Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-04 / 151. szám

t Közel egymillió embert lót el a Baranya megyei A 'vállalat 1973. évben Bara­nya megye nagyüzemeiből és háztáji gazdaságaiból 218 797 db sertés, 28 061 db vágómar­ha, 29 561 db süldő-malac, 11 140 db vágójuh, 766 db vá­gó- és haszonló felvásárlását, feldolgozását és értékesítését bonyolította. A felvásárolt állatok nagy ré­szét saját üzemében dolgozta fel, ellátva a Baranya és Tolna megyék lakosságát hússal és húskészítményekkel. E mellett jelentős az élő- és húsexport értékesítése. Erről az igen jelentős tevé­kenységről — melynek kedvező vagy kedvezőtlen hatását a közösségen túlmenően — saját személyünkben naponta meg­fog hatóan érzékeltünk, adunk részleges tájékoztatást A vállalat sokirányú tevé­kenységéből főleg a szarvas- marha hizlahatás, felvásárlás, értékesítés alakulását, fejlődé­sét mutatjuk be a szarvasmar­ha-állomány mennyiségi és mi­nőségi változásainak alapulvé- i telével. Ezt kívánják az alábbi táb­lázatok is érzékeltetni: VÁGÓMARHA FELVÁSÁRLÁS ALAKULÁSA 1954-től 1973-ig. SZARVASMARHA FELVÁSÁRLÁS BARANYA MEGYEBEN (Tanácsi szektorból) Ossz«* MiúsúrMs ■> db % % átia& súly k9 * % % étla^ súly kg 1954. 17225 100,— 68455 100,— 397 13433 100,— 54281 100,— 404 1955. 16256 94,4 63680 93,— 392 14833 110,4 57239 105,4 394 1956. 19844 115,2 82723 120,8 417 17064 127,1 70163 129,3 411 1957. 22210 128,9 95720 139,8 431 20727 154,3 88273 162,6 426 1958. 21455 124,6 100876 147,4 470 20841 155,1 96631 178,— 464 1959. 22839 132,6 109690 160,2 480 22291 165,9 105825 195,— 475 1960. 22356 129,8 113690 166,1 509 21818 162,4 109896 202,5 504 1961. 23157 134,4 117299 171,4 507 22762 169,4 .114779 211,5 504 1962. 27208 158,— 132443 193,5 487 26616 198,1 '128640 237,— 483 1963. 26468 153,7 132015 192,8 499 26136 194,6 129773 239,1 497 1964. 24964 144,9 130113 190,1 521 21819 162,4 111810 206,— 512 1965. 28096 163,1 137808 201,3 490 25926 193,— 125308 230,9 483 1966. 26780 155,5 139821 204,3 522 24614 183,2 127437 234,8 518 1967. 28832 167,4 147665 215,7 512 26376 196,4 133385 245,7 506 1968. 31258 181,5 164439 240,2 526 26725 199,— 137996 254,2 516 1969. 28607 166,1 158006 230,8 552 25644 190,9 140802 259,4 549 1970. 29968 174,— 163969 239,5 547 25490 189.8 138624 255,4 544 1971, 28683 166,5 158731 231,9 553 23828 177Í4 130873 241,1 549 1972. 27661 160,6 153284 223,9 554 23325 173,6 128486 236,7 551 1973. 28061 162,9 15H36Ú 23M 564 23879 177,8 134109 247,1 562 Mrnt látható, a felvásárlás 1954-hez viszonyítottan állandó fejlődés eredményeként 1973. évben 162,9 százalékra emelke­dett. Még szembetűnőbb a fej­lődés a marhák ótlagsúlyának növekedésénél. Míg 1954-ben a felvásárolt marhák átlagsúlya 397 kilogramm volt, addig 1973- ban 564 kg-ra emelkedett A növekvő belföldi igény, a jelentkező külföldi kereslet egy­aránt arra ösztönzött, hogy új utak, módszerek keresésével megoldást találjanok ezek ma­radéktalan kielégítésére. A meg­oldást a szarvasmarha hizlalta- tási akciók jelentették. A szarvasmarha tartás he­lyett az intenzív hizlalás hódí­tott tért. Ez a módszer hozta e fenti táblázatban is megmutat­kozó eredményeket 0-tól 640 millió deviza forint bevételig Az előzőekben említett hiz- laltatási módszeren beiül az éllatforgalmi és húsipari válla­Mai húsok latok kezdeményezésére mind­inkább tért hódított azoknak a Fiatal növendékbikáknak 500— 600 kg-na történő felhizlalása, amelyek korábban borjúként vagy alacsony súlyban kerültek értékesítésre. így volt elérhető az, hogy «a belföldi marhahús igények ma­radéktalan kielégítése mellett 1964-től kezdődően egyre több élő- illetve vágott marba ke­rült konvertibilis valutát hozó tőkés piacokon értékesítésre. Az alábbiakban közreadott táblá­zat ezt a fejlődést szemléltető mádon reprezentálja. ELŐ EXPO RT ÉRTÉKESÍTÉS BARANYA MEGYÉBŐL 8» db % B % éftlagsúly kg 1964. 5439 100,— 30533 100,— 561 1965. 9185 168,9 48028 157,3 523 1966. 11235 206,6 61492 20M 547 1967. 12831 235,9 71934 235,6 561 1968. 12891 237,— 67092 219,7 520 1969. 13476 247,8 75170 246,2 558 1970. 15384 282,8 84191 275,7 547 1971. 14973 275,3 83466 273,4 557 1972. 14403 265,3 80748 264,5 561 197X 13714 252,1 79325 259,8 578 TŐKÉS MARHAHÚS EXPORT 1966. 5953 1967. 8585 1968. 11960 1969. 29513 1970. 9618 1971. 13238 1972. 9240 1973. 12306 FELVÁSÁROLT MARHAK MINŐSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA A MINŐSÉG JAVULÁSA 197«. év 1971. év 1972. év 1973. év Minliég Suzes export % % összes % export % összes % export % összes % V-AA- + JL* 2031 38.9 20.9 394 284 524 344 584 „B" 26.7 55.2 27.9 51.1 24.7 414 23.1 35.9 EXTREM 224 3.7 18.8 64 174 14 154 04 L 21.0 2.2 22.8 3.1 214 4.7 21.1 5.1 ÜL «L 6.8 6.6 4.8 3.6 HL b 2.1 24 24 14 IV. a. 9.6 04 04 04 Osszesens 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— Nőivar issu 444 13.1 44.9 174 39.} 84 39.1 74 Hímivart 55.7 86.9 55.1 824 60.9 91.7 60.9 924 A táblázat azért szorítkozik az 1970. évig visszamenő érté­kelésre és összehasonlításra, mert ez volt az első év, midőn a termelő üzemek és gazdasá­gok fokozatosan áttértek a mo­dem tartási és hizlalási mód­szerek alkalmazására. Az új tartási és takarmányozási tech­nológiák (tápetetés, kötetlen tartás) hozták a közölt eredmé­nyeket. Az elmúlt években o vállalat propagandával, bizonyító ere­jű eredmények bemutatásával széles körben terjesztette el a kötetlen szarvasmarha tartási, hizlalási módot Ennek érdeké­ben több termelő üzemmel ga­ranciális hizlalási szerződést kötött amelyben az általuk ajánlott technológiát megfe­lelő beltartalmi értékű import takarmányokat biztosították. Az elért eredmények a part­ner üzemek számára megfelelő anyagi előnyöket biztosítottak, amelyek alkalmasak voltak, hogy propagálják e hizlalási mód szélesebb körben történő bevezetésének lehetőségét Az 1 tehénre jutó felvásárolt élő­hús-kilogramm alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. EGY TEHÉNRE ESŐ HÚSTERMELÉS Osesesseaö ITewécsí szöktet' Összes«« Sv Ssssas éttag Mw db ÜMSe B 1 ««leg tehénre es* hús kg átlag tehén db «efeésÚL rótt B 1 átlag tehénre eső hús Ni aarportrei felvés. összes b 1 állag «—«..4----­o oneowe as« exp. hús kg 1967. 34249 147663 <31 29255 133385 455 71934 »10 1968. 3650« 164439 450 30907 137996 446 67092 104 1969. 34573 158006 457 29414 140802 479 . 7517® 217 1970, 34621 163969 474 2937« 13862« «72 04191 243 1971. 35062 158731 453 30057 130873 435 S3466 238 1972. 37150 133284 413 31525 128486 408 80740 217 1973. 38903 138380 407 ' 33458 134109 401 79325 20* A mennyiségi javuláson túl­menően érdemes felfigyelni a felvásárolt marhák minőségé­ben beállott kedvező válto­zásokra is. Az alábbi táblázat 4 év viszonylatában mutatja be a minőségi fejlődést, az ösz- szes felvásárolt, valamint az élőexport'ra értékesített marha vonatkozó só bauL A táblázat szerint az utolsó évben mutatkozó csökkenés oka, hogy az utóbbi időben fel­futott tehéníétszám csak a ké­sőbbi évek során fogja produ­kálni a növekvő hústermelést A szarvasmarha hústermelé­sének alakulására, s annak egy­értelműen fejlődést mutató tendenciájára a táblázatok rá­mutatnak. Ezeket . az eredményeket a megyében magyartarka fajta marhával érték ei Helyesnek látszik a tenyész­tői munka finomításával e mar­hafajtában rejlő termelési po­tenciált a legjobban kihasznál­ni, tovább javítani a húskihoza­tali arányt Ma mór követel­mény, hogy a modem techno­lógia alkalmazásával, okszerű takarmányozással — az értéke­sítés lehetőségeinek a kereslet kívánalmainak megfelelő — kedvezőbb húsarányokat muta­tó egyedek megtermelését én­jük öl Ezek a közeljövő feladatat, melyekre vonatkozóan a teljes­ség igénye nélkül az alábbiak érdemelnek említést: A háztáji szektorban a fajta- kérdés nem jelent különösebb problémát, ott a magyartarkó­nak perspektivikus szerepe van, miután közepes tejtermelés mel­lett is a hízott marha biztonsá­gosan értékesíthető. A háztáji tehéntartás és hizlaltatás fenn­tartása érdekében a leghatha- tósabb segítséget a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tudják nyújtani, ennek ma már számtalan nagyon jó konstruk­tív formája alakult kL A nagyüzemekben a fS Irány a tej- és a húsmarha-tí- pus kialakítása, tehát a tör­vényszerűen jelentkező szako­sodás. Eíőexportra, húsexportra, a hústípusú . vagy a kettős hasz­nosítású szarvasmarhák felel­nek meg legjobban. Ilyen a magyartarka fajta Is. A mo- gyartcrkai marhákat a külföldi vevők 8s szívesen vásárolják, mert hűskltermelése Jó, s az ál­lat küllemlleg Is jó húsformát mutat, húsa világos, márványo­zott, ízletes és a követelmé­nyeknek megfelelő mértékben fedett faggyúval. Az Ipari export Igények azt kívánják, hogy a húsirányű sza­kosodásnál, és a kettős hasz­nosításnál, megfelelő szelekció­val, húsformájú bikák céltuda­tos kihasználásával, genetikai presszióval a minőség további javítására, a hústípusú ma­gyartarka marha kialakítására kell törekednünk, marha Is. A Limousine tetsze­tős forma, igen kedvező csont- arányú, a húskltermelés 3—4 százalékkal jobb a magyartar­káénál, még a kettős haszno­sítású magyartarkánál is javít- íratja a súlygyarapodást, A magyartarkából M lehet alakítani a kor igényeit kielé­gítő fajtát, a magyar húsmar­hát Minél főbbet tesznek: • fajta kialakítása terén, annál mago­sabb lesz a termelési szint A magyar húsmarha jövőjét az dönti el, hogy mennyire lesz versenyképes a specializált faj­tákkal szembeni A Húsipari V. pécsi feldolgozójában készítik a vírsIR A magyartarka marhahúster­melő-képességének javítása hegyitarkával ígér sok ered­ményt, miután ez a fajta a magyartarkával fenotípusban külső megjelenési formában is megegyezik. A húsirányú szakosodásnál felhasználható még a Limousine A jövőt illetően a tejelő állo­mányokban, akár tisztavérűek, akár keresztezést konstrukciók­ból származóak — ha a te­nyészállat utánpótlásra ezen egyedek nem szükségesek — az egyszerű árutermelő keresz­tezések nagymértékben növel­hetik a hústermelésből szárma­zó jövedelmet l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents