Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-09 / 125. szám
1974. május 9. DUNÄNTÜLI NAPIG 5 Lakásépítés a vidéki nagyvárosokban Az 1974-es esztendő félidejéhez közeledvén, nagyjából rendeződtek o frontok és töb- bé-kevésbé tudni már, hogy a városok hogyan teljesítik negyedik ötéves lakásépítési tervüket. Általában tudják: mennyi lakást kell építeni 1975 és 1980 között. Erről számolnak be az alábbiakban győri, miskolci, szegedi és debreceni tudósítóink. GYŐR Kun Béla város — tízezer lakás Győrött a negyedik ötéves terv előírásai szerint 6500 lakás épül fel: ebből 3500 állami és szövetkezeti, a többi pedig magánépítkezés eredmé- ; nyeként valósul meg. Győr-Nódorvárosban épült fel az úgynevezett Ady-lakó- j telep, vagy ahogy a helybe- | liek nevezik: Ady-város. Itt I 6000 lakás létesül, az új lakónegyed építését jövőre fejezik be. Akkor adják át az új negyed-központot, azonkívül a vidék legnagyobb szupermarketjét és számos kisebb szakáruházát. Soha ennyi lakás nem épült a Rába partján és mégis lakáshiány van Győrött. Mi az oka a lakáshiánynak? Először is az, hogy az építkezések helyén sok lakást kellett szanálni. Azonkívül a második világháború harcai következtében rengeteg lakás ment tönkre, vagy rongálódott meg. Épül a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, amelynek helyén egy régi lakótelep volt. A régi házakat lebontották, s helyükön ma már kollégiumok, tanulmányi épületek emelkednek. Ady-város építésének befejezése után azonnal megkezdik egy másik lakótelep, a Kun Béla város építését. A tervek már elkészültek, az előközmű- vesítés folyik, az első lakásokat pedig 1978-ban adják át a beköltözőknek. Az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 10 000 lakás épül fel ezen az Főszerep jut a házgyáraknak Új városrészek szüleinek Finn bányászati eszközök bemutatója Finn bányászati eszközök bemutatója kezdődött szerdán Pécsett.* A berendezések rendkívüli állomása Baranya, mivel a Budapesti Nemzetközi Vásárt megelőzően hozták ide, hogy a Mecseki Szénbányák szakemberei minél többen megismerjék a korszerű finn fúrókocsik, robbanóanyagok, gyutacsok, zajvédelmi eszközök különböző típusait. A Mecseki Ércbányának nagyon jó tapasztalata van máris a Finnországból vásárolt fúrákocsi — úgynevezett minirondó — használatáról, amit az országban elsőként szereztek be: megóvja a föld alatt dolgozó bányászokat a vibrációs ártalmaktól, ugyanakkor javítja a teljesítményt, ahol ilyen berendezéssel dolgoznak, nincs szükség az egész testet rázó, súlyos fúrókalapácsra, pulton ülve kis gombokat kell csak új lakótelepen: ez adja egyébként a város öt év alatt épülő lakásmennyiségének túlnyomó többségét. A Gorkij utcában részben házgyári elemekből, részben hagyományos technológiával 520 lakást építenek fel. Az építkezéseket jórészt a győri házgyár bonyolítja le. I. B. MISKOLC A házgyár kapacitása már nem elegendő Ebben a tervidőszakban cél- csoportos beruházásban 11 900, vállalati és magánerőből 2—3000 lakás épül Miskolcon. A korábbi évek üteméhez viszonyítva meglehetősen feszített ez a terv, hiszen 1500 -1600-ról 2800—3000-re kellett növelni az évente megépítendő lakások mennyiségét. Az elmúlt három évben felépül 5000 tanácsi és 1000 magánlakás. A két utolsó tervévben tovább növekednek a lakás- építési feladatok, hiszen a cél- csoportos lakásokból még mintegy 4800-nak a megépítése hátra van, nem beszélve az egyéb állami és magánerős lakásokról, valamint a kapcsolódó létesítményekről. A feszített ütemű lakásépítés egy nem várt problémát vetett fel Miskolcon. Amíg korábban a kapacitás kihasználatlansága miatt panaszkodott a zsolcai házgyár vezetősége, a tervidőszak utolsó 2 évében már ellenkező előjelű gondok jelentkeznek, a házgyár kapacitásából nem futja a megépítendő teljes lakásmennyiségre. Gátló tényező továbbá az is, hogy az állami építőipari vállalatnak kevés a szakiparosa, ezért nem egyszer 6—8 hónap is eltelik a lakások átadásától a beköltözésig, éppen a szakipari munkák elhúzódása miatt. Miskolcon jelenleg több mint tízezer jogos lakásigénylőt tartanak nyilván. Ehhez kell méretezni a következő tervidőszak lakásépítkezéseit is. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén 12—13 ezer lakás megépítéséről tárgyaltak, ám a Városi Pártbizottság álláspontja az, hogy ennél többel, azaz 14—15 ezerrel kell számolni, mivel Miskolcon a lakáshelyzet rosszabb az országos átlagnál és az áremelkedések, illetve más tényezők miatt csökkentett negyedik ötéves tervszámok eredetileg már ebben a tervidőszakban 13—14 ezer lakás építését célozták. B. D. SZEGED r Építés — bontás árán A szegedi lakásépítések viszonylag későn kapcsolódtak a más nagyvárosokban kezdődött nagy építkezésekhez, s csak a harmadik ötéves tervben indult a tömegesnek nevezhető lakásépítés. Ez a magyarázata ónnak is, hogy még igen messze van Szegeden a lakásigények kielégítése az elvárhatótól. A negyedik ötéves tervidőszakban a városi tanács rendelkezésére — a kormány által a kiemelt városokat megillető külön támogatással együtt — 2,4 milliárd forint állt 4900 célcsoportos lakás megépítésére. Az eltelt években a tervnek megfelelő számú lakást felépítették 1972 óta már csak kizárólag házgyári elemekből szerelnek össze lakásokat, mivel teljes kapacitással üzemel a szegedi házgyár, amely évente 2500 lakást készít A házgyár produktumát azonban sem Szeged, de még Csongród megye — ! Hódmezővásárhely, Szentes, | Makó, Csongród — sem tudja lekötni, ezért elszállítják az elemeket Kecskemétre, sót a jugoszláviai Szabadka is vásárolni akar a házgyári termékekből. A felesleges kapacitást úgy próbálják hasznosítani, hogy szállodákat, kollégiumokat, családi házakat is készítenek a házgyárban. Szegeden drágítják a lakás- építkezést a különleges talaj- viszonyok, valamint o viszonylag magas szanálási arányok. Kevés kivételtől eltekintve, nem szabad területeken építkeznek, hanem a régi városrészeket — Felsőváros, Rókus, Alsóváros — bontják. A következő két ötéves tervidőszakban sem változik a sze- j gedi lakásépítkezések szám- i aránya. A városi tanács tervei szerint 1985-ig mintegy 12 000 célcsoportos lakást építenek, zömmel a felsővárosi és a ró- kusi térségben. G. I. DEBRECEN A tömeges lakásépítés bázisa a házgyár A számítások szerint Debrecen a századfordulóra elérheti a háromszózezres nagyságrendet is. A rohamos fejlődést jól érzékelteti, hogy míg a harmadik ötéves terv során 6550 lakás épült a városban, addig 1971 és 1975 között 12 qzer állami és szövetkezeti lakás. valamint családi ház építésével lehet számolni. Ahol az évtized elején elavult városrészek bontását kezdték, ott ma már új lakótelepekkel büszkélkedhetnek a debreceniek, csakúgy mint a 22 emeletes, 210 családnak otthont adó toronyházzal, vagy a város központjában épülő Hüvelyes utcai lakótelep közelmúltban elkészült első épületeivel. A legnagyobb építkezés jelenleg az egykori Vénkertben folyik, ahol 1976-ra 3473 lakást kell az építőknek átadniok. A négy- és tízemeletes épületeket házgyári elemekből építik. A Debrecenben folyó tömeges lakásépítést egyébként nem lehetne megvalósítani az 1972- ben felépült házgyár nélkül, amely évi 2500 lakáshoz elegendő épületelemet gyárt. De erre a kapacitásra nagy szüksége is van a városnak, hiszen jelenleg közel 12 ezren várnak lakásra. Ezzel számolt a város, amikor az ötödik ötéves tervidőszakban tízezernél több lakás építését határozta el, s ehhez kívánja megnyerni a kormányzati szervek hozzájárulását. D. L Fejlődik a mecseki szőlőkultúza 0 A szakcsoport segíti a kistermelőket 0 Szaporitótelep Pogány melleit 0 Hegyi borozó a tervek között Amitől tartottunk — tíz-tízen- j lent, hogy szőlőterületére klveöt esztendővel ezelőtt — hogy a mecseki szőlőkultúra visszaesik, elöregedik, szerencsére nem következett be. Ez a veszély — „kopogjuk le" — elmúlt. A szőlőkultúta fejlesztését célozta az évekkel ezelőtt megalakult szakcsoport, amely a Pécsi Szőlő-Gyümölcs Termesztő AFÉSZ-en belül, működik. A mintegy 600 főnyi tag- sáq összetétele vegyes: van közöttük munkás, tanár, orvos, hivatalnok, katona, mérnök, akik valamennyien kisebb-nagyobb területtel rendelkeznek. Van aki hosszabb, van aki rövidebb ideje hódol e szép szenvedélynek : kellemes, nyugodt környezetben gyümölcsfát ültet, szőlőt termeszt, bort kezel. Ehhez sok-sok támogatást kap a szakcsoporttól. Már az is komoly előnyt jeUtak, járdák, közművek épülnek Sellyén Számítanak a lakosság segítségére is Huszonötmilliós komplex rendezés Uj mederben a Tapolca Jugoszláv—magyar vízügyi együttműködés Szivattyútelep Bakánkéin Május elején kezdik a Ta- kezelní, I polca-patak kotrását. A meder nem károsodik a szervezet. A kísérleti célból vásárolt minirondát megszokták, megszerették az emberek, ezért a vállalat újabb fúrókocsi vásárlását tervezi. Elterjedése a mély bányászatban megoldja a gépesített fúrást. A város szépítéséhez NŐI ÉS FÉRFI KERTÉSZETI DOLGOZÓKAT, MUNKABÍRÓ NYUGDÍJASOKAT — könnyebb munkára — felvesz a PÉCSI KERTÉSZETI VALLALAT PARKÉPÍTŐ ÜZEME, Bolgái Néphadsereg útja 104., a temető főbejáratával sze nben. • fős brigád jelentkezése esetén a munkásszállítást vállaljuk. bővítése azonban csak egy része annak a jugoszláv—magyar együttműködéssel megvalósuló komplex rendezésnek, melynek első üteme már befejeződött: a szivattyútelep és a távvezeték elkészült A magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény lehetőséget teremtett arra, hogy a határmenti és a határt metsző vízfolyásokat a két ország közösen rendezze. Hosszú előkészítő munka után 1972-ben kezdték a Tapolca- patak közös érdekű — csaknem nyolc kilométer hosszú — szakaszának rendezését A több ütemben megvalósuló program szerint a vízfolyás egy szoka- I szán új mederbe kerül, teljes | hosszát kikotorjók, új hidak j épülnek medre felett s a patak torkolatánál. Bakánkán szi- i vcttyútelepet létesítenek. A teltervezték, vagyis 1975 június végére befejezik a munkákat. Eddig elkészült a Beremend- töl délre jugoszláv területen lévő Bakánkán a szivattyútelep és a távvezeték. A szivattyú- telepet a jugoszláv és magyar vízügyi szervek közösen létesítették. A jugoszlóvok az építési munkákat vállalták, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából pedig a Ganz- MAVAG szállította és szerelte fel az elektromos és gépi berendezéseket A szivattyútelep a magas dróvai vízállások idején — mikor a Tapolca-patakból már nem tud az összegyűlt víz eltávozni — gépi erővel — átemelj a többletvizet a Drávába. A Tapolca-patak teljes rendezése 25 millió forintba kerül. Ezt a költséget 43 százalékban a magyar, 57 százalékban pedig a jugoszláv fél vállalta. A mór elkészült szivattyútelep 16 1 jes rendezést három és fél évre I millió forintért épük. A 3500 lakosú nagyközség ezévi fejlesztési pénzkerete egymillió 400 ezer forint. Tavalyról tartalékoltak 700 ezer forintot, újabb 700 ezret pedig három évi törlesztésre hitelként kaptak, A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsáqa 400 ezer forinttal támogatja a víztorony építését. Az induló alap tehát hárommillió-kétszázezer .forint A legfőbb sellyei gond, a szennyvíz. A szennyvíztisztító telep építése ez évben kezdődik, s 1976-ban szeretnék befejezni. A terveket április 15-re ígéri a BARANYATERV. A telep építését a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egymillió forinttal támogatja, további egymillió forintot kapnak a Vízügyi Alapból, ha létrehozzák a csatornamű társulatot. Mivel a telep építése 14—15 millió forintba kerül, úgy tűnik nincs más megoldás, mint hogy a társulat legalább 10 évi hitelt kapjon. Ezt a hitelt pedig széleskörű összefogással lehet majd törleszteni. A szennyvíz- telep első ütemének építésével egyidőben kezdődik a nagyközséa terület© egy részének csatornázása is. A víztorony ugyancsak rendkívül fontos, hiszen Sellyének jelenleg nincs viztartalóka. Áramszünet, vagy gépi hiba a vízszolgáltatás azonnali leállítását jelentheti. A víztórolás- hoz szükséges 200 köbméteres hidroglóbuszt már beszerezték, megyei támogatásból pedig a szállítás és felállítás költségeit fizetik. A víztorony teljes költsége egymillió-százezer forint. Az új lakótelepen — ahol több, mint 150 lakás épül — utat és járdát épít a tanács költségvetési keretből a DÉDASZ pedig bővíti a villonyhálóratot. A több, mint félmilliós munkákat előreláthatólag október végéig fejezik be. A 350 ezer forintért épülő tanácsi szolgálati* lakás júliusban készül el. Április végére szeretnék befejezni c 70 ezer forintért épülő nyolc lőáflásos fedett lőteret az MHSZ részére. A Sellyei Vízgazdálkodási és Csatornázási Társulat társadalmi munkában vállalta a lőtér földmunkáit. Az új lakótelepen negyvenezer forintért játszóteret építenek,-A játékok, padok elkészítéséhez azonban már kevés ez a pénz. A tanács társadalmi segítséget kér a szövetkezetektől és a lakosságtól. A legsürgősebb fejlesztések megvalósítását ez évben ugyan elkezdik Sellyén, akad olyan gond is, melynek megoldására kilátás sincs jelenleg. A falu egyetlen óvodájában — annak ellenére, hogy kilencven gyermek elhelyezésére alkalmas — naponta 136 qyermeket fogadnak, s 26 elhelyezéséről egyáltalán nem tudnak gondoskodni. A 20 férőhelyes bölcsődében 27-en vannak, s harminchat gyermeket nem tudnak felvenni. Az AGROKÉMIA dolgozói 85 ezer forintot ajánlottak fel óvoda építésére, s ők az egyedüli támogatók. A lakosság egy része OTP kölcsönnel építkezett vagy épít, de többségük a szennyvíztisztító telep építésére hitelezendő pénz törlesztését segítené. Saját erőből, a lakossóq támogatásából ezt a problémát megoldani nem tudják, s egyelőre kilátás sincs az óvoda, bölcsőde bővítésére. tett adózásnál 15 százalékos kedvezményben részesül. A szőlősgazda nem szívesen „litere- zi" el a borát, szívesebben adná e| egyszerre és nagy tételben. hogy a pénze együtt legyén, amit aztán további fejlesztésre fordíthat. A szakcsoport vállalja a nagybani értékesítést. A tagság neves kutatóktól, szakemberektől rendszeresen kap szakmai tanácsot. Az ÁFÉSZ éppen a közelmúltban nyitotta meg szakboltját Pécsett, a Béri Balog Adóm utcában (Irányi Dániel tér közelében), s ezzel a tagságnak régi vágya teljesült: vegyszerekhez, növényvédőszerekhez, szerszámokhoz, kisgépekhez egyhelyütt juthat hozzá, mert — ahogy a szakcsoport vezetői elmondották — folyamatosan úgy feltöltik a boltot és raktárát áruval, hogy a kacor-késtő! a kis kerti traktorig, permetező- gépig mindent megtalálhat a vásárló. Az ÁFÉSZ igyekszik megoldani a fuvar-gondokat is. Tavaly például 61 vagon műtrágyát és szervestrógyát szállíttatott ki tagjai részére — néhol olyan úttalan utakon is — ahová fuvart bizony kevesen vállalnának. A szövetkezet oltványokkal, facsemetékkel is ellátja a tagságot, nehezen beszerezhető karókkal is, A Pécsi Szőlő-Gyümölcs Termesztő ÁFÉSZ Pogány mellett mintegy 3 katasztrális hold öntözhető területen létrehozott egy 120 ezres nagyságrendű szaporítótelepet, A szőlősgazdák tudják igazán, hogy csemege-fajtákhoz nehéz hozzájutni. Nos a telepen a következő fajták találhatók — hogy csak néhányat említsünk: Mus- kát Adda, Csabagyöngye, Cardinal, Kocsis Irma, Pannonja kincse, Szőlőskertek-királynője, és egy borfajta, Rizlingszilváni. Ősszel már jelentkezhet a tagság az anyagért. Az AFÉSZ-nek van még egy jó elképzelése, amit szeretne megvalósítani, A borkedvelők tudják, hogy a szakcsoport tagjainak kitűnő borait hol árusítják: a Munkácsy Mihály utcában lévő Barlang-borozóban, aztán a másik szép kis poha- razójukban a Szabadsáq úton, az Engels úton pedig „utcán át” rendszerű borkimérés folyik. Önmagukban ezek jó kis boltok, hangulatosak, a vendégek tájjellegű borokat kapnak. De manapság az emberek — most már télen-nyáron egyaránt — kikívónkoznak a természetbe, s ha már itt van ez a szépséges Mecsek, egyre szaporodó kirándulóhelyeivel, — igazán elkelne ott fönt egy kis nyilvános hegyj présház, valamelyik szőlőskert végében, ahol közvetlenül a pincéből hordanák fel a bort az asztalra, minden különösebb vendéglátói „cicoma” nélkül, flekken-sötőkkel, szalonnasütőkkel felszerelve s ahol uramisten! — olyat is kaphatna a vendég, amit „hivatalos kereskedelmi egységben” sajnos sehol: füstölt sonkát, kolbászt, szalonnát és O híres baranyai stifoldert. A város legnevesebb szőlőtermesztőinek kitűnő borait igazán . megilletné egy ilyen tisztes környezet. Csak hát ojánlja fel valaki — nem ingyenesen persze — szőlőjét, gyümölcsösét. R. f. Autószerelőket 5—6 év gyakorlattal felvesz a Szövetkezeli Szállítási V. Pécs, Megyeri út 53.