Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-04 / 151. szám
Az á33nmi tejipar Baranya megyei középtávú tejprognózisa M3* vár a tejipar a szarvasmarha- programtól, illetve hogyan készül fel a tejtöbblet fogadására ? Napjainkban a szakemberek körében sok szó esik kormányzatunk szarvasmarha-programjáról, a hús és tejhelyzet várható alakulásáról. Nem csökken az érdeklődés, amikor szűkebb hazánk, azaz Baranya megye lakosságának hús- és tejtermék ellátása kerül terítékre. Nem kisebb az izgalom az érintett szervek, a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók körében sem, amelyek általában más és más alapállásból indulnak ki, amiért érthetően előrejelzéseik többé-kevésbé eltérnek egymástól. A jövő formálásába méginkabb beleszól a fogyasztó, akit évszázados hagyományai, kialakult szokásai, valamint a kínálat és a piaci árak befolyásolnak. Ismeretes, hogy megyénk főleg kettős hasznosítású és tej hasznosítású szarvasmarha fajták tartására rendezkedik be. Fentiek előrebocsátása után cikkünk nyomán tekintjük át többek között, hogy a Baranya megyei Tejipari Vállalat milyen mezőgazdasági árutej termeléssel számol, milyennek látja a jövő piaci helyzetét, hogyan kívánja fejleszteni termelési kapacitását, bővíteni választékát és a csomagolási módokat, továbbá mit vár kereskedelmi partnereitől. Mezőgazdasági kapcsolat A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Baranya megyei Tanács távlati tervei szerint növekszik a megye fejt tehénállománya, ennél jobban emelkedik ezek tejhozama, továbbá ezen keresztül szükségszerűen növekszik a tejipar feldolgozó tevékenysége. A megyei Tejipari Vállalat a több oldalról szerzett ismeretei alapján összeállította távlati elképzeléseit. A feldolgozandó tejmennyiség megbecsülésekor a meghirdetett program előtti időszakból indul ki. Míg 1972 évben a feldolgozott tej meny- nyisége 57,6 millió liter volt addig 1973. évben a felvásárolt mennyiség már 66,6 millió litert tett ki. Tervei szerint lényeges emelkedéssel számol 1974-ben, amikoris 72,2 millió litert, sőt 1975-ben már 76 millió litert kell fogadnia. Noha szerény becslések szerint a fejlődés üteme az V. ötéves tervidőszakban mór kisebb lesz, mégis az ipar 1980-ra 91 millió liter tej fogadására és feldolgozására készül fel. Változatlanul garancia kíván maradni az állami tejipar abban, hogy g megyében megtermelt minden liter tej felvásárlóra találhasson, ami a termelési biztonság alapja is. Ez az emelkedés 1973. évhez képest közel 37%-nak felel meg. A növekvő ipari felvásárlás szükségképpen megköveteli a szorosabb együttműködést a tejtermelő gazdaságokkal. Az együttműködésnek számos változata eddig is ismeretes. Ilyenek: a háztáji tejnek termelő- szövetkezetek útján történő begyűjtése és szállításra való előkészítése. Jól bevált gyakorlat, hogy az átadásra kerülő tej mennyiségi és minőségi jellemzőit a termelő gazdaságok ún. bizalmi alapon maguk jelzik, s ezáltal minimálisra csökkent az átvételi kifogásolás. A megye tejtermelő egységei kb. 75%- ban rendelkeznek mélyhűtő berendezésekkel. Ilyen módon a 10 C* alá lehűtött tejért átlagosan 10 fillér hűtési díjat térít a tejipari vállalat Számos kooperáció létesült a tej szállítása tekintetében is, amikor a feldolgozó üzemek a visszfuvar k>Wasználósa céljából mellékterméket biztosítanak. A tejtermelő gazdaságok és a feldolgozó ipar közötti kapcsolatok természetesen a jövőben még tovább bővíthetők. A tejjel, mint alapanyaggal szembeni legfőbb követelmény, hogy annak minősége javuljon. Ez csak akkor biztosítható, ha kivétel nélkül minden egyes felvevőhely mélyhűtési lehetőséggel rendelkezik. Az átállás folyamatát a teijpar továbbra is anyagiakkal támogatja. A mezőgazdasági üzemek ugyancsak biztató jelnek tekintik, hogy a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat az egész megyére kiterjedően megszervezi a hűtőgépek és berendezések karbantartási szolgálatát. Ezzel a szervezéssel feltehetően leszűkülnek az üzemelésben eddiq tapasztalt kihagyások. Egyébként csakis ilyen feltételek mellett képzelhető el, hogy előbb-utóbb az ún. tej- tisztaság általi minőségi meghatározásról a bakteorológial minősítésre térhessenek át Több tudományos cikk foglalkozott már eddig is annak felmérésével, hogy országunk a tej- és tejtermék-fogyasztó nemzetek sorrendjében milyen helyet tudhat magáénak. Noha o tervezett színvonalváltozás kecsegtetőnek bizonyul, mégis elszomorítóan hat, ha a környező országokkal hasonlítjuk össze saját adatainkat. Az is ténykérdés, hogy a megyei adatok semmivel sem kedvezőbbek az országos átlagnál. Felmerülhet tehát, hogy mi is a teendő? Ügy tűnik, társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hoqy élelmezési hagyományainkat megváltoztathassuk. A jogos igény: fokozatosan megváltoztatni étrendünket az egészségesebb táplálkozást jelentő elsősorban komplett fehérjéket tartalmazó ételek, élelmiszerek irányába. Az elmúlt 6—8 évben a teles tejtermék-kínálat a kiszerelési egységet, a választékot vagy akár a megjelenési formát tekintve többet fejlődött, mint az ezt megelőző évtizedekben. Ma már korántsem jellemző a tejes- kannák hajnali csörömpölése, sőt a palackos tej is a múlt krónikája közé sorolandó. Helyükbe a polypack tasak lépett, amely mintegy útitársként megmarad a következő ötéves tervciklusban is. Ezen belül a literes kiszerelést kiegészítette a félliteres, sőt megjelent a piacon negyedes és poharas kiszerelésű tej és kakaó is. A tejföl-, a tejszín- és egyéb savanyított készítmények ugyancsak ún. eldobható csomagolásban, vagyis műanyag pohárban kaphatók. A túró és a különféle sajtok kiszerelési egysége és módja Az így készített termékek első szállítmányai szintén megjelentek a bold forgalomban. A tejipart vállalat termékei a megye határán túl az ország egész területén kaphatók. így pl.: mindenütt ismerik a boranyai ementáli és trappista, valamint a különféle összetételű és ízesítésű ömlesztett (Sonkás, Mackó, Csárdás, Mátra, Hóvirág, stb.) sajtokat Az országban kizárólag itt készül a közkedvelt kerek és szeletelt márvány sajt (roquefort) és o vajjal kevert igen jóízű vajasmárvány sajt 10 dkg-os adagolásban. Megyei specialitás méq a „Tenkes” és a mini „Gouda" sajt is, melyek a Trappista sajt testvérei, de annál valamivel kevesebb, illetve nagyobb a zsírtartalmuk. Ugyancsak viszonylag rövid idő alatt keresetté vált a helyben készülő A rendelkezésre álló 1971. évi adatok szerint az egy főre jutó fogyasztás — tejliterre átszámítva — az alábbi volt: Lengyelország Hollandia Franciaország Anglia NSZK Csehszlovákia Ausztria Szovjetunió Magyarország 264 ft. 254 ft. 227 K. 213 It 204 H. 198 It 196 It 190 It 108 It A fejlődés megítélése céljából a tejipari vállalat szakemberei kidolgozták Baranya megye 1973. éves tényszámart és a várható országos fogyasztás növekedése figyelembevételével prognózist készítettek 1975., illetve 1980. évre. A számítások szerint a megye helyzetét a következők jellemzik: % a lakosság száma 1 fóré jutó évi tejfogyasztást It 1 főre jutó évi összes fogyasztas/fo 1973. 1975. 1980.1973-hoz 429 700 434 000 444 000 103^ 81 83 95 117,2 ;n 29 36 44 151,7 110 119 139 126,4 ugyancsak forradalmi változáson ment át. A kannás túrót az egy és fél kg-os zacskós, s ezeket 1/4 kg-os gépi kiszerelésű fóliás túró követte. Különböző ízesítésű túrók kaphatók műanyag tégelyben, perga mentben és fóliában. Sajtokból soha nem látott választék között válogathatnak a fogyasztók. Nemcsak a féleségek, de kiszerelési módok is figyelmet érdemelnek. Kapható sajt cryovac zacskóban, darabolt és szeletelt sajt légtelenített fóliában, ömlesztett sajt kerek dobozbon éj újabban tubusban és műanyag tömlőben. A felsorolt választék többségében helyben készül és frissen kerül forgalomba. Természetesen nem nélkülözheti a megye lakossága a többi tejipari vállalatnál gyártott speciális termékeket sem. Ezeket a cikkeket a megyei vállalót nagykereskedelmi minőségben szerzi be, és teríti az egész megyében. Újdonságként említhető az NSZK-ból beszerzett ömlesztőgép használatba vétele, melynek segítségével ún. félsteril, meghosszabbított szavatossági idejű ömlesztett sajt készíthető „RocT elnevezésű tubusos sajt. Eddig tejszínes és körített változatban került forgalomba, de rövidesen bővül ez a „sajt-család" Is. Szerencsés a megye, Hogy ■ tejipari vállalattal közös telephelyen épült fel a magyar tejipar egyik kutató bázisa. Ez a Kutató intézet szorosan együttműködik a tejipart vállalattal és e kooperáció eredményeként rövidesen több új termék megjelenését tervezi. A választék- és csomagolásfejlesztés még korántsem ért véget Erről tanúskodnak g jövő fejlesztési célkitűzései. A megye feldolgozó üzemet nek céltudatos fejlesztése a következő időszakban is töretlen lesz. Boly és Sellye a közelmúltban kapott 1—1 további 3000 It. sajtkészítő kádat Mindkét üzem még ebben az évben egy-egy 30 m’-es előtörőié tejsilóval egészül ki, s ezzel a felvásárló körzet tejének átvétele zökkenőmentessé válik, Pécsett most szerelik a negyedik polypack tejcsomagoló gépet és a harmadik műanyag pohártötiő gépet. Ugyanitt növelik a meleg kalória kapacitást a negyedik kazán üzembeállításával, továbbá ebben az évben új beruházással megháromszorozzák a hűtőkapacitást. A vállalat Jövőjét tekintve mégsem ezek képezik a fejlődés távlat; célkitűzéseit. A szarvasmarba-program megvalósulása szempontjából a megye beruházásai között kiemelt szerepe lesz a Pécsett 82 millióból épülő új tejporgyár- nak. A tervek szerint az új létesítménynek már 1975 első felében üzembe kell állnia, amelyben étkezési- és takarmány-tejpor, valamint savópor készül. Ezen létesítménynek fehérbe behozatalt csökkentő, azaz devizakímélő hatása rendkívüli jelentőséggel bír, és a különféle tokarmánytópok nélkülözhetetlen oloponyogát biztosítja majd. A fejlesztési célok még ezzel sem értek veget. Ugyancsak a pécsi üzemben a vajköpülóket felváltja egy folyamatos vajké- szítő gépsor, a régi ömlesztő- gépek helyébe új és az eddigieknél korszerűbb gépek kerülnek, tovább bővül az ízesített termék- és túrókészítő üzemrész is. összességében a vállalat 1973. éves feldolgozó kapacitása napi 230 000 It-ről. 1980-ig megközelíti majd a napi 840 000 te-t. Az előbbiekből egyértelműen következik, hogy tejtermékekből megyénk szükséglete a továbbiakban is teljes mértékben kielégíthető lesz. A már megvalósult és folyamatba tett fejlesztések ugyancsak arról tanúskodnak, hogy feldolgozó kapacitásban sem lesz hiány, illetve megteremtődik a választék bővítésének é$ az ízléses csomagolás kiszélesítésének előfeltétele. Ezzel természetesen még nem szűntek meg a gondok. A tej- ipar, a kereskedelem és a vendéglátóipar közös qondjg marad, hogy a megyénkben kialakult fogyasztói szokások a tejes tejtermék-fogysztás javára megváltozzanak. Ha a kívánt változás nem is mehet végbe máról-holnapra, d® mindenképpen számolni kell a fogyasztók egyre bővülő igényével, omit a láncolatban érdekelt szerv egyike sem hagyhat figyelmen kívül. Erre kötelez az egészségesebb táplálkozás-politikánk és a szarvasmarha-program célkitűzése is. Felmerül tehát, mit tehetünk kölcsönösen annak érdekében, hogy az elképzelések és az Idevágó különböző szintű határozatok valóra váljanak? Ogy vélem, a tejipar hely«* úton jár, amikor: — a minőség javításával egyidejűleg előbbre lép a termékek szavatossági idejének meghosszabbításában, — a magasabb hőfokon (fél- steril) készülő ömlesztett sajtjaival növeli termékei eltarthatóságán — zsugorfóliás csomagolás bevezetésével növeli termékei állóképességét és csökkenti a göngyölegek igénybevételét, ill. mozgatását, ■ o közelmúltban .Boci" csa'ád választékái tovább bővíti, formatartó műanyag csórna golóanyagba szereli ki túré- féieségei egy részét, az Iskolatej és kákáé értékesítési forgalmát évenként 8—10%-kal növefi, mind több fala lakosságát pasztőrözött tejjel látja el, a tejtermék túrajáratarnak számát átlagosan heti hó- romra emeli, a lakosság széles rétegében — beleértve az intézményeket, honvédséget, üzemi konyhákat, stb. — áruismertető propagandát fajt ki és megkedveltet] áj termékeit a fogyasztókkal. gyümölcsöző épít ki a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szervekkel, vállalatokkal és szövetkezetekkel, •— a tejporitó létesítésével elősegíti az import csökkentését és biztosítja a tápokhoz szükséges fontos alapanyagot, — időszakosan sajtvásárt, — az eddigieknél még több és választékosabb recepteket nyújt a háztartásoknak termékei felhasználhatóságáról, hogy csak néhányat említsünk a sokrétű elképzelésekből. Hogyan segítheti, Ül. segW e kereskedelem és vendéglátóipar a szarvasmarha-program célkitűzéseinek megvalósítását? Mindenekelőtt a széleskörű tej- és tejtermék-kínálattal. Az üzletek nyitásától azok bezárásáig mindenütt legyen megfelelő választék. Lényeges az ún. hűtőlánc létrehozása, amely o mezőgazdasági üzemtől, a tejiporon át o bolthálózatig bezáróan biztosítja a termék minőségének megóvását. Új és feltehetően jogos Igény, hogy • vendéglátóipar Is nagyobbrészt vállaljon o fogyasztói struktúra átrendezéséből. E sor befejező szakaszához szorosan hozzátartozik. hogy a kirándulóhelyeken, vendéglőkben és presszókban Is kapható legyen a tej és tejtermék. Ügy tűnik, ma még fogalom számba megy, hogy legyenek tejbárjaink, holott pi. az NDK-ban ez már természetessé vált Mindenképpen dicséretesek azok a tettek, amelyek tejhelyzetünk javítása érdekében különböző szinten már megvalósultok. Mint láthattuk, elképzelésekben sincs hiány. Mindezekkel a tejipar stabil, biztos és korrekt társa kíván lenni a mezőgazdasági és kereskedelmi partnereinek, a feldolgozás oldaláról pedig biztosítéka a szarvasmarha-program megvalósításának és a megye ellátásának. Végül társadalmi ösz- szefogóssal abban is bízhatunk, hogy megyénk mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e neves versengésben tisztes helyezést vívjon ki magának.
