbb szervek által nagyrészt meghatározott. Ezzel természetesen a pártmunkában is számolni kell, de erre hivat­kozva semmiképpen sem lehet olyan álláspontra helye ''íedni, hogy a hivatali alapszeivezet csupán afféle munkavédelmi vagy érdekvédelmi feladatokat teljesíthet. Másrészt azok a tör­vények, rendeletek, utasítások, amelyek helyi végrehajtásáról gondoskodni. kell, a párt poli­tikájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő rea­lizálására irányulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan megítéléssel ' és ' szemlélettel sem, hogy más dolog a poli­tika és megint más dolog a törvény, a rendelet. M a már általában kiala­kult annak a gyakor­lata. hogy miként segít­sék a hivatali alapszervezetek politikai eszközökkel, módsze­rekkel a mindennapi feladatok végrehajtását, a vezetők sze­mélyi felelősségének érvénye­sülését. Azonban ma is 'gyak­ran felvetődik az a kérdés, miben és hogyan kapcsolódjék az alapszervezet munkája a törvények és rendeletek végre­hajtásához, alkalmazásához. Több iól dolgozó hivatali alap­szervezet példája bizonyítja: a különböző pártrendezvények vagy a politikai oktatás tanfo­lyamai jelentős segítséget ad­hatnak ahhoz, hogy a hivatal dolgozói megértsék a külön­böző törvények, rendeletek konkrét társadalompolitikai cél­ját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a ve­lük kapcsolatba kerülő szemé­lyekben ne csupán ügyfelet i lássanak, hanem olyan érző és gondolkodó embereket, akiket olykor meg is kell győzni egy- egy intézkedés társadalmi szük­ségességéről, igazságosságá­ról. A törvények, rendeletek al­kalmazása kétoldalú dolog: ab­ból jogok és kötelességek is származnak. A jogosultságok általában kedvezően érintik az embereket, a kötelmek azon­ban gyakran nem esnek egybe az egyéni elképzelésekkel, bi­zonyos esetekben az egyéni érdekekkel sem. Magos fokú politikái felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szocialista elköte­lezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatában, következetesen és emberségesen intézkedjék az egyes ügyekben. Végső soron éppen ez adja az alapszervezet politikai nevelőmunkájának fontosságát. A példák sora bizonyítja azt is, hogy e pártszervezeteknek fontos szerepük van a hatósági intézkedések politikai hatásai­nak elemzésében és a tapasz­talatok felfelé történő jelzésé­ben. Sokszor különböző gya­korlati meggondolások elhomá­lyosítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Holott a hi­vatali dolgozók napi munkájuk során spk tapasztalatot szerez­nek egy-egy intézkedés hatásá­ról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negatív ez a hatás — fontos adalékokkal szolgálhat a politika, az állami tevékenység további irányának meghatározásához. H elyenként még ma is gon­dot okoz a hivatali, in­tézményi pártszervezetek munkájában a beszámoltatási jog gyakorlása. Ismeretes elve a pártirónyításnak, hogy az egyes állami szervek — így a tanácsok — vezető testületéi­nek tisztségviselői ebben a mi­nőségükben minden tevékeny­ségükről a területi (megyei, városi, községi) irányító párt- szerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egy­ben a hivatali apparátusnak is felelős vezetői, ebben a mi­nőségükben viszont már a hi­vatali pártszervezeteknek szá­molnak be, a hivatali munká­val, az apparátus helyzetével kapcsolatos kérdésekről és ne­kik tartoznak politikai felelős­séggel az ilyen jellegű határo­zatok végrehajtásáért. Ott jár­nak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakorlása ‘során következetesen figyelem­be veszik ezt a kettősséget, mert csak így lehet elkerülni az irányító pártszerveknek és a hivatali pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket. Elmondható, hogy a hivata­lokban dolgozó kommunisták nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali felada­tok gyors, bürokráciamentes intézésében, az ügyfelekkel való kulturált foglalkozásban, saját szakmai és politikai is­merteinek gyarapításában, Mindezek mellett is folyamato­san nőnek az igények és a kö­vetelmények. Amennyiben az élet, a társadalom és a politi­ka érdekeinek meg akarunk fe­lelni, akkor nekünk kommunis­táknak a jövőben méginkább az élen kell haladnunk. Dr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa Folyókon, tengeren Berlinből Három NDK tolóhajót adtak át a MflHflRT-nak Kedden c Vigadó téri hajó­állomáson Földvári László köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter-helyettes, Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete, valamint a KPM, a Külügymi­nisztérium és a nagykövetség vezető munkatársai jelenlété­ben lobogócserével egybekötött hajóátadási ünnepséget tartot­tak. A Berlinből NDK ’ zászló alatt -érkezett három tolóhajó, — a Duna, a Tisza és a Kőrös — árbocára felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót, majd a hajókat Rolf Hermann, a ber­lini Yachtwerft Gyár igazgatója átadta Kovács Istvánnak, a MAHART vezérigazgatójának. A hajók nem mindennapos úton érkeztek a magyar fővá­rosba: Berlinből Szczecinbe belvízen, onnan Rostockba ten­geren vontatták, majd tengeri hajó fedélzetén „utaztak" a fekete-tengeri szovjet kikötőbe, lljicsevszkbe- s onnan ismét tengeri és dunai vontatással érték el Budapestét. Most kö­vetkezik a hivatalos műszaki átvétel, omely után üzembe állhat a három korszerű toló­hajó a tervek szerint a Felső- Dunán, Komáromban és Duna­újvárosban? — Az egyenként 780 lóerős to- . lóhaiókat a berlini Yachtwerft, Gyár készítette a MAHART megrendelésére. A kizárólag tolóhajózásra épített úszómű- vök kikötői rendezésre és vonali szolgálatra egyaránt képesek, egyikük speciális kialakításánál fogva tűz- és robbanásveszélyes árukkal megrakott bárkák to­vábbítására is alkalmas. A csaknem teljesen automatizált hajók kiszolgálására 2—6 sze­mély elegendő, a mostaniak kétszer annyi személyzettel jár­nak. A gépek 16 órán át is működnek felügyelet nélkül. Az NDK hajógyárában sorozatban gyártják a magas műszaki szín­vonalon álló tolóhajókat, ezért áruk jóval kedvezőbb a ha­zaiaknál. Eddig 70-et adott át az NDK belvízi hajózás számá­Vita a Közös Piac miniszteri tanácsában Az angol külügyminiszter mérsékelten elégedett Callaghan angol külügymi­niszter a Közös Piac miniszteri tanácsának keddi vitájában Anglia partnerei nacjyfokú el­lenállásának hatására kijelen­tette: Nagy-Britannia nem akarja a Közös Piac alapsza­bályainak gyökeres megváltoz­tatását, a későbbi döntésekig kész fedezni a ráeső részt az anyagi terhekből és nem aka­dályozza meg a folyamatban lévő ügyek tárgyalását. A Kö­zös Piac miniszteri tanácsának többi tagja erre végül js hozzá­járult, hogy közvetve megvizs­gálják, jogosak-e az angol pa­naszok. A vizsgálatot az Euró­pai Közösségek Bizottsága vég­zi majd el a Közös Piac gazda­sági helyzetéről, illetve a tag­államok helyzetéről. Előrelátha­tólag az év végére tesz jelen­tést a miniszteri tanácsnak. A döntést követően az angol külügyminiszter azt mondotta, hogy „mérsékelten elégedett" a miniszteri tanács határozatá­val. Callaghan hathónapos idő­szakra számít, amíq az angol elképzelések folyamatosan vi­tára kerülhetnek, s a politikai döntések előkészítése megkez­dődhet. Az angol kormány azonban csak ezt követően ala-' kítja ki végleges álláspontját az orszáq közös piaci tagsáqát illetően. A különböző delegációk kép­viselői szerint a létrejött meg­állapodás tulajdonképpen kompromisszum. Több száz állattenyésztő érkezett Baranyába Tegnap ünnepélyes megnyitó Pécsett Három napon át csúcsfor­galmat bonyolítanak le a ba­ranyai szállodák. Kedden dél­előtt 10 különbusz parkírozott a belváros különböző pontjain, s 11 órakor busz-karaván in­dult az első bemutatóhely, Szentlőrinc felé. Az ország kü­lönböző részéből többszáz szakember érkezik ezekben a napokban Pécsre, hogy részt vegyen azon a tájjellegű szarvasmarha tenyésztési bemu­tatón, amelyet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, a Baranya megyei Ta­nács és a MÉM Fejlesztési Pro­paganda Irodája rendez június 4—6. között Baranya megyé­ben. A rangos szakmai eseményt tegnap délelőtt 9 órakor nyitot­ták meg Pécsett a Fegyveres Erők Klubja dísztermében. A kü­lönböző megyék küldöttségeit, s a vendéqeket dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese üd­vözölte. A megnyitón részt vet­tek Koós László, a Megyei Párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Bíró István, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség igazga­tóhelyettese, dr. Haraszti Ede, az Állatorvostudományi Egye­tem tanszékvezető tanára, Ker­ner Ádám, o Duna és Karasica Fock Jenő interjúja a Trudban Fock Jenő, az MSZMP PB fog­ja, a Minisztertanács elnöke in­terjút adott a Szovjet Szakszer­vezetek központi lapjának, a Trudnak. Nyilatkozatában ki­emelte, hogy a szocialista or­szágok összeegyeztetett külpoli­tikai kezdeményezései, de külö­nösen a Szovjetunió jelentős és hatékony lépései lényegesen hozzájárulnak a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez. A Minisztertanács elnöke mél­tatta a szocialista gazdasági integráció jelentős szerepét a szocialista közösség dinamikus fejlődésében, majd aláhúzta, hogy Magyarország tervszerű szocialista fejlődése, Magyaror­szág jelentős sikerei mindenek­előtt a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége, tapasztó lató­nak felhasználása folytán vál­tak lehetővé. Az interjút a Trud keddi szá irtó közölte, A CPS kukorrcatermesztési programnak megfelelően, tetszőleges hosszban szerelhető, univerzális fémszerkezetű tóroló épült n Pé­csi Állami Gazdaság üsrögpusztai üzemegységében. Az 500 va­gon befogadóképességű tóroló épületet a szárítóberendezéstől láncos szállító szalag táplálja a terménnyel, menti Tsz-ek Szövetségének el­nöke, Dudás József, az Állami Gazdaságok Tolna-Baranya megyei főosztályának vezetője, Az első nap központi ese­ménye az a nagy érdeklődéssel várt előadás volt, amelyet dr. Kovács Jmre. a MÉM ermelés- és műszaki fejlesztési főosztá­lyának vezetője tartott meg a szarvasmarhatenyésztésben várható szakos(tá.si tendenciák­ról, és crz ezzel kapcsolatos fal­ádátokról. A kormány szarvasmarha programjának eddigi tapaszta­latai kedvezőek, a helyzet mégis arra int, hogy meg kell gyorsítani a szakosítást. A je­lenlegi tehénállomány döntő többsége kéthasznú, ezért a tényleges szükségletnél na­gyobb tejkészletek képződnek. A tavalyi és az ez év eleji kényszerű sajtexportok ellené­re is több a tej és még 1974— 75 ben is mintegy 50—50 millió liter többletre számíthatunk. Sőt az évi 340—350 miliió li­ter többlet 1980-ig is meglesz — az időközben belépő tejpor gyárak mellett is Ezért nagyon fontos — hangsúlyozta az elő­adó — a nagyüzemek tehén- állományának termelését a tényleges szükséglethez igazí­tani, vagyis a tejtermelésben a hazai ellátásra, váqómarho termelésben a növekvő hazai marhahús foqyasztás kielégíté­sére és a változatlanul kedve­ző exportlehetőségek minél jobb kiaknázására törekedni. A legfontosabb feladat a szarvasmarha állományon belül növelni a tehénlétszám ará­nyát, és a tehénállományon belül növelni az ún. nem fejt, kizárólag hústermelésre beállí­tott tehenek számát. Hogy a fent vázolt célokat elérjük, ah­hoz 1975-ben 830 ezer, 1950- ban 950 ezer és 1990-ben 1,3 miliió tehénre lesz országoson szükségünk. Ez a létszámfejlesz­tés különösen 1980-ig meglene- tősen feszített, főként ha figye­lembe vesszük a háztói' állo­mány ejqyidejű csökkenését — míg 1975-ben 320 ezer, addig 1980-ban már csak 280 ezer, és 1990-ben mindössze 200 ezer tehén lesz a kisüzemekben. A létszámot növelni csak úgy le­het, ha a kisüzem 3 százalék­nál nagyobb arányban nem csökkenti, a nagyüzem pedig 30—35 százalékkal fejleszti az állományát. Ennek eléréséhez szükség van az intervenciós üszőneve­lési akció folytatására, a hús­hasznú tehénállomány aiányá- nak növelésére. A leggyorsabb (Folytatás az 5, oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents