Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-18 / 165. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nqpio XXXI. évfolyam, 165. szám 1974. június 18., kedd Ara: 80 filler Az MSZMH Baranya megyei oizottságának lapja Kis nemzetek nagy lehetősége A KGST 25 esztendős jubileu mának hazai ünnepségén hang zott el a következő mondat .......ma már lehetetlen külön vál asztani, hogy az eredmények bői mennyi származott a nem zeti erőfeszítésekből és menny a szocialista országok nemzet közi összefogásának erejéből Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés nehézségire hívja fel a figyelmet, hanem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben rendkívül dinamikus és nagy lendítő erejű kölcsönhatás ér­vényesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek végétől? Nos, mert e cikknek nem lehet célja a részleteket egytől egyig számbavenni — maradjunk egyetlen körülménynél: hazánk, negyedszázad alatt a gazdasá­gilag közepesen fejlett orszá­gok felső régiójába emelkedett, ezért az MSZMP X. kongresszu­sa mér megfogalmazhatta o programot: a 70-es években fel kell zárkózni a velünk össze­hasonlítható fejlett ipari orszá­gok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán hu­szadik szpzadi iparágnak? Az elektronikád számítástechnikát, az ezekre épülő automatikát, az atomenergia-technikát, a vegy­ipart. Azt a gazdaságot tekint­hetjük tehát igazán a kor szín­vonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazdaságban ezek mindegyike jelen van már hosszabb-rövi- debb ideje, és a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el s egyre nagyobb részét ad­ják a külkereskedelmi forga­lomnak és a nemzeti jövedelem­nek is. E legkorszerűbb ágazó ok fej­lesztése egyben a legköltsége­sebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac adta hát­térrel vállalhatja egy ország. A kisországok — saját határai­kon belül — ilyennel nem ren­delkeznek. A szocialista orszá­gok gazdasági együttműködése azonban az első pillana'tól kezdve megteremtette hazáik­nak — s valamennyi KGST-tag- országnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkü­lözhetetlen felvevő piacot. A szakosodás és a kooperáció pe­dig azok a nagy hatékonysá gú együttműködési formák, ame­lyekkel — a piac mellett — a j fejlesztés további naav bizton- j ságát nyújthatják egymásnak a KGST államai. E lehetőségekkel él a hazai iparban a jármű­program, az olefin-beruházások, vagy akár a Zsiguli-kooperáció és a számítástechnikai ipar fej­lesztési programia is. Az atom­erőművek építéséhez vagy a kő­olaj- és földgázvezetékek tele­pítéséhez is ezek révén csatla­kozhatott a magyar ipar. Ezeken a programokon munkálkodva — mert valamennyi egybeesik a legkorszerűbb nemzetközi irány­zatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és gazdasági világversenyben. Leg nevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is létezett — hí­rét, eredményeit annak köszön­heti, hogy mindenekelőtt jól gaz­dálkodtak a KGST nyújtotta le­hetőségekkel: a nagy volume­nű megrendelésekkel, a nyers­anyag vagy részegység szállí­tásokkal, a műszaki, tudomá­nyos segítségnyújtással — ame­lyet főképp a szovjet ipartól kaptak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a kölcsön­hatás második oldala. Egyfelől ugyanis az együttműködés a szocialista országok között, sok merész terv megszerkesztését és kivitelezését engedte meg, más­felől viszont a korábbi tervek végrehajtása, a jó színvonalú gazdálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző ter­melési, fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé s helyez kilátásba még inkább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tö­mörült országok állampolgárai­nak. A szocialista nemzetközi gozdoságro alapulhattak az •életszínvonal fejlesztésének ter­vei — 25 éven át — valójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörülményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az életszínvonal jelentése, tartalma átalakult az utóbbi években — és ez a leaékesebb bizonyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bővítette a szabad időt, emelte a jövedel­meket, gazdagította az áruala­pot. Sokszorta magasabb színvo­nalon termelünk és fogyasztunk ma, mint a KGST megalakulá­sának esztendejében — és sok­szorta maoasabb szintre ke'l emelkednünk a fejlődéssel együtt haladva. Ehhez egyre hatalmasabb anyagi és szelle­mi kapacitások szükségesek, amelyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttműködé­sével, együttes erejével teremt­hetünk elő — nagy biztonság­gal és valószínűséggel — vala­mennyiünk számára. A KGST Szófiában sorrakerü- lő ülésszakán, a szervezet fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját minden bizonnyal úgy ünnepük a tagországok küldöt­tei, hogy további hatékony in­tézkedéseket tesznek ,a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésére, a munkamegosztás, a kooperáció, az együttműködés elmélyítésére. G. F. Bangladesi kormányküldöttség Budapesten Dr. R. Sobhan tervezésügyi államminiszter vezetésével bangladesi kormánydelegáció érkezett Budapestre a két or­szág közötti gazdasági egyiitt- müködés továbbfejlesztéséről I folytatandó megbeszélésekre. A hétfőn kezdődött tárgyalásokon a magyar delegációt Veress Péter külkereskedelmi miniszter- í helyettes vezeti. A pártkongresszus tiszteletére Valamennyi baranyai állami gazdaság csatlakozott a bólyi felhíváshoz 47 vagon kenyérgabona, 24 vagon hús terven felül munkakörülményeinek javítását célzó szociáljs, kommunális és kulturális feladatok sikeres vég­rehajtásáért. A í A R TA l O M B O t Vasútépítők (3 old.) Az utóbbi idők legveszé'yesebb út leszakadása Pécsett Í5 old.) Csökkent az árvízveszély a Felső-Tisza térségében (5. old.) Tárgyalások a kőolaivezeté kre (5 old.) ( Tsz-tagok SZOr-üdülőkben (6 old.) Mi a hiba? (6. old.) Fock Jenő Szófiába érkezett A Kölcsönös Gazdasági Se- gítséq Tanácsának XXVIII. ülés­szakára Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésével hétfőn elutazott a magyar kül­döttség Szófiába. A delegáció tagjai: Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság KGST képviselője, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Bizottságának elnöke, Romany Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tője, Máriái József külüayminisz- tériumi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetkö­zi Gazdotópj—Kapcsolatok tit­kárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársa­ság KGST képviselőjének helyet­tese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr, Faluvéqi Lajos pénzügyminisz­ter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkár, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Roska István, kül­ügyminiszterhelyettes. Ott volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete is. Hétfőn délután különgépen Szófiába érkezett Fock Jenő, o Minisztertanács elnöke és az ál'ala vezetett delegáció, amely részt vesz a megalakításának 25. évfordulóját ünneplő KGST 28. ülésszakán, Állásfoglalás a bel- és külpolitika mellett Egységben választottak a Szovjetunió népei 161 millió választó adta le szavazatát Idényzórós a labdarúgó-bajnokságban A moszkvai Pravda írja hét­fői számában: A vasárnapi szovjet parla­menti választások, akárcsak a választási előkészületek, ismét meggyőzően bizonyították a szovjet társadalom osztályainak és társadalmi csoportjainak, a Szovjetuniót benépesítő nemze­tek és nemzetiségek szilárd egy­ségét. A választások ország­szerte hazafias lelkesedéssel, a szocialista demokrácia szelle­mében folytak le. Nagyszerűen megnyilvánult a lenini párt köré tömörült szovjet nép megbont­hatatlan egysége. A választó- polgárok, miután egy ember­ként adták le szavazatukat a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire, kinyilvání­tották, hogy helyeslik és teljes egészében támogatják az SZKP j és a szovjet állam bel- és kül­politikáját, bizonyságot tettek j arról, hogy továbbra sem kimé- j lik erejüket a kommunista építés } nagyszabású terveinek megvaló­sítása érdekében. Előzetes odotok szerint a szovjet legfelsőbb tanácsi vá­lasztásokon névjegyzékekbe fel­vett választók 99,98 százaléka vett részt, összesen 161 663 235 személy. A szavazásban részt vett választók 99,79%-c szava­zott a szövetségi tanács és 99,85 °o-a a nemzetiségi tanács je­löltjeire. A nemzeti bajnoksáq alacso­nyabb osztályaiban is befeje­ződtek a bajnokság küzdelmei. Az utolsó forduló érdekes mér­kőzéseket hozott. A Diósgyőr mellett a Békéscsaba jutott fel az NB l-be, a komlóiaknak a 3. Hely jutott, o bányászcsapat vasárnap Dunaújvárosban ve­reséget szenvedett, a rivális Bé­késcsaba Szentendrén fs győzni tudott. Az NB ll-ben a Kaposvári Rákóczi szerezte meg a bajno­ki címet. A PVSK-nak a 4. hellyel kellett megelégednie, a Máza-Szászvári Bányász a lő. helyen végzett. Véménd nyerte az NB IH-ban a bajnokságot. Vasárnap Vé- ménden 2000 néző izqulta vé­gig az első helyet eldöntő Vé­ménd—Siófok találkozót. A dön­tetlen eredmény a véméndiek- nek a bajnokságot jelentette. Az NB III-ban maradásért sor- rakeriilő osztályozó mérkőzése­ken Baranyából a BTC csapa­ta nyert jogot a részvételre. A bőrgyáriak mellett Bátaszék és Kaposvár csapata, harcolnak az osztályozó mérkőzéseken az NB lll-ban maradásért. Zalaegerszegen a területi út­törő olimpia versenyein 9 arany­érmet nyertek a Baranya me­gyei kispajtások és a pontver­senyben a 2. helyet szerezték meg. Nagy pécsi- sikert hozott az országos rövidtávú kerékpá­ros bajnoksáq, o PMSC ver­senyzője Hirth István szerezte meg az első helyet. 228 induló­ja volt a Siklóson megrendezett Tenkes Kupa cselgáncsverseny­nek. A kétnapos verseny jól szolgálta a sportáq népszerűsí­tését. Az NB I. B végeredménye 1. Diósgyőr 2. Békéscsaba 3. Komló 4. Szolnok 5. MÁV DAC 6. Dunaújváros 7. Olajbányász 34 19 9 6 66-25 47 34 18 10 6 43*25 46 34^18 7 9 41-25 43 34 15 9 10 46-36 39 34 13 11 10 44-35 37 34 12 12 10 48-44 36 34 12 10 12 37-44 34 * 11 8. Kossuth KFSE 34 12 9 13 41-43 33 9. Budafok 34 11 11 12 40-37 33 10. Szekszárd 34 11 10 13 31-34 32 11. Eger 34 11 9 14 44-51 31 12. Ganz-MAVAG 34 10 11 13 30-41 31 13. Oroszlány 34 11 8 15 34-40 30 14. Debrecen 34 7 16 11 30-37 30 15. Bp. Spartacus 34 11 8 15 40-48 30 16. Kecskemét 34 9 12 13 41-52 30 17. Pénzügyőr 34 11 7 16 46-58 *9 18. Várpalota 34 6 9 19 25-42 21 Az első vonal fölötti két csapat az NB l-be jutott, a második vonal alatti három csapat osztályzót játszik, a győztes az NB IJ-ben szerepel. Az NB lll-ban bajnokságot nyert veméndi labdarúgók. A bólyi versenyfelhívás ko­moly visszhangra talált Baranvc állami gazdaságaiban. A hal állami gazdaság 8500 dolgozó­ja, a 179 szocialista brigád 3242 tagja, egy emberként tette magáévá a felhívást. Az elmúll hetekben minden brigád, min­den munkahely megtette a ma­ga kongresszusi vállalását. A gazdaságok vállalásaikat igen szervezetten három fő té­ma' a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a nye­reség növelése és a társadalmi munkavállalások köré csoporto­sították. A Bólyi Állami Gaz­daság kollektívája, mint az már ismeretes, 8 millió forint terven felüli eredmény elérését vállal­ta. E mögött nagyfokú hozam- növelés húzódik meg. Éves ter­vükön felül 25 vagon kenyér- ifTJ borra r - 3ő--o*er -mev-.-Vejv- 24 ezer darab tojás, 7 vagon cu­korrépa előállítását vállalták többek között. A Bikali Ailomi Gazdaságban a terven felül vállalt 11 vagon húst kell ki­emelni. Bikaion egyébként 4,5 millió forint többlet eredmény elérését tűzték ki célul. A Szi­getvári Állami Gazdaságban 2,5 millió forint plusz eredményt vállaltak és azt, hogy a terve­zettnél 15 vagonnal több cu­korrépát, 5 vagonnal több húst és 27 ezerrel több tojást adnak közellátásra. A Szentlőrinci Ál­lami Gazdaság 10 vagonnal több burgonya előállításét vál­lalta Baranya lakosságának jobb ellátására, az éves ered­ményüket pedig 1 millióval ,,toldják" meg. Minden gazda­ság a fontosabb termeiési pro­filjaiban rejlő lehetőségeket ak­názza ki, hogy vállalását telje­sítse. A Pécsi Állami Gazda­ság a vállalt 1,5 milliós több­let eredményét többek között két vagon gyümölcs és 8,5 va­gon hús terven felüli előállítá­sával kívánja teljesíteni. A Vil­lányi Állami Gazdaság 20 va­gonnal több szőlő termelését vállalta, hogy 1 millió forintos többletnyereségét hozni tudja. A hat baranyai állami gaz­daság vállalásainak az összesí­téseként az 1974-es gazdasági évben Baranya megye állami szektora 47 vagon kenyérgabo­nát, 22 vagon cukorrépát, 10 vagon burgonyát, 20 vagon sző­lőt, 2,5 vagon gyümölcsöt, 24 vagon húst, 112 ezer liter tejet és 246 ezer darab tojást ad terven felül belső ellátásra és exportra. Ezekből a többiét ho­zamokból 30,7 milliárd forinttal narzeJik vévei _ terroelési értékű­két, a vállalt 5,1 millió forintos költségmeqtokarítással együtt, 18,9 millió forint többlet nyere­ségre tesznek szert. A versenyt minden gazdaság­ban negyedévenként értékelik. A végső értékelésre — ÁGK- szinten — az év végi mérlegek elkészítésekor kerül majd sor, amikor a legjobb gazdaságokat és a versenyben legkiemelke­dőbb eredményt elért dolgozó­kat, brigádokat megjutalmaz­ták.­Szép és nagy vállalást tettek uz állami gazdasági dolgozók, 3 szocialista brigádtagok a Dártkongresszus tiszteletére. \mit még megtetéztek azzal, rogy 7 ezer óra társadalmi nunkát is felajánlottak a gaz­daságokban dolgozók élet- és

Next

/
Thumbnails
Contents