Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-14 / 161. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A TARTALOMBÓL jövő év végére elkészül a harkányi kórház Egymillió ingázó wn mire büszke? Felsőszent marton nemzetiségi mmtoközség (esz ' A gépek mellöl Az MSZMP Baranya megyei XXXI. évfolyam, 161. szám 1974. június 14., péntek Ara: 80 ti!le> Tájbemutató után A múlt heti Baranya megyei szaivasmarha-tenyésztési tájbemutató olyan osztatlan szakmai sikert hozott, amire sokáig emlékeznek még a résztvevők. S most elsősorban nem a külsőségekről van szó, a rendezésről, sokkal lényegesebb, hogy az állatbemutatókhoz szorosan nem tartozó tényezőkkel — mint a bekötőutak állapota, a telepek rendezettsége, a szántóföldek kultúrállapota, a kultúrnövények fejlettsége, a legelők és szérűskertek gondozott- sóga — is jeles bizonyítványt állítottak ki gazdaságaink. A távolról jött vendég már a busz ablakából mustrál. Megnézi a búzaföldet, a kukoricát, a lucernát és tudja, milyen az ag- ronómus, jó vagy rossz a növényvédelem, tudja milyen takarmányt kapnak az állatok. A faluba érve felméri, mennyi új lakóház épült, mekkorák o házak, istállót, vagy garázst építenek-e a lakóház mögé, és már látja is, hogy gazdag vagy szegény-e a tsz-tagság, erős vagy gyenge lábakon áll a háztáji gazdálkodás. Mire elébe tálalják az igazi látnivalót, amiért jött, addigra kialakul benne a háttér, ebbe helyezi bele a hallottakat és sokkal többet tud, mint amit a házigazdák elmondanak. Aki először járt itt, jó összképet vitt magával. Mert jó érzés tudni, hogy nemcsak hat jó üzemünk van (a Szentlőrinci és Szigetvári Állami Gazdaság, Borodpuszta, Babarc, Somberek és Kovácshida)—hogy szarvasmarha-tenyésztésből is még legalább hat hasonlót kiállíthattunk volna, nem is beszélve a más téren kiemelkedő üzemeinkről. A bemutatott állatállomány, Baranya mezőgazdaságának nagy értéke, egyik csúcsteljesítménye. Amit az elmúlt közel 100 évben a magyartarka fajtából ki lehetett hozni, hagyományos módon, klasszikus eszközökkel, azt itt most felmutatták. És ez az, ami végleg levette lábukról a vendég szakembereket. Tudni kell, és ez a tájbemutatón nagyon kidomborodott, a magyar állattenyésztők szerelmesei a magyartarko marhának. Ehhez szokott a szemük generációkon át, első ránézésre megmondják, mennyi liter tejet ad az állat Mutathattak nekik s meg is tették a Szigetvári Állami Gazdaságban, világhírű külföldi fajtákat, 6—7 ezer literes amerikai holstein frízeket — ez a fajta tartja az abszolút tejtermelési rekordot átiagban és egyidejűleg is. Tavaly az egyik holstein friz tehén évi 28 ezer liter tejet adott, ami világrekord, vagy a világ legkoncentráltabb, legzsírosabb tejét termelő dán jerseyt, meg ezek keresztezéseit. Vendégeink megcsodálták ezeket, de a szemük és szívük a telt idomú, jó húsformákat eláruló, magyartarko felé húzott, abban gyönyörködtek. Bár mo már ez a ragaszkodás csak nosztalgia, nagyon is megérthető. A mi magyartarkónk nemzeti érték, nemcsak azért, mert ez a hazai táj. ez a nép hozta létre, de mert a maga nemében páratlan és egyedülálló, meri a legjobb üzemekben, a legjobb kezekben tud adni 5 ezer liter tejet is, és emellett a világ egyik legjobb húsmarhája, húsminőségben máig verhetetlen. De épp ez a kettős hasznosítása pecsételte meg a sorsát. A kapun dörömböl és a kormányprogram szerint a következő 15—20 évben meg is kell történnie a hasznosítási irányok szétválasztásának. Ezt kívánja az ország, az üzem érdeke, a gazdaságosság követelménye. Tarka marhánk szervezete nem bírja az ipari tartástechnológiát, tőgye nehezen viseli a gépi fejést, tejtermelése — most ne a szentlőrinci, a sombereki vagy a baba rci egyedekét vegyük — nagy átlagban versenyképtelen a jó tejelő egyhasznú fajtákkal. Az ország marhaállományának ma közel 90 százaléka magyartarka — Baranyában 97 százalék ez az arány. De ha a kormányprogramot végrehajtjuk, 1990-ben már csak 9—10 százalék mai értelemben vett kéthasznu magyartarka lesz. És eljön az idő, amikor — mint a Hortobágyon a magyar parlagi szürke marha — ez a kul- túrfajtánk is csak rezervátumban, mint génbank található meg. Végleg nem szabad kipusztítani, mert hisz ki tudja mikor kell megint elővenni a vérét, hogy friss erőt csepegtessen a-. ipari fajtákba. Hústermelés vonalán jóval nagyobb lesz ennél a szerepe, de az a magyartarka, amit limousinnal vagy egyéb külföldi húsfajtával javítanak, nem fog tejet adni, s az már nem ugyanaz a fajta lesz. Baranyában a múlt században az elsők között száműzték a szilaj szürke marhát s kezdték el a tarkamarha tenyésztését Még a fajta ellenségei, az abszolút új és külföldi pártiak is elismerik, hogy amit a Szentlőrinci Állami Gazdaságban a Prinz ivadékcsoport felmutatott, az maga a tökély. Ilyen értéket nem lehet a modernség okán eldobni. Mert könnyen rá lehet beszélni azt a szakembert, azt a gazdaságot, amelyiknek csak 2000—2200 liter tejet termelnek a tehenei, hogy ne fejje őket, térjen át a hús vonalra. De bezzeg nehéz azt meggyőzni, főleg a felemelt tejárak mellett, akinél 4 ezer liter körül termelnek a magyartarka tehenek, hogy most váltson fajtát, sza- kosodjon át. Nem nehéz megjósolni, hogy Baranya az utolsók között szakosodik majd, olyan nagy értéket képvisel a meglévő magyartarka állománya, de, hogy az idő átlép a kettős hasznosítás felett, s ez elől a végsőkig nem lehet kitérni, az biztos. Ezt a tanulságot kell levonni o három napos rendezvényből a magunk, tehát Baranya számára. Meg kell szívlelnünk azt a talán egyetlen kritikai megjegyzést, ami a három nap során elhangzott, hogy Baranya máris hátul kullog a szakosodásban, hogy Somogynak már van nyolc vagy tíz szakosodott üzeme, hogy minden megye fel tud mutatni 3—4—5 ilyet, Baranya egyet sem. Állami gazdaságainkban itt-ott már vannak ilyen törekvések, de mindez kevés. Nálunk is akadnak azért gyengébb értéket képviselő tehenészetek. Főként a mostoha adottságú szövetkezetekben, a hegyvidékeken, előbbre lehet és kell is lépnünk a szakosodásban. Erre megvan a megyei program is. De nem azért kell belevágni végre, nehogy ránk süssék a maradiság bélyegét, hanem észokokból kell megtenni, félredobva minden szubjektivizmust, levonni a tanulságot: a magyartarka a világ egyik legnagyszerűbb fajtája, de a kisüzem, a tegnap fajtája. És semmiféle jó ügyet nem szolgálhat az, aki mindig csak a tegnapba tekint, nem pedig előre, a jövő felé. — Iné — Ünnepi tudnmányos ülésszak a Bniapesii Műszaki Epiemen 25 éves a magyar —szovjet műszakitudományos együttműködési egyezmény A Magyarország és a Szovjet- ! Andrásné, a Budapesti Pártbiaz iskolapadba Tízéves az Ércbányász Heti rádió- és tv-műsor unió közötti műszaki-tudományos együttműködésről szóló kormányzottság titkára, Nagy Mária, a Maavar—Szov'et Baráti Társaság főtitkára, Valkó Endre, a Műközi egyezmény aláírásának 25. szaki és Természettudományi évfordulója alkalmából hazánk j Egyesületek Szövetségének főműszaki egyetemei, főiskolái és | titkára, vaiamint a tudományos . , . . i . . I ülésszakon részvevő intézmények a tudományegyetemek terme- . ' ' ! vezető képviselői. Reszt vett az szettudomónyi karai kétnapos ünnepségen a budapesti szov- ünnepi tudományos ülésszakot ! jet nagykövetség több tagia, tartanak a Budapesti Műszaki I élükön P. B. Bicskov tanácsosJúnius U-úi Szófiában kezdődik a XGSf soron kövefaezö ülésszaka Egyetemen. A tudományos ülésszakot csütörtökön délelőtt nyitották meg az egyetem dísztermében. Az ünnepségen a művelődés- ügyi miniszter képviseletében részt vett Garamvölgyi József A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVIII. ülésszaka június 18-án kezdi meg munkáját Szófiában. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-orszógok delegációit a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. sál. Az ünnepségen jelen volt a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek 14 tagú küldöttsége is. Sz. V. Nadezsdin professzor, a moszkvai energetikai intézet , rektorhelyettese vezetésével. Az ünnepséget dr, Perényi i Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora nyitotta meg, majd miniszterhelyettes. Az elnökség- j dr. Kézdi Árpád rektorhelyettes ben helyet foglalt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Erdsy-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Rödönyi Károly közlekedés- és postaünvi államtitkár, Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, Király Heves harcok Kambodzsában Heves harcok dúlnak Kambodzsa különféle frontjain. A felszabadító erők tüzérsége csütörtökön Kompong Seilánál lőtte a Lón Nol-rezsim csapatait. A fővárostól 6 kilométerrel északkeletre, Prek Luong város körül a hazafiak sikeresen tartják állásaikat. Az itt folyó küzdelem fontos a Mekong folyó hajóforgalmának ellenőrzése szempontjából. Az amerikabarát Lón Nol-csapatok eddig — nagy veszteségek árán is — sikertelenül próbálkoztak a Mekong balpartjához vezető 5-ös számú főút megszerzésével. tartott ünnepi beszédet. Az egyezmény jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy annak számos vonatkozásban meghatározó szerepe volt a hazai tu- j dományos, kulturális életben. Csupán az egyezmény megkötését követő első évtizedben, 1950 -1960 között mintegy 000 szov- j jet szakértő érkezett Magyaror- : szagra, s csaknem 1300 mogyar ; szakember utazott a Szovjetunió- ; °?. taPasz'ta'otS7er7Fsre• ^n9 uj szerelőcsarnokot állítanak üzembe az IKARUS Jármű és Karosszeria Gyárban. A KGST kölcsönnel epulo létesítményt kong- resszusi vállalásként fél évvel a tervezett határidő előtt adják át súlyozta: az eavezmény hatása érvényesült a szervezett mogyar tudományos kutatás kia'akítá- sában, hálózatának kiépítésében, Felszólalt az ünnepségen Sz. V. Nadezsdin is. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban élénken érdeklődnek népünk élete iránt | általában és tudományos téren j is. Az egyezmény széleskörűen kibontakozó hatásáról szólva megemlítette, hogy napjainkig { több r'nt 2200 dokumentációt j adtak át szovjet részről, magyar részről pedin csaknem 1300-at, s a tudományos dolgozók, munkatársak cseréje már tízezres nagyságrendűvé fejlődött. Évente mintegy 1300 magyar hallgató tanul szovjet egyetemeken, főiskolákon, akik példamutatóan állnak helyt a tanulásban. A kapcsolatok terén jelentős szerepet tölt be a felsőoktatási intézmények közvetlen érintkezése. A tudományos ülésszak csütörtökön délután és pénteken szekció-üléseken tanácskozik. Pécsett rendezik az első országos kerámiakiállitást Június 28. és július 7-e közölt Pécsett rendezik az első országos kerámia kiállítást, a hazai porcelán- és kerámiaipar nagy seregszemléjét. A kiállítás a Köztársaság téri általános iskola termeiben kap helyet. A Finomkerómiaipari Művek gyáraiban egymás után csomagolják szállítóládákba a leheletfinom porcelánokat, kerámiákat, hogy azok időben Pécsre jussanak. A kiállításra szánt termékek többsége már meg is érkezett, s a Zsolnay MűvelőHat nap aíatt 60 milliméter eső esett Baranyában. A megye mélyfekvésű területei már nem tudják befogadni a sok vizet, ei látszik a szentiörinci tsz kukoricatábláján is. Belvízveszély azonban egyelőre nincs, a szol: emberek szerint, ha a nap kisüt, három napon beiül eltűnnek a vútócsák a szántóföldekről dési Házbon egyelőre kibontatlanul vár arra, hogy a jövő hét végén összeülő zsűri előtt vizsgázzon. A Budapesti Porcelángyárból építészeti kerámiák, plasztikus falburkoiólapok és szitanyamá- sos csempék érkeztek. Többek között Mittelholcz Mihály, Sem- sei Gabriella és Orbán Katalin keramikusok munkái. Berendről Horváth László és Szekeres Károly készletei várnak zsűrizésre. A hódmezővásárhelyi gyárból Tuza László fürdőszoba berendezését, illetve Ambrus Éva és Falus Mária keramikusok edényeit hozta Pécsre az autó. Hollóházáról a Thorma Istvánná és Szontág Éva keramikusok által tervezett edények érkeztek, valamint Veres Miklós kerámia faliképé. A romhányi gyár a padló és falburkoló lapjait zsűrizted. De ne hagyjuk ki a házigazdát sem. A Pécsi Porcelángyár plasztikákkal, piroaránit falburkolattal, porcelán figurákkal, valamint gyors-büfé edényekkel szerepel a zsűri előtt- azokat Nádor Judit, Török János, Gazder Antoi, Móker Zsuzsa, valamint Fürtös György keramikusok készítették. A kiállítást szervező Pécs városi Idegenforga'mi Hivatal tájékoztatása szerint már elkészültek a kiállítás meghívói, s a plakátok is hamarosan ez utcákra kerülnek. pja i
