Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-04 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? _,, ___ __ m Megnyílt a baranyai dunántúli ■ “■* napló XXXI. évfolyam, ISI. szám 1974. június 4., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gép, idő, szervezettség E zerkilencszázhetvenkettőben " hozott határozatot a kor­mány a kapacitáskihasználás növeléséről, elsősorban is a kor­szerű, nagy értékű gépek mű­ködtetésének javításáról. Leg­utóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­kének jelentését tárgyalva — már a kezdeti tapasztalatokat összegezhette, s bár ezek elbi­zakodottságra nem adnak okot, kedvező változások első jeleiről mindenképpen tanúskodnak. A hatékonyabb gazdálkodás lényeges eleméröl van sző, hi­szen a népgazdaság szocialista szektora negyedévente 8—11 mil­liárd fo'int értékben vásárol bél­és külföldről gépeket, berende­zéseket. A befektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép tel­jesítő képessége, s a gép való­ságos teljesítménye minél köze­lebb legyen egymáshoz. Tavaly október végén, a há­romnapos országos üzem- és munkaszervezési tapasztalatcse­rén dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese — a sokszor em­legetett munkaerő-hiánnyal kap­csolatban — erőteljesen figyel­meztetett arra, hogy hatalmas tartalékok rejlenek a korszerű eszközök jobb hasznosításában, de ehhez a szervezéssel kell megteremteni a feltételeket A KNEB elnökének a kormány elé > terjesztett jelentése most szin­tén azt hangsúlyozta, hogy a vállalati üzem- és munkaszerve­zési tevékenység megítélésénél az eddigieknél fokozottabban szükséges mérlegelni az ésszerű kapacitáskihasználást, illetve az annak érdekében tett intézkedé­seket Indokoltan ösztökéli a kor­mány e határozatával is a vál­lalatokat, hiszen például a gép­iparban 1,33 az átlagos műszak- szám, s valamivel jobb, de nem sokkal, a korszerű, nagy értékű, termelékeny berendezéseké. A gépipar azért említésre érdemes eset, mert itt — a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezdemé­nyezte pályázat keretében, mely bérkedvezményeket nyújtott a legfontosabb termelöberendezé- sek kihasználtságát javító vál­lalatoknak — tények tanúskod­nak a lehetőségekről. Több gép­ipari nagyüzem ugyanis 80—120 millió forintos terven felüli ter­melést ért el, pedig „csak” any- nyit csinált, hogy a korábbinál jobban hasznosította korszerű eszközeit Sajnos, nem ritkán lehetünk tanúi annak, hogy a vállalatok még veszni hagyják az ilyen forrásokat Tavaly — egyetlen mozzanatot kiemelve — 1,3 mil­liárd forint hitellehetőség szol­gálta a szocialista gépimportot; 600 milliót vettek csak igénybe a termelők. Folytathatjuk azzal, hogy sűrűn ugyan megvásárol­ják bel- vagy külföldről a kor­szerű gépet, de „elfelejtik” a kiegészítő berendezéseket az előirt anyag biztosítósát s a következmény, akadozó terme­lés, alacsony gépkihasználtság, a kiadott összeg lassú megtérü­lése. S az sem ritka, hogy min­den együtt van, pusztán a kép­zett munkás hiányzik. A népgazdaságunkban hasz­nált gépek, gépi beren­dezések 9.5 százaléka elavult, amortizálódott. E tény minden­nél beszédesebben tanúskodik amellett, hogy noay szükség van a korszerű eszközök képességei­nek jobb hasznositásáro. Ennek alapja — mint a kormány hatá­rozata rámutatott — a fokozódó szervezettség. Célja, értelme pe­dig az, hogy a társadalom be­fektetett javainak ez az értékes része is úgy kamatozzék, hogy kisebb és nagvobb közösség egyaránt megkapja a maga ré­szét, hasznát. A kővetkező lépés: az úthálózat szélesítése Befejezés előtt a baranyai bekötőút-program Előkészületek a bekötő utak összekötésére A negyedik ötéves terv előké­szítése idejen elhatározás szüle­tett, miszerint 1975-ig valameny- nyi községei, ahol 200 fő lakik 500 méteres Körzeten belül, 40 lakóházban, ei kell látni bekötő úttal. Baranyáiban akkor— 1968- ban — 52 olyan község volt, amelyik nem rendelkezett be­kötő úttal, ezek közül azonban csak 29 volt, amelyik a követel­ményeknek megfelelve bekerül­hetett a bekötőút-programba. A kimaradtak között volt olyan, mint pl. Gyűrűfű is, amelyek messze nem érték el a kívánt lakosszámot, de voltak olyanok is, amelyek megközelítették a követelményeket. A program be- fejeztéhez közeledvén a KPM újból megvizsgálja, nem változ­tak-e a községekben a lakossá­gi viszonyok, amelyek indokol­hatják újabb bekötő utak építé­sét. A Közúti Igazgatóság előze­tes tájékozódása szerint a 23 bekötő út nélkül maradt köz­ségnél a lélekszám további csökkenése tapasztalható, de a gazdasági viszonyok sem változ­tak, így aztán bekötő út építé­sére továbbra sem számíthat­nak ezek a települések. Egy-egy bekötő út építgse rendkívül költséges, általábbn 10—15 millió forintba kerül. Az építés sorolásánál ez, illetve az egy lakosra vagy lakott ház­ra vetített költség az irányadó. Baranyában jelenleg 25—71 ezer forint között váltakozik az egy lakosra számított költség. A baranyai bekötőút-program keretében ebben az esztendő­ben elkészül Erdősmárok, Bosta- Szilvás és Pelerd útja, jövőre pedig Kishárságy, Óbánya, Kis- peterd, Vázsnok, Felsőegerszeg, Varga és Magyarsarlós kap be­kötő utat. Elkezdik, de csak 1976 elején fejezik be a rádfal- vai és az apátvarasdi bekötő út építését, s ezzel végetér a me­gyében a bekötőút-program. A következő évek feladata: a közlekedés biztonságossá tétele érdekében a meglévő úthálózat megfelelő mértékű szélesítése. A meaye 1500 kilométernél hosz- szabb úthálózatán (ebben a pé­csi és a többi városi utak is be­leszámítanak) az átlagos burko­lati szélesség 4,9 méter, ami azt jelenti, hogy az utak többsége alkalmatlan a kétirányú közle­kedésre. A cé| az, hogy az út­hálózat átlociip' szélessége éven belül elérie a 6 métert, sokszáz kilométer új út építésé­vel egyenértékű. Csak ezután lehet a bekötő utak sokszor nagyon inodokolt összekötésére gondolni. Jelenleg többnyire az a helyzet, hogy az Baranyai küldöttség utazott Bulgáriába A bulgáriai Szliven megyébe baranyai küldöttség utazott teg­nap egyhetes hivatalos, baráti látogatásra. A delegációt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára ve­zeti. A küldöttség tagjai: dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Szent­irányi József, a Pécs városi Pé tbizoítság titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. A küldött­séggel utazott a baráti országba Békés Sándor, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese. Megyénk képviselői a 100 ezer lakosú Szliven városban Bara­nya és Szliven megye kapcsolatainak felvételéről tanácskoznak. újonnan épült bekötő utak a községben, ahová vezették, vé­get is érnek, emiatt aztán a szomszédos községekbe csak nagy kerülővel lehet eljutni — ha nem földúton akarnak közle­kedni. Az összekötések lehető­ségének vizsgálatát megkezdik. Elsősorban azok jöhetnek szá­mításba, ahol viszonylag rövid szakaszok kiépítésével nagy ke rülőket lehet kiiktatni. Meg kell építeni például a pécsvárad—1 sombereki út Feked és Erdős- mecske közötti szakaszát vagy a boly—bezedeki út Töttös és Bezedek közötti szakaszát, ame­lyek jelenleg még szilárd burko­lat nélküli utak. A pécs-baranyai ünnepi könyvhét megnyitóját tegnap, június 3-án délután hat órakor rendezték meq Pécsett, az SZMT hírlapolvasójában. A központi ünnepség író—költő részvevőit: Baranyi Ferenc SZOT-dijas, Meglepetés Komlón Irodai kis számitógépeivel és asztali számológépeivel Pécsre ér­kezett az amerikai Burroughs cég európai leányvállalata. Kamion­jukban működés közben mutatják be irodagépeiket, a SZUV pé­csi adatfeldolgozó központjának Tüzér utcai udvarán. A cég részt vett o BNV-n, majd országjárásra indult, ma még Pécsett van, holnap már Győrben. Délelőtt 9-től délután 5-ig várják az érdek­lődőket a pécsi voüalatoktoL Nehéz helyzetben tisztáz Tasnácfi, a békéscsabaiak kapusa. Foto: Arató László Az NB I utolsó fordulójának mérkőzéseit már szombaton le­játszották. Vasárnap az NB I B rangadója, a Komlói Bányász— Békéscsaba mérkőzés felé for­dult az érdeklődés. A Komlói Bányász számára nem termett siker. A Békéscsaba Komlón is nyerni tudott és a bajnoki táb­lázaton helyet cserélt egymással a két csapat. A Diósgyőr már megnyerte a bajnokságot és az is eldőlt, hogy a Várpalota ki­esett az NB I B-ből. Az NB ll-ben tovább tart a nagy versenyfutás a Kaposvári Rákóczi és a Fűzfő között. Jelen­leg a Rákóczi egy pont előnnyel vezet. Vasárnap mindkét csapat győzött. A PVSK hazai pályán sem bírt a BKV Elórével, A Má­za-Szászvári Bányász. Dunaújvá rosban a 88. percben kapott góllal vesztett. Az NB III-ban is érdekes a küzdelem. A bajnoki cím mindkét várományosa, Sió­fok és Véménd is nyerni tudott. Az NB III-ban maradásért folyó harcban a szigetváriak értékes két pontot szereztek Pécsett a PEAC-tól, o BTC is jól hajrázik, a bőrgyáriak 5 gólt lőttek a paksiak kapujába. A Kaposvári Vasas—Steinmetz SE mérkőzé­sen a hazai pályán játszó ka­posváriaké lett a két pont. A megyebajnokságban az Istvón- akna Sásdon váratlan vereséget szenvedett. Baranya férfi ifjúsági atléta csapata jól kezdte a szereplést az NB l-ben. Mindkét ellenfelét legyőzte. Jó eredményről kap­tunk hírt a mohácsi evezősöktől, férfi ifjúsági kormányos négye­sük újabb szép győzelmet ara­tott Budapesten. Az NB 1. B állása 1. Diósgyőr 32 1* 8 5 65-23 46 2. Békéscsaba 32 16 10 6 36-25 42 3. Komló 32 17 7 8 38-22 41 4. Sióin. MTE 32 13 9 10 40-34 35 5. mav DAC 32 12 10 10 40-32 34 6, Dunai!)«, 32 11 12 9 46-41 34 7. Budafok 32 11 11 10 38 42 33 8. Olajbányász 32 11 10 11 35-41 32 9. Kossuth KFSE 32 11 9 12 39-40 31 10. G.-MAVAG 32 10 11 11 28-37 31 11. Szekszárd 32 10 10 12 30-31 10 12. Eger 32 11 8 13 42-47 30 13. Debi. VSC 32 7 15 10 30-36 29 14. Kecskemét 32 6 12 12 37-50 28 15. 8p. Spart 32 10 7 15 38-47 27 16. Oroszlány 32 9 8 15 30-39 26 17. PénTÜgyör 32 10 6 16 43-56 26 18. Várpalota 32 6 9 17 22-37 24 Csoóri Sándor József Attila-dí­jas, Csorba Győző Baumgarten- és József Attila-díjas költőt, Ne- meskürty István irodalom- és filmtörténészt, az irodalomtudo­mányok doktorát, Pákolitz István József Attila- és SZOT-díjas köl­tőt, valamint Pál Rita írót Vá- rady Géza, a központi ünnep- séq házigazdája, Pécs m. Vá­rosi Tanács népművelési cso­portjának vezetője köszöntötte. A mintegy kétszáz ünneplő kö­zött helyet foglaltak Socz lózsef, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, a megyei és a városi tanács, a szakszer­vezetek, a kulturális intézmé­nyek, a könyvtárak képviselői, a Baranya megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat Petőfi szocialista brigádjának és o VOLÁN 12, Vállalat Tyereskovo brigádjának tagjai. Megnyitó ünnepi beszédet Csorba Tivadar, a Pécs m. Vá­rosi Tanács művelődésüqyi osz­tályának vezetője mondott. Be­szédében szólott a különféle olvasó mozgalmak tudatformáló, nevelő jelentőségéről. A mai hatalmas információs áradat­ba») nogyoti fontos cél, hogy a közönséq, főként a dolgozók nagy és valóban jelentős há­nyada jusson el az olvasásig, Ezért az olvasni akarókat, de magukat az olvasókat is nevel­ni kell arra, hogy az önművelő­dés éppen a könyvek segítsé­gével belső igényükké váljon. A könyv, amely az értelmes emberi élet egyik bizonyítéka, mozgósítja a kultúra dolgozóit, az írót, népművelő könyvtárost, hogy mind gyakrabban talál­kozzanak az írói alkotásokkal és általuk az olvasó emberrel. Az ünnepségen, amelyen közreműködött a Mecsek Fú­vósötös, ezt követően a kőltő- és íróvendégek mutatkoztak be néhány alkotásukkal. A házi­gazda, Várady Géza röviden ismertette életük, munkásságuk legjelentősebb állomásait, Ba- ranyi Ferenc, Csorba Győző, Pákolitz István költeményeikből adtak elő, Pál Rita készülő re­gényéből olvasott fel részletet. Nemeskürty István és Csoóri Sándor az az írott magyar nyelv, a magyar nyelvű irodalom ki­alakulásáról, a népi nyelv te­remtő erejéről szólották egye­bek között. „A hajdani magyar irodalmi nyelv megteremtőit is — akiktől írni és beszélni ta­nultunk — ünnepeljük a könyv­héten" — mondotta Nemes­kürty István nagy sikerrel foga­dott rövid eszmefuttatásában. Cs, J.

Next

/
Thumbnails
Contents