Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-02 / 149. szám
197«. Június 2. DUNANTOLI NAPlö Mi hiányzik? Igények? — Anyagi lehetőségek? Építőipari kapacitás? Sziklai László főmérnök, a Megyei Tanács dolgozója tanulmányt készített a kérdés eldöntésére. A negyedik ötéves terv előkészítése tapasztalati számok alapján történt Az eredmény? — Amikor pénz volt hiányzott az építőipari kapacitás. Amikor az építők munkáért kilincseltek, nem volt pénz. Amikor (véletlenül) mindkettő volt hiányzott az építésre előkészített terület Az ötödik ötéves terv előkészítésénél mindent másként kell csinálni. A tanácsnak koordináló feladatot kell vállalnia, az építőipari vállalatoknak maximális együttműködési hajlandóságot kell mutatnia, hálódiagrammos tervezéssel kell a „kritikus utat" meghatározni, s a lehetőségeket és igényeket tudományos módszerekkel kell kielemezni. * Végső soron Sziklai László főmérnök tanulmánya sem dönti el: sok, vagy kevés Baranyában az építőipari kapacitás. Félszáz oldalnyi értekezésben egyetlen ember, mégha oly precíz, körültekintő. gondos elemzéssel nyúlt is a kérdéshez, mint Sziklai László, természetesen nem képes csalhatatlan választ adni. Nézzük hát a tényeket! A régió Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet kiadásában jelent meg néhány esztendeje egy, az építőipar ágazati struktúráját felölelő munka. Az abban szereplő adatok nincsenek megyékre bontva, Dél-Dunántúlt, a mostani gazdasági-tervezési körzeteknek megfelelően, egyetlen egységként kezeli. Az EGSZI-ta- nulmóny már 1968-ban is megállapította, hogy ennek a területnek az építőipari kapacitása, annak műszaki színvonala elmarod az országos átlagtól. Magyarország 375 építőipari termelő szervezete 1966-ban 28 milliárd 207 millió forint termelési értéket produkált, míg Dél- Dunántúl — arányosan körülbelül hatodannyit kellene — 2 milliárd 612 milliót Az egy munkásra eső termelési érték országosan 152 ezer — nálunk 139 ezer. Az egy tőre iutó LE országosan 3,8 — Dél-Dunántú- lon mindössze 2.3. Az egymillió forint termelési értékre jutó LE: országosan 24.8 — szőkébb hazánkban csak 16.4. A negyedik ötéves terv koncepcióinak összeállításakor éreztük igazán az építőipari kapacitás szegényességét A tervlebontáskor óvatos becslések alapján is évenként 120 millió forintos nagyságúra volt becsülhető a tervszerűtlen áthúzódások nagysága. A kivitelező vállalatok elégtelen kapacitása elsősorban azokat a kommunális ágazatokat érintette, amelyek nem voltak tipizálhatók. Pécs a legjobb példa erre: voltak évek, amikor a panelüzemnek köszönhetően a lakásépítésben túlteljesítettük a terveket, az üzletek, ovodak, iskolák, bölcsődék építése pedig elmaradt. Másik zavart okozó tényező volt, hogy a tanácsok évi bontásban kapták meg a lakásépítésig fordítható anyagi erőket. Ennek függvényében kellett megteremteni az igény és kapacitás összhangját Ehhez kellett igazítani az egyes területek építési igényét térben és időben, s ehhez kellett igazítani, hogy mikor áll rendelkezésre a feladat végrehajtásához műszakilag legalkalmasabb építéska pacitás, előkészített közművekkel feltárt építési terület S ez még mindig csak a tanácsok érdekeit figyelem bevevő (ez természetesen a lakosság érdeke is), koordinációs munka volt Egyáltalán nem volt biztos, hogy az építési szervezetek érdekeivel összhangban álló elképzelések születtek. A jelen A negyedik ötéves terv indulásakor az ország teljesítőképességét nem egészen a reális helyzetnek menfelelően értékelték. Az 1972. január 1-én élet- belépett korlátozó intézkedések célja tulajdonképpen az volt, hogy az építőipari kapacitással a középtávú terv alapvető célkitűzései álljanak szemben. Azok ] a beruházások kaptak zöld utal, amelyek a lakásgondok enyhítését szolgálták. A beruházási piac feszültségének tényleges mértéke azonban az építőiparon belül egészen változó képet mutat. Baranyában a jelen tervidőszakban különösen a hagyományos kapacitás hiánya jelentkezett élesen, míg a lakásépítési kapacitás lekötése az 1975-ös esztendőre forrás oldalról még mo is bizonytalan. Az elmondottak ellenére is mintegy két esztendeje területünkön a beruházási piac viszonylagos egyensúlyáról szólhatunk, sőt az építőipari vállalatok többségénél idegesség tapasztalható, mert évekre előre nem látják világosan munkaterületeiket Ez az építőipari kapacitás-fejlesztő és termelékenység fokozását célzó beruházásoknak lassulását eredményezheti, ami a következő tervidőszakban ismét ott tart majd bennünket az utolsók között Most keil készülnünk a kővetkező tervidőszak koncepcióinak kidolgozására, öt esztendeje a helyzet megítélése bizonyos tapasztalati meggondolások alapján történt most csak alapos elemző munkával, a terület építőipari kapacitásának száz százalékos Ismeretében képzelhető el, hogy a növekvő igények, az érték arányoshoz közelítő árak, a népgazdaság lehetőségeinek bonyolult viszonyai között előre törjünk. A jövö A tanácsoknak ssóz százalékos hatékonyságú koordináló szerepet kell vállalniuk. A végrehajtást végző vállalatokkal ellentétpárt alkotva, egységben és „szembenálhra" kell a fejlődést biztosítaniuk. A tanácsi tervek és az építőipari kapacitást reprezentáló vállalatok lehetőségeinek összehangolása óriási feladat Térben és időben kell az Igényeknek és az építőipari kapacitásnak a beruházási piacon találkozniuk. Szabolcs-Szcrt- már megyében 50 000 adat betáplálásával, számítógép segítségével próbálták a legjobb terveket kidolgozni Az elemzés feltárta a kereslet-kínálat alakulását a megye beruházási piacán, ugyanezt Járásonként városonként építmény-főcsoportonként (pL mezőgazdasági, ipari épületek, közlekedési épületek, igazgatási épületek, jóléti, művelődési, oktatási épületek stb.). Választ adott a kereslet megalapozottságára, a munkaeró- kereslet-kínálat alakulására. Javaslatai kiterjedtek az építőipari szervezet esetleges struktúra- változására, az építőiparí szűk keresztmetszetek feloldására. Az ötödik ötéves terv tényszómai ma még nem ismeretesek — felmerülhet. hogy érdemes volt-e a szabolcsiaknak fáradozniuk. A válasz csak az lehet: igen. A tanulmány felveti a háló- diagram mos tervezés szükségességét Lerövidülhetnek a beruházási idők, csökkenhet a befejezetlen beruházások mennyisége, a vállalati forgóeszközök mérséklődhetnek, fokozni lehet a termelékenységet, a termelőeszközök kihasználását Elégséges-e Baranyában — Dél-Dunántúlon — az építési kapacitás, vagy sem? Az építőipari vállalatok most azt állítják: igen — a tanácsok azt hogy nem. Annyi bizonyos, hogy az újságíró csak nagy ritkán talál a beruházásról szóló cikkeihez pozitív példát Lombosi Jenó Nagy részvéttel temették el Komócsin Zoiíánt Szombaton a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, o Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőjét, országgyűlési képviselőt. A Munkásmozgalmi Panteonban gyászolók ezrei állták körül a virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalt, a vörös lepellel borított koporsót, amely előtt bordó selyempárnákon helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vettek, s o ravatalnál díszőrséget álltak: Kádár lános, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja; a végső tiszteletadásnál ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek vezető képviselői, közéletünk ismert személyiségei, a munkásmozgalom sok régi harcosa, Csongród megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői, lerótták kegyeletüket több testvérpárt hazánkban tartózkodó képviselői, a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Komócsin Zoltán temetésén Baranya megye dolgozói képviseletében dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Boci József, a Megyei Pártbizottság titkára rótta le kegyeletét az elhunyt ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúzott az elhunyttól. Tisztelt gyászoló család! Tisztelt elvtársak I Barátaink I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság Országgyűlése nevében fájó szívvel, mély megrendüléssel búcsúzunk Komócsin Zoltán elvtárstól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagjától, a Központi Bizottság titkárától, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőjétől, országgyűlési képviselőtől, az országgyűlés külügyi bizottságának elnökétől, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosától, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert személyiségétől. Komócsin elvtórs halálával alkotó politikusnak a szava némult el, elveinkhez hű szenvedélyes harcosnak a szive szűnt meg dobogni. Olyan politikusnak, olyan harcosnak a szíve, aki ifjúkori eszmélésétól egész életében azon munkálkodott, hogy népünk meglelje honát e hazában, s hazánk megtalálja helyét a nagyvilágban. A népért élt és alkotott. Eredményesen tevékenykedett népi államunk építésén, erősítésén, szocialista országépító munkánk jó nemzetközi feltételeinek biztosításán. Korai távozása nagy és súlyos vesztesége pártunknak, népűnknek, o magyar és a nemzetköd munkásmozgalomnak. Komócsin Zoltán elvtárs életútja az igaz forradalmár, az igaz hazafi, az igaz ember életútja. Munkáscsalódban, munkásmozgalmi családban nevelkedett, ahol a kevés kenyér mellé o felnőttektől, szüleitől mindig jutott gazdag szó a proletárok szebb, emberibb jövőjéről. Fiatalon, még az illegalitás éveiben került kapcsolatba o munkásmozgalommal, amely osztálysorsát osztályöntudattá érlelte. Ifjúkori lelkesedése, elkötelezettsége végigkísérte töretlen életpályáját. A népi Magyarország tette lehetővé, hogy Komócsin elvtárs kibontakoztassa tehetségét, és ö minden tehetségét a népi Magyarországnak áldozta. Az 6 életútja és példája is bizonyítja, hogy a munkásosztály, a nép kineveli soraiból azokat, akik híven szolgálják ügyét Nemzeti sorsfordulónk, felszabadulásunk első pillanatától kommunista hittel és bátorsággal, az új lehetőségek birtokában arra összpontosította eroA Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában június 1-én eltemették Komócsin Zoltán elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetőjét. A ravatalnál a párt és a kormány vezetői álltak diszőrséget Jet, hogy megújuló hfttel harcolva a kommunisták, a haladó erők igazát vigye a nép közé. A párt mindig bízvást számíthatott rá mindenütt, ahol dinamizmusra, lelkesedésre, tenni- akarásra volt szükség. Erőt, lelkesedést öntött a csüggedókbe, a jövő Iránt kételkedőkbe. Őrködött a népi hatalom vívmányai felett, éberségre, a nép tiszteletére, a munka megbecsülésére, hazafiasságra és internacionalizmusra tanított, buzdított, kommunistaként, politikusként, minden beosztásban. Ezt tette, amikor a hatalomért vívott harc éveiben a fiatalokat, a kommunistákat szervezte Szegeden; amikor az ország más vidékein kapott megbízatást a párttól, amikor országgyűlési képviselőként járta az országot, s amikor a párt a KISZ megszervezését bízta rá. Ezt tette a Politikai Bizottság tagjaként, a Központi Bizottság titkáraként, a Népszabadság szerkesztőségének vezetőjeként, itthon és külföldön egyaránt Az emberi élet értékét a tettek, a2 alkotások, a megvívott harcok mérik, öt évtizednyi életútja mögött egy rendkívül tehetséges és szorgalmas kommunista ember küzdelmes és példamutató életútja rajzolódik ki. Marxista—leninista politikus volt, aki úgy ismerte és szerette az életet, mint a hétköznapok emberei. Néptribun agitátor, szervező, publicista, aki eszméink szolgálatában magával tudta ragadni a tömegeket Pártjával együtt hirdette a Ingfőbb politikai tanulságot, hogy a munkásosztály történelmi céljait csak a dolgozó tömegek bizalmát élvezve valósíthatja meg. Egyénisége újra és újra kitárulkozott beszédeiben, írásaiban. Hallgatósága — bárhol is Járt — érezte, hogy mint szónok azért beszél, hogy segítsen eligazodni az ország és a világ dolgaiban. Az utóbbi évtizedben fáradhatatlanul munkálkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi kapcsolatainak, a nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítésén, a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő szövetségünk további megszilárdításán. Mély meggyőződése volt, hogy a magyar munkásosztály, a magyar nép érdekeit a legjobban ezzel a hazafias és egyben internacionalista politikával lehet szolgálni. Komócsin Zoltán elvtársnak jelentékeny része van abban, hogy g Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének tagjaként, a nemzetközi osztályharcban a példa erejével tanúsíthatja a legemberségesebb társadalom, a szocialista rendszer fölényét, igazát. Súlyosan beteg volt mór, amikor március 23-án g Nép- szabadságban megjelent „Változatlan politikával1' című cikke, amelyben világító értelemmel, alkotó szenvedéllyel tett hitet pártunk politikájának következetes végrehajtása mellett. Ma már tudjuk, hogy ez utolsó politikai hitvallása volt ^A legfontosabb — írta —,. hogy erős és állandóan erősödik a munkás-paraszt szövetség, e két alapvető osztály és az értelmiség összeforrottsága, ezzel együtt a magyar dolgozók népi állama. Pártunk politikája és tevékenysége nyomón megbonthatatlan, hatalmas erővé vált valamennyi társadalmi réteg, minden munkára és a béke védelmére kész erő nemzeti egysége. Mindez összességében hazánk további, gyors fejlődésének biztosítéka, a jövő záloga". Fiatal fővel kezdett politikai életművét nem fejezhette be, de embersége, kommunista munkássága, páratlan szervezői és felvilágosító képessége, szenvedélyes hangú cikkei, felejthetetlen találkozásai a dolgozó tömegekkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifejtett állhatatos tevékenysége: moradondó része a szocialista Magyarország megteremtésének. Végső búcsút veszünk tőled drága barátunk, harcostársunk Komócsin elvtárs. Családoddal, elvtórsaiddal, barátaiddal, munkatársaiddal együtt az egész ©rszáq gyászol téged az igazi szocialista embert, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a kommunista világmoz- galom nagyrabecsült személyiségét, emlékedet kegyelettel megőrizzük, harcodat folytatjuk. A Népszabgdság nevében Rényi Péter főszerkesztőhelyettes búcsúzott Komócsin Zoltántól, a szerkesztőbizottság elhunyt vezetőjétől. Sokféle tehetsége, képessége volt — mondotta •— de számunkra mind közül talán a legemlékezetesebb az maradt, ahogy árasztotta magából az energiát, meggyőződésének hevét, ahogy a maga hord és munkakedvét át tudta adni elvtársainak, példás szerkesztő volt: optimizmusa a marxista—leninista forradalmár, a realista politikus optimizmusa volt, a valóság ezernyi biztató tényé bői szívta magába az erőt, a hitet, és mindezt visszasugározta környezetére. — Hited, odaadásod példánk lesz és emléked élni fog mint része a nagy műnek, a szocialista Kazánok, ó jövőnek, amelyért oly sokat tettél — mondotta befejezésül. Barátai, egykori szegedi munkatársai, harcostársai, a Csongród megyei és o szegedi kommunisták gyászát dr. Perjési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke tolmácsolta — felelősségteljes és magas párt- megbízatásod már régebben elszólított tőlünk — mondotta — mégis ezer és ezer erős baráti, elvtársi szál kötött hozzánk. Töretlen kedvvel, meggyőződéssel és meggyőzően hirdetted eszméinket az egyetemeken, tanyai iskolákban, nagy- és kis üzemekben éppúgy, mint a soktízezres nagygyűléseken. Mély gyászunkban különösen sokat gondolunk tiszta emberségedre, amelyben kiválóan ötvöződött a határozottság és a megértés, a tapintat és az elvi szilárdság, az igényesség, az emberi melegség. Emlékedet kegyelettel megőrizzük. Komócsin Zoltánt a Panteon sírkertjében az Internacionálé hangjai mellett helyezték végső nyugovóra. Elutazóit a Szovjel Háborús Veteránok Bizottságának küldöttsége Szombaton reggel elutazott Budapestről a Szovjet Háborús Veteránok Bizottságának küldöttsége, amely a Magyar Partizán Szövetség meghívására látogatott hazánkba. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Úszta Gyula, a Partizán Szövetség főtitkára és F. P. Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. A delegációt itt- tartózkodása során fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Partizán Szövetség elnöke. A vendégek tárgyalásokat folytattak a Partizán Szövetség vezetőivel a két szervezetet kölcsönösen érdeklő kérdésekről, az együttműködés továbbfejlesztéséről. A küldöttség koszorút helyezett el a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában, valamint az ország felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katona hősök síremlékénél, találkoztak magyar veteránokkal. Voltak az Országos Hadtörténeti Múzeumban, ellátogattak üzemekbe és termelőszövetkezetbe. Magyar—dél-vietnami egészségügyi egyezmény Szombaton az Egészségügyi Minisztériumban magyar—-délvietnami kormányközi egészségügyi eygezményt írtak alá. Az okmányt a Dél-Vietnami Köztársaság .részéről dr. Duong Guynh Hoa asszony, a DVK egészség-, szociális- és hadirokkantügyi minisztere, magyar részről dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter látta el kézjegyével.
