Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-30 / 177. szám

4 DUNANTOU NAPIO 1974. június 30. A dombról látni Kertvárost... Karnyújtásnyira Pécstől ' nem szól ró, mert a „libling", az ó „apja-lánya”. — És itt kint, nyolc-tíz ki lomé térré a várostól? — Csend van. Már az is nyug­tat, hogy ránézek a lugasra, a kislányom magnózhat a kisszo- bában, nem is hallom, mert nagy a lakás, jó vastagok a fa­lak. Hátramegyek a csibékhez, enni adok nekik és elnézelő­döm. Innét jó rálátni a városra, legalább is a hegyoldalra. Mintha jobban kitágulna előt­tem a világ. És tudja még miért kellemes itt az élet? Régebben — míg bent laktunk —, a lépcső­házba nem léphetett ki az em­ber háziöltözetben, itt meg sé­tálhatok a kertben akár mezít­láb is, senki nem szól meg. A bérházi szomszédokat alig is­merte az ember, itt meg — amikor költözködtünk — olyanok jöttek segíteni, tanácsokat adni, no meg egy kicsit bámészkodni is, akiket azelőtt sohasem lát­tunk. Megérkezik az ura, az asz­szony „átad” neki engem, az­tán fog egy szakajtó kukoricát, komikusán megriszálja magát, kedves öniróniával mondja: — A „falusi naccsága” most elmegy etetni... Rab Ferenc \A gyerekek se kívánkoznak a városba ; Csend, amit nem lehet megfizetni Beszéltem velük még festék­szagú verandán, élelmiszerbolt­ban, buszmegállóban, söntés- pultnál, kispadon és utcán. Fa­lun élnek, Keszüben, Gyódon. | Szalántán, de ha már nem is vallják magukat „pécsinek”, a „falu” meghatározásnak sincs számukra jelentősége. Pécsett éltek, némelyik ott is született, s hogy a városból kiköltöztek, aligha kerültek hátrányos hely­zetbe, távolság tekintetében pe­dig egyáltalán nem. Húsz perc alatt autóval, busszal elérhető Szalánta, a két kisközség még közelebbre esik, mert például Keszüből elég sűrűn indulnak- érkeznek a buszok, jó időben gyalogosan is megteszik sokan a 4 kilométernyi utat a kert­városi végállomásig. Nem munkába menet persze, mert akkor sétára nincs idő, de most hogy a város „közelebb jött", nem is egyszer átrándul- tunk az új lakótelepre . . .- Közelebb jött a város? — Igen. Itt van a szomszéd­ban már a kertvárosi lakótelep. disznóól vakítóra meszelve. El­kísér a kapuig:- Megmondom magának, van egy kis pénzünk még, csak több lehet, nem kevesebb, mert te­szünk hozzá, szóval látja a túl­oldalon van az a vakolatlan ház, amellett egy gazos telek. Arra alkuszom. Egy pécsi há- j zajpáré. Ügy volt, ide építenek, ! de elválnak, most árusítják a 1 közös szerzeményt. Megveszem, aztán bekerítem, másik évben j odoviszem a téglát, utána meg, ami kell. Vagy a lányomé lesz, I vagy a fiamé, majd meglátjuk. Egyik se kívánkozik városi bér­házba. • Az asszony rézmozsarat dör­zsöl a veranda párkányán, ró- lehel, fényesíti. Kormos, szén- ! poros képű fehér macska né- I hány szem diót „pofoz” az elő­Pedig neki mindegy, mert ott sem, itthon sem mozdít meg semmit, nem is tudom kire faj­zott, rám biztos nem.- Mit gondol a „nyugalom­ról"?- Lehet, hogy bennünk a hi­ba. De most képzelje el, egy forgalmas boltban dolgozom. A vásárlók sem angyalok, ide­ges vagyok én is. Hazaértem, a szomszédban barkácsolnak, a fölöttünk lakó meg otthon pró­bál, mert valami zenekarban trombitál, és már az összes in­dulót és gyászindulót ismerem... és mit mondjak még? A férjem százkilométereket vezet le na­ponta nagydög teherkocsival, vacsoránál remeg a kezében a kanál, a lányom meg bömböl- teti a magnóját, de az uram GYODI UTCAKÉP Ha a dombra fellépek a kert végében, látni a „tévé-háza­kat". Ha pedig a hatvanezres siklósi városrészt elkezdik — önök írták meg az újságban, hogy ez következik —, akkor Keszü úgy összeér Péccsel, mint Kovács-telep az utca túloldalán kezdődő Uránvárossal. Középkorú férfi, MÁV alkal­mazott, Göcsejben egy pálya- őri szolgálati lakásban a vasút­vonal mentén született, mert a papa Is „vasúti" volt. — Gyerekkori álmom volt ón­nak idején, hogy a „bakterház- ból” elkerülve emberek közé, méghozzá városiak közé sod­ródjak. Sikerült is, tulajdonkép­pen ifjabb felnőttkoromat Gyár- városban töltöttem el. Házam volt bent Pécsett, igaz, nem ilyen, mint ez itt, hanem olcsó, szoba, konyhás, spájzos kis épü­let, szinte rátámaszkodva a tűz­falra. — Hogyan költöztek el? — Örökséghez jutottunk, nem nagy összeget hozott persze, de a házat eladtuk, azt is hoz­zácsaptuk, aztán egy jókomám révén értesültem, hogy ebben a kis faluban ez a ház eladó. ✓ — Pécsen is talált volna ... — Nézze, említettem, hogy gyerekkoromban mennyire vá­gyódtam a városi élet után. Tu­lajdonképpen a vasútvonal menti magánytól menekültem. Nem lakott azon a környéken senki, nem volt nekünk se bará­tunk, se pajtásunk, hiszen a konyhaajtó előtt soha más nem ment el csak a vonat, még a kupék ablakából kitekintgető arcok is elmosódtak. Na hát, a városban aztán leéltem tizen­nyolc esztendőt, abból is elég volt, bár elszakadni tőle már nem tudok. A gyerekek miatt j sem. A lány gimnáziumba jár, j a fiam szakmunkástanuló, már , motorja is van. Magam a busz- [ szol járok be szolgálatba. A házban, amelyet később j bővítettek, két nagy, aztán egy j kis szoba van. hozzá fürdőszoba — ez utc'’hi nem ielies beren­dezéssel. ez az még hiányzik. Az előkertben kcrnők védelmé ben rózsák nyílnak - régi bak- terhn-ok ismert „tartozékai”. Az udvart ftimo'inal vetették be s most olvan. mint ny nagy mé­retű zöld perzsaszőnyeg. Hátul a drótkerítésen túl kicsinyke baromfiudvar, téglából épített kertbe vezető betonjárdán. Sző­lő szegélyezi a kertet a kerítés mellett, a hátsó udvartól pedig lugasba futtatva képez boltíves „folyosót” a verandáig. A fo­lyosóról nyílik a konyha — butá- nos fehér gáztűzhely, hűtőszek­rény beépítve az ugyancsak fe­hér konyhaszekrény-sorba, a másik ajtó az utcafrontot el­foglaló két szobára nyílik. Masz- szív rekamié, kombinált szekrény és fotelek népesítik be az első szobát, tenyérnyi horgolt esip- keterítők „díszítik” a fotelt is, a kárpitozott székek háttámláját is, a padló pedig - ilyent még nem is láttam —, fehér, festett, méghozzá csillogó, tükörfényes zománcfestékkel. Talán ide be sem lehet lépni, ha csak azok­kal a filc-papucsokkal nem, amelyeket az ajtó előtt látok a fal mentén. — Megérte a csere. — Milyent adtak ezért a há­zért? — Távfűtéses, kétszoba, össz­komfortos pécsi lakást. Szövet­kezetit. — Nem a cserepartner járt jobban? Bent a lakásban min­den — víz, gáz, fűtés. A kényel­met leszámítva is előnyösebb ... Az asszony két műszakban dolgozik egy üzletben Pécsett, férje gépkocsivezető, gyakran két-három napig is távol van, s ez a tény már eleve bizony­talanná teszi a szabadidő be­osztását. Még ha mindketten is azonos arányban veszik ki részüket a házi, házkörüli mun­kából, vízhordás a kútról, mele­gítés mosásra, a kert rendben- tartása, a zöldségfélék termesz­tése, baromfiállomány etetése, gondozása, tehát mindaz, amit egy modern bérházi lakónak nem kell soha elvégeznie — mind-mind megannyi időtrabló tevékenység. Ennél a családnál ez a hátrány azért szembetűnő, mert e kertes házért panellakást adtak cserébe. — Biztos hogy nem olyan ké­nyelmes, ha így vesszük, mint I az Építők útjai volt lakásunk. ! De a nyugalmunkért mégis csak I feláldoztuk, bár a kislányom he- ! teken át bőgött, hogy „falusi I csajt” csináltunk belőle... — neveti el magát az asszony. — Halálugrás a kupolából — Világszámok a porondon Európa legnagyobb utazécirkusza Pécsett Világhírű cirkusz, világszá­mokkal — így jellemezhetnénk röviden a Moira Orfei olasz nagycirkuszt, mely július 3-tól 9-ig Pécsett mutatja be műso­rát. Néhány érdekes információ Európa legnagyobb utazó-cirku­száról. A társulat több mint száz járművel érkezik Pécsre. Négyezer személyes sátoruk a legnagyobb Európában. A cir­kuszművészek száma száz, a ki­segítő személyzet 60 fős. A cir­kusznak külön állatkertje ■ is van, százas állatsereglettel. Három órás műsorukban 21 számot láthat majd a közönség, melyek közül több cirkuszművé­szeti szenzációnak számít. A Párizsi Olympia színpadán pa­zar sikert aratott Los Huinoas argentin folklór együttes minden bizonnyal megnyeri majd a pé­csi közönség tetszését is, csak­úgy, mint a Jarz légtornászcso- port, akiket a szakemberek je­lenleg a legjobbnak tartanak a világban. Egyedülálló attrak­ciónak számít Leon de Rosseu, amerikai artistának a cirkusz kupolájából történő halálugrá­sa. A műsorban 19 ló, hét ele­fánt, négy tigris és ugyanennyi csimpánz mutatja be „tudomá­nyát". A vidám hangulatról tíz bohóc gondoskodik. És még valamit, a cirkusz tu­lajdonosa a feltűnően csinos Moira Orfei népszerűsége Itá­liában vetekszik a legismertebb filmsztrárokéval. Az elmúlt esz­tendőben az olasz népszerűségi versenyben az első helyre ke­rült Egyébként elefántidomár, üzletasszony és „mellékállás­ban" vállal filmszerepeket is... Weiner István, a cirkusz tit­kára elmondta, hogy a megyé­ben, Pécsen kívül másutt nem szerepel majd a Moira Orfei nagycirkusz. Itt viszont minden nap két előadást tartanak — délután és este. Az elővételi pénztáruk pedig ma délelőtt már a pécsi közönség rendel­kezésére áll. gátéi meglepően merész vona­lú és változatos formájú étkész­letekkel, plasztikákkal jelent­keztek. A zágrábi Jugokeramlka für­dőszoba-berendezései magas­fokú ipari formatervezésre val­lanak. De nehezen képzelhető el a sok darabból álló beren­dezés a nálunk használatos kis­méretű fürdőszobába. Herend tiszteletet követel. Biedermeier és barokk stílusú készletei, a több mint egy év­százada Csiszár József által ké­szített rózsás tál sok érdeklődőt vonz. A kiállítás dísztermében dol­gozó porcelánfestők alig győz­nek válaszolni az érdeklődők kérdéseire. Természetesen türe­lemmel magyarázzák a szakma fortélyait. Miért is ne tudná meg a látogató amire kíváncsi. Salamon Gyula Kézifestők. Előtérben Kárpi Erzsébet kalocsai festő munka közben Á kerámiakiállítás szépségei Vigasztalanul esik, a kiállítás­rendezők nagy keserűségére. A kerti kerámiák között egy fiú és egy lány andalog. Őket nem riasztotta meg az eső. Megállnak Gádor István Kos- suth-díjas porcelán plasztikája előtt. A művész hónapokon át készült a bemutatóra, a Zsolnay Porcelángyárban készítette új­szerű, hengeres elemekből ösz- szeállított, fehér mázzal bevont kollekcióját. Ezzel is bizonyítva, hogy a szigetelőgyártó gépso­rokon is lehet művészi alkotást létrehozni. A park középpontjában elhe­lyezett monumentális kerámia páva vonzza a tekintetet. Nádor Judit iparművész alkotása, amelynek első darabját Lahti- ban, Pécs testvérvárosában ál­lították fel. A háttérben Gazder Antal iparművész plasztikái so­rakoznak, aki szintén a Zsolnay gyár művésze. Eszembe jut, milyen kár, hogy ezekkel az alkotásokkal' csak itt a kiállításon találkozunk! S fel­merül bennem: köztereinken, a Muzeális értékű herendi rózsás I I tál. Előtérben délszláv mintás i süteményes készlet — Világszínvonalú padlóburkolólapok — Eozincsodák, porcelánplasztikák lakótömbök közötti zöldben fel­üdülést adhatnának ezek a ke­rámiák ... No de vegyük sorba a kiállí­táson szereplő tizenegy hazai gyárat. Mivel is lepték meg a látogatót. Az iparművészek kiállító he­lyiségében többek között Gorka Lívia, Fürtös György, Nádor Judit alkotásai láthatók. A Romhányi Építési Kerámia­gyár építészeti kerámiái és padlóburkoló lapjai meghökken­tően szépek. A Kőbányai Por­celángyár sajtolt és korongolt szigetelőkkel, hő és híradástech­nikai kerámiákkal valamint mű­szaki porcelánokkal vesz részt a kiállításon. Az 1831-ben alapított Holló­házi Porcelángyár kiállító he­lyiségében plasztikus kézi fes­tésű és újszerű, maratott arany­nyal díszített termékek látha­tók. Nagy sikert aratott Szon- tágh Éva korszerű, de egyben a hagyományos anyagot is fel­használó étkészlete. A fehér il­letve kék mázas tálakat eszter­gált fafödő borítja. Seregély Márta iparművész étkészlete előtt többen felsóhajtottak: bár­csak az üzletben láthatnánk! A művész narancssárga és kék színnel díszítette készletét. A Budapesti Porcelángyá. művésze, Mittelholcz Mihály ál­tal tervezett egészségügyi kerá­miák az új divatirányzatot jel­zik. A mosdókagylók lágyan ke­rekített vonalúak. A kiállított fal­burkoló csempék közül a láto­gató ha tehetné, legszíveseb­ben valamennyit saját fürdő­szobájában látná. A Zsolnay Porcelángyár az első emeleten négy helyiségben állítja ki termékeit. Az első te­remben múzeális értékű eozin és porcelán-, fajansz vázák és Gorka Lívia művészi plasztikája tálak láthatók. A falon a pári­zsi világkiállítás diplomája, amelyet Zsolnay Vilmos hozott haza a Mecsek aljára. Megelevenedik a múlt, SiVor- szky Tádé, Klein Ármin, Kapás Nagy Mihály, Dorilak Henrik, a régi művészek nevei jutnak eszembe ... A következő terem már át­vezet a jelenbe. A hat évvel ez­előtt ünnepelt évszázados jubi­leum után ismét elkezdték gyár­tani a porcelán-fajansz művészi termékeket. Utánozhatatlan zöld, vörös és tűzpiros színben pompáznak az eozin vázák, tá­lak, figurák. Közülük a legna­gyobb értékű az a zöldeozin váza, amely maratott eljárással készült: ez az egyetlen darab. Ez a kiállítás nem csupán a „gyakorló” művészeké. Az Ipar- művészeti Főiskola végzős hall-

Next

/
Thumbnails
Contents