Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-29 / 176. szám

1971. június 29. DUNANTOtl NAPLÓ T egnap történt Pécsett jelenleg 158 tartási, 113 életjáradéki és 93 öröklési szerződés van életben. A Városi Tanács igazgatási osztálya meg­vizsgálta az érvényben lévő szerződések jóváhagyását meg­előző államigazgatási eljárást, a kerületi igazgatási osztályok eljárásjogi tevékenységét, a szerződések ellenőrzésével kap­csolatos problémákat és erről tájékoztatta a -végrehajtó bi­zottságot, amely tegnapi ülésén a jelentést tudomásul vette. Tárgyalt a végrehajtó bizott­ság az ipari osztály előterjesz­tése alapján a tanácsi vállala­tok üzem- és munkaszervezési tevékenységéről. A vitában ja­vaslatok hangzottak el arról, hogyan tehetne hatékonyabbá tenni e szervezést ötletként ve­tődött fel: nem kellene-e a ta­nácsi vállalatok részére közös munka- és üzemszervező intéz­ményt létrehozni? Egy másik ér­dekes javaslat: több pécsi taná­csi vállalat tagja valamely or­szágos szakmai egyesülésnek — ezeknek az egyesüléseknek szer­vezési kérdésekkel is kellene foglalkoztok. A javaslattevők abból a tapasztalatból Indultak ki, hogy a külső szervek által kidolgozott szervezési javasla­tok legtöbbször elméleti jelle­gűek, s gyakorlati megvalósítá­suk nagy nehézségekbe ütközik. A végrehajtó bizottság határo­zatában megállapította, hogy a tanácsi vállalatok a munka- és üzemszervezés terén tettek már bizonyos intézkedéseket, de az eredmény még szerény. Fel­hívja o határozat a vállalatokat arra, hogy a lehetőségekkel él­ve, vegyenek igénybe szervezési problémáik megoldására külső szakembereket, akiket anyagilag is tegyenek érdekeltté a szerve­zési Intézkedésekből származó haszonban. A továbbiakban a végrehajtó bizottság hozzájárult több pécsi ipari szövetkezet alapszabályának módosításá­hoz, majd megemlékezett Hirdi Ferencről, a Pécsi Vízmű elhunyt igazgatójáról, aki korábban a város szakigazgatási szervezeté­ben végzett eredményes mun­kát A Kossuth Könyvkiadó jőrvő évi terveiről, a kiadó által meg- fetentetett művekről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet pénteken délelőtt tartottak Pé­csett, e Megyei Pártbizottságon. A városi és fárási pártbizottsá­gok képviselői, a propagandis­ták és könyvterjesztők egyetér­tettek abban, hogy a Kossuth Könyvkiadó igen gyorsan követi a bel- és külpolitikai eseménye­ket, megfelelő „háttér anyag- gaP' szolgál, jónak tartották a pártmunkát közvetlenül segítő kiadványokat, javasolták, hogy a kiadó több, üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos kiad­ványt jelentessen meg, hiány­zik a vezetés-pszichológiát is­mertető könyv is, és több mód­szertani kötetre tenne szükség. A Kossuth Könyvkiadó a ter­vek szerint a következő évben 246 művet jelentet meg négy­milliós példányszámban. A jugoszláv Partizánszövets°g eszéki szervezete meghívására a II. világháborúban Jugoszláviá­ban harcolt baranyai partizá­nok egy csoportja utazott teg­nap Eszékre. A csoport tagjai — köztük a Petőfi Partizánbri­gád volt harcosai — a három­napos jugoszláviai látogatás alatt felkeresik az egykori har­cok színhelyeit Szövetkezeteink fejlődése gyorsabb az országos átlagnál Ülést tartott a Megyei Tanács gazdaságpolitikai bizottsága „Eredményes munkát végeztek Baranya mezőc; s ipari szövetkezetei az ötéves terv első három évében, vi gazdálkodásukban jól érvényesültek a népgazdasági it. • óbb tendenciái” — állapította meg a Megyei Tanács Gazdaságpo­litikai Bizottsága, pénteken a Városi Tanácson megtartott ülésén. A bizottság a szövetkezetek elmúlt évj zárszámadási ered­ményeit értékelte, amelyek minden tekintetben meghalad­ják az ugyancsak jó 1972. évi szintet. A nagyobb termelést a szövetkezetek — ipariak és me­zőgazdaságiak egyaránt — alacsonyabb létszámmal, de magasabb technikai színvona­lon érték el- A KTSZ-ek az iparban 17,8 százalékkal, az építőiparban 7,9, a szolgáltató- iparban 4,4 százalékkal növel­ték termelési értéküket, A nö­vekedés több mint 50 százalé­ka a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A KISZÖV-höz tartozó szövetkeze­tek lakossági szolgáltatásainak értéke tavaly mintegy 82 millió forint volt, 22 százalékkal több az előző évinél. A termelőszövetkezetekben tavaly 34 384-en dolgoztak, 1500-za| kevesebben, mint az előző évbein, mégis plusz 20,7 százalék új értéket állítottak elő. Termelési értékük megha­ladta a 4,6 milliárd forintot. Nettó árbevételük 3,8 milliárd forint volt, 8,5 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a növénytermesztés árbevétele nőtt nagyobb arányban, 12,6 százalékkal, a* állattenyésztés bevételei pedig 9,7 százalékkal haladták meg az előző év szintjét. Jelentős többletbevételt hozott a búza, a kukorica, a bor és a cukorrépa. E növé­nyeknél a terméshozamok is jó­val az országos átlag felett voltak, ami szorosan összefügg a magasabb műtrágya felhasz­nálással. Hektáronként tavaly 326 kilogramm vegyes műtrá­gya hatóanyagot használtok fel, az idei felhasználás 360 kiló felett lesz és ez 41 száza­lékkal meghaladja az orszá­gos átlagot. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-program végre­hajtása hozta a legkiemelke­dőbb eredményeket. A létszám az országos* meghaladó ütem­ben 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a tehénállomány 8,2 százalékkal vojt magasabb. Javult a munka termelékeny­sége, 5,2 százalékkal csökkent a költséqszint, gyarapodott a mezőgazdasáq anyagi, műszaki ellátottsága. Befejeződött az 1,5 milliárdos beruházási prog- j ram, a szakosított állattenyész­tő telepek építése. Bővültek a zárt termelési rendszerek, minő­ségben javult o qéppark össze­tétele, Míg o beruházások ál­talában 15,1 százalékkal csök­kentek, addiq a gépbeszerzései­ket 6,8 százalékkal tovább nö­velték a tsz-ek. Az eqymilliárd 166 millió forint szövetkezeti bruttó jövedelem 7,5 százalékos növekedést mutat, a tagság személyes jövedelme 2,6 száza­lékkal emelkedett. A szövetke­zetek közös vagyona egy év alatt 447 millió forinttal gyara­podott. A bizottság kedvezően érté­kelte a szövetkezetek általános fejlődését, néhány problémát azonban tüzetesen is megvita­tott, többek között a sertéslét- szám és a hústermelés alakulá­sát. Tavaly óta e téren jelentős előrelépés történt, a megye sertésállománya tízezerrel máris több, és az év első negyedé­ben 31 százalékkal emelkedett a vágóállat felvásárlás is- Az ipari szövetkezeteknél a szol­gáltatások terén kell előbbre lépni. A bizottság megállapí­tása szerint a kormányrendelet által kiemelt négy fő szolgál­tatási területen egyértelmű a fejlődés. Visszaesés tapasztalható vi­szont az eqyéb szolgáltatások­ban, Különösen súlyos a lema­radás a lakáskarbantartások te­rületén. Az ipari szövetkezetek­nél megfordult ugyan a régi arány é$ tevékenységük 60 szá­zalékát mg már a lakosság ré­szére végzik, ezen belül azon­ban Inkább a jövedelmezőbb, termelési jellegű munkát része­sítik előnyben és csak kisebb mértékben a lakások karban­tartását, javítását Különösen a sásdi, a siklósi és a pécsi épí­tő szövetkezetek csökkentették HARC A VÍZZEL AZ ALPARI GÁTON. Harmadfokú készültségben védekezik a Tisza-Kúnsági Vízgazdálkodási Társulat az alpári nyári gáton. Csongrád közelében a víz már 10—15 cm-re megkö­zelítette a több sor homokzsákkal megemelt gátszakasz tetejét. A képen: ellennyomó medencéket építenek a buzgárok, átfolyások megszüntetésére. A Tanért sajtótájékoztatója U] tanszer bolt nyílik Pécsett A megrendelt taneszközök háromnegyed része a tanév kez­detére az iskolákban lesz — mondták pénteken az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vál­lalat sajtótájékoztatóján. 1974- re 600 millió forintos árukészlete volt a vállalatnak, ebből 370 millió forintos árualap áll a második félévben a megrende­lők rendelkezésére. Az általános iskolák részére a 113 alapvető taneszközből ez évben 126 millió forint értékű felszerelést rendeltek. A válla­latnál az említetteken kívül 45 millió forint értékű készlet áll rendelkezésre, és p helyi taná­csok és iskolák megrendelései­vel együtt oz általános iskolák ellátottsága az 1974—75-ös tan­év első felében 85—90 százalé­kos lesz. A Művelődésügyi Mi- I és a második félévben forga­nisztérium által meghatározott 2. számú aiapfelszerelésí jegy­zék 147 féle taneszközt tartal­maz, a vállalat ezek gyártását a jövő évben kezdi el. A központi tanszerellátáson felül 142- millió forint értékű oktatási, kísérleti és laborató­riumi felszerelés vásárolható a TANÉRT-nél. Az iskolai, kollé­giumi és óvodai bútorokból 25 millió forinttal nagyobb áruala­pot biztosítottak erre az évre, mint tavaly, ennek ellenére az igényeket sem mennyiségben, sem választékban még nem tud­ják kielégíteni. A „Maci” óvo­dai bútorgarnitúrát korszerűsítik lomba hozzák a Kati Patt nevű új gyermekgarnitúrát, A TANÉRT további terveiben szerepel szaktantermi berende­zések gyártása, 40 féle új szem­léltető esrköz, 20 oktatófilm, 7 diasorozat és 4 hangszalag ter­vezése és mintapéldányának el­készítése. A gyártásban jelen­tős segítséget jelent majd az év végére elkészülő debreceni új gyáregység és a Kozma utcai telep bővítése, ahol biológiai taneszközöket és műanyag mo­delleket készítenek. Még ebben oz évben megnyílik Pécsett eqy új tanszerboltjuk és hasonlók megnyitását tervezik Szegeden és Miskolcon i*. karbantartási tevékenységüket, a szigetváriak viszont 350 szá­zalékra növelték e munkát, ami kiemelkedően példamutató. Az építőszövetkezetek mentségére szól, hogy derekasan kiveszik részüket a megye lakásépítési programjából. Igen feszített a rájuk háruló rész. Kiemelkedik ebben a sásdj építő szövetke­zet, mely évente 100 modern lakást épít, a házgyári lakások­nál lényegesen olcsóbb áron a lakosságnak. — Rné Kirakatverseny a tejtermékek népszerűsítésére A Baranya megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat a Baranya megyei Tejipari Vállalattal és a Mecsektej- jel közösen kirakatversenyt hirdetett a tej- és tejtermé­kek népszerűsítésére. Tíz ki­rakatrendező 12 kirakattal vett részt a versenyben, amelyet tegnap délelőtt bí­ráltak el. Az első dijat Tom- bor Tamásné, a mohácsi, Tolbuhin úti 246. számú élel­miszerbolt kirakatával nyerte. A második helyezett Wrth Géza (Pécs, Bem utca 12. — 185. sz, élelmiszerbolt), a harmadik helyezett pedig Mattenheim Ferencné (Pécs, Rákóczi út 34. — 423. sz. tejbolt) kirakata lett. A nyer­tesek vásárlási utalványokat kaptak. Kádár János a könyvnapon megjelent könyvét dedikálja Szép Zol­tán és Búza Barna budapesti, valamint Varga Berta István Győf- Sopron megyei képviselőknek az országgyűlés nyári ülésszakán. Megnyílt a kerám'akiáílitás (Folytatás az 1. oldalról) termét keresték fel, majd a he­rendi gyár kollekciójának meg­tekintése szerepelt a program­ban. Az első emeleti kiállító­helyiség egyikében Bosnyák Já­nos, a Zsolnay Porcelángyár igazgatója fogadta a vendége­ket. Dr. Szabó János hosszasan Időzött a pécsi gyár négy kiál­lítási termében. Távozásakor Ádász Katalin a gyár történetét ismertető könyvet adott át az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesének. A vendégek ezt követően az j első emeleti termeket látogat­ták meg, s többek között be­tértek a zágrábi Jugokeramika helyiségébe is, ahol Dívjak Vu- jó, a Jugoszláv Kereskedelmi Kamara elnöke, valamint Drlja- csa Branko, a kamara titkára köszöntötte a vendégeket. A bemutató megtekintését követően a kiállítás dísztermé­Kitüntetések, dicséretek Semmelweis emlékünnepség Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjének születése 156. évfordulója alkalmából emlék­ünnepséget tartottak tegnap Pé­csett, amelyen megjelent 7a­„Dr. Doktor Sándor" emlék­plakettet kaptak: dr. Kádas Ist­ván, a Megyei Kórház főorvosa, „Kossuth Zsuzsanna” emlékpla­kettet pedig Török Károlyné, kacs Gyula, a Baranya megyei i körzeti ápolónő, Magyarbóly. Tanács elnökhelyettese, Krasz- nai Antal, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa és dr. Petz Adóm, az Or­vosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Megyei Bizottságá­nak titkára. Onnepi beszédében dr. Kó­bor lózsel megyei főorvos mél­tatta a világhírű magyar tudós életútját, munkásságát, felfede­zésének mai napig is óriási je­lentőségét, majd vázolta a me­gye egészségügyének jelenlegi helyzetét Ezt kővetően kitüntetéseket adott át Baranya kiemelkedően tevékenykedő egészségügyi dol­gozóinak. Az „Egészségügy Kiváló Dol­gozója" kitüntetést kapta: dr. Csúcs László osztályvezető főor­vos, Mohács, dr. Papp Gyula osztályvezető főorvos, Szigetvár, dr. Illyés Tibor osztályvezető fő­orvos, Komló, dr. Szilágyi Imre, körzeti főorvos, Drávafok, Ba­logh Istvánná, a Baranya me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának pszichológusa, Hegy­vári István, a sombereki Szociá­lis Otthon vezetője, Abrahám Balázs né osztályvezető főnővér, Komló, Herbert Gyuláné körzeti ápolónő, Nagynyárád, dr. Hor­váth Lajosné intézeti főgyógy­szerész, Siklós, Adrasek Vincé- né körzeti védőnő, Szentlászló, dr. Ronczyk lózselné főasszisz­tens, Mohács. Egészségügyi miniszteri „Di- cséret"-bee részesültek: dr. Vincié Rózsa, a MÉV rendelő- intézetének főorvosa, dr. Ben- gernó Miklós körzeti orvos, Boly, dr. Pálos Ferenc körzeti or­vos, Dunaszekcső, Tibola Vik- torné, főnővér, Mohács, Kecs­kés lózselné körzeti ápolónő, Felsőszentmárton, Anschau Ká­rolyné betanított munkás, Mo- * hács. Megyei főorvosi dicséretben részesültek: dr. Wéber Mária osztályvezető főorvos, Siklós, dr. Palotay György körzeti orvos, Pécs, Elmer György, a Megyei Tanács egészségügyi osztályá­nak főgyógyszerésze, Kállai Györgyéé főnővér, Harkány, So­mod/ Ferencné, a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet rönt­gen-asszisztense, Tóth Ferencné körzeti ápolónő, Kémes, Bauer Ferencné körzeti ápolónő, Ber­kesé, Barchet lakabné körzeti ápolónő, Hidas. ben Habuda Adóm, a FIM ve­zérigazgatója átadta a kerámia pályázaton díjat nyert művé­szeknek az élismerő oklevele­ket és azokkal járó pénzjutal­makat, Dr. Szabó János államtitkár lapunk munkatársának kérdé­sére a tapasztalatokról így nyi­latkozott: — Nagyszerű dolgokat lát­tam. Az itteni benyomások meg­erősítik bennem azt, hogy egy­re inkább gyümölcsözőbbé válik a technológusok és a művészek közötti kapcsolat. A porcelán- és kerámiagyárak egymás után találják meg a sajátos stílust. Az Alföldi Porcelángyár például a tömegtermékek gyártása mel­lett sem feledkezik meg az egyé­ni formáról és díszítésről, annak összhangjáról. Hódmezővásár­hely időben rájött arra, hogy a kalocsai népi motívumokat fel kell használni: így egészíti ki egymást a korszerűség és a ha­gyományos művészet. Egyébként kimondottan tetszettek az épü­let-kerámiák. Azt vallom, hogy azokra sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani, s minél szé­lesebb körben alkalmazni épí­tészetünkben. + A kiállítás megnyitója után tudományos ülésszakkal folyta­tódott a kerámiaipar szakem­bereinek programja. Délután az MTESZ székházában Grosch Bé­la, a Zsolnay Porcelángyár fő­mérnöke, valamint Fürtös György, a gyár keramikus mű­vésze, a pyrogránit gyártásáról és alkalmazásáról, dr. Felek Béla, a Herendi Porcelángyár igazgatója a herendi gyár tör­ténetéről és fejlesztéséről, Sar- kadiné Hars Fva múzeumigaz­gató a pécsi eozin és porcelán- fajansz kialakulásáról és Lenkei György, a FIM műszaki fejlesz­tési osztályvezetője a finomke- rómiaipar fejlesztési politikájá­ról és eredményeiről tartott elő­adást. Salamon Gyula Sikeres volt a kísérlet A Pollack Mihály Műszaki Főiskola szabadalmaztatja az új üregtömedékelési eljárást Az elmúlt héten hírt adtunk ] lelősséget és azt „Eljárás a ta­lajfelszín alatti üregek meg­szüntetésére” címen szolgálati találmányként bejelenti az Or­szágos Találmányi Hivatalnál. A módszer természetesen nem­csak pincék és üregek, hanem felhagyott bányavágatok töme­dékelésére is alkalmas. Fő jel­lemvonása, hogy megfelelő gépesítettség esetén gyorsan, nagymennyiségű anyag fel- használásával lehet megszün­tetni a veszélyes, vagy a körül­mények folytán azzá váló üre­geket. A találmány kidolgozói elsősorban a pécsi pincék és üregek gyors megszüntetésére gondoltak, hiszen a jelenlegi módszerek nagyon hosszadal­masak és költségesek. Hosz- szabb időszakra szóló megbízás esetén a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat a megfelelő gé­pek beszerzésével felkészülhet­ne arra, hogy az új eljárás se­gítségével megszüntesse a ve­szélyes helyeken lévő, feltárt pincéket és üregeket. A főiskola tudományos mun katársai ezután a felszíni üreg­kutatás új, hatékony módszerét akarják kidolgozni. arról, hogy több hónapig tar­tó laboratóriumi kísérletek után üzemi kísérlet formájá­ban is kipróbálták a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán ki­dolgozott új üregtömedékelési eljárást. Kaszás Ferenc, a mélyépí ési tanszék és Or­bán József, az épületszer- kezettani tanszék adjunktusa különleges összetételű gázper­nyebetont ajánl tömedékelésre, s ezt az anyagot juttatták a Jókai tér 4. számú ház alatti pince egy méteres elfalazott szakaszába. A gázpernyebeton az adalékanyagok hatására duzzad meg, s így tölti ki a térséget, ahová juttatják. Az új eljárással tömedékelt pinceszakaszt tegnap bontot­ták ki és megállapították, hogy az anyag teljes mértékben be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. A pinceszakaszt teljes egészében kitöltötte, szilárdsá­ga pedig megfelel a követel­ményeknek. A kísérlet eredménye alap­ján a Pollack Mihály Műszaki Főiskola vállalja a továbbiak­ban az új eljárás üzemszerű alkalmazásával kapcsolatos fe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents