Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-10 / 126. szám
■ 1474. május 16. DUN ANTOLI NAPlö Pécs új ipari negyedében, az Engel utcában Jövőre elkészül a kenyérgyár Ez év végétől folyamatosan érkeznek a berendezések A kenyérgyár üzembe lépését a süteményüzem építése követi Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Dinamikus fejlődés, korszerű feltételek Baranya állattenyésztése előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. Az ország mezőgazdasági területének 4,6 százalékát kitevő területén található az ország szarvasmarha-állomá- ^ nyának 5 százaléka és a sertésállomány 6 százaléka. A 100 hektár szántóra jutó értékesítés vágómarhából és tehéntejből 11 százalékkal, sertésből 13 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Az országban felvásárolt tenyészbikák 21 százalékát a baranyai törzstenyésztö gazdaságok állították elő. A hízóbikák export minősége 20 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Előtérben a szociális létesítmény, mögötte a 130 méter hosszú üzemcsarnok. A Zsolnay-szobomál lévő üzemet az összedólés veszélye fenyegeti. A Rókus utcai sütödének ij meg vannak számlálva a napjai: a városépítők azt csak az új kenyérgyár elkészültéig tűrik meg. A vállalat központi üzemének gépi berendezései annyira elöregedtek, hogy o legkisebb üzemzavar is veszélyeztetné a kenyérellátást, így a megyeszékhelyen működő kilenc sütőüzem csak nagy erőfeszítések árán képes biztosítani Pécs lakosságának kenyérszükségletét. A feszültség — ha minden igaz — a jövő év végére feloldódik: 1975 decemberére elkészül az Engel utcai kenyérgyár. A napi negyvennyolc tonna kapacitású üzem tíz évre garantálja a város gondtalan kenyérellátását Eszményi helyen Pécs új ipari negyedében, a mintegy négyholdas területen épülő üzemet eszményi helyre telepítették. Szalma János, a vállalat igazgatója nem alaptalanul dicséri a tervezőt és o kivitelezőt. (Jó lenne, ha az építők az átadás után is rászolgálnának a dicséretre.) A kétszintes szociális épület már hónapok óta tető alatt van. Azóta a belső munkákat végzik. Elkészült a kialakított helyiségek vakolása, a beszerelt radiátorokat egyelőre hullámpapír védi a sérüléstől. A pincében elhelyezett hőközpont zárva: a kazánt és a hozzá kapcsolódó berendezéseket lakat védi a hívatlan látogató elől. Az egyemeletes épületben kapnak helyet az irodák, a fürdő és öltöző, az étterem és a vállalat; klub. A munka javán tehát már túlvannak: csak a padlóburkolás, a festés, a mázolás várat magára. Szemben a szociális létesítménnyel párhuzamosan húzódik a százharminc méter hosz- szú üzem. A kétszintes épület falainak felhúzása befejeződött. Most a födémgerendák beemelését végzik. Az acél áthidalókra kerülő betontólcák az üzem udvarán egymásra rakva várják, hogy a helyükre emeljék őket. Az épület egyemeletes, de a keleti oldalon csak a felső szint, a tulajdonképpeni sü- tőcsamok látszik ki a földből. Az épület nyugati oldalán — kihasználva a terepadottsógo- gat — a földszinten a kenyérszállító autók garázsát alakítják ki. Kísérőmtől megtudom, hogy a vállalatnak negyven gépkocsiia van, s ezek üzemanyag-ellátását az itt létesítendő benzinkút biztosítja majd. A kenyérgyártás az emeleten történik, ide kerülnek majd az előkészítő berendezések, a kemencék. A kenyeres autók terhükkel az üzem keleti olda j tudnivalókat sajátítják el a pé- lához simuló rámpa mellől in- kék. dúlnak útnak. Az üzemépület nagy része hullámpala borítást kap, a nyugati homlokzatot pedig a Pécsi Porcelángyárban készülő pirogránittal fedik be. Próbaüzem 1975 októberétől? A kivitelező ígérete szerint az üzem építési munkálatait ez év végére befejezik: az első gépi berendezéseket december közepére várják. Azt követően a szerelés is megkezdődhet. A próbaüzem 1975 október elején várható, amely három hónapot vesz igénybe. így elképzelhető, hogy jövő karácsonyra már az új gyár kenyere kerül az ünnepi asztalra. S ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztónak búcsút kell mondania a kétkilós veknitől. Ugyanis a beépítendő berendezések nem teszik lehetővé a kétkilós kenyér gyártását. Ehhez a döntéshez egyébként egy nemrég végzett felmérés is hozzájárult: az üzletekbe szállított kétkilós kenyér nyolcvan százalékát ugyanis vágottan adják el. A vevők többsége naponta csupán egy kiló kenyeret vásárol. A MINÉL és a Reimelt Ez a két szó egy jugoszláv és egy nyugatnémet cég nevét jelenti s egyben azt, hogy a Pécsi Kenyérgyár gépészeti berendezéseinek többségét ők szállítják, illetve szerelik. A Pécsi Sütőipari Vállalat vezetői a napokban jártak Pancsován a jugoszláv MINÉL cégnél: véglegesé vált, hogy az első gépi szállítmányokat ez év végén indítják útnak Pécsre. A jugoszláv vállalat egyébként az új üzem kelesztő berendezéseit és kemencéit szállítja. A MINEL-nek nem a Pécsi Sütőipari Vállalat az első partnere. Ugyanis, a közelmúltban üzembe helyezett Miskolci Kenyérgyár feldolgozó és sütőberendezéseit is ők gyártották: a miskolci pékek az eddigi üzemi tapasztalatokról a megelégedés hangján szóltak. Ez ad alapot arra. hogy a pécsiek Is bizakodjanak. Az Engel utcai kenyérgyárban beépítendő automatikus kelesztők és sütőkemencék egycsapásra megváltoztatják az eddigi manufakturális termelést. A fizikai munka tehát egyik napról a másikra elmarad, de a követelmények magasabbak leszhek a szakmunkásokkal szemben, mint eddig bármikor. Éppen ezért már ez év nyarán megkezdődik az a kéthónapos tanfolyam, ahol az új üzemmel összefüggő Nem szóltunk még a nyugatnémet Reimelt cég szerepéről. A Reimelt, a MEZÖGÉPTROSZT ÉLGÉP gyáregységével kooperációban készíti majd el az üzemépülethez simuló liszt-tárolókat. Ezek a silók és a hozzájuk kapcsolódó előkészítő rendszer teljesen újszerű technikai megoldásokat tartalmaz, amely egyben a legkorszerűbb technológiát is jelenti. Különben hazánkban először Pécsett állítanak fel ilyen acél-liszttárolókaL A szerelést az ÉLGÉP vcgzi, a művezetést a Reimelt biztosítja és a garanciát is a nyugatnémet cég vállalja magára. Szólni illik a gyár lisztellátásáról is. A kenyérnek valót a Mohácsi úti Gőzmalomból szállítják majd át az Engel utcába. Csak éppen az nem tisztázott, hogyan! Egy évvel ezelőtt, a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat, valamint a Pécsi Sütőipari Vállalat vezetői tárgyaltak a lisztszóllítással kapcsolatos feladatokról. Feljegyzés is készült, amelyet a Gabonatröszthöz továbbítottak. Felmerült, hogy az új üzembe speciális tankautókkal kellene átszállítani a lisztet: de azóta semmi nem történt. Egyelőre az bizos, hogy sem a gabonásoknak, sem a sütőiparnak nincs pénze a többmillió forintba kerülő Mercedes, vagy svéd gyártmányú tankautók beszerzésére. Ugyanakkor a kialakítandó technológia nem teszi lehetővé a zsákos szállítást. Az említett akadályt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztályának kedvező döntése háríthatná el. A nyolcvanhétmillió forintba kerülő beruházás biztonságos üzemelését nem teheti kérdésessé az, hogy a fluid kocsik beszerzésére nincs néhány millió forintja a két érdekeltnek! És a süteményüzem? Ahhoz, hogy Pécsett végre korszerű kenyérgyár épülhet, húsz évnek kellett eltelnie. De átadásával a gondoknak csak egy része oldódik meg. Ugyanis, két éven belül a péksütemény-gyártás is ugyanabban a cipőben jár majd, mint ma a kenyérsütés. A szűk és korszerűtlen Temető utcai üzem képtelen lesz arra, hogy az évről évre növekvő igényeket kielégítse. Az új telephely kialakításakor már a leendő süteményüzemnek is szorítottak helyet. A terület tehát rendelkezésre áll, de a megyeszékhely gondjai csak abban az esetben oldódnak meg, ha a kenyérgyár üzémbelépését a süteményüzem beruházása követi. Salamén Gyula Megyénkben, az állattenyésztés fejlődését az elmúlt években a termelés volumenének növekedése, a hatékonyság jelentős javulása, a hozamok növekedése, a faj és a fajta-ösz- szetétel kedvező irányú változása jellemezte. A kukoricatermelés korszerű módszereinek kibontakozása következtében az abrakfogyasztó ágazatok (baromfi és sertés) fejlődtek Baranyában. A sertésállomány 1971-ben a megye történetében a legmagasabb létszámot érte el — 440 850 darab. Ez az 1960. évi létszám 153 százaléka! Az 1972 és 1973-as években ugyan nehézséget okozott néhány állategészségügyi és növényvédelmi probléma (fuzórium), a létszám valamelyest visszaesett (416 806), de a 60-as évekre jellemző nagyarányú ciklikusságot sikerült jelentősen csökkenteni. A nagyüzemi sertésállománynál a tenyésztői munkában alkalmazott számos új módszer eredményeként ma már korszerű állománnyal rendelkezünk, amely nem sokban marod el a nemzetközi tekintetben élenjárónak számító sertésfajtáktól, valamint hibridektől sem. Szarvasmarhatenyésztésben a hasznosítási irányoknak megfelelő: szakosodási törekvés tulajdonképpen az ágazat fejlesztésére hozott kormányhatározat után bontakozott ki. Úttörő munkát végeznek ezen a területen az állami gazdaságok, A hegyitarka változatok (szimen- tóli, osztráktarka, bajortarka), mellett ma már holstein-friz és hungaro-friz állománnyal is rendelkezünk. Igen jelentősek azok az eredmények, amelyeket a hazai magyartarka fajta korábbi tenyésztésbe vétele és az intenzív hizlalása területén elértünk. Az állattenyésztési ágazatokban a hatékonyság és a fajlagos mutatók növekedését a kencentrációknak és az ezzel együttjáró korszerű megoldások és eljárások alkalmazásának köszönhetjük. A termelőszövetkezeti közös gazdaságok állatállományának koncentrációját az egy gazdaságra jutó állomány létszám alakulása mutatja. Egy termelőszövetkezetre átlagos & szarvasmarha tehén sertés anyakoca feh anyajuh létszám 1963 211 63 662 85 525 260 1966 330 105 1001 103 81$ 359 1970 457 153 979 120 500 270 1973 554 220 1560 163 632 420 A tenyészetek nagyságq sretek között lehet eredményesen rinti tejtermelés alakulása kellő bizonyítékul szolgál arra, hogy a rendelkezésre álló termelési eszközök és technológiák alkalmazását csak kellő üzemi méremegvalósítani. Az egy tehénre jutó tejtermelés alakulása, tehenészetek nagysága szerint Tehenészet 1 tehénre jutó tejtermelés nagysága 196» 1969 1972 1973 évekbe« 301 tehén feletti — — 2641 2649 201—300 2996 3008 2150 2503 151—200 2768 2924 2376 2625 101—150 2699 2678 2587 2599 61—100 2532 2599 2518 2364 60 tehén alatti 2293 2570 2144 2505 A megye állattenyésztésében keverékek, takarmányok. hallatlan fejlődésnek lehetünk tanúi. A 10—15 évvel ezelőtt még járomba hajtott tehenek közvetlen leszármazottjait — leányait — ma a szakosított telepeken félautomata gépekkel fejik. A fejőgép napjainkban a nagyüzemekben már általános. Az állami gazdaságok tehénállományának 100 százalékát, a termelőszövetkezetek állományának pedig 93,7 százalékát géppel fejik. Ma már több, mint 200 háztáji gazdaságban is géppel fejnek. Az állati termékek előállításának biológiai segédeszközeit szervesen egészítik ki a különböző kémiai anyagok. Az ipari- log, vagy üzemileg előállított J2ooo úgynevezett tápok képezik ma már a nagyüzemekben a takarmányozás gerincét. Ezekben a takarmányokban olyan hatóanyagok vannak (antibiotikumok, premixek, szintetikusan előállított fehérjéket pótló anyagok, aminosavak, anti-oxi- dánsok, stb) amelyek az állati szervezet optimális fejlődéséhez, ellenálló képessége és termelésének fokozásához szükségesek. Megyénkben a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat által forgalmazott keveréktakarmány mennyiségi alakulása mutatja a tápokra való áttérés dinamizmusát. Megváltoztak a hagyományos tenyésztési, technológiai eljárások. Ma már mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak nemcsak m szarvasmarhánál, hanem a sertés és a juh és egyes baromfitenyésztési ágazatokban is. 1973 áprilisától a szarvasmarhánál már mélyhűtött spermát hasznai a Mesterséges Termékenyítő Főállomás, de termékenyítenek már az úgynevezett determinált, gz utódok ivararónyát részben meghatározó mélyhűtött spermával is. Utódellenőrzés sóját teljesítményvizsgálat, hílékony- ságvizsgálat ultraThanggal történő mérés) eredmények, vércsoport vizsgálattal megállapított azonosság és származásmeghatározás szolgálják a célszerű szelekciót. Baranya nagyüzemi állattenyésztése napjainkban égy újabb fejlődési szakasz kezdetén áll. Megyénkben épül meg ugyanis a termelőszövetkezeti és állami gazdaságok szakosított tehenészeti telepeinek országosan 8,7 százaléka, összesen 34 telep, 13 956 férőhely kapacitással, a sertéstelepeknek pediq 9 százaléka — szám szerint 25 — 184 792 darab évi hízókibocsátási kapacitással. Az 1974. év a telepek beüzemelésének időszaka. E telepeken a biológia; és technológiai ösz- hang megteremtése, a korszerű munkaszervezés kialokításo után megérnek a feltételei a termelési rendszerek kialakításának. Nagy feladat hárul az üzemekre, az Irányítást és oktatást ellátó szervekre egyaránt a megfelelő szakember és szakmunkás gárda kinevelése és biztosítása tekintetében. Ezeken a szakosított telepeken teljesen új és korszerű munkafeltételek alakultak ki, amelyek akár szociális, akár kulturális vonatkozásban megegyeznek az ipari munka feltéteiervef, A megye állattenyésztésében még hosszú távon jelentős szerep vár a háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságokra Is. Számtalan, Igen eredményes együttműködés alakult ki a nagyüzemi és háztáji gazdaságok között. Tovább kell keresni és terjeszteni azokat a megoldásokat, módszereket, a kooperációs lehetőségeket, amelyek a korszerű telepek mellett is még sokáiq biztosíthatják és segíthetik az ilyen állományok fenntartását és q rendelkezésre álló, felbecsülhetétlehü] nagy népgazdasági értéket jelentő férőhelyek, paraszti istállók kihasználását, Pék János igazgató TÖBB ÉVES GÉPKOCSIVEZETŐI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ bútoriparban jártas anyagbeszerzőt felveszünk. PÉCSI BÚTORGYÁR, Pécs, Somogyi Béla u. 6. szám. bevonauT* 0 MOANrAO tapétakulonlegességek SAglo és kg utámatbor is MOST ÉRKEZTEK "°9f választékban ox ország legnagyobb választékát kínáló TAPÉTA.-ZAK ÜZLETÉBE, ^écs, Kossuth L utca 1. szám. (Nick-udvar) Ki’°nsá?'a postán utánvéttől Is szállítjuk.
