Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-11 / 127. szám

1974. május 11. 3 DUNANTOll NAPLÓ szakaszához építése B befejező a felüljáró közeledik Felszínre küldték a száziüvenmilliotnodik tonna szenet a tatabányai Hányákból ágon, majd a híd alatt a bel­város érintése nélkül eljuthat­nak o nyugati városrészekbe, illetve onnan a Rózsa Ferenc utcára, majd a 6-os útra Ez az új vonal tehát tovább osztja a belváros jelenlegi egyszálú ke let—nyugati forgalmát. A felüliáró sok mindenben megváltoztatja Pécs évtizedek óta megszokott közlekedési rendjét. A szakemberek dolgoz­nak már a legjobb megoldáso­kon, s ezek összhangban lesz nek a város változás előtt á!ló közlekedési rendjével. Hársfai István A péntekre virradó műszak­ban felszínre küldték a 150 milliomodik tonna szenet a ta­tabányai bányákból, 1896-ban gördült felszínre a szénmeden- cében az első csille szén. így tehát 78 év alatt fejtették le a 150 millió tonna szenet. A tata­bányai bányászok a legmaga­sabb termelési szintet 1963- ban érték el: ebben az eszten­dőben 3,42 millió tonna szenet 'ejtettek. Azóta is évenként át­lagosan hárommillió tonna sze­det termelnek. A népgazdaság a jövőben is »áltozatlanul igényt tart a jó ■ninőségű tatabányai barna szénre. A 78 éves tatabányai medencében azonban már ki­---­m ég körülbelül 10 éviq lehet ezen a területen intenzív bá­nyászkodással számolni. A Tata­bányához közeli csordakúti, nagyegyházi, mányi medencé­ben viszont hosszú időre ele­gendő jó minőségű érintetlen széntelepek, sőt bauxit is rej­tőzik. A három medence térsé­gében máris több lefejthető szénvagyonról tudnak a szak­emberek. min' amennyi Tata­bányán volt és lesz. iay tehát a jövőben erre az új területre terjeszti ki tevékenységét a Ta­tabányai Szénbányák. Csorda- kúton már megnyitották az el­ső aknát. Naay apDarátussal folytatlak a kutatásokat az Új területek szén- és bauxit vagyo­nának pontos megállapítására. A szűrővizsgálatok életeket mentenek A jövő úttá: egyszerűbben, hatásosabban Túl vannak a félidőn a hídépí­tők abban a munkaszakaszban, amelynek során a Bolgár Nép­hadsereg útján átmenetileg szüneteltetik a forgalmat Május 31-ig el kell készíteni félszéles­ségben a végleges útburkola­tot a malom—nagyárpádi cso­móponttól kezdődően a felül­járó déli felhajtójáig, valamint a Bajcsy-Zsilinszky út és a Bol­gár Néphadsereg útja kapcso­latát jelentő csomóponthoz csatlakozó úthálózatot, hogy utána ismét megindulhasson a forgalom a tovább folytatódó építkezés mellett. Az első jármű a hídon A déli felhajtó alsó végétől — itt már emelkedik az útpá­lya — csaknem a bőrgyárig kész az út betonaljzata. Ott kezdődik a bőrgyári autóbusz- megálló öble, amin már így fél­kész állapotban is látni lehet: nem lesz elég hosszú ahhoz, hogy két csuklós autóbusz egy­szerre megálljon itt, holott a várható forgalom itt minden­képpen indokolja a kettős meg­állót. Még nem késő elvégezni o kívánatos módosítást! Magán a felüljárón viszony­lag kevés ember dolgozik, de jelenleg — ez az igazság — többnek nincs is munkája. Az első három mezőben már meg­történt a tartógerendák össze- feszítése és minden kész ahhoz, hogy megkezdjék itt a felüljáró útpályájának aljzatát jelentő ki­egyenlítő vasbetonlemez, illet­ve az ún. kötényfal (ez a híd oldalának borítása, ami az 1­1 szelvényű gerendák bemélyedé­sét és a híd mezőnkénti törését hivatott eltüntetni) betonozását. A hídon különben egy idő óta „közlekedik" már az első jár­mű, egy lengyel gyártmányú kis dömper, amivel a gerendák kö­zeinek hézagolására szállítják a helyszínre a betont. A felüljáró Rózsa Ferenc úti oldalán a hídépítők nem kap­tak még munkaterületet, itt még javában folyik a gázvezeték építése. A hídépítők ezen az oldalon az északi, jobboldali támfal befejező részének elő­munkálatain dolgoznak. Egyéb­ként mindkét hídfő töltése nap­ról napra magasabbra emelke­dik, s az északi oldalon most már létra nélkül is fel lehet lépni a felüljáróra. A második párhuzamos vonal Az augusztus 20-ra tervezett részleges forgalomba helyezé­sig rengeteg munka van még vissza a felüljáróhoz kapcso­lódó utakoh és magán a felül­járón is. És amint a munka most már egyre inkább közeledik a befejező szakaszhoz, Pécs köz­lekedésének szakemberei már a továbblépésen, illetve a felül­járó körül kialakítandó forgal­mi renden törik a fejüket. In­duljunk el hát képzeletben a Rákóczi útról, azaz hivatalosab­ban szólva a 6-os útról. A 48-as tértől a Rózsa Ferenc utcáig terjedő szakaszon kiszé­lesítik a Rákóczi utat a déli oldalon (ezért az egyetem elő- kertjét alakítják járdává) hogy o felüljáróhoz kapcsolódó for­galomnak legalább ezen az ol­dalon megfelelő tere legyen. A Rákóczi út 76—78-as telkeken folyamatban van már az útbő- vítéshez szükséges kisajátítás, a hídépítők május végére szeret­nének itt munkaterületet. A má­sik, o belváros felőli oldallal sajnos nincs mit tenni, itt ma­rad a „szűk keresztmetszet”, ami azonban — a felüljáró és a Rózsa Ferenc utca elkészülte után — bizonyára nem nehe­zíti már a belváros átmenő for­galmát. Az új csomópont ugyanis a terv szerint a nyugat felé irányuló forgalom egy — talán nem is jelentéktelen — részét „lecsapolhatja". A jár­művek a Rózsa Ferenc utcai és a Szalai András utcai csomó­ponton át a Szalai András és a József Attila utca, illetve a nyu­gati városrészek felé mehetnek, bizonyára a mostaninál ked­vezőbb körülmények között. Ez a második csomópont egyelőre „féloldalas'’ lesz. Somogyi Béla utcai oldala ugyanis akkor ala- I ku! ki, amikor az M 6/A út épül I ezen a szakaszon. A mostani autóbuszpályaud- ! var térségénél már emelkedik az útpálya, innen egyelőre „komplikációmentesen” lehet végighajtani a felüljárón, s ez a novemberi végleges forgalom­ba helyezés után sem változik. A változásra 1975 végéig kerül sor. A felüljáró elkészülte után a hídépítők folytatják a mun­kát a kormány által a városnak juttatott tömegközlekedés-fej­lesztési támogatás terhére és , megépítik az ún. nyugati fel- j hajtó utat. Ahol véget ér a Bajcsy-Zsilinszky út A felüljárón állva, s a város felé tekintve nem valami szép látvány tárul a szemlélő elé. Kezdődik az emeletes raktár- épülettel, ami mostani formá­jában eléggé lehangoló. Jó volna, ha a felüljáró — és a rajta bonyolódó forgalom — „tiszteletére" valami elfogad­hatóbb külsőt öltene. Ha to­vábbvándorol a tekintet, a ro­zoga épületek festői összevisz- szaságán kalandozhat. Ezek a házak rövidesen eltűnnek. Az Ipar utca déli oldalán már meg­kezdődött a bontás és folytató­dik majd a Bajcsy-Zsilinszky útig. Lebontják a Vasút utca mindkét sarkán lévő házakat is. A helyre szükség van ahhoz, hogy a felhajtó ág műtárgyát építeni lehessen. A monolit vas­betonszerkezetű híd a Bajcsy- Zsilinszky út közepéig ér, onnan kezdődik a töltés (vagy felhaj- tó-rámpa), ami a Vasút utcá­ban az iparvágány előtt ér a talajszintre. A Bajcsy-Zsilinszky út a műtárgynál természetesen véget ér. A felhajtó ág tehát a jövő év végéig elkészül, 1976-ban pedig megkezdik az Ipar utca északi oldalán és a Rózsa Fe­renc utcai támfal előtt lévő há­zak bontását, hogy — és ez már a város háztartását terhelő tétel — megépítsék azt a cso­mópontot, amely o „harmadik vonal” megteremtését teszi le­hetővé. A felüljárón dél felől érkező járművek egy lehajtó Beszélik, hogy a kínai csá­szárok akkor adtak fizetést or­vosuknak, ha egészségesek vol­tak, de megvonták a javakat, sőt, más szankciókat is alkal­maztak orvosukkal szemben, ha megbetegedtek. . . Nem ugyan­ezt mondja-e ki a pécs-bara- nyai orvosnapok 1969-es főre­ferátumának egy gondolata, amelyet Tény/ Jenő professzor, a POTE szervezéstani Intézeté­nek igazgatója mondott ki, s így szól: „...az orvostudo­mány feladata nemcsak gyó­gyítani és megelőzni, de min­denekelőtt az egészséget meg­tartani. Az aktív orvosi tevé­kenység egyre inkább e felé fordul." Persze, az egészség megőr­zése nehéz feladat. A betegsé­geket legelső fázisukban kell megfogni, gyógykezelni, s meg­akadályozni, hogy helyrehoz­hatatlan hibákat okozzanak az emberi szervezetben. A betegségek felkutatása a szűrővizsgálatok rendszere. Harminchat, plusz néhány Vitaképpen megdöbbentő szám kerekedett ki, amikor utá­nanéztek: hányféle szűrővizsgá­latot végeznek nálunk? Jó né­hányat rendeletek szabályoz­nak — gondoljunk csak a kö­telező tüdőszűrésre, a gépjár­művezetők időszakos szűrővizs­gálatára, a rákszűrésre, a cse­csemők csípőficam-szűrésére, az élelmezéssel foglalkozók vér- és székletvizsgálatára — és vannak speciális területek, ahol megkövetelik az időszakos szűréseket. Ifjúsági parlament a MEV-néf (Folytatás az 1. oldalról) rését, tájékoztassák a vezetőket — és egymást — arról, hogy mi foglalkoztatja az ifjú dolgozó­kat az üzemekben. Általános tapasztalat, hogy az idén első ízben megrende­zett parlamentek még egy ki­csit bátortalan hangúak, mert szokatlan ez a forma, a véze- tőkkel való közvetlen-kötetlen találkozás. Erről a bátortalan­ságról számoltak be a bánya­üzemek küldöttei is, — de úgy látszik, a vállalati szintű par­lamentre már „megjött a hang­juk"? Szókimondó hozzászólá­sok, őszinte légkör, fiatalos ak­tivitás jellemezte a tegnapi parlamentet. Kecskés József, a ll-es üzem dolgozója például így fogalmazott: „mi lesz ve­lünk, ha megöregszünk? Más szakmában az idős dolgozó mind többet keres, magas fize­téssel mehet nyugdíjba. A bá­nyász viszont, aki évtizedeket töltött a vájvégen, s nem bírja már a munkát, olyan helyre ke­rül, ahol alacsony a bér. El­képzelhető lenne, egy olyan melléküzemág a vállalatnál, ahol az idős, elfáradt bányá­szok dolgozhatnának ..." Ba­lázsovics Sándor a III -as üzem­ből az egyik legnagyobb gond­ról, a lakáshelyzetről, lakás- elosztásról beszélt, és egy ja­vaslatot is tett: azok a fiatalok kapjanak lakást az üzemtől, akiket a KISZ-szervezet javasol. A lakáselosztás arányát meg­felelőnek tartják, de véleménye szerint nem mindig azok a fia­talok jutnak hozzá, akik talán a legjobban megérdemelnék . .. Berkes Sándor arról szólt, mit tehetnek a fiatalok azért, hogy minél többen fejezzék be közü­lük az általános iskolát. Ki­mondta azt is, hogy a közép­szintű vezetők vezetési stílusa sok esetben kifogásolható, dur­va hangot ütnek meg a fiata­lokkal szemben ... Karcagi Györgyné felszólalása is kap­csolódott a lakáskérdéshez: nincs-e lehetőség arra, hogy a vállalat bizonyos összeggel tá­mogassa a méregdrága albér­letben élő fiatal házasokat? Varga Tóth László javaslata: a nyelvtanulás elősegítése érde­kében alakítson ki a vállalat egy nyelvi laboratóriumot...' Baumann József az üzemekhez került fiatal szakmunkások szak­A kutató — dr. Buda József, a Szervezéstani Intézet adjunk­tusa — harminchat-féle szűrő- vizsgálatot írt le, amelyeket a járóbeteg-ellátás keretében vé­geznek, s ebben a csecsemők csípőficam-szűrésétől a sport­repülők egyensúly-vizsgálatáig minden benne van. Nincs vi­szont benne az a néhány spe­ciális szűrővizsgálat, amelyeket fekvőbeteg-intézetekben végez­nek — például a II. számú Bel­gyógyászati Klinikán végzett gastrofibroszkópos vizsgálatok. Ez a nagy szám azért elgon­dolkodtató, mert a sokféle vizs­gálat alapvető forrása lehet egy igen nagy hibának: ugyan­azért az eredményért többször is meg kell jelennie egy em­bernek ... Egy év alatt hétszer Jelenleg sokan és sokféle cél­ból végeznek szűrővizsgálato­kat. Mivel az egyes szűrések elszigeteltek egymástól, sok felesleges és párhuzamos szű­rővizsgálat fordul elő, s ezt fő­hatósági szinten kellene felül­vizsgálni, integrálni, gazdasá­gossá tenni és a gondozási munkával összhangban rende­letileg szabályozni. És akkor nem fordulna elő az, hogy K. Z. tizennyolc éves fiatalember egy év alatt meg­jelent az iskolaorvosi, a soro­zás előtti körorvosi, a gépjár­művezető-alkalmassági, soro- zási, egyetemi felvételi, mun­kaalkalmassági, végül sportor­vosi szűrővizsgálaton. Mindenütt megnézték a vérnyomását, le­írták, hogy milyen alkatú, mi­lyen táplált, elküldték labora­mai színvonalának emelésére hívta fel a figyelmet, mert álta­lános tapasztalat az, hogy az ifjú szakmunkások elméleti fel- készültsége jó, de gyakorlatla­nok ... Gacsályi Jenő a terme­lést segítő ifjúsági mozgalmak­ról, Tímár Zoltán a rokkant bá­nyászok helyzetéről, problémáik­ról, Ormándi Géza a hazafias és honvédelmi nevelés hatékonyab­bá tételéről beszélt, Horváth Jó­zsef saját példájával illusztrálta, hogy munkába való beilleszke­désben mennyit segíthetnek az ifjúsági szocialista brigádok ... A felsorolás korántsem teljes, csupán annak érzékeltetésére szolgál, hogy milyen széles ská­lán mozogtak az elhangzott vélemények, kérések, javasla­tok. A legnagyobb erénye ta­lán az volt a tegnapi parla­mentnek, hogy nem panaszna­pot tartottak a fiatalok, s nem­csak a problémákat sorolták, hanem rögtön javaslatot is tet­tek; miként lehetne enyhíteni a gondokon. És ez a lényege az ifjúsági parlamentnek; közösen keresni a jobb munka. — a kö­rülmények javításának lehető­ségeit. 0, 1L J tóriumba, röntgenbe, megszűr­tök és kezébe nyomták az üveg­poharat. Mert még itt tartunk. Nem sokáig tart A szűrővizsgálatok szüksége­sek. És okos szervezéssel nagy­szerűen meg lehet oldani az egész lakosság szűrését — az egészség megóvását. Mi a jövő útja? Egyszerűen az — talán nem is áHunk messze ettől — hogy évente egyszer mindenki­nek el kell mennie legalább ötféle — belgyógyászati, labo­ratóriumi, röntgen, szemészeti és onkológiai szűrővizsgálatra, eredményeit egy komputer tá­rolja, $ ha közben valahol bár­kinek szüksége van valamilyen vizsgálatra — tegyük fel, két héten belül munkaalkaimasságj, és gépjárművezetési alkalmas­sági vizsgálatra, — ered nényét a komputer néhány másodoerc alatt „kidobja”, s nem kell fe­leslegesen foglalkoztatni egy hatalmas apparátust Nem tart sokáig, amíg Pé­csett megoldódik a komplex szűrés. A Munkácsy utcai Ren­delőintézet felújítása végezté­vel bevezetik ezt a vizsgálati formát. Évente egyszer minden­ki keresztülmegy az említett ötféle vizsgálaton, és ez már önmagában is nagyszerű ered­mény. Innen már csak egy lé­pés a vizsgálati adatok, leletek tárolása, s vizsgálat nélküli ki­adása. Természetesen ez csak ott oldható meg, ahol a lakos­ság akkumulálódott, a laksűrű­ség nagy. És a megyében? A falu lakossága vajon kimarad ebből a kedvező helyzetből? És falun? A „Népegészségügy" februá­ri számában dr. Szabadfalvi András számol be az ernyőkép- szűréshez kapcsolt egyéb szűrő- vizsgálatok bevezetéséről Haj- dú-Bihar megyében. Ott tehát a tüdőszűréskor mindjárt meg­nézik a trachomát, a magas vérnyomást és a cukorbetegsé­get — így egy alkalommal négyféle szűrővizsgálatot vé­geznek el. S ha egyik megyé­ben lehet így tenni, miért ne lehetne a másikban? Nem szabad feledni, hogy az egészségügyben minden az em­berért, az ember életéért tör­ténik. A szűrővizsgálatok már nagyon sok ember életét men­tették meg. De, ha csak egyet­len korai rákot fedeznek fel szű­réskor — már akkor is megér­te ... Kampis Péter A város sxépítéséhex NŐI ÉS FÉRFI KERTÉSZETI DOLGOZÓKAT, MUNKABÍRÓ nyugdíjasokat — könnyebb munkára — felvess a PÉCSI KERTÉSZETI VALLALAT PARKÉPÍTŐ ÜZEME, Balgát Néphadsereg útja 104,, a temető főbejáratával sie nben. ♦ • fős brigád jelentkexese esetén a munkásszállítást vállaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents