Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-18 / 165. szám

1974. június 18. DUNÁNTÚLI NAPLÖ } Hegyek alatt — völgyek felett Vasút­építők Vágányzár. Rövid időre leál­lítják a forgalmat, megbénítják a vérkeringést, hogy néhány órát zavartalanul dolgozhassa­nak a munkások. A rövid üzem­szünet a szakemberek tucatjai­nak okoz gondot: miként szer­vezzék meg. hogy miné| keve­sebb bosszúságot okozzanak, hiszen a huszadik század em­bere alig-alig képes elviselni, hogy a Budapest—Pécs között a személyvonatok a pálya egy rövid szakaszán nem közleked­nek, autóbuszra kell szállni Go- disán, s csak Abaligeten ülhet­nek vissza a vonatra. Elment a „Mecsek”, lejött a délelőtti gyors, délutánig szét­szedhetik a síneket, A gyors és a Mecsek-express utasainak nem kell ótszállniuk. Amikor ezek közlekednek, összeállítják a vasutat. Most négyszáznyolcvon méte­res pályaszakaszt fogtak meg. Kidobják a régi átázott ágya­zatot, talajjavítót, kavicsot tesz­nek alá. A két állomás közötti tíz kilométeres szakaszon mind­össze ezen az alig fél kilomé­teres távon közlekednek majd a régi nyomvonalon a vonatok. A „nagybevágásnál" még a földmunkák folynak új ágyat, új síneket fektetnek a régi helyébe. Vontatóra sze­relt ügyes szerkezet (vibrótem- pe) tömöríti a sóderszerű talaj­javító anyagot, úgy tűnik mintha óriások menetelnének a gép nyomában. Odébb már a ka­vicságy készül, félszáz lapát csikorog a kövek között. A por­tál-daru előre elkészített vá- gónymezőket szállít — katonák tolják a kijelölt helyre. Ott ve­zényszóra, sípszóra egyszerre ! tek: gyorsan meg kell fogni a i partot. Alatta megy majd a I vasút. I Kishajmás előtt ismét nagy­üzem: kiska'onák tucatjai építik : itt is a vasútvonalat. Távolabb egy közúti felüljá­ró betonváza bontakozik ki. Az j új vonalszakasszal egyidőben a szentlőrinc—-oroszlói út 2,8 kilo- mé‘eres emelkedését is új nyom- ' vonalra helyezik, Az út és vasút [ Az orfűi patak völgyében fut az új vasútvonal. A térképen a Malomároktól a Szénégető völ­gyig jelölik az új nyomvonalat. A vasútépítés ezen a helyen csak a vízrendezéssel együtt volt megoldható. Néhány kilo­méteres távon a vízfolyások so­ra keresztezi az utat, a vasutat: a bazsierdői mellékág, a he­gyeserdői oldalág, a Rét patak és több névtelen erecske ... f Kishajmásnál bontják a he­gyet — ez a „nagybevágás”. Mintegy 450 méter hosszban nyolcÁízméteres falak között fut majd a pesti vonat. Szkrépe- rek, kotrók, dózerok bolygatják a begyet, Husztóttal szemben kisebb a bevágás, ez a kacsa­úsztató. Az itteni munkák köz­ben fél méteres talajvíz öntötte el a medencét, a vasúti őr ka­csái nem kis örömmel vették birtokukba a tavat. Fél esztendő kellett, amíg az ember úrrá lett a vizen ... Innen mór csak párszáz mé­ter az új abaligeti alagút bejá­rata. < Vágányzár. Az építésben ér­dekelt 13 vállalat szocialista szerződésben vállalta, hogy az eredeti határidő 1974. december 31. helyett már november 7-re Sípszóra, egyszerre kezdik emelni a síneket elkészítik a vasutat. Ez azért különösen jó, mert ha a téli fagyok beálltára nem készül el, akkor a szabályozásra már csak a jövő tavasszal kerülhet sor. A MÁV Pécsi Igazgatóságának legnagyobb beruházása bonyo­lódik Godisánál, a pécs—buda­pesti vasút legkritikusabb sza­kaszát építik át. Ezernyi kun­kor, a kifáradt szerkezetű régi völgyhidak, a kilencvenkét esztendős abaligeti alagút szű­kítették minimálisra a nagyfor­galmú vasútvonal kapacitását. Olyan meredeken kapaszkodott a vasút Abaligettől Godisóig, hogy a tehervonatok csak némi segítséggel voltak képesek ha­ladni. Az új alagút elkészült — az új pálya többi része azonban még épül. Közel 730 ezer köb­méter földet mozgatnak meg, töltéseket építenek, a hegyol­dalba bevágásokat vájnak, szik­lát fejtenek, hogy százhúsz kilo­méteres sebességgel haladhas­sanak majd az új pályán a vo­natok. Sárgamellényes felvigyázók, bronzbőrű katonák tucatjai dol­goznak a sínek mentén. Félkilo­méternyire, csaknem a közúti átjárónál öreq Truman pöfékel a kavicsos szerelvény előtt. Nyo­mában szétszedték a vasutat, kezdik tekerni az emelőket, máglyózzák egynfásra, majd helyükre fektetik a síneket. Ré­gen kiosztották a talpfákat, az­tán ráhelyezték a síneket, le­csavarták. Mindent kézimunká­val, Itt másként történik az épí­tés, bár a vasútépítő mérnökök nincsenek elragadtatva a gépe­sítéssel. Egyelőre 21 méteres vendégsineket fektetnek, majd a pálya végleges beszabályozá­sa után — az áthaladó szerel­vények még jóideiq tömörítik a kavicsógyat — jön a „gomboló kocsi", kifűzi őket és a helyük­be befűzj a 126 méter hosszú végleges, hézag nélküli síneket. Június 18-án újabb 2,4 kilo­méteres szakaszt adnak át a forgalomnak, .korábban mint legmerészebb álmaikban is számíthattak erre. Az országúton megyünk Kis­hajmás felé. Autóból is látni a vasútépítést. Ha más nem, a hegyoldalon végigkúszó fehér kígyó, az övárok árulkodik: a lejtőn lezúduló vizeket beton- csatornába fogták, hogy meg­védjék a majdani vasutat. Má­sutt a sárqa'kopár hegyoldalon gyeptéglából készített négyze­egy szintben sehol nem ke­resztezi majd egymást. Tizenhat vasúti műtárgyat, tizennyolc közúti műtárgyat építettek. ötletesen oldották meg az útépítést. A régi vasúti töltésen halad, a hidakat ötletes meg­oldással keresztbefektetett vas­beton gerendákkal szélesítik... A kivitelező ígérete szerint június 20-rc elvégzik a műszaki átadás során kifogásolt hiá­nyosságokat — a szennyvíz és technológiai víz bekötését, a szükséges villanyszerelési mun­kákat — s a Fémipari Vállalat érintett üzemrészei megkezdhe­tik a költözést a György-aknai központi telep könnyűszerkeze­tes csarnokaiba. A leendő műanyagüzem ezerkétszáz négyzetméter alap- területű csarnokában első lá­tásra minden kész. A padozat alatt körbe futó kábelcsatornák leágazásainak végén a felsze­relt elosztószekrényekhez akár holnap hozzácsatlako.ztathatnák a fröccsöntő gépeket, de egye­lőre nincs feszültség. Az üzem­rész fűtését biztosító hővezeték szigetelésén dolgoznak még. A költözési terv szerint első­ként a műanyagüzem gépeit he­lyezik át ide: beszerelésükhöz legalább tíz nap szükséges. A zavartalan termelés érdekében a gépeket egyenként szerelik le, illetve állítják munkába az uj Addiq sebesség- és súlykorláto­zással haladhatnak csak ezen a szakaszon a vonatok, így azonban még az idén megindul a pécs—budapesti vasútvonal legkritikusabb szakaszán a za­vartalan közlekedés. csarnokban. Csak ezek után, te­hát július első napjaiban kezd­hetik meg a .Szigeti úti telepről o költözést. A kettes telepiek a volt mű­anyagüzemet foglalják el, emel­lett az ő birodalmuk lesz a ki­sebb, nyolcszáz négyzetméter alapterületű új csarnok is: itt alakítják ki a forgácsoló rész- i leget. A két üzemrész berende- zéséhez, a gépek beállításához legalább egy hónap szükséges. Ez azt jelenti, hogy július vé­gén dolgozhatnak teljes kapa­citással. A még épülő szociális létesít­ményt, illetve kazánházat csak szeptember végén vehetik hasz­nálatba. Addig is a Mátraaljai Szénbányád: fürdőjét és öltöző­jét használják, s ugyancsak ott biztosítják az étkeztetést is. A beruházás húszmillió forint­ba kerül, de ebben nincs ben­ne az üzemudvar parkosítása, az utak építése. A költözés le­bonyolítása után saját erőből építik meg o csarnokokat övező utakat. MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR általános iskolát végzett, 18 életévét betöltött FÉRFIAKAT ES NŐKET ALKALMAZ üzemi segéd- és betanított munkásként kedvező feltételekkel. — Csökkentett, heti 42 órás munkaidőben, folyamatos munkarendben. MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. Gyakori munkahelyváltoztatók nem jöhetnek számításba. Érdeklődni telefonon a 392-es számon vagy személyesen a vállalat munkaügyi csoportjánál. Lombosi Jenő Megkezdték a Fémipari Vállalat új üzemcsarnokainak átadását Költözés június utolsó hetében? A közös tervezés fejlődése a KGST-országokban írta: Ninel Bautyina, a közgazdaságtudományok doktora A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa negyedszázados fennállása idején a szocialista közösségnek a szervezethez tar­tozó országai jelentős sikereket értek el. Az ipari termelés volu­mene ezekben az országokban több mint 12-szeresére nőtt, míg a fejlett kapitalista országokban körülbelül négyszeresére. A KGST-tagállamok az ipari ter­melés volumenét tekintve meg­előzték mind az Egyesült Álla­mokat, mind pedig Nyugat- Európát. Mivel magyarázhatók ezek az eredmények? Először is a szocialista gazda­ság tervszerű fejlődésével, a i szocialista országok mindenol- j dalú együttműködésének állan­dó bővülésével a KGST keretei között, amely most fejlődésé­nek új szakaszába, a szocialis­ta gazdasági integráció szaka­szába lépett, Az integrá­ciós folyamatok fejlesztésé­ben a tervszerűség a legkedve- ] zőbb lehetőségeket teremti meg ahhoz, hogy a KGST-tagálla- | mok hatékonyan egyesítsék erő- ( feszítéseiket a tudományos-mű­szaki haladás fő irányaiban. Ép­pen ezért tűzi ki a szocialista í gazdasági integráció komplex programja az egyik fő feladat- ; ként a KGST-tagállamok együtt- j működésének további tökélete­sítését a tervezés területén. A közös tervtevékenység kiin­dulási feltétele a KGST-tagálla­mok kölcsönös konzultációi a gazdaságpolitika kérdéseiben. A közös tervtevékenységnek fontos és egyszersmind új for- 1 mája a prognóziskészítés terü- | létén való tapasztalatcsere és j együttműködés. „A KGST-tagál- ! lamok abból indulnak ki — mondja a komplex program —, hogy a prognóziskészítés a szo­cialista tervezés általános folya­matának kezdeti szakasza, a hosszútávú és ötéves népgazda­sági tervek összeállításának egyik előfeltétele.” Ezen a terü­leten az együttműködés előirá­nyozza prognózisok közös kidol­gozását, valamint a nemzeti prognózisok felhasználását, j Ezek között szerepel a szocia- j lista világpiac fejlesztésének ! hosszútávú prognózisa, az egye- : sített energetikai rendszerek, a I vas- és fémkohászati nyers- I i anyagbázis, egy sor igen fontos ' iparág fejlesztésének prognózi­sai. Már véget ért a KGST-tag­államok villamosenergetikájának fejlesztését szolgáló prognosz­tikai munkálatok első szakasza, i az 1980-ig terjedő időszakra. ! Ismeretesek már az 1990-ig elő­irányzott fejlesztés tendenciái is. ! Megkezdődött a KGST-tag- államokban a legfontosabb szí­nesfémek fogyasztására és elő­állítására vonatkozó, az 1976— 2000 évekre szóló prognózisok kidolgozása. 1972-ben munkála­tok folytak azoknak a prognó- j : zisoknak az összeállítására, j ! amelyek a KGST-tagországok j ! szükségleteit mérik fel 1985-ig a fő korszerű textilipari, kötszö- ! vőipari, ruházati ipari, bőr- és cipőipari, famegmunkáló és nyomdaipari gép- és berende­zésfajtákban. A KGST-tagállamok prognosz­tikai munkálatainak elfogadott programja értelmében 1972 fo- : lyamán befejezték a nemzeti.ex­port- és importfejlesztési prog­nózisok kidolgozását. Ezek a { prognózisok 1980-ig szólnak. A szocialista államok közös tervező tevékenységének fő for­mája a népgazdasági tervek egyeztetése. Ez a komplex prog- I romból eredő feladatok realizá- j lásának legfontosabb módszere. i Az együttműködésnek ez a formája kiterjed mind a hosszú­távú, mind pedig az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek j egyeztetésére. A hosszútávú népgazdasági tervek egyeztetését maga ama problémák tartalma teszi szük­ségessé, amelyeknek megoldása | túlnő az ötéves időszak keretein. Ez a koordináció a közösen ki- j dolgozott prognózisokra, vala- ; mint a beruházások, a tudomány I és a technika fejlesztése terüle- J tén követendő struktúra-politika ; összehangolt irányaira épül. A hosszútóvú együttműködési tér- i | vekben megállapítják egyik vagy > másik probléma megoldásának 1 egységes koncepcióját. Ezt kő­vetően a KGST rendelkezésére álló erőforrások prognosztikai értékelése alapján meghatároz­zák azok célszerű felhasználását. A KGST-tagállamok között a szilárd és kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-tech­nikai kapcsolatok kialakulásá­nak egyik fő eszköze az ötéves népgazdaság-fejlesztési tervek koordinálása. Éppen ez a forma biztosítja a kitűzött feladatok gyakorlati megvalósítását. Ez o forma a legszorosabb kapcso­latban van a nemzeti tervezés rendszerével. Az ötéves tervek egyeztetése során sikerült meg­oldani például olyan nagy prob­lémákat, mint a KGST-tagálla­mok népgazdaságának a fő tü­zelőanyag- és nyersanyagfajták­kal való ellátását. Az 1971— 1975. években a Szovjetunióból az európai szocialista országok­ba irányuló tüzelőanyag- és nyersanyagszállítmónyok az elő­ző ötéves tervhez képest 38 szá­zalékkal megnövekszenek. A kőolaj-szállítások elérik a 243 millió tonnát, szemben az előző ötéves terv 138 millió,tonnájával, a földgázszállítmányok a 33 milliárd köbmétert, szemben az előző ötéves terv 8 milliárd köb­méterével, a villamosenergia­szállítás a 42 milliárd kilowatt­órát szemben a korábbi 14 mil­liárd kilowattórával, a vasérc­szállítmányok (tiszta fémre át­számítva) a 94 millió tonnát, szemben a korábbi 72 millió tonnával. Fontos népgazdasági felada­tokat oldanak meg továbbá a feldolgozó ágazatokban, köztük a gépgyártásban is. A gépek és berendezések kölcsönös szállítá­sának volumene a Szovjetunió és a többi KGST-tagállam kö­zött a folyó ötéves tervben kö­rülbelül 80 százalékkal emelke­dik meg, emellett a szovjet gép­export körülbelül kétszeresére nő. Most a tervegyeztetés fő tár­gya a nemzetközi termelési és tudományos-technikai szakosítás és kooperáció fejlesztése. A tudományos-technikai ered­mények gyakorlati felhasználósa alapján a munkatermelékenység további növelésének feladatai szükségessé tették, hogy a KGST-tagállamok egyesítsék erőfeszítéseiket és hívják életre az együttműködés új formáját: egyes iparágaknak és termék- fajtáknak az érdekelt országok által történő közös tervezését. így például 1972-ben megálla­podásokat írtak alá egyes forgá­csoló szerszámgépek gyártásá­nak területén való együttműkö­désről és a konténer-szállítási rendszer közös megtervezéséről. A KGST-tagállamok közös tervező tevékenysége valameny- nyi formájának további fejlesz­tése elő fogja segíteni, hogy a szocialista világgazdaság struk­túrája a nemzeti gazdasági komplexumok egymáshoz való kölcsönös, hatékony alkalmaz­kodásának irányában tökélete­sedjék, hozzá fog járulni a szo­cialista gazdasági integráció fejlődéséhez. Ismét a régi úton közelítheti meg a Szőiőskeri kisvendéglői & Autóparkírozási lehetőség, nagy ételválaszték, hűtött italok, udvarias kiszolgálás!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents