Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-01 / 118. szám

társam nevében mondom, ho o vendégek jókedvűen, mosolyog­va, húsz-harminccal kisebb vér­nyomással sétálnak vissza a vá­rosba a Mecseki Kultúrpark- ból. A park és környezete erre minden lehetőséget megad. — A Vidámpark minden al­kalmazottjának azt mondom — folytatja az igazgató — olyan, mintha a pult mögött állna. Sőt, valamivel több. Itt nemcsak az udvariasságra, hanem a biz­tonságra is ügyelni kell. Valamennyi játék házilag ké­szült, kivéve természetesen az ilyen nagyokat, mint a lánc- körhinta, vagy az óriáskerék. Valamikor zömmel szerencsejá­tékok voltak, alig különbözött a vidámpark egy jobb vurstli­tól. Jelenleg 44 féle játék kí­nálja a szórakozást. Aki a sze­rencséjét akarja kipróbálni, az rulettezhet, lutrizhat, vagy az elektromos lottón nyerhet. Az erős emberek a kecske, vagy a rakéta játékkal próbálkozhat­nak. Legnépszerűbbek: a dodgem, o céllövölde, az óriáskerék, a hernyó, a gyermekeknek a mi­ni dodgem és a kisautó, a gyer­mekcsónakázó és a lovashinta. A kisautó ebben a formájá­ban egyedülálló az országban. Ez is, mint még annyi más já­ték, Bajor Ferenc műszaki ve­zető újítása. Nemsokára új játékok kerül­nek ide. Ma indul a forgócska, a nem szédülés felnőttek és gyermekek nagy örömére. (Az első körre ingyen lehet felülni.) Már itt vannak a sűrített leve­gővel működő „röpcsi" alkatré­szei. A budapesti Vidámpark­ból került ide, ott is az egyik kedvenc volt. öt és fél méterig szabályozhatják a repülési ma­gasságot a benne ülők. A ku'isszák mögött A későbbiekben tervezik — ez is csak pénzkérdés — a szel­lemvasút, a versenyautópálya és a játékterem megépítését A látogató befizeti a belépő­díjat, nézelődik, jól szórakozik — mindezt természetesnek ta­lálja. Mint ahogy az is, de a természetesség mögött rengeteg munka, mégtöbb forint lapul. A Vidámpark játékaira nyolc­van munkás és a műszaki veze­tő felügyel. Mindennap átvizs­gálják valamennyit, hetenként karbantartják, zsírozzák, évente pedig nagyjavításnak vetik alá az összes játékot. A Polgári Törvénykönyv sze­rint „aki vadállatot tart, úgy felelős, mint aki fokozott ve­széllyel járó tevékenységet foly­tat" Ez vonatkozik az Állatkert vezetőjére, Lemle Zoltánra és a hat állatgondozóra. A Mecseki Kultúrpark ez év­re tervezett kiadásai meghalad­ják a 3 millió 400 ezer forintot, ezzel szemben 1 millió 700 ezer forintos bevételre számítanak. A hiányzó összeget a Városi Tanács és az állami támogatós biztosítja. Hogy mit költenek a fenntartásra? A személyzet bé­rére 1,6 milliót, a villanyszámla évente 70 ezer forint, az állatok etetésére 600 ezret, a víz 70 ezerbe kerül, az állatházak fű­tésére évente 800 mázsa sze­net tüzelnek el. A Vidámpark ajándékai 200 ezer forintba ke­rültek, és rengeteg pénzt for­dítanak ismeretterjesztésre, pél­dául az idén is megjelenő Pé­csi Zoo című kiadványra. Aki járt már a Mecseki Kul- túrparkban, annak meggyőző­dése hogy ez nem kidobott pénz. Még szebbet, hasznosabbat Az állatkert 1960-ban nyílt meg, egy évvel később pedig a Vidámpark várta a látogató­kat 1962-ben indult első út­jára az úttöróvasút. A társadal­mi összefogás szép példáját adták a pécsiek: több, mint 120 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. Az eltelt tizennégy év alatt hatalmas volt a fejlődés. Kez­detben 34 fajt 84 állatot mu­tattak be. Ma az állatkert 121 fajjal, 515 állattal rendelkezik. Fennállása óta a Vidámpark jótékállomónya j$ megkétszere­ződött Eleinte az óllatkert csak lát­ványosság volt, ma már fő fel­adata a biológiai kultúra tér- lesztése mellett hasznos kuta­tások színhelye is. Sőt, az isko­la1 oktatás egyik segítője, gyakran itt tartják meg a bio­lógia órákat. Ennek továbbfej- jeszté-e érdekében egy korsze­rű előadótermet létesítenek o régi vadószház átalakításával. Az állatvilág bemutatásán túl a növények is egyre nagyobb teret kapnak. Már készül a nö­vényház és az akváriumház, jövőre már a pálmaház is tető alatt lesz. Szaporodott az állatsereglet is, egy hete érkezett a veszp­rémi állatkertből egy chilei fla­mingó-pár. Most készül és még o tavasszal benépesül a sza­badtéri madárbemutató, ahol a ragadozókat: az egerészöly­vet, baglyot és o többieket a szabadban láthatják az érdek­lődők. Indul az úttöróvasút Hosszú szünet után ismét megkezdi működését az úttörő­vasút, a vidámpark és az állat- kert között A pénz és a tár­sadalmi munkafelajánlós már rendelkezésre áll. csak a kő­bányától várják a követ. Né­hány hét múlva ismét birtokuk­ba vehetik a kirándulók. A Mecseki Kultúrpark több mint egy évtizedes fennállása alatt bebizonyította, hogy kell a városnak. Több, mint a fél­millió látogatónak szerzett ed­dig hasznos ismereteket, kelle­mes időtöltést. Kurucz Gyula Ötszázötven méterrel a tenger szintje felett »Gyermek vagyok, gyermek lettem újra...” Petőfi után el­mondhatja bárki, csak a Me cseki kultúrparkbo kell mennie. Kell? A kényszer belülről jön. A közlekedési ügyész, négyéves gyermekével az oldalán önfe­ledten összeütközik a másik autóval a dodgem volánja mö gött, az illemtanár soha-nem- látott fintorokkal ingerli a maj­mokat ... a pszichológus har­sányan nevet a jellemmérő megállapításain. A képes bio­lógiakönyvek lapjairól termé­szetes valóságukban lépnek elénk az állatok, a mindenna­pok korlátái közül kiszabadulva elfeledjük önmagunk pózait. A gyermek felnőtt-módra játsz­hat, a felnőtt pedig ismét gyer­mek lehet, „gyermek újra , , Kölcsönös szeretettel „Majom vagy" — mondja is­merősöm, minden hízelgő hang­súly nélkül. Máskor bőszen el­utasítanám ezt az összehason­lítást, de már tudok valamit Készséggel elfogadom, egy fel­tétellel: ha olyan menüt kapok én is, mint a Mecseki Állatkert majmai. íme az étlap: keksz, déligyümölcs (narancs, banán), hazai gyümölcs, ami éppen érik: körte, szilva, barack, cse­resznye), főételnek tojás, túró, sajt fűszerezett hús, a desszert pedig dió, tökmag, tea és «Ko­minak. A többieket sem kell félteni — már ami az „üzemi konyhát" illeti. Mindegyikük megkapja a maga porcióját. A nagyraga­dozók csontos és szinhúst, a növényevők is legalább olyan ellátásban részesülnek, mint egy jobb gazdaság tenyészál­latai. Gondozásuk nem éppen ké­nyelmes, még kevésbé bizton­ságos foglalkozás. Maradjunk a majmoknál. Gyuri — a szürke mangabe — a közönség ked­vence. Sűrűn bólogat, aztán dacosan hátat fordít, két lóba közt visszavigyorog o harsányan nevető közönségre. Milyen vic­ces... Eleinte az ápolóját is megtévesztette. Gyanútlanul ba­rátkozva bement hozzá, de Gyu­ri nem volt barátkozó kedvé­ben. A vigyor tulajdonképpen vicsorgás, és a majom tépőfo­gai felhasították az állatápoló combját Győzött menekülni. Robi, a csuklyásmajom, ő más. Meglátja az ápolót, bol­dogan rohan a rácshoz, üdvöz­li, aztán visszatér o ketrec kö­zepére — azt a diót is meg kell valakinek enni. Karácsony Géza állatápoló a legrégibb, szint© alapító tag. 13 éve itt dolgozik. Van. oki azonnal felmondana, ha a nagy­ragadozókhoz helyeznék. ö csak velük szeret foglalkozni. — Az állat sohase lássa, hogy fél tőle az ember. Linda, a tizennégy hónapos nőstény­oroszlán boldog, ha megsimo­gatom. Kölcsönös szeretettel nem ne­héz .., A kikapcsolódás szigete De nemcsak a kegyetlenség, hanem a rosszul értelmezett jó­szívűség is pusztít. Az óllatkert minden lakója ugyanazt a mennyiségű és összetételű ételt kapja, amit egyébként szabod életében elfogyasztana — ha éppen hozzájut (Mert itt nem a vadószszerencsétől függ a jól­lakottság.) Kiflivég, cukor, a vasárnapi ebéd maradéka — szinte felsorolhatatlan a jószí­vűség étlapja. Nem egyetlen kifli, perec, vagy egy szem cu­kor. De gondoljuk csak el, hogy egy-egy forgalmasabb napon többezren járnak az állatkert­ben ... Egy húsvét másnapján — 1972-ben — a két, alig pár he­tes medvebocs nagyon megbe­tegedett Már az óllatkórház- ban sem segíthettek rajtuk. A boncolás során egy csomó meg- emésztetlen cukrot és süte­ményt találtak a gyomrukban. A majmokat minden vasárnapi és ünnepi látogatási nap után hasmenés ellen kezeli az állat­orvos. Nem is szólva az emberség­ről, csak néhány adat: a világ­piacon egy oroszlán 12 ezer, egy teve 25 ezer, egy csimpánz 50—60 ezer, egy európai bö­lény 200 ezer forint. Mint Fülöp István, o Mecse­ki Kultúrpark igazgatója el­mondta, a túlnyomó többséget a megismerés, a hasznos, kel­lemes időtöltés vágya vonzza az állatkertbe. De már az is fel­mérhetetlen kárt okoz, ha a többszázezer között akad né- hányszáz, aki megfeledkezik magáról. „Játszani is engedd..." ... Szép, komoly Fiadat... Hát kell ennél szebb? Ismét Fülöp István igazgató mondja: Az egyik legnagyobb örö­münk, s ezt valamennyi munka­Dnsfisyg A magyar vadállomány H azánk büszkélkedhet a három, legértéke­sebbnek tartott európai vadfaj világre­korder trófeájával: Martonvásáron lőtték a szinte valószinűtlenül magas pontszámú agan­csot viselő őzbakot, Tuskóson esett a világrekor­dot tartó szarvasagancs és Gyulajon a páratlan szépségű dámlapát. Ezeken kívül még sok-sok arany- és még több ezüst-, meg bronzérmes trófea látható a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett agancsgyűjteményben. A vadgazdálkodás népgazdaságunk egyik je­lentős bevételi forrása. A hazai vadállomány értéke jelenleg jóval meghaladja az egymilliárd forintot. Az utóbbi évtizedben évről évre emel­kedett a vadgazdálkodás hozama: megfelel egy átlagos megye állattenyésztésből származó be­vételének. A vadgazdálkodás exportlehetőségei szinte kimeríthetetlenek. A nyugat-európai piacot nem tudjuk kielégíteni sem élő, sem lőtt vaddal. Hat darab élő fogoly exportára — dollárban — megegyezik egy 1 mázsa súlyú sertés árával, egy élő fácán hét baromfi, egy lőtt fácán 3 kg vágott baromfi órának felel meg. Az 500 grammon felüli őzagancs minden grammja 1 gramm aranyat ér. Egy 9—12 kg-os szarvasagancs több százezer forint értékű. D,e a vadászat nemcsak exportérdekeket szolgál. 22 ezer magyar vadásznak jelent szórakozást és sportot Minek köszönheti a magyar vadgazdálkodás a világraszóló eredményeket; milyen körülmé­nyek hozták létre e páratlan vadállományt? Vadállományunk az elmúlt évszázadok változó természeti adottságait, elsősorban az élőhelyül szolgáló növényzetet követve formálódott a maivá, A népvándorlás korában jelentős erdő- irtások voltak és o honfoglalás idején az Alföld Jónéhány helyén mór kialakult o puszta. Az Al­föld ősi növénytakarójára végzetes csapást jelentettek o török idők, amikor a kiirtott fát, t erdőt senki és semmi nem pótolta. A 18—19, sz. vízszabályozásai végérvényesen az Alföld ki­száradásához és növénytakarójának elszegenye- déséhez vezettek Sok tízezer kát. holdon szűnt meg az akkor még milliós tömegű vizívad fész­kelőhelye. Mivel az erdőterületek visszahúzód­tak a hegyekbe, megritkult a nagy vadállomány is. Eltűnt az Alföldről a nyirfajd, a hód. a sa­kál és a farkas, de ugyanebben az időben o hegyekből kipusztult a bölény, megfogyatkozott a medvék, a hiuzok és a zergék száma is. Az akkor kialakult új növénytakaró és a mező­gazdasági kultúrnövények viszont néhány, addig kevésbé elterjedt vadfajnak kedveztek. A termé­szettől elhódított területeken megjelentek és elszaporodtak a fácánok, foglyok és mezei nyú­lok. Sikeresnek bizonyult a múlt századi muflon- telepítés is: hamarosan az ország több hegy­vidékén elszaporították őket Korunkban a kor­szerű állattenyésztési és takarmánygazdálkodási módszerek bevezetése megnövelte a lucerna, a vöröshere és egyéb takarmánynövények vetés- területét: ennek köszönhető a mezei ózállomány mennyiségi és minőségi gyarapodása. A nagyüzemi művelés természetesen számos hátrányt is jelentett a vadállomány számára. Teljesen kiszorította o túzokot, amint a vegysze­res növényvédelem is erősen megritkította a vadak számát A természet kedvezőtlen tényezői is formál­ták, állandóan formálják vadállományunk arcu­latát. A természeti tényezőknek azonban abban is szerepük van, hogy vadjaink minősége Euró­pában egyedülálló: ezt a természeti adottságok szerencsés egybeesésének is köszönhetjük. Különösen a Dunántúlon kedvezőek a talaj­adottságok. Az ártéri talajokban mindenütt megtalálhatók azok az ásványi anyagok, ame­lyek a szervezet mikroelem-szükségletében el­engedhetetlenek. Az ártéri területek vegyes nö­vényzete bőségesen tartalmazza ezeket, a vad számára fontos ásványi anyagokat Az erdőket szerencsésen egészíti ki a vegyes növényzetű aljnövényzet és a környéken termesztett kultúr- növényzet: szarvasaink tápanyagszükségletét hiánytalanul fedezik. Jellemző a magyar tájra a napfényes órák nagy száma: országos átlagban 2000 órát süt a nap. Hatására a növényekben és a gyümöl­csökben nemcsak az íz- és zamatanyagok hal­mozódnak fel. hanem a kalóriadus tápanyagok is. Szarvasaink szervezetének az enyhe őszi hó­napokban a bőgés után még van ideje felké­szülni a télre. Az őszi növényzet nagy tápértéke révén az állatok kondíciója feljavul és a téli hó­napok viszontagságainak nem legyengült álla­potban indulnak neki. Mindezek a tényezők a Dél-Dunantúlon jelentkeznek a legkifejezetteb- ben, tehát nem véletlen, hogy innen kerülnek ki a legértékesebb trófeák. A természeti adottságok mePett legalább olyan fontos vadállományunk alakulása szempontjából, hogy kialakulhatott az egységes szemlélet a vadgazdálkodásban és a tudományos szemléletnek megfelelően az egész országot átfogó egységes irányítás a Mezőgaz­Vüágrekorder dámtrófeo dasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése vei. Az elmúlt 25 év vadászati eredményeitől vezetett az út az 1971-ben megrendezett buda­pesti vadászati világkiállításig H, J=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents