Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-26 / 173. szám

«mjantoML DUNANTOll NAPLÓ A 3 liprafd gyűjtemény — a tizaltiszertár padlásán.. Falumúzeumok Baranyában Több felelősséggel, tudatos összefogással! Új­folyóirat Kultúra és közösség Kultúra „házhoz szállítva“ Befejeződtek az SZMT kulturális körműsorai Kilencezer néző — 36 helyen A Népművelési Intézet új negyedéves folyóiratot ad ki Kultúra és közösséq címmel. A folyóirat a közművelődés elméleti problémáival fog­lalkozik; szociológiai, pszi­chológiai, művelődés-törté­neti, pedagógiai, módszer­tani tárgyú tanulmányokat, esszéket, interjúkat tartal­maz. „Horizont’’ rovatában külföldi kutatási eredmé­nyek is helyet kapnak. A folyóirat első száma július végén jelenik meg: kiadja a Népművelési Propaganda Iroda (1442 Budapet, VII. Gorkij fasor 45). — A honismereti szakkörök száma nem változott — mondot­ta — ma is 40 körül van. Egyéni vagy szélesebb körű iskolai gyűj­tő munka persze sokfelé, csak­nem minden nagyobb iskolában folyik. A törekvés megvan a be­mutatásra is. Rendszerint isko­lákban kialakul egy kis helytör­téneti sarok. Ha a pedagógus egyéni gyűjtő, akkor a saját anyagát is általában ott tartja. Az elkallódás veszélye sajnos itt is fennáll. Bogódon egy pe­dagógus házaspár gyönyörű néprajzi anyagot gyűjtött, össze. Külön helyiségben állították ki az iskolában. Pár éve nyugdíj­ba mentek, elköltöztek, az anyag nagy része elkallódott... Értékes viseleti néprajzi anyag gyűlt össze Devecseren, Átán, Hidason, Sásdon, Mórokon is. Ezek nem védett anyagok, a ve­szély itt is fennáll... A nyári továbbképzéseken sok szó esik Vannak magángyűjtemények és vannak falumúzeumként 'smert helyi közgyűjtemények, kiállítá­sok. Mindkét esetben a honis­mereti mozgalom szakköri ve­zetői és egyéni gyűjtők is ro­konszenves hagyományápoló szándékkal törekednek a rrég föllelhető emlékek megőrzésére, bemutatására. A rátalálás pilla­natnyi öröme azonban gyakran feledteti velük a bejelentés kö­telezettségét, lelkesedésük pedig nem mindig terjed ki a begyűj­tött anyag szakszerű, biztonsá­gos megőrzésére hosszabb tá­von is. Mi hozhatna javulást ebben? Annak a szemléletnek a kialakí­tása, hogy a néprajzi és nely- történeti értékek megmentése kizárólag a társadalmi gyűjtők, a népművelők és a múzeumi szakemberek tudatos össze­fogásával lehetséges. Waflinger Endre Hémf Irigységgel hallottam a rádióban: tanácskoztak a hon­ismereti mozgalom budapesti szakemberei, társadalmi aktívái, gyűjtői. Történelemtanárok és muzeológusok... Az eredmé­nyekről és főleg a tennivalókról pálunk Baranyában sem keve­sebb a tanácskozni való, de ez szinte megoldhatatlan. A társa­dalmi gyűjtők, szakkörvezetőle ahányon, annyifelé dolgoznak, s éppen a pedagógus köztük a legkevesebb. Honismereti moz­galom ettől fügqetlenül van, él és terebélyesedik, csak épp azt rém tudjuk pontosan: hol és milyen mértékben. Tormáson rosszul sáfárkodtak Pár éve cikket írtam a bara­nyai falumúzeumok ügyében. A szó „falumúzeum“ persze nem pontos, mert jobbára helytörté­neti gyűjteményekről, kiállítá­sokról van szó, esetleg valami­lyen emlékházról. De most mór meghonosodott, maradjunk en­nél. Egy részük a megyei mú­zeum-igazgatóság kezelésében van (pl. Sellye, Siklós, Pécsvá- rad, Mohács, Szigetvár) műem­léki-muzeális bemutatóként vagy állandó kiállításként (pl. Ibafán a pipamúzeum, Boldogasszony­fán Hoffer János faragó, Bakó- cán Sáfrány Géza fazekas nép­művész anyaga.) Vannak tehát gyűjtemények, vagy múzeumok a faluban és vannak falumúzeu­mok. Utóbbiak léte vagy létre­hozása szorosan összefügg a honismereti mozgalommal. Álta­lában helytörténeti és néprajzi gyűjteményekről van szó, vala­hol külön helyiségben vagy ház­ban, s közülük a sikeresebbek, értékesebbek mindig a társadal­mi gyűjtők és a múzeumi szak­emberek .összefogásával formá­lódtak ma is megtekinthető rendszerbe. , (Pl. Egerpgon, Ká­sádon.) Általában valaki: egy- egy lelkes, áldozatkész pedagó­gus, tanácsi vezető nevéhez fű­ződik az ilyen kiállítás megte­remtése. Tehát jobbára egy sze­mélyhez fűződik, s ennek van egy hátulütője is. Ha az Illető eltávozik a faluból, a szép, ér­tékes gyűjtés könnyen a tormási falumúzeum sorsára juthat Tormáson 1965-ben avatták fel a közel 400 táji, néprajzi tár­gyat bemutató falumúzeumot Nem sokkal később ennek a szervezője elkerült a faluból. A múzeum anyagát a helyi tanács másik házba költöztette, majd ismét vándorolt, végül kikötött a helyi tűzoltószertár padlásán... Szél fújta, eső verte, kézen-kö- zön hányódott. Nyolcvan száza­lékát azért sikerült megmenteni, de a tormási falumúzeum végleg megszűnt. Nem vigyáztak rá, rosszul sáfárkodtak vele. Értekék veszélyben A meglévő vaqy készülő-gya- rapodó helytörténeti gyűjtemé­nyek száma persze az említet­teknél jóval nagyobb. Erről a honismeret megyei szakreferen­sét, dr. Vargha Károly főiskolai tanárt kérdeztem. A Baranya megyei szocialista brigádok tetszéssel fogadták azt a kulturális körműsort, ame­lyet kiváló munkájuk jutalmául szervezett számukra a Szakszer­vezetek Baranya megyei Taná­csa. A körműsor 1973. novem­ber 12-én indult Sellyén és Vajszlón és nemrégen, június 10-én fejeződött be Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban megtartott „Szabadság, szere­lem" című rendezvénnyel. Két típusú műsorral szerepel­tek körutazásukon a Pécsi Nem­zeti Színház tagjai: nyolc szí­nész, ugyanennyi énekes, egy zongorista és egy karmester. A „Szabadság, szerelem” című műsor, amelyet tízszer adtak elő, a szerelemről és a forrada­lomról szóló klasszikus és mo­dern költeményeket, opera- és operett-részleteket tartalmaz. A „SZOT-üdülés 1973" cimű mű­sor viszont vers, próza, humor, szatíra, nép- és táncdal sajátos együttesét vonultatja fel. Ez utóbbit huszonhatszor mutatták be. A rendező szerv, az SZMT kulturális és agitációs-propa- ganda munkabizottságának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a fizikai dolgozóknak szervezett szórakozást, a szabad idő hasznos eltöltését biztosítsa kulturált és igényes formában. Arra is törekedtek, hogy o könnyebb műfajokon keresztül jussanak el a nézők a nehezebb műfajokhoz; például az operá­hoz. A munkások az előadások utón rendszeresen találkoztak, elbeszélgettek az előadókkal. A baranyai állami gazdasá­gok, erdészetek dolgozói, szén­ás ércbányászok, építőmunká­sok — mintegy kilencezren — látták, hallották a két műsort, összesen 36 helyen. így többek között Komlón, Majláth-pusztcn, Felsőkövesden, az Építő és Ércbánya Munkásszállóban, a Porcelángyárban. A rendezvényt látogató mezőgazdasági szoci­alista brigádtagok száma pél­dául meghaladja a kétezret Az SZMT 1970 óta szervezi ezeket a jutalom körműsorokat a szocialista brigádok részére. Korábban megismerkedtek már a brigádtagok a Mecsek Fúvós­ötössel, a Pécsi Balettel, Béres Ferenccel, a Pécsi Nemzeti Színház opera- és operett-éne­keseivel, próza- és versmondó színészeivel. A különböző mű­vészetekhez, művészeti ágakhoz így jutott közelebb a távoli, kis települések, tanyák egyre több dolgozója. Amint kiderült, a „házhoz érkező” kultúrát szíve­sen fogadták. Részlet az átai falumúzeumból. Baranya értékelnek megmenté­séről a jövő, a közművelődés számára. Ebben a nevelők sokat tehetnének, de sajnos ők van­nak a legkevesebben. 17 éve irányítom a szakköröket, eddig összesen két történelem szakos tanár vállalt szakköralakítást. Egyikük azóta már levéltárosként dolgozik... A kép nem túl vigasztaló. An­nak a tudatában sem, hogy lel­kes társadalmi munkások, vagy úttörők, diákok százai, ezrei ál­dozatkészen és önzetlenül végig­járják a házakat, a padlásokat, hogy esetleg értékes néprajzi, helytörténeti anyagokat meg­mentsenek. Ám itt bizony csak egy egészen kevéssel több tájé­kozottság, tudományszeretet, s ha ez már megvan, egy kicsivel nagyobb felelősségérzet bizony elkelne a felnőttek részéről, olyasmire, amit egy általános is­kolás is teljesíthet. S ezzel pó­tolhatatlan értéket segíthet szak­szerűen megőrizni. Miről ,van szó? Nemcsak összeszedni... Mándoki László néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője: — A tudomány számára pótol­hatatlan értékű információ az, hogy egy néprajzi tárgy honnan került elő, (padlás, fészer, szek­rény stb.) névszerint ki volt leg­utóbbi használója és hol, milyen az eredeti tárolási helye. Ehhez több ezer kartont — adatgyűjtő lapot — készíttettünk. Bejelentett igények szerint ki is küldjük azokat. Tehát arról van szó, hogy ne csak összeszedjük a tárgyakat, de legalább a nevét írjuk fel annak, akitől elhoztuk. Ezt főleg a most folyó gyűjtő­munkákhoz szeretnénk kérni, hi­szen ez emlékezet halványul . .. Ahol fotós szakkör is van, ott igen fontos lefényképezni a tár­gyat, mielőtt elmozdítjuk. Ahol pedig falumúzeum készül, ott kérjük, hogy a szándékot jelez­zék és ne a kész tényeket, ami­kor már semmilyen szakmai ta­nácsot, segítséget nem adha­tunk . . . Mindebből két dolog világos. — Szokolai felv. 65 ezer _ új szakmunkás Egy orvos, meg egy Páva-kör A falusi Páva-köröket általá­ban helyi pedagógus vezeti. Így van ez Erzsébeten is: Haj­nal Károly tanító vezényli az énekkart. S hogy Páva-ügyben mégis az erzsébeti orvost keres­tük meg, arra külön okunk van. A legritkább eset ugyanis, amikor egy vidéki orvos — pél­dásan ellátott körzeti munká­ján túl — a közügyekkel, a közélettel és ezen is túl a köz- művelődéssel is behatóan fog­lalkozna a kötelező egészség- ügyi előadásokon kívül. Az erzsébeti Páva-kör dr. Tánczos Attila általános orvos kezdeményezésére alakult meg két éve. Egy népfront bizottsági ülésen vetette fel a gondolatot, amely megvalósulásában is lel­kes fogadtatásra lelt. Az or­vosi rendelőben sokan megfor­dulnak. Olyan néha, mint egy gyóntatószék ... Könnyen meg­győződhetett arról, hogy volna igény a közös dalolásra. Egyéb- j ként is az erzsébetiek mindig j szerettek jókedvűen mulatni, énekelni. S az idősebb nénik sok helyi népdalra is emlékez­nek ... így azután Udvari Fe­rencnek, a kör elnökének si­kerrel járt a toborzó körútja: a Páva-kör egyik napról a má­sikra megalakult. Lelkes tagja lett Kovács István tsz-tag, aki valaha a Gyöngyösbokrétában is énekelt, s jöttek az időseb­bek, fiatalabbak, sőt iskolás gyerekek is. akik táncoltak és furulyáztak a szerepléseken,, s ott volt a hirtelen megalakított citerazenekar is, középpontjá­ban a Tóth-család: Tóth Pista bácsi és a két fia. A 470 lelkes faluban 30 tagú Páva-kör jött ősze hetente egyszer az iskolá­ban. Több, mint egy évig csak gyakoroltak. Első fellépésüket a falu nagy örömmel fogadta, s rövidesen ellátogattak a kör­nyező községek: Kékesd, Szel­lő, Kátoly, Máriakéménd, Sze­derkény, Szilágy közönsége elé is jó másfél órás, mindenütt szívesen látott-hallott műsoruk­kal. Énekük sokat csiszolódott és nemrégen már a Pécsi Rádió is közvetítette az erzsébeti Páva­kor műsorát. Tánczos doktor nem aktív muzsikus, nem karvezető, még csak nem is énekel a Páva-kör­ben. Szerepe mégsem ért véget azzal, hogy elindította és segí­tett megalakítani ezt a falusi éneklő csoportot. Egy kicsit a „menedzser", a pszichológus, a rendező és a konferáló szere­pét is együtt tölti be. Elkíséri őket valamennyi szereplésükre. Ö mutatja be az együttes* a közönségnek, majd rendre be­konferálja a dalokból, versek­ből, gyermektáncokból és cite- razenekari összeállításokból szőtt műsort. Kedvet ad az em­bereknek, elsimítja az ellenté­teket, lelket önt beléjük, ha úgy alakul, mert nagyon vigyázott mindig, hogy együtt is marad­janak, ha mór ilyen szépen ösz- szejöttek a muzsika, a dal egy­bekovácsoló, megtartó erejénél fogva. Legnagyobb öröme abban telt, amikor észrevette, hogy néhány idősebb nénike a közön- ság soraiban együtt énekel az erzsébeti kórussal. Egyébként egy kétezer lélek­számú körzet egészsége felett őrködik. Gyógyít, rendel, beteg­hez készül és — mint a falusi orvosok általában — minden órában készen áll, hogy indul­jon, ha a hivatása úgy rendeli. Ezeken kívül pontosan hatféle párt-, állami és társadalmi funkciót vállalt és teljesít be­csülettel a köz érdekében, de ezeket nem sorolom fel, mert megígértem, hogy nem róla fogok írni. Vele kapcsolatban mindössze annyit, hogy volta­képp miért is lett ez a Páva­kor. Kérdésemre azt válaszolta, hogy ennek előtte csak alkalmi összejövetelek voltak a faluban. Ügy érezte, kellett valami, ami egy kicsit felrázza és összetart­ja az embereket. Amitől rájön­nek, hogy az érték, amit csinál­nak, és lehet értelmesen, tartal­mason is eltölteni néhány órát — együtt, egy közösségben... Az együttes különben a szó legszorosabb értelmében önte­vékeny. Vagyis magától műkö­dik, támogatójuk nincs. Kirán­dulásaikat összeadott pénzük­ből és a bevételeikből fedezik. Jó lenne sok minden, például egy magnó sokat segítene a próbákon, — de hát nincs. (Ilyenkor jut eszembe: hány és hány „audio-vizuális” eszköz porosodik használatlanul, vagy éppen megy tönkre avatatlan kezelése nyomán jó pár falusi művelődési intézményben ...) A faluban nincs művelődési otthon. Azaz van egy kisabla- kos, mestergerendás volt erdész­ház, de télen fűthetetlen. Né­hány éve még nemigen tűnt fel senkinek a hiánya. Most már alig várja a falu, hogy elkez­dődjék az új építése. Megvan rá félmillió, rámegy a „KOFA" egy ideig, de lesz szép új, kor­szerű klubkönyvtár a faluban. És ebben talán az erzsébeti Páva-körnek is van egy kis ré­sze. W. E. A KISZ KB ifjúmunkás tanácsá­nak ülése Székesfehérváron Kedden, szerdán Székesfehér­várott ülésezik a KISZ Közpon­ti Bizottságának ifjúmunkás ta­nácsa. Megvitatja milyen neve­lő munkát végeznek az üzemi KISZ-szervezetek a szakmunkás­tanulók körében, továbbá az üzemi demokrácia továbbfej­lesztésének KISZ-szervezeti fel­adatait és ajánlásokat dolgoz kj az üzemi KISZ-szervezetek környezetvédelmi tevékenységé­re. Áz első napi ülésen Váczi István, az ifjúmunkás tanács titkára terjesztette elő az aján-• lásokat a szakmunkástanulók körében végzett politikai neve­lőmunkához, majd a tanács tagjai öt székesfehérvári üzem­be látogattak, ahol az üzemi KISZ-szervezetek és o szakmun­kástanulók kapcsolatait vizsgál­ták. A tanácskozáson elmondot­ták, hoqy az idén hatvanöt- ezer végzett szakmunkás lép | munkába, ezért az ifjúmunkás i tanács kiemelten foglalkozott 1 az üzemi közösségbe való be­illeszkedés kérdéseivel és helyi sajátosságaival. Az erzsébeti Páva-Vöt A GORCSONY1 „MECSEKVOLGYE” MG. TSZ. szerves trágyát kínál eladásra 12,— Ft/q egységáron, KO”' AT! hN MENNYISÉGBEN, Érdeklődni: „MECSEKVOLGYE” MEZÖGAZDASAGI TSZ. Háztáji Iroda, PELLÉRD, DÓZSA GYÖRGY U. 48. SZ. Telefon: Pellérd, 3,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents