Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-30 / 177. szám
4 DUNANTOU NAPIO 1974. június 30. A dombról látni Kertvárost... Karnyújtásnyira Pécstől ' nem szól ró, mert a „libling", az ó „apja-lánya”. — És itt kint, nyolc-tíz ki lomé térré a várostól? — Csend van. Már az is nyugtat, hogy ránézek a lugasra, a kislányom magnózhat a kisszo- bában, nem is hallom, mert nagy a lakás, jó vastagok a falak. Hátramegyek a csibékhez, enni adok nekik és elnézelődöm. Innét jó rálátni a városra, legalább is a hegyoldalra. Mintha jobban kitágulna előttem a világ. És tudja még miért kellemes itt az élet? Régebben — míg bent laktunk —, a lépcsőházba nem léphetett ki az ember háziöltözetben, itt meg sétálhatok a kertben akár mezítláb is, senki nem szól meg. A bérházi szomszédokat alig ismerte az ember, itt meg — amikor költözködtünk — olyanok jöttek segíteni, tanácsokat adni, no meg egy kicsit bámészkodni is, akiket azelőtt sohasem láttunk. Megérkezik az ura, az aszszony „átad” neki engem, aztán fog egy szakajtó kukoricát, komikusán megriszálja magát, kedves öniróniával mondja: — A „falusi naccsága” most elmegy etetni... Rab Ferenc \A gyerekek se kívánkoznak a városba ; Csend, amit nem lehet megfizetni Beszéltem velük még festékszagú verandán, élelmiszerboltban, buszmegállóban, söntés- pultnál, kispadon és utcán. Falun élnek, Keszüben, Gyódon. | Szalántán, de ha már nem is vallják magukat „pécsinek”, a „falu” meghatározásnak sincs számukra jelentősége. Pécsett éltek, némelyik ott is született, s hogy a városból kiköltöztek, aligha kerültek hátrányos helyzetbe, távolság tekintetében pedig egyáltalán nem. Húsz perc alatt autóval, busszal elérhető Szalánta, a két kisközség még közelebbre esik, mert például Keszüből elég sűrűn indulnak- érkeznek a buszok, jó időben gyalogosan is megteszik sokan a 4 kilométernyi utat a kertvárosi végállomásig. Nem munkába menet persze, mert akkor sétára nincs idő, de most hogy a város „közelebb jött", nem is egyszer átrándul- tunk az új lakótelepre . . .- Közelebb jött a város? — Igen. Itt van a szomszédban már a kertvárosi lakótelep. disznóól vakítóra meszelve. Elkísér a kapuig:- Megmondom magának, van egy kis pénzünk még, csak több lehet, nem kevesebb, mert teszünk hozzá, szóval látja a túloldalon van az a vakolatlan ház, amellett egy gazos telek. Arra alkuszom. Egy pécsi há- j zajpáré. Ügy volt, ide építenek, ! de elválnak, most árusítják a 1 közös szerzeményt. Megveszem, aztán bekerítem, másik évben j odoviszem a téglát, utána meg, ami kell. Vagy a lányomé lesz, I vagy a fiamé, majd meglátjuk. Egyik se kívánkozik városi bérházba. • Az asszony rézmozsarat dörzsöl a veranda párkányán, ró- lehel, fényesíti. Kormos, szén- ! poros képű fehér macska né- I hány szem diót „pofoz” az előPedig neki mindegy, mert ott sem, itthon sem mozdít meg semmit, nem is tudom kire fajzott, rám biztos nem.- Mit gondol a „nyugalomról"?- Lehet, hogy bennünk a hiba. De most képzelje el, egy forgalmas boltban dolgozom. A vásárlók sem angyalok, ideges vagyok én is. Hazaértem, a szomszédban barkácsolnak, a fölöttünk lakó meg otthon próbál, mert valami zenekarban trombitál, és már az összes indulót és gyászindulót ismerem... és mit mondjak még? A férjem százkilométereket vezet le naponta nagydög teherkocsival, vacsoránál remeg a kezében a kanál, a lányom meg bömböl- teti a magnóját, de az uram GYODI UTCAKÉP Ha a dombra fellépek a kert végében, látni a „tévé-házakat". Ha pedig a hatvanezres siklósi városrészt elkezdik — önök írták meg az újságban, hogy ez következik —, akkor Keszü úgy összeér Péccsel, mint Kovács-telep az utca túloldalán kezdődő Uránvárossal. Középkorú férfi, MÁV alkalmazott, Göcsejben egy pálya- őri szolgálati lakásban a vasútvonal mentén született, mert a papa Is „vasúti" volt. — Gyerekkori álmom volt ónnak idején, hogy a „bakterház- ból” elkerülve emberek közé, méghozzá városiak közé sodródjak. Sikerült is, tulajdonképpen ifjabb felnőttkoromat Gyár- városban töltöttem el. Házam volt bent Pécsett, igaz, nem ilyen, mint ez itt, hanem olcsó, szoba, konyhás, spájzos kis épület, szinte rátámaszkodva a tűzfalra. — Hogyan költöztek el? — Örökséghez jutottunk, nem nagy összeget hozott persze, de a házat eladtuk, azt is hozzácsaptuk, aztán egy jókomám révén értesültem, hogy ebben a kis faluban ez a ház eladó. ✓ — Pécsen is talált volna ... — Nézze, említettem, hogy gyerekkoromban mennyire vágyódtam a városi élet után. Tulajdonképpen a vasútvonal menti magánytól menekültem. Nem lakott azon a környéken senki, nem volt nekünk se barátunk, se pajtásunk, hiszen a konyhaajtó előtt soha más nem ment el csak a vonat, még a kupék ablakából kitekintgető arcok is elmosódtak. Na hát, a városban aztán leéltem tizennyolc esztendőt, abból is elég volt, bár elszakadni tőle már nem tudok. A gyerekek miatt j sem. A lány gimnáziumba jár, j a fiam szakmunkástanuló, már , motorja is van. Magam a busz- [ szol járok be szolgálatba. A házban, amelyet később j bővítettek, két nagy, aztán egy j kis szoba van. hozzá fürdőszoba — ez utc'’hi nem ielies berendezéssel. ez az még hiányzik. Az előkertben kcrnők védelmé ben rózsák nyílnak - régi bak- terhn-ok ismert „tartozékai”. Az udvart ftimo'inal vetették be s most olvan. mint ny nagy méretű zöld perzsaszőnyeg. Hátul a drótkerítésen túl kicsinyke baromfiudvar, téglából épített kertbe vezető betonjárdán. Szőlő szegélyezi a kertet a kerítés mellett, a hátsó udvartól pedig lugasba futtatva képez boltíves „folyosót” a verandáig. A folyosóról nyílik a konyha — butá- nos fehér gáztűzhely, hűtőszekrény beépítve az ugyancsak fehér konyhaszekrény-sorba, a másik ajtó az utcafrontot elfoglaló két szobára nyílik. Masz- szív rekamié, kombinált szekrény és fotelek népesítik be az első szobát, tenyérnyi horgolt esip- keterítők „díszítik” a fotelt is, a kárpitozott székek háttámláját is, a padló pedig - ilyent még nem is láttam —, fehér, festett, méghozzá csillogó, tükörfényes zománcfestékkel. Talán ide be sem lehet lépni, ha csak azokkal a filc-papucsokkal nem, amelyeket az ajtó előtt látok a fal mentén. — Megérte a csere. — Milyent adtak ezért a házért? — Távfűtéses, kétszoba, összkomfortos pécsi lakást. Szövetkezetit. — Nem a cserepartner járt jobban? Bent a lakásban minden — víz, gáz, fűtés. A kényelmet leszámítva is előnyösebb ... Az asszony két műszakban dolgozik egy üzletben Pécsett, férje gépkocsivezető, gyakran két-három napig is távol van, s ez a tény már eleve bizonytalanná teszi a szabadidő beosztását. Még ha mindketten is azonos arányban veszik ki részüket a házi, házkörüli munkából, vízhordás a kútról, melegítés mosásra, a kert rendben- tartása, a zöldségfélék termesztése, baromfiállomány etetése, gondozása, tehát mindaz, amit egy modern bérházi lakónak nem kell soha elvégeznie — mind-mind megannyi időtrabló tevékenység. Ennél a családnál ez a hátrány azért szembetűnő, mert e kertes házért panellakást adtak cserébe. — Biztos hogy nem olyan kényelmes, ha így vesszük, mint I az Építők útjai volt lakásunk. ! De a nyugalmunkért mégis csak I feláldoztuk, bár a kislányom he- ! teken át bőgött, hogy „falusi I csajt” csináltunk belőle... — neveti el magát az asszony. — Halálugrás a kupolából — Világszámok a porondon Európa legnagyobb utazécirkusza Pécsett Világhírű cirkusz, világszámokkal — így jellemezhetnénk röviden a Moira Orfei olasz nagycirkuszt, mely július 3-tól 9-ig Pécsett mutatja be műsorát. Néhány érdekes információ Európa legnagyobb utazó-cirkuszáról. A társulat több mint száz járművel érkezik Pécsre. Négyezer személyes sátoruk a legnagyobb Európában. A cirkuszművészek száma száz, a kisegítő személyzet 60 fős. A cirkusznak külön állatkertje ■ is van, százas állatsereglettel. Három órás műsorukban 21 számot láthat majd a közönség, melyek közül több cirkuszművészeti szenzációnak számít. A Párizsi Olympia színpadán pazar sikert aratott Los Huinoas argentin folklór együttes minden bizonnyal megnyeri majd a pécsi közönség tetszését is, csakúgy, mint a Jarz légtornászcso- port, akiket a szakemberek jelenleg a legjobbnak tartanak a világban. Egyedülálló attrakciónak számít Leon de Rosseu, amerikai artistának a cirkusz kupolájából történő halálugrása. A műsorban 19 ló, hét elefánt, négy tigris és ugyanennyi csimpánz mutatja be „tudományát". A vidám hangulatról tíz bohóc gondoskodik. És még valamit, a cirkusz tulajdonosa a feltűnően csinos Moira Orfei népszerűsége Itáliában vetekszik a legismertebb filmsztrárokéval. Az elmúlt esztendőben az olasz népszerűségi versenyben az első helyre került Egyébként elefántidomár, üzletasszony és „mellékállásban" vállal filmszerepeket is... Weiner István, a cirkusz titkára elmondta, hogy a megyében, Pécsen kívül másutt nem szerepel majd a Moira Orfei nagycirkusz. Itt viszont minden nap két előadást tartanak — délután és este. Az elővételi pénztáruk pedig ma délelőtt már a pécsi közönség rendelkezésére áll. gátéi meglepően merész vonalú és változatos formájú étkészletekkel, plasztikákkal jelentkeztek. A zágrábi Jugokeramlka fürdőszoba-berendezései magasfokú ipari formatervezésre vallanak. De nehezen képzelhető el a sok darabból álló berendezés a nálunk használatos kisméretű fürdőszobába. Herend tiszteletet követel. Biedermeier és barokk stílusú készletei, a több mint egy évszázada Csiszár József által készített rózsás tál sok érdeklődőt vonz. A kiállítás dísztermében dolgozó porcelánfestők alig győznek válaszolni az érdeklődők kérdéseire. Természetesen türelemmel magyarázzák a szakma fortélyait. Miért is ne tudná meg a látogató amire kíváncsi. Salamon Gyula Kézifestők. Előtérben Kárpi Erzsébet kalocsai festő munka közben Á kerámiakiállítás szépségei Vigasztalanul esik, a kiállításrendezők nagy keserűségére. A kerti kerámiák között egy fiú és egy lány andalog. Őket nem riasztotta meg az eső. Megállnak Gádor István Kos- suth-díjas porcelán plasztikája előtt. A művész hónapokon át készült a bemutatóra, a Zsolnay Porcelángyárban készítette újszerű, hengeres elemekből ösz- szeállított, fehér mázzal bevont kollekcióját. Ezzel is bizonyítva, hogy a szigetelőgyártó gépsorokon is lehet művészi alkotást létrehozni. A park középpontjában elhelyezett monumentális kerámia páva vonzza a tekintetet. Nádor Judit iparművész alkotása, amelynek első darabját Lahti- ban, Pécs testvérvárosában állították fel. A háttérben Gazder Antal iparművész plasztikái sorakoznak, aki szintén a Zsolnay gyár művésze. Eszembe jut, milyen kár, hogy ezekkel az alkotásokkal' csak itt a kiállításon találkozunk! S felmerül bennem: köztereinken, a Muzeális értékű herendi rózsás I I tál. Előtérben délszláv mintás i süteményes készlet — Világszínvonalú padlóburkolólapok — Eozincsodák, porcelánplasztikák lakótömbök közötti zöldben felüdülést adhatnának ezek a kerámiák ... No de vegyük sorba a kiállításon szereplő tizenegy hazai gyárat. Mivel is lepték meg a látogatót. Az iparművészek kiállító helyiségében többek között Gorka Lívia, Fürtös György, Nádor Judit alkotásai láthatók. A Romhányi Építési Kerámiagyár építészeti kerámiái és padlóburkoló lapjai meghökkentően szépek. A Kőbányai Porcelángyár sajtolt és korongolt szigetelőkkel, hő és híradástechnikai kerámiákkal valamint műszaki porcelánokkal vesz részt a kiállításon. Az 1831-ben alapított Hollóházi Porcelángyár kiállító helyiségében plasztikus kézi festésű és újszerű, maratott aranynyal díszített termékek láthatók. Nagy sikert aratott Szon- tágh Éva korszerű, de egyben a hagyományos anyagot is felhasználó étkészlete. A fehér illetve kék mázas tálakat esztergált fafödő borítja. Seregély Márta iparművész étkészlete előtt többen felsóhajtottak: bárcsak az üzletben láthatnánk! A művész narancssárga és kék színnel díszítette készletét. A Budapesti Porcelángyá. művésze, Mittelholcz Mihály által tervezett egészségügyi kerámiák az új divatirányzatot jelzik. A mosdókagylók lágyan kerekített vonalúak. A kiállított falburkoló csempék közül a látogató ha tehetné, legszívesebben valamennyit saját fürdőszobájában látná. A Zsolnay Porcelángyár az első emeleten négy helyiségben állítja ki termékeit. Az első teremben múzeális értékű eozin és porcelán-, fajansz vázák és Gorka Lívia művészi plasztikája tálak láthatók. A falon a párizsi világkiállítás diplomája, amelyet Zsolnay Vilmos hozott haza a Mecsek aljára. Megelevenedik a múlt, SiVor- szky Tádé, Klein Ármin, Kapás Nagy Mihály, Dorilak Henrik, a régi művészek nevei jutnak eszembe ... A következő terem már átvezet a jelenbe. A hat évvel ezelőtt ünnepelt évszázados jubileum után ismét elkezdték gyártani a porcelán-fajansz művészi termékeket. Utánozhatatlan zöld, vörös és tűzpiros színben pompáznak az eozin vázák, tálak, figurák. Közülük a legnagyobb értékű az a zöldeozin váza, amely maratott eljárással készült: ez az egyetlen darab. Ez a kiállítás nem csupán a „gyakorló” művészeké. Az Ipar- művészeti Főiskola végzős hall-
