Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-29 / 176. szám
mtJMasM. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Több segítséget az aprófalvas területeknek Németh István baranyai országgyűlési képviselő felszólalása az országgyűlés nyári ülésszakának csütörtöki vitájában Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi költségvetési zárszámadás adatait áttonulmá- } nyozva az a véleményem, hogy azok jól szolgálták gazdasági, i szociálpolitikai célkitűzéseink gyakorlati megvalósulását. Taná- j csaink többsége jól használta fel a rendelkezésre álló pénzössze- ! get. A központi támogatás mellett állandóan keresték az anyagi forrásokat, saját fejlesztési terveik következetes megvalósításához. Egyre jobban differenciálták a feladatokat, melyek megoldását a központi szabályozók többsége is jól segítette. A központi szabályzókkal kapcsolatban azonban azt szeretném kérni, a Kormány a jövőben jobban differenciálja az élet által diktált feladatoknak megfelelően. Másfél millió ember él aprófalvakban és tanyákon A folyosón: (bőitől-jobbra) Faluvégi Lajos, Lázár György és Né meth Károly. (Folytatás az 1. oldatrótj jól Ismerik az ágazat problémáit Ami a könnyűipar által gyártott fogyasztási cikkeket illeti, számos figyelemreméltó megjegyzés hangzott el. Csépányi Sándor, Borsod megyei képviselő — aki egyébként az ipari bizottságban elhangzottakat is tolmácsolta —, említést tett a belföldi fogyasztásnak a tervekhez képesti elmaradásáról, amit egyebek között a sok drága árunak is tulajdonít Ezek iránt ugyanis kisebb a kereslet Szó- bahozott olyan problémákat is. mint a szintetikus szálak, anyagok széleskörű elterjedése, amellyel párhuzamosan egyrészt még túlzott ellenérzésekkel is találkozunk, másrészt még nem derítették fel a műszálas ruházati cikkekkel kapcsolatos tényleges egészségügyi követelményeket Kosztolánczy Jánosné, Somogy megyei képviselő. — egyébként maga is a Kaposvári Ruhagyár dolgozója —, hangsúlyozta, szükség van szebb, jobb és egyszersmind olcsóbb ruházati cikkek előállítására, még ha ez nem is könnyű feladat Dr. Dabrónaki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, kimerítő tájékoztatójában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szóban- forgó árucikkek esetében széles rétegek a tartósságot helyezik előtérbe, míg másoknál a divat követelménye dominál, mind a két igényt tudomásul kell venni. Keserű Jánosné beszámolójáOlést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Fontos közérdekű kérdés szerepelt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésének napirendjén. A vidék orvosellátottságának helyzetéről készült vizsgálati jelentést, amely 9 megye egészségügyi intézményeinél szerzett tapasztalatokat összesíti, beható vita után fogadta el a bizottság. A KNEB a vizsgálat megállapításairól tájékoztatja az illetékes szerveket és javaslatokkal fordul az Egészségügyi Minisztériumhoz a tervszerűbb és hatékonyabb munkaerőgazdálkodást szolgáló intézkedések kidolgozása végett. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények illetve a mezőgazdasági nagyüzemek szerződéses kapcsolatainak utó- vizsgálatáról készült jelentést. A KNEB végül elfogadta a személygépkocsi javítás helyzetének ellenőrzésére készült programtervezetet. A vizsgálathoz az Autósélet című lapban megjelent kérdőívek segítségével a leginkább érdekeltek véleményét is összegyűjtik. hoz kapcsolódva, több felszólaló foglalkozott a könnyűipar dolgozóinak szociális helyzetével, a nődolgozók munkakörülményeivel. Nem kerülték el a sok gondot okozó problémákat sem, Csépányi Sándor például beszélt az éjszakai műszakok terhéről és csökkentéséről, egyszersmind arról az érthető követelményről, hogy a korszerű és nagyértékű gépeket minél jobban, lehetőleg 24 órán át kellene kihasználni. Csapó Jánosné, Tolna megyei képviselő, a nagy fejlődés előtt álló Simon- tornyai Bőrgyár vezetője — aki elsősorban a bőripar kérdéseit említette szólt az ipari fejlődésnek Indult községek szociális ellátottságának hiányairól, ami elsősorban a könnyűiparban dolgozókat érinti. 17/7- mányi Mária, Hajdú megyei képviselő, valamint Gyürke Im- réné, Veszprém megyei képviselj, maga is szövőnő, hasonlóképpen szóvátette a szociális ellátás némely hiányát az iparágban, amit — mint az utóbbi hangsúlyozta mór csak azért is mielőbb orvosolni kellene, hogy a munkásnők ne kívánkozzanak el a. textiliparból. A miniszterasszony beszámolójában szó esett o kisebb vállalatokról, üzemekről, hiszen a tanácsi vállalatok és szövetkezetek részesedése jelentős a könnyűipari termelésből, és a fejlesztés számottevő része is ebben a szektorban valósult meg. Bata János Pest megyei képviselő ezzel összefüggésben hangsúlyozta a kis. és középüzemek különös fontosságát a nagyipar szempontjából is, miután kooperációs tevékenységük az utóbbi számára is nélkülözhetetlen. A könnyűipari szakmák előtt álló nagy fejlődéssel összefüggésben, sok megjegyzés hangzott el az utánpótlás biztosításáról. A szakképzést több képviselő hiányosnak ítélte. Fülöp János vállalati igazgató, Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő például a megye szempontjából tett említést erről a gondról, hangoztatva, hogy a rekonstrukció és általában a fejlesztés megoldhatatlan, ha hiányoznak a jól képzett szakmunkások és üzemi vezetők, A szakképzés javításához viszont intézetekre, tantermekre, kollégiumokra van szükség. Hasonló véleményének adott kifejezést Vilmányi Mária képviselő is, Hajdú megyei vonatkozásban-. A nyomdaipar sajátos problémáit ismertette Fegyveres István Vas megyei képviselő és a jobb összehangoltsáq, a világ- színvonalhoz közelebb álló, fejlettebb technika meghonosításának fontosságát hangoztatta. A felszólalásokra és észrevételekre Keserű Jánosné válaszolt, majd az országgyűlés elfogadta a könnyűipar fejlődéséről, korszerűsítéséről adott beszámolót. A továbbiakban 2 interpelláció hangzott el, majd az országgyűlés a késő délutáni órákban befejezte nyári ülésszakát Építőanyagok beszerzésében jártas anyaggazdálkodási elő a dót felveszünk Jelentkezéseket önéletrajzzal, eddigi munkahelyek feltüntetése mellett „Építőipar" jeligére, a Hunyadi úti hirdetőbe kérjük Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi kérésemmel kapcsolatban szeretnék egy olyan kérdést felvetni, amely túlhaladja Baranya megye határait. Ez az aprófalvas területek helyzete és problémái. Az utóbbi időben országos szinten is mind többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. (A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet is készített tanulmányt.) Érthetően, hisz az ország lakosságából jelenleg mintegy 1,5 millió ember él aprófalvakban és tanyákon. Felszólalásomban a kérdéssel kapcsolatos baranyai gondokról, problémákról szeretnék szólni. Megyénk településszerkezete lényegesen eltér az ország legtöbb megyéjétől. Olyan sajátos településhálózat alakult itt ki az évszázadok során, amilyen csak Zala, Borsod, Vas és Veszprém megyében található meg. Baranya megyét a magas településsűrűség, a községek alacsony népsségszáma jellemzi. Megyénk az aprófalvak hazája. 1970. január 1-én 168 olyan községünk volt, ahol a népességszám nem érte el az 500-at. A 168 községnek közel a felében (80-ban) méq a 300 lakos sem él, és ezen belül 16 közséq lakosságszáma pedig 150 fő alatt van. Statisztikai adatok alapján összehasonlításként elmondom, hogy az 500 lélekszámon aluli aprófalvak száma Zala megyében 100, Borsodban 84, Vas megyében 80, és Veszprém megyében 77. Baranya megye a 168 községével az ország aprófalvainak negyed részét foglalja magába. A felsorolt számokkal szemben az is érdekes, hogy az Alföld 7 megyéjében mindössze 29 ötszáz lakoson alul; közséq van. Az aprófalvas településszerkezet számos hátránnyal jár. Ugyanis a népesséq száma a települések jelentőségének és nagyságának egyik jellemző tényezője. A népességszám rendszerint azt is érzékelteti, hogy az adott település milyen színvonalon látja ei lakó- és munkahelyi funkcióit. Ezen kívül szerepet játszik a községek gazdasági arculatának formálásában, megszabja az intézmények, létesítmények telepítésének lehetőségeit, Mivel megyénkben sok az aprófalu, a lakosság és a rendelkezésre álló anyagi efóforrás nagyon sok közséq között oszlik meg, ennek következtében az ellátottsági színvonal az országos átlag alatt van, A a tény,<hogy falusi lakosságunk 316 községben él és a községek átlagos népességszáma mindössze 701 fő, megnehezíti a községek intézményekkel, közművekkel való ellátását is. Nem szorul különösebb iqazolásra, hogy minél kisebb egy község, annál kedvezőtlenebb a közmű- és intézményellátottsága. Néhány példa Itt néhány példára szeretnék utalni: © Rendkívül kedvezőtlen a falusi lakosság lakásellátottsága. A lakóépületek elavultsága átlagon felüli. A községi lakásállomány 38 százaléka a századforduló előtt, ugyancsak 38 százaléka 1900—1944 között épült. Mindezek mellett korszerűdének is. gyakran a legalapvetőbb egészségügyi követelményeknek sem felelnek meg. Hatvankét százalékuk vályog, sár és vertföld falazattal készült. © Az apró falvakban az egészségügyi alapintézmények egy része (bölcsőde, gyógyszertár, orvosi körzet) sem üzemeltethető, hisz nincs meg a községek zömében a működéshez szükséges lakosságszám. Például a körzet; orvosi ellátás megszervezéséhez szükséges lakosságszám a kívánatos 2000—2500 fő. Emiatt több község eqy körzetbe való vonása szükséges. így azután vagy nagy lesz a körzet földrajzi kiterjedése (9—15 km), és akkor biztosítható az előírt lélekszám, vagy a kisebb földrajzi kiterjedés mellett nem lesz meg a kívánt népességszóm. © Ugyanilyen nagy az elmaradás a művelődésügy területén. Aprólalvaink tipikus oktatási problémái; Az alacsony lélekszám miatt nem tervezhető óvoda. A személyi feltételek nehezen biztosíthatók. (Itt a legtöbb képesítés nélküli nevelő. Nagy a fluktuáció. A felsőtagozat szakos ellátása nem oldható meg.) A szükséges létesítményekkel nem szerelhető fel az iskola. Az oktatási alapfelszereltség csak gazdaságtalanul, nagy ráfordítással biztosítható. (A megye iskolái jelen- leq ezért vannak országos viszonylatban a leggyengébben ellátottak között.) Az iskola- fenntartó helyi tanácsok rendkívül kevés fedezettel rendelkeznek, ez is szétaprózódik. Nincsenek és nehezen lehet létrehozni diákszociális létesítményeket (napközi, tanulószoba). Szakosított tantervű osztályok szervezés« sem lehetséges. Jelenleg a megye 352 iskolája közül 1—3 tanulócsoportos kisiskola 210, ebből egytanerős 155. Az aprófalvas település hátrányait bizonyító példákat tovább is sorolhatnám. Körzetesítés, centrum községek kialakítása Tisztelt Országgyűlési Az elmondottakból 3 alapvető következtetést lehet levonni: © Az aprófalvas településrendszer következtében a lakosság jelentős része az átlagosnál rosszabb ellátottság között él. © A kis népességszóm, valamint a gazdasági szempontok a jövőben sem teszik lehetővé, hogy az aprófalvak lakosságának ellátottsági színvonalát az eddigi módszerekkel jelentősen javítsuk. © Mindezek ellenére nem kétséges, hogy az e területen élő lakosság érdekében szükség van intézkedésere. A megyei pórt- és álla elvezetés, életszínvonal politikánk figyelembe vételével, már tett bizonyos intézkedéseket az apró falvakban élő lakosság élet- körülményeinek megjavítására. Alapintézkedés olyan körzetek kialakítása, amelyekben a centrum község biztosítja legalább az alapvető szolgáltatásokat. A körzeti központok kijelölése megtörtént. A Közlekedés és Postaügyi Minisztériummal való jó együttműködés eredményeként 1976- ig befejezést nyer a bekötőút program. Baranyában 135 apró települést kapcsolnak be az ország vérkeringésébe. A program gyakorlati megvalósulása az apró falvak és centrumok számos problémájának megoldását segíti majd elő: termelőszövetkezeti vonalon megoldja az egy mezőgazdasági üzemen belüli munkaerőszállítást. Lehetővé teszi a szakrendszerű oktatás 100 százalékos megvalósítását, és I az oktatás színvonalának s*6- I mottevő emelését. Megoldja az i egészségügyi alapellátás ma még meglévő problémáit. Elérhető lesz a lakossági szolgáltatások széles köre. A kultúra, a közművelődési lehetőségek, az urbanizáció előnye jobban biztosítható lesz a lakosság száma ra. Ami a további feladataink közé tartozik: a kijelölt centrumok olyan irányú fejlesztése, amely minden területen biztosítja a centrum jelleget. (Az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az egészségügy területén egyaránt.) A megyei vezetés arra törekszik, hogy ú centrum községek közlekedése, iskolája, kereskedelmi ellátása, művelődési háza jobb és magasabb színvonalú legyen, mint a társközségeké. Ahol nincs meg az ingázás feltétele, oda a helyi lehetőségeket figyelembe véve ipart kellene telepíteni. (A bedolgozó hálózat megszervezése látszik a legcélszerűbbnek, hiszen annak kicsi az anyag- és energiaigénye.) Megyénk iparára egyébként is jellemző az aránytalan területi koncentráció és a kitermelő ipar magas részaránya. Ezért is indokolt a megye iparszerkezetének változtatása, korszerűsítése, erre irányuló megyei erőfeszítések központi támogatása. Tisztelt Országgyűlési Felszólalásomban a Baranya megyei apró falvak területi helyzetéből adódó problémákat, ai azok megoldására eddig tett intézkedéseket igyekeztem bemutatni. A tervek megvalósítása, hosszú távon, következetes alkotómunkát igényel. E mun' kához azonban a megye anyagi ereje nagyon kevés. Település- hálózatának átalakítása, ezzel egyidejűleg a falusi lakosság életkörülményeinek megjavítása csak központi segítséggel lehetséges. Felmerül annak szükségessége, hogy az aprófalvas településeken működő tanácsok költségvetési bevételeit, fejlesztési lehetőségeit az általánostól eltérő módon differenciáltabban kel! központilag is szabályozni, támogatni. Központi támogatás kellene Ezért tisztelettel javasolom a Kormánynak: © Miként az iparilag fejletlen megyéket a központi ipar- fejlesztési alapból jelentős ősz- szegekkel támogatta, hasonlóan nyújtson segítséget az aprófalvas területeknek is problémáik megoldására. Ha ez nem történik meg, számolni kell azzal, hogy az életszínvonal különbségek tovább növekednek az aprófalvas megyékben. © Részesítse kiemelt állami támogatásban a központi községek lakásépítkezéseit. Az építkezésekkel kapcsolatban vegye fontolóra a központi községekben a közműcélcsoport létesítését. A Pénzügyminisztérium részéről az elmúlt években sajátos települési helyzetünkből adódó problémáinkkal kapcsolatban egyre több figyelmet, megértést tapasztaltunk. Az 1975. évi költségvetés, valamint az V. ötéves terv célkitűzéseinek rögzítésénél kérem a kormány ezirányú megértő segítségét. Az 1973. évi költségvetési zárszámadást elfogadom, a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom.
