Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-21 / 168. szám

,1971. június 22, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Bonyodalom egy csigalépcső körül Az a bizonyos lépcső a siklósi várban épült meg: az étterem különterméből ka­nyarog föl egészen a vár északi teraszáig, két-három emeletet átfogva. Célja az lett volna, hogy a gyönyörű kilátást biztosító teraszra a vendégek feljussanak, s ott emyős asztalok mellett sö- rőzgetve élvezzék e nem min­dennapi idegenforgalmi kör­nyezetet. A csigalépcső tu­lajdonképpen a korábbi fel- járatot helyettesíti, amely a szállodaszobákhoz vezet, kö­vetkezésképpen csak a vár­szálló vendégei használják. Az ötlet — hogy valami­képpen a turisták, kirándulók feljussanak a magasba — el­ső pillanatban nagyon is he­lyénvalónak tűnik, hiszen ha eqy magas dombon magas vár van, az ember ösztönsze- rűen szeretné a lehető leg­magasabb pontról megtekin­teni az eléie táruló panorá­mát. Kiderült azonban, hogy hogy az ötlet kivitelezésével bajok vannak. Bófi Sándov, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat osztályvezetője: — Mi szíves-örömest kiszol­álnánk a vendégeket a te­raszon. A konyha ételliften továbbítaná az ételt, italt, a szükséges személyzetet is biztosítanánk. A közönség azonban nem használhatja a csigalépcsőt. ökrös Imre, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője: — Méq a hatvanas évek első felében lezajlott tervtár­gyaláson tiltakoztunk a lép­cső megépítése eHen. Felhív­tuk a tervezők figyelmét az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsza- bály erre vonatkozó pontjá­ra, miszerint csigalépcsőt tö­megközlekedésre használni nem szabad. Ennek ellené­re elkészítették a tervet és a létesítményt meq is építették. A szabály ma is érvényben van, ehhez ragaszkodunk, s ezért nem engedélyezzük a lépcső használatát Keserű Sándor, a Megye! Idegenforgalmi Hivatal veze­tője: — A Munkavédelmi Főfel­ügyelőség álláspontjára mi is emlékeztettük a VÁT! terve­zőit, ők azonban különböző dolgokra hivatkoztak, többek között arra, hogy hasonló megoldású feljáró van a Ha­lászbástyán is, amelyet a mai napig is használnak. A kö­zelmúltban levélben fordul­tunk ismét a VÁTI-hoz, hogy rendezzék ezt az ügyet, mert ez már tarthatatlan. Őszin­tén szólva persze nem tu­dom, hogy a tervezők milyen más megoldást találnának, mert az említett szűk és kör­alakú lépcsőházban csak ez f a csigalépcső képzelhető jel. Megnéztük a helyszínt. Szerintünk egy egyenes irá­nyú lépcső — ha már erről van szó — veszélyesebb, úgy­mond nagyobbat lehet rajta esni, mint az ívben kanyaro­dó csigalépcsőn. Az viszont biztos, hogy az alacsony kor­láton bizony nagyon köny- nyen átbukhat és lezuhanhat az ember a kövezetre. Ez persze magánvélemény — egyébként is lehet bírálni a rendeleteket, szabályzatokat.- Más kérdés, hogy addig is szigorúan be kell tartani, | amíg azokat nem módosítják. Most már a VÁTl-n a sor, 1 hogy cselekedjék, mert egy téves — nem eléggé jóP át­gondolt — tervezés miatt nem lehet végérvényesen kitiltani a vár enyik legszebb pontjá­ról a látogatók tízezreit R. F, Beszélgetés a párttagsággal a pártdemokráciáról Mohácson már összegezték a tapasztalatokat A Megyei Pártbizottság párt­ós tömegszervezetek osztálya felmérést végez, amelynek során félezer párttagot kérdeznek meg, miként vélekednek a párt­demokrácia érvényesüléséről. Mohácson már összegezték a tapasztalatokat. Ezekről beszél­gettünk Borsos Jánossal, a Mo­hácsi Városi Pártbizottság első titkárával. — A Központi Bizottság 1969. november 26—28-i határozatát megelőzően széleskörű eszme­cserét folytattunk a párttagság­gal a pártdemokrácia helyzeté­ről, fejlesztésének további fel­adatairól — mondta Borsos János. — A párthatározat meg­jelenése után a tagság felismer­te, hogy a határozat tükrözi azokat az eredményeket és gon­dolatokat, amelyekről szó volt. A X. kongresszus után a párt- alapszervezetek meghatározták a helyi tennivalókat. Most a végrehajtás felmérése, ellenőr­zése volt a vizsgálat tárgya. — Hány ember véleményét tükrözi a felmérés? — A pártépítési munkabizott­ság tagjai 12 pártszervezetben gyűjtöttek tapasztalatokat, be­szélgettek a pártvezetőségek tagjaival és különböző foglal­kozású párttagokkal. Mintegy hatvan ember mondott véle­ményt — A pártdemokrácia szerves része a párthatározatok megis­merése, egységes értelmezése. Ez az alap a munka jó elvég­zéséhez. A felmérés erről milyen tapasztalatokat adott? — Pártbizottsági és alapszer­vezeti szinten is egységesebb a határozatok értelmezése, önál­lóbb a végrehajtás. A helyi in­tézkedéseket sokoldalúbban megvitatják és a .megvalósítá­sukra is nagyobb figyelmet for­dítanak. Ennek eredményeként tovább nőtt a párt politikája melletti kiállás, erősödött a párt és szervezeteinek vezető szerepe, fejlődött a pártélet. Például említhetem az öntödei Vállalat, a Selyemgyár, a Költ­ségvetési Özem pártalapszerve- zetét, ahol a vita szélesebb kö­rű lett, aktívabb a párttagság és a taggyűléseken egységes az állásfoglalás. — Élnek-e jogaikkal, teljesi- tik-e kötelességüket a pártta­gok? — A Szervezeti Szabályzatot ismerik párttagjaink, ennek megfelelően élnek és dolgoznak. Ennek eredményeként a szerve­zeti élet tovább szilárdult, a pártszervezetek munkatervezése tudatosabb, növekedett a kol­lektív és egyszemélyi felelős­ség, javult a pártmunka elosz­tása is a tagok között. — Például? —- A Költségvetési Özemben minden párttagnak van állandó, vagy időszakos pártmegbizatá- sa. A párttagok 90 százaléka rendelkezik pórtmegbizatással a Vegyesipari Vállalatnál, az ön­tödei Vállalatnál, a kórháznál, a Szék- és Kárpitosipari Válla­latnál, a Selyemgyárnál. A teljesítést a taggyűléseken számon kérik, sőt például a Szék- és Kárpitosipari Vállalat­nál névre szólóan az éves mun­katervben is rögzítik a megbíza­tásokat. Szorgalmazzuk, hogy ezt a gyakorlatot mind több pártszervezet alkalmazza. A pártrendezvények rendszeresek és jól előkészítettek. A taggyű­léseken az elmúlt években nőtt az aktivitás, jelenleg általában a részvevők 25—30 százaléka vesz részt- a vitában. A köteles­ségeket a tagság is, a pártveze­tés is jobban számon kéri, fe- gyelmileg felelősségre vonják a kötelességek megszegőit. Az elmúlt évben -16 felelősségre vonás történt az alapszerveze­teknél az 1972. évi nyolccal szemben. — A pártdemokrácia alappil­lére a demokratikus centraliz­mus. — Felmérésünk tapasztalatai szerint a demokratikus centraliz­mus minden szinten érvényesül. A pártbizottság irányító szerepe érvényre jut, azt elfogadják, a központi, megyei és városi ha­tározatokat végrehajtják. A pórt vezető testületéit mindenütt de­mokratikusan és titkosan vá­lasztják, mentik fel, vagy hívják vissza. Ezt az elvet sehol sem sértették meg. A kommunisták véleményét előzetesen mindig kikérik. A kritikai légkör mind­jobban kialakul a pártszerveze­teknél, a jogok gyakorlása biz­tosítva van. Esetenként még gond a bíráló észrevételeknél az egzisztenciális függés. — A kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség gyakorlatában is fej­lődés tapasztalható: a vezető testületek tagjai közt jó a mun­kamegosztás, ez hozzájárul az egyszemélyi felelősség növelésé­hez is. A vezetőségek a két tag­gyűlés közötti időszakban vég­zett munkáról mindenütt beszá­molnak. —■ A pártdemokrácia további fejlesztésénél miben látja a fel­adatokat? — Leglényegesebb most a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának további segí­tése, és a XI. pártkongresszus­ra való felkészülés. A párttag­ságtól többször kell véleményt kérnünk, a pártmegbizatásoknál pedig a tömegszervezeteknél dolgozó kommunisták feladatai­nak meghatározásában kell fej­lődést elérnünk. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az alap­szervezeti pórtélét körülményei, feltételei változtak. Egy sor te­rületen megváltozott a gazda­sági, állami és társadalmi élet mechanizmusa, az új körülmé­nyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A döntések több­sége politikai, gazdasági, igaz­gatási területen alapszervezeti szintre került. Például az éves és középszintű vállalati gazda­sági tervekről a helyszínen dön­tenek, de az első számú veze­tőkön kívül minden más vezető kinevezése, leváltása is a hely­színen dől el. Mindez feltételezi az alapszervezeti munka szín­vonalának növekedését, amely­hez a politikai irányítás eszkö­zeivel a pártbizottságoknak is segíteni kell alapszervezetein­ket. A dolgozók társadalmi, po­litikai aktivitása tovább fog nö­vekedni, szükséges tehát, hogy a pozitív vagy negatív jelensé­gekre a helyszínen reagálja­nak. Garay Ferenc Egy hónappal korábban adják át a Fürst Sándor utcai töltőállomást Két pécsi ÁFOR üzem- anyagtöltő-állomás építésén dolgoznak a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vál­lalat pécsi főépítésvezetősé­gének dolgozói. A Szigeti úti várhatóan augusztus végére, a Fürst Sándor utcai pedig november végére készül el. A Szigeti úti töltőállomás­ra vár részben az újmecsek- aljai városrész, valamint a Barcs felé haladó illetve on­nét érkező gépkocsik üzem­anyaggal való ellátása. A célnak megfelelően ez egy egyszerűbb kialakítású út­rendszernek készül, ahol va­lamennyi minőségű benzint lehet ma|d vásárolni. A DÉL- VIÉP vállalta a tartályok el­helyezéséhez szükséges föld­munkákat, valamint a tartá­lyok földbe helyezését, a föld visszatöltését, a terep­rendezést, és a szennyvízel­vezetést. A technológiai részt az ÁFOR végzi. A beruházás teljes költsége négymillió fo­rint. A Fürst Sándor utcai töitő- nkomás több mint nyolcmil­lió forintba kerül. Ennek megfelelően ugyanazt az ok­tánszámú benzint két-két kút- nál lehet majd vételezni, s szolgáltató épületet is kiala­kítanak, Lesz gépi gyorsmo­sás és javító műhely. A Fürst Sándor utcai töltőállomás az eqyik központi pécsi kút lesz, hiszen majdnem a 6-os fő­közlekedési út és a mohácsi út elágazásánál létesül. Az eredeti tervek szerint az év végére készülne el, de a DÉLVIÉP kongresszusi fel­ajánlásként november végét jelölte meg átadási határ­időként Hirdeti minden Szaporodnak a házak Hird nyugati oldalán. Kertváros tizennyolc utcával Á pécsiek számára is vonzó Valamikot 314 házból állt a falu. Aztán kettéválasztották a községet és sok épület Pécshez került. A mai főutca új házsora az 50-es évek közepén kezdett kialakulni. De még így is — az 1971-es statisztika szerint — csak 254 háza lett a falunak. Lakóinak száma pedig 964. Azóta összesen száz házhe­lyet adott el a tanács az OTP segítségével. Ma a község la­kóinak száma a becslések sze­rint meghaladja az 1100-at — Több ok is közrejátszott, hogy községünkben kitört az építkezési láz — mondja So­mogyi Gyula tanácselnök. — Itt olcsóbb a telek és maga az építkezés is, mint a városban. Közel vagyunk Pécshez, s ez nem lényegtelen. Női szaunázö Pécsett? Felújítják az 1-es számú fodrász-kozmetikai szalont A nyár végén kezdik és két- három hét alatt be is fejezik Pécs központi fodrász és kozme- | tikai üzletének, a Kossuth Lajos I utcai l-es számú részlegének a felújítását. A Szolgáltatóipari Vállalat részben saját, részben az Országos Fodrászati Felsze­reléseket Gyártó Kisipari Szö­vetkezet segítségével valósítja meg az üzlettel kapcsolatos ter­veit. Elsőként egy célszerű cseré­ről intézkednek: a női kozmeti­kai részleg átköltözik majd a jelenlegi férfi fodrász üzletbe. A csere előnye; hogy együtt lesz a női fodrászat és kozmetika s a vendégeknek nem kell vizes hajjal, vagy félig már kezelt otc- cal az utcán át egyik részből a másikba átjárniuk. Ugyancsak itt szeretnének kialakítani egy pedikür-helyiséget is. Ez azon­ban attól függ, hogy sikerül-e a vállalatnak kisajátítással egy ottlévő lakást megkapnia. Ugyancsak ez a lakás juttatná a pécsi nőket egy szaunázóhoz, amit orvosilag és munkavédel- mileg engedélyezett berende­zésekkel szerelnének fel. Az újdonságok után néhány szót a felújításról. A női fod­rászüzletben kicserélik a falbur­kolatot és a bútorok huzatát. A munka-asztalokat a fal mellé helyezik, középen pedig kényel­mes várót rendeznek be. A szel­lőztetés megoldására négy nyo­Külon technológiai előkészítő egységet is létrehoznak. Új, szí­nes automata szárítókkal egészí­tik ki a meglévő búrákat és fény burát is vásárolnak, ami a festett hajak szárítására szolgál. A tervek szerint olyan fejmosó berendezést is vásárolnak, mely állandó, egyenletes hőmérsék­letű vizet ad. A kozmetikai részben ugyan­csak kicserélik a falburkolatot és a bútorhuzatot. Új felszerelé­seket is vásárolnak és létszám­ban is bővítik az üzletet. A férfi fodrászat helyiségében hasonló­képpen modernizálják a beren­dezéseket. Korszerűsítik a szo­ciális létesítményeket is. A komplex felújítás több, mint mó ventillátort «ereinek fel. I félmillió forintba kerüL — Honnan jönnek az embe­rek? — Ófalu, Püspöklak, Kisújbá- nya, Geresd, Erzsébet, Fazekas- boda, Nagypall és még Pellérd fiatalságának egy része itt ke­resett és talált munkalehetősé­get. Letelepedtek, s követték őket a szülők is. Sőt, megfigyel­hető Pécsről is bizonyos kiáram­lás. Nyolc pécsi család építke­zik itt Csak évek múlva jutná­nak a megyeszékhelyen lakás­hoz, nálunk pedig rövid idő alatt, viszonylag olcsón szép otthont teremthetnek. A község közművesített ház­helyeket alakított ki. Hárommil­lió forintot fordított a tanács a közművesítésre, a vízmű épí­tése pedig 6,5 millió forintba került. Harminc hold területen 149, egyenként 200 négyszög- öles telket mértek ki. 1971-ben 52 telek négyszögölenként .60 forintos áron talált gazdára, 72-ben 53 telket vásároltak meg hasonló áron. Az idén 43 ház­hely eladását tervezik, de már 80 forintos négyszögölenkénti áron. A BARANYATERV 1968-ban elkészítette a község rendezési tervét. E szerint kis kertváros lesz ez a telep, mely 18 utcából áll majd, négy kis fásított tér­rel. A beépítés határideje két év. A „kertváros" déli és nyu­gati felében felépülő házak sátortetősek, másutt nyeregte­tősek lesznek. A lakótelep köz­pontjában ABC áruház, szol­gáltatóház és egy autóparkoló építését írja elő a terv, — Sok az emeletes épület a községnek ezen a részén . .. — Több emeletes ház építését nem engedélyezi az építési ha­tóság, mert igen keskenyek a telkek. — Az eddig megépült házak nagysága? — Zömében kettő, valamint kettő és fél szobásak, de szép számmal akad háromszobás családi ház is. * A harminc hoidnyi terűlet egy részén már kész házsorok Erb János felvétel* húzódnak, másutt, csak éppen tető alá hozták az épületeket, o déli részen kicsiny, gondozott konyha kertek mellett az építő­anyag jelzi, hogy rövidesen megkezdődik az építkezés. Deichsler Józsefné kisgyerme­két napoztatja a ház előtt. •— önök mióta laknak itt? — Két esztendeje jöttünk öfaluról. A férjem, s én is a betongyárban kaptunk munkát. Itt telepedtünk meg. Ideális hely, közel vagyunk Pécshez, de mégsem a nagyvárosban la­kunk. — Szép a házuk. —- Három szoba, fürdőszoba. — Nem lehetett olcsó az építkezés. — 180 ezerbe jött. Persze, egy mesterembert sem fogad­tunk, mert a családban akad bőven. Meg a vállalatunk is se­gített Deichslerék házával szemben üres telek. — Ott lesz majd az orvosi lakás és a rendelő — mondja Boros Istvánná vb-titkár. — Ki- lencszázezer forintba kerül az épület. Feltétlenül meg kell csi­nálnunk a közeljövőben, mert 1975. január 1-től megindul Hirden is a körzeti orvosi ren­delés. A lakótelep déli végében ket­ten dolgoznak a ház építésén: Löffler József és felesége. — Még csak a szuterinnál tartunk, de az idén befejezzük a házat. Most mindketten sza­badságon vagyunk. — Mekkora lesz? — A szuterin. plusz két és fél szoba, A szülők is velünk lak­nak majd. * Hirden rohamléptekben épül­nek a házak. Lassacskán már közút és iárda is kell ezen a ré­szen. A szennyvízelvezetés nincs megoldva. Rekonstrukcióra szo­rul a bolthálózat. S még valami: minden telek gazdára talált. Az érdeklődés azonban változatlanul nagy. A községnek nincs alkalmas területe, viszont van a megye- székhelynek, Pécsnek — hisz az új lakótelep végében néhány hoidnyi föld parlagon hever. Oda építkezni jelenleg nem le­het, mert az már Pécs ... Mécs László

Next

/
Thumbnails
Contents