Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-19 / 166. szám
1974. június 19. DUNÁNTOLI NAPLÓ t. Több ezer mecseki bányász panasza Ismét a gerincfájdalomról Az Igazságügyi Minisztérium és a BDSZ képviselői a Mecseki Szénbányáknál Tizenötezer iiatal képviseletében Kossuth-bánya kétezerhat.száz dolgozója közül több, mint ezernégyszáz gerincbántalmakban szenved. Több ezerre tehető azoknak a mecseki bányászoknak a száma, akik évente több hetet hiányoznak munkahelyükről, mozgásszervi betegségük miatt. Többségüknek a bánya jelentette és jelenti az egyetlen biztos megélhetést. Mert mit is kezdhet az a vájár, akinek esetleg öt vagy tíz éve van vissza a nyugdíjig. Ha már nem bírja a tempót, keressen más munkalehetőséget, avagy idős korára tanuljon másik szakmát? ni Az említettekben foglalhatók össze röviden azok a gondok, amelyek a mecseki bányászsá- got és vezetőiket, de mindjárt tegyük hozzá, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetét foglalkoztatják. Ez adta az aktualitását annak a találkozónak, amelyet tegnap tartottak a Mecseki Szénbányák központjában. Az egésznapos programon részt vettek a Mecseki Szénbányák, valamint a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjának és üzemeinek biztonsági megbízottai, munkavédelmi felügyelői és jogászai. A baleseti kártérítések és a foglalkozási megbetegedések időszerű jogi problémáiról, az érvényben lévő rendeletekről dr. Nyigrini Elemér, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott tájékoztatót, amelyet dr. Zsingor Kálmán, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének jogásza egészített ki. A tájékoztatót követően élénk vita alakult ki az Igazságügyi Minisztérium és a BDSZ jelenlévő képviselőjének címezve. Kossuth-bánya képviselője elmondta, hogy a bányászok évek óta sérelmezik, hogy a derék- bántalmat nem ismerik el foglalkozási betegségnek. Ebből sok jogvita támad. Egyetlen megoldás kínálkozik, amit régóta kérnek a bányászok, s a szakszervezeti vezetők is; a mozgásszervi megbetegedéseket nyilvánítsák foglalkozási ártalomnak. így véglegesen megoldódna az így megrokkant emberek kártalanításának gondja. A kormányrendelet csak abban oz esetben teszi lehetővé a csökkent munkaképességű bányászok (gerincbántalmakban szenvedők) kereset kiegészítését, ha átképzik őket. De melyik bányász vállalja azt, hogy negyvenöt éves fejjel új szakmát kezdjen? Dr, Bujdosó László Észak- Bányaüzem jogásza szemléletes példával támasztotta alá a bányászok igazát. Megtörtént, hogy két vájár anyagszállítás közben megcsúszott s mindkettőnek megrándult a dereka. Egyiküknek az került a táppénzes papírjára, hogy lumbágó, a másiknak üzemi balesetként ismerte el a falusi orvos a sérülést. Ebből következik, hogy az o bányász, akinél elismerték azt, hogy üzemi balesetet szenvedett, nincs gondja a továbbiakban, de társának sorsa megpecsételődött . ., A Mecseki Ércbányászati Vállalat M. számú Bányaüzemének biztonsági mérnöke Liska György elmondta, hogy egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a mozgásszervi megbetegedések a nehéz bánya-munka következményei. Elmondta, hogy a panaszok még tovább nőttek amióta eltűnt o fejtésekből a fabiztositás, ma a bányásznak mázsás acéíbiztosító elemeket kell felvinni, vagy éppen lejuttatni, Benkő József, a MÉV munkavédelmi felügyelője azokról a bányászokról szólt, akik egészségügyi problémák miatt már nem dolgozhatnak a mélyebb szinteken: ott ugyanis szinte hasonló követelményeket támasztanak a vájárral szemben, mint a keszonmunkással. Érdemes e gondolatra odafigyelni már csak azért is, mert a mecseki bányászsáq átlag- életkora egyre magasabb lesz, az évtizedes bányamunkától megviselt szervezet pedig mór nehezen viseli e| az ezerméteres mélységgel járó nehezebb körülményeket. Jó lenne tehát ha mindezeket az illetékes jogalkotó szervek figyelembe vennék: a bányászkodás a mélyebb szintek felé halad, ezeknek az embereknek egy része egészségi állapota miatt nem dolgozhat ilyen mélységben, Következésképpen ha a bányamunkában megrokkantak, gondoskodni kell róluk; o jelenlegi rendeletek arra nem adnak lehetőséget, hogy a napszinten is megkapják azt a bért, amit korábban kerestek. Hasonló gondokkal küszködnek a szilikózisban szenvedő rokkant bányászok is. A Társadalombiztosítási Igazgatóság által megállapított járulékot kapják, melynek összege nem változik, A szílikózisos bányászok joggal sérelmezik a járulék emelés hiányát. Ugyanakkor az a rokkant, aki például csonkulásos balesetet szenvedett, időről időre járulékemelést kap, fiqyelembe véve egészséges társai átlagbér növekedését. A vitát követően dr. Zsingor Kálmán, a BDSZ képviselője elmondta, hogy g Bányaipari Dolgozók Szakszervezete évek óta azért fáradozik, hogy a mozgás- szervi betegségeket is foglalkozási ártalomként kezeljék a bányászatban. De eddig ezt nem sikerült elérni. Sajnos kevés remény van arra, hogy a közeljövőben ez a gond megoldódjék. Ehhez a magunk részéről csak annyit tehetünk hozzá, hogy a gerincbántalmak foglalkozási betegségként való elismerése a többévtizedes bányamunka elismerését js jelenthetné. Kár, hogy ez ideig ez csak a BDSZ szélmalomharcának bizonyult. Salamon Gyula Megyei ifjúsági mezőgazdasági parlament Baranya élelmiszergazdaságában dolgozó 15 ezer fiatal közel száz küldötte tanácskozott Kitüntették a szocialista verseny legjobbjait Búcsú a laktanyától... Fazekas Miklós alegysége harmadszor nyerte el a „Magyar Néphadsereg kiváló százada“ címet Fazekas Miklós százados átveszi Nánási Sándor mérnök-ezredestől a „Kiváló" cimmel járó vörös versenyzászlót. Kilencvenkét baranyai fiatal az ODOT-on Ma reggel elbúcsúznak a laktanyától a huszonnégy hónappal ezelőtt bevonult „öregkatonák”. A hagyományokhoz híven a leszerelők búcsúztatásával egyidőben került ebben a kiképzési időszakban is sor a Magyar Néphadseregben folyó szocialista verseny legjobbjainak kitüntetésére. A Petőfi Sándor honvédlaktanyában tegnap délelőtt 10 órakor ünnepi esa- patgyűlésre sorakoztak fel a katonák, hogy búcsút vegyenek egymástól „öregek” és fiatalok. A hadseregparancsnok képviseletében Pécsre érkezett Nánási Sándor mérnök-ezredes, hogy a Magyar Néphadsereg vezetése nevében átadja a szocialista versenymozgalom legjobbjainak a „Kiváló" cím elnyerését dokumentáló zászlókat és jelvényeket. Fazekas Miklós százados alegysége országosan is páratlan eredményt ért el: immár harmadszor kapták meg a „Magyar Néphadsereg Kiváló százada" címet. Fazekas százados ugyanakkor harmadszor lett a „Magyar Néphadsereg Kiváló századparancsnoka”. Huth József hadnagy alegysége hatszoros kiváló szakasz lett. A parancsnoki állományból Némethi János zászlós nyolcadszor nyerte el a „Magyar Néphadsereg Kiváló rajparancsnoka" címet, míg Kejár Antal főtörzsőrmester hetedszer, Tamás Tibor őrmester pedig ötödször lett a kitüntető cím birtokosa. A leszerelés előtt álló sorkatonák közül heten immár harmadszor kapták meg a „Magyar Néphadsereg Kiváló katonája" jelvényt és címet. Közülük May Károly szakaszvezetőt, Nezdei Ferenc őrmestert és Farkas Árpád őrmestert a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntette ki. A sorparancsnoki állományból kiemelkedő tevékenységük elismeréseképpen 41 leszerelő fiatalt előléptettek. Kovács András őrmester sorzászlóssá lépett elő, további negyven tizedes, illetve szakaszvezető őrmester lett. Nánási Sándor mérnök-ezredes meleg szavakkal gratulált az alakulat kiváló eredményt elért katonáinak, parancsnokainak. A Petőfi Sándor honvédlaktanya állománya hosszú évek óta a hadsereg legjobb egységei közé tartozik, s ebben fel- becsülhetelen szerepe van a szocialista versenymozgalomnak. A most lezárt kiképzési időszakban például az alakulat állományának több mint nyolcvan százaléka tett önkéntes vállalást. B. S. I tegnap Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában, a Baranya megyei mezőgazdasági ifjúsági parlamenten. Az élelmiszergazdaság fiataljainak első megyei ifjúsági fórumát — amelyet az esemény rangjához méltó körülmények között rendeztek meg — dr. Ba- racs József, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Földvári János, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese, dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Bálint Csaba, a KISZ KB osztáh'vezető-helyet- tese, Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, jelen voltak a különböző mezőgazdasági ágazatok vezetői, a felügyeleti és érdekvédelmi szervek képviselői. Vitaindító előadást Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese tartott. Átfogó, igen alapos elemzést adott a megye mezőgazdaságának helyzetéről, dinamikus fejlődéséről, számokkal, adatokkal támasztotta alá, hogy a mezőgazdaság milyen jelentős szerepet játszik Baranya életében. Ismertette egy-egy ágazat eredményeit, megjelölte a megoldásra váró feladatokat is, és azokat a legfontosabb, leggyakrabban előforduló témákat, amelyekkel az élelmiszer- gazdaságban dolgozó fiatalok az üzemi parlamenteken foglalkoztak. A vitaindító előadás után Czégény József szólt a fiatalokhoz. A mezőgazdaság fejlődéséről, a mezőgazdasági munka minőségi átalakulásáról beszélt, az élelmiszergazdaság napjainkban zajló forradalmáról, amely egy sereg új feladatot ró ránk — elsősorban a fiatalokra. Kiemelte az ifjúsági parlament — a vezetők és a fiatalok közötti közvetlen párbeszéd - jelentőségét, fontosságát. Ezt követően a megyei ifjúsági parlament három szekcióban folytatta munkáját: A Duna és Karasica menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó fiatalok alkottak egy szekciót. A Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozók külön tanácskoztak, a harmadik szekcióban pedig az állami gazdaságok, az intézmények és az élelmiszertermelő vállalatok küldöttei tolmácsolták a fiatalok véleményét, kérését, javaslatát. A szekcióüléseket — amelyeken az érintett, érdekelt vezetők is jelen voltak — nyílt légkör, fiatalos türelmetlenség jellemezte - o három szekcióban összeMa víztelenítik a Kossuth Lajos utcai leszakadásban „bűnös” pincét Vasárnap nyitotta meq kapuit az Országjáró Diákok IX. országos tábora Sopronban. Baranyát kilencvenkét fős diákdelegáció képviseli. A soproni Lőverekben felépített tábor egyik legszebb altábora a baranyai, A vasárnap esti ünnepélyes megnyitó titán hétfőn megkezdődtek az ODOT honvédelmi és sportversenyei, s zajlanak az üzemlátogatások, ifjúsági találkozók is. A IX. országos diáktalálkozó ünepélyes zárására pénteken kerül sor. A baranyai delegáció szombaton reggel indul vissza Pécsre. Fotó; Gergely László Tegnap délelőttre az aknamélyítők homokkal töltötték be a vasárnap a Kossuth Lajos utcában keletkezett üreget és ezzel elejét vették a további omlásnak. A talaj megbolygatott egyensúlya még nem állt helyre, a mozgás tegnap is folytatódott. A vízzel borított pince felett tovább süllyedt az úttest és a járda, a 46-os számú épületen pedig — kívül és belül egyaránt — tovább terjedtek és tágultak a repedések. Az már bizonyossá vált, hogy ez az épület menthetetlen. Legfontosabb viszont az összeomlás megakadályozása, mert ez rendkívüli módon veszélyeztetné az üregben szabaddá vált nagy- feszültségű kábeleket. A további intézkedések most már ezeknek a megmentéséért folynak. A veszély még nem múlt el Erőfeszítések a nagyfeszültségű kábelek megmentésére Kedden délelőtt újabb helyszíni tanácskozásra került sor a Városi Tanács, a Pécsi Tervező Vállalat, a Bányászati Ak- naméiyítő Vállalat és a DÉ- DASZ illetékes szakemberei között. Arról volt szó: mi legyen a következő lépés? Szivattyúzzák-e ki a vizet az elöntött pincéből, vagy beton bejuttatásával szorítsák ki onnan. Végül is a víz eltávolítása mellett döntöttek. Ezért haladéktalanul hozzáláttak az aknamélyitők az életveszélyessé vált épület pincelejórójának biztosítósához és a Kossuth Lajos utca 49-es számú ház alatti elvizesedett pince ácsolattal való megerősítéséhez. Ma reggel kezdik meg a víz kiszivattyúzását a pincéből, amit — ha ezután járhatónak bizonyul — ácsolattal látnak el. Ha azonban úgy látják, hogy emberélet veszélyeztetése nélkül nem lehet a víztelenített pincébe behatolni, akkor az utcáról fúrnak le oda, s a lyukon át betonnal tömedékelik a pincét. sen 44 küldött kért szót. Érdemes kiemelni Tóth Sándor új- petrei tsz-küldött hozzászólását: ő arról beszélt, hogyan boldogulnak az újpetrei termelőszövetkezetben: az újpetrei helyzet kitűnő példa arra, hogy ott ohol megtalálják a közös hangot a vezetők és a fiatalok, mennyi mindent lehet véghezvinni saját erőből, a meglévő lehetőségek kihasználásával. Elég talán csak annyit említeni, hogy az újpet- reieknek sportméretű uszodájuk van, ifjúsági szórakozó kombinátot, úttörőparkot létesítettek.,. A felszólaló fiatalok közül többen beszéltek a bérkérdésről. Pontosabban arról, hogy azonos munkáért azonos bért várnak, ne legyenek anyagilog hátrányos helyzetben az idősebb szakmunkásokkal szemben azok a fiatalok, akik becsülettel dolgoznak. Hangot kapott az is, hogy a fiatalok problémáit nem lehet csak pénzzel megoldani — igénylik az erkölcsi megbecsülést is, a „sikerélményt”, amit nem lehet forintokkal pótolni . . . A lakáskérdés a megyei parlamenten is központi téma volt. Mindhárom szekcióban több hozzászóló is foglalkozott a továbbtanulás, szakmai továbbképzés kérdésével. Elmondásuk szerint sok mezőgazdaságban dolgozó fiatal szeretne továbbtanulni, több szakmai ismeretet szerezni — a vezetők azonban gyakran útját állják ennek a szándéknak, pedig a mezőgazdaságnak is egyre nagyobb szüksége lesz jól képzett szakmunkásokra. Hallottunk jó példákat arra, hogy miként lehet megoldani a szabad szombatot az élelmiszer- gazdaságban. többen szóltak a gyermekqondozási segélyen lévő anyák érdekében, megkérdezték azt is, hogy miért kapnak kevesebb juttatást a mező- gazdaságban dolqozók mint az ipari munkások. Hangot kapott olyan igény is, hoqy a vezetők az újítómozgalomban jobban támaszkodjanak a fiatalokra — jelöljenek ki feladatokat számukra, kapjanak lehetőséget arra, hogy bizonyíthassák szakmai felkészültségüket... Az idézett hozzászólások természetesen csak töredékét jelentik a megyei parlamenten elhangzottaknak — de nagyjából ezek voltak a főbb kérdések, amelyek a fiatalokat foglalkoz- j tatjók. Jellemzőül a témagazdagságra egy hozzászólás: Horváth Attila szentlőrinci küldött azt javasolta, hogy szüntessék meg az osztatlan iskolákat, hogy mindenki megfelelő alapképzést kapjon, Erdősi Gyula pedig arra kérte a parlamentet: csatlakozzanak a KISZ KB felhívásához, amelyben a Vietnamban felépülő ezerszemélyes szakmunkásképző iskolához kérnek segítséget. .. Délután újból együtt tanácskoztak a fiatalok, összegezték a vitában elhangzottakat, körvonalazták, hogy mit „visznek” tovább az országos parlament elé. Ezután Gergely László kért szót: „Az ifjúsáqi parlamentek légköre bizonyítja, hogy a munkahelyi vezetők nagy többsége számít a fiatalokra, igényli a véleményüket, segítségüket, és bizonyítja azt is, hogy a fiatalok ragaszkodnak munkahelyükhöz, szívesen hoznak áldozatot is érte, vállalnak többletmunkát a kölcsönös előnyökért — mondta, maid az ifjúsáqi szövetség az élelmiszerqazdasáoban dolqozók körében végzett tevékenységéről beszélt. Dr. Nagy Bálint vázolta a mezőgazdaság komplex fejlesztésének terveit, s a fiatalok ebből adódó feladatait. A megyei parlament ezután megválasztotta az augusztusi országos parlamenten Baranyát képviselő küldötteket.
