Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-08 / 124. szám

OT4. május 8. DUNANTOLI NAPLÓ Megnyitás előtti séta a Zsolnay Múzeumban Porcelánkincsek fényárban Az ország egyik legszebb kiállítása Köszörűt;, fúrógépek süvíte­nek fel olykor a Zsolnay mú­zeum termeiben. Satupadok, polirozókorongok, derékszögek. A kép inkább műhelyre emlé­keztet még, de nehéz volna el­dönteni, milyen műhelyre. A minap fejezték be a munkát a villanyszerelők és az asztalo­sok. A grafikus most készíti a feliratokat, az üvegesek gyé­mántjai alatt cincog a vastag üveg. Azért a termek egyike- másika már végleges, csodál- nivaló arcát mutatja a látoga­tónak. Az első helyiségben nem kellett kicserélni a tizen­nyolcadik századi parkettát Az embernek önkéntelen is első gondolata a zeg-zugos mintázat láttán: vajon egy mai parkettás tudna-e ilyent csinál­ni? S hogy tudna, legalábbis van, aki tudna, a következő teremben bizonyosodik be. Itt ugyanis a puhafabetétes par­ketta elkopott, ki kellett cse­rélni ... Az első terem ablakán azzal az áhítattal néz ki az ember, amellyel csak a város legré­gibb lakóépületének ablakán nézhet ki. A legutóbbi restau­ráláskor érdekes, talán kora­beli bekarcolás került elő a va­kolat alól. Egy. emberpár. A sok százéves ablakon kinézve a surrogó járművek fölött óha­tatlanul egy hajdani alkonyat- ban itt álldogáló szerelmespár képe villan fel ... De ábrán­dozásra a fel-felerősödő mun­kazaj nem hagy időt. Most ké­szülnek az üvegfalak az ablak mögötti porcelán madárkalit­ka köré. A kalitka tetején ba­goly ül, mintha a fogoly mada­rak sorsán töprengene. A kalit­ka áttörései növények, virágok ágaihoz igazodnak. Ebből a kalitkából nem egykönnyen sza­badulhatott a madár. Karcsú üvegállványok kerülnek le egy­más után az üvegesek asztalá­ról. — Lesz csörömpölés, ha en­nek nekimennek a diákok — jegyzi meg a közelben álldo­gáló takarítónő. Magánkönyvtárak — Talán azért mégsem ... Vigyázni fognak, óvatossá te­szi őket a látvány, lelassulnak mozdulataik, mert amit itt lát­nak, ' minden bizonnyal leköti — mégoly csapongó — figyel­müket is .. . A kiállítás átfogó képet ad a Zsolnay gyár világszerte is­mert és méltán megcsodált te­vékenységéről, remekműveiről. Az első teremben — a krono­lógiai sorrendnek megfelelően — őskori mészbetétes agyag­edények mintájára készült tár­gyak láthatók. A közelben élet­hű állatok nyüzsögnek zöld le­veleken. Kígyó, gyík, béka, gombák, csipkés levelek, gyíkok. Úgy érezzük, alkotóik a tökéle­tes élethűségre törekedtek. A helyiséget olajkályhával lehet fűteni. A meleg színes Zsolnay- kerámia rácsokon áramlik be. A további termekben Zsolnay kályhák — egyikük nemcsak ki­állítási tárgy, fűthető is, télen meleget ont. Az utolsó terem­ben Zsolnay csillárok pompáz­nak a mennyezeten. Itt már a gyár legújabb termékei is he­lyet kaptak. Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész ke­rámiáit külön vitrinben helyez­ték el. A fiatalabb kerámikus- nemzedéket Nádor Judit, Fürtös György, Török János, Gazder Antal és Fekete János képvise­lik. ízelítőt kaphatnak még a látogatók Gádor István, Kos­suth-díjas kerámikusművész Zsolnay gyári munkásságának termékeiből is. Az 1973 januárjában elkez­dett felújítás végéhez közele­dik. A tizennegyedik századból származó épületben először 1955-ben megnyílt kiállítás má­jus 12-től ismét várja a látoga­tókat. Akik persze aligha fog­nak ráismerni az egykori kiál­lításra. Sarkadiné dr. Hárs Évá- tál, a Janus Pannonius mú­zeum igazgatójától tudom, hogy az anyagot felfrissítették, de egyben koncentrálták is. A zsúfoltság megszűnt. A ko­rábbi — porcelánhoz nem illc — nehézkes faburkolatú vitrine­ket áttetsző, csillogó üvegvitri­nek váltották fel. A látogató első látásra aligha fogja meg­érteni, hogyan rögzítették c tárgyakat a vitrinekben. Nerr csoda. Ezt a rögzítési módot Magyaiországon még alig-alic látni itt-ott. Az épület teljes fel­újítása egymillió-kettőszázöt- venezer forintba került. A be­rendezés sem volt olcsó. Bán­kúti Albintól, a Központi Mú­zeumigazgatóság kivitelezés csopo-ivezetőjétől hallottam hogy ez az összeg több, mini kettőszázezer forint. — Ami a mostani Zsolnay ki­állítást illeti — tájékoztat Bán­kúti Albin, az ország egyik leg­szebb kiállítása lesz. A régi ki­állítás túlságosan zsúfolt volt Ki kellett szabadítani magát aj — önmagában is szép — mű­emléki épületet. Könnyen át­tekinthető, jól megvilágított ki­állítást akarunk csinálni, vagyi: kevesebb anyaggal többel ‘mondani. Ha ránéz az embei egy tárgyra, a rögzítés ne von­ja el a figyelmet. Mint látható a vitrin egyetlen polcból áll, a többi üveg. Itt az utolsó terem­ben egy 24 személyes étkészle­tet mutatunk be. A terítő da- maszt lesz, maga az asztal üvegből készül. A lényeg az, -hogy maguk a tárgyak beszél­jenek, mondjanak el magukról, amit csak tudnak. A vitrin sár­garéz keretének fényjátéka a lámpatestek sárgaréz díszein folytatódik. Kevés lesz a szöveg is. A tárgyakat tartó üveglapot a hátsó panelba ragasztottuk. A háttér a kiállítási darabokhoz illeszkedik: vajszínű, világosabb és sötétebb szürke. Ezek előtt a hátterek előtt a porcelán formája, szilüettje, színe, mintá­ja nagyon jól érvényesül. Még egy pillantás a mozgal­mas, es mondhatjuk izgalmas látványra. Székely Bertalan Az egyik kiállítási terem még félig műhely állapotban... Szokolai István felvétele A hiányzó taneszközök hatvan százalékát pótolni lehet az év végéig Országos felmérést rendelt el a Művelődésügyi Minisztérium 1972, december 31-én annak megállapítására, hogy milyen alapvető általános iskolai tan­eszközök hiányoznak az isko­lákból. A felmérés alapján ak­kor Pécsett 2,5 millió forintos hiány mutatkozott. Ezt az össze­get a kormány központi hitel­ből igyekszik pótolni: 1973-ban már 400 ezer forintot, ebben az évben pedig 800 ezer forintot kapott a Városi Tanács, A ta­valyi 400 ezer forintos összeget a Városi Tanács 200 ezer fo­rinttal egészítette ki. A megrendelt eszközöket a TANÉRT folyamatosan szállítja. Az eddig leszállított érték még nem éri el a 180 ezer forintot. A beszerzési lehetőségeket min­den bizonnyal jelentős mérték­Autóápolási cikkek 30 SZÁZALÉK KEDVEZMÉNNYEL KAPHATOK AZ Olcsó Áruk Boltjában SALLAI UTCA 38. SZ. Nyolcszázezer forint iskolai oktatási felszerelésekre ben növeli majd a TANÉRT Vál­lalat 1975-ben Pécsett, a Sza- lay András úton megnyíló új üzlete. •A rendkívüli anyagi segítség­gel lehetőséq nyílik a gyen­gébben felszerelt és szemléltető eszközökkel jobbdn ellátott is­kolák közötti felszereltség beli szintkülönbségek kiegyenlítésé­re. A tavaly megállapított hi­ánynak eddiq a 24 százalékát sikerült pótolni, de ez a szám az idei gazdasági év végére el­éri a 60 százalékon. Hogy az összeg felhasználá­sának arányait érzékeltessük érdemes kiragadni egy példát. Varrógépre csaknem minden olyan iskolának szüksége van, ahol gyakorlati foglalkozás is van. Eddiq 25 varrógépet ren­deltek meg. Ezeknek darabon­kénti átlagára 2500 forint. A kémiai egységfelszerelés óra 10 ezer forint, Ez egy oszj tálynak elegendő. Négy tanuló amelynek ára 2000 forint. Igen sok iskolának van szüksége dia­vetítőre, filmvetítőre, szemlélte­tő filmekre, televízióra, magne­tofonra, lemezjátszóra. A mate- matikaoktatáslxin ma már nél­külözhetetlen színes rudak kész­letét is minden iskolának mag kellett rendelni. Sok helyen hiá­nyoznak térképek, mágneses szemléltető táblák. Jelentős az az összeg is, amit ^portiéi szere lések re f ord íta na k. Meglehetősen drágák a torna­termi ugrószekrények, dobban­tók, súlysorozatok. A kapuhálók, a labdák pótlására, kiegészíté­sére is szükség van. Testneve­lési felszereléseket szinte min­den iskolának juttatnak a ren­delkezésre álló pénzösszegből. A gyakorlati oktatáshoz szük- %éges szerszámok, kisgépek pótlására, kiegészítésére is le­hetőség van, A megrendelt cikkek, szem­léltető eszközök, szerszámok a nyári szünetben ij folyamatosan ’érkeznek. Falhoz simuló, variálható könyvespolcok kellenének — Általában a tudománnyal, tudományelmélettel, tudomány- szervezéssel foglalkozó könyve­ket veszem meg. Otthon van egy 600—700 kötetes kézi­könyvtáram. összegyűjtöttem a legfontosabb nyelvek szótárait — világnyelvek esetében a nagyszótárokat. Megvannak a fontosabb lexikonok, szaklexi­konok is. Persze most már a gyerekekre is tekintettel kell lennem. Igyekszem rászoktatni őket arra, hogy fölöslegesen ne törjék a fejüket, használják a lexikonokat. Az érdekesebb is­meretterjesztő könyveket is megveszem, mint legutóbb pél­dául Tüskés Tibor Zrínyiről, vagy Berták László Csokonairól írott könyvét. A lakás sajnos kicsi, ezért a könyvek felét a pincé­ben kell tartanom ... — A háromszázezer kötetes Pécsi Egyetemi Könytár könyvtárosá­nak, Boda Miklósnak a szavai ezek. Ha már az Egyetemi Könyv­tárban vagyunk, érdemes egy pillantást vetni a hazai ma­gánkönyvtárakra vonatkozó szakirodalomba. A könyvírás hazánkban I. Ist­ván idejében kezdődött meg. A kéziratosság korában jelentő­sebb magánkönyvtárakkal ke­vesen büszkélkedhettek. Figye­lemre méltó könyvgyűjteménye volt Mátyás királynak, Janus Pannoniusnak, Vitéz Jánosnak. A tizenötödik században a könyvnyomtatással kezdődött meg a könyv bizonyos fokú „de­mokratizálódása". A tizenhato­dik században a reformáció felfedezte a legfőbb agitációs eszközt, a könyvet Zrínyi Miklós könyvtárának létrejöttéhez igen nagyfokú tudományszeretet és természetesen sok pénz is kel­lett A tizennyolcadik század közepén a tudós főpapok nyit­ják meg a magánngyűjtők so­rát. A pécsi KHmó püspök 1774-ben könyvtára fejlesztésé­ben eljut addig, hogy magán- könyvtárát nyilvánossá teszi. A XVIII. század végének egyik legjelentősebb magánkönyvtára Széchényi Ferencé. Ez a gyűjte­mény a jelenlegi Országos Szé chényi Könyvtár alapját képezi. A múlt század elején a könyv- nyomtatás hatalmas fejlődésé­nek köszönhető, hogy a polgár­ság és az értelmiség: írók, tu­dósok, tanárok számára is egy­re könnyebben elérhető lesz o könyv. Nagyhírű, értékes ma­gánkönyvtárat alakított ki eb­ben az időben Kazinczy, Batsá­nyi, Kölcsey, Kossuth... — hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A könyvhöz való kapcsoló­dásnak, ragaszkodásnak is — mint minden szenvedélynek — több fokozatáról beszélhetünk. A „vasárnapi olvasók” mellett egyre nő a könyvvel, könyv­gyűjtéssel szakszerűen foglalko­zók száma. Nincs semmifele adatunk arra vonatkozólag, I hány magánkönyvtár lehet Pé­csett, csak azt tudjuk, hogy a könyvesboltok törzsvevőkörei, a könyvesbolti folyószámlát nyitók száma rohamosan növekszik. Antikváriumi búvárkodás so­rán gyűjtöttem össze egy érde­kes kis sorozatot egy régi ma­gánkönyvtár darabjaiból. A könyvecskék egyikének fedelén ez áll: Siklósi Tamás VII. g. o. tanuló. Később már többféle bélyegző jelenik meg a köny­vekben: Dr. Siklósi Tamás könyvtára. Könyvtári szám: 177. Aztán a könyvtári szám növek­szik: 477 — a nálam lévő leg­magasabb. Siklósi Tamás Bony- hádon élt, és a közigazgatós­ban dolgozott — hallottam Pör­gés Tamástól, az Antikvár könyvesbolt vezetőjétől. Egész életében gyűjtött. Könyveit az­tán az örökösök eladták ... — Milyen könyveket gyűjt az Antikvár könyvesbolt vezetője? — Tematikailag szépirodal­mat. Van dedikált Ady-, József Attila- és Radnóti-kötetem. Gyűjtöm az utazással kapcso­latos szépirodalmi könyveket, ezen kívül a történelmi irodal­mat is. Tulajdonképpen nincs sok könyvem, talán 500, de az olyan, ha kitenném a kirakatba, a vevők összeverekednének raj­ta. Sajnos kevés a helyem ott­hon, ezért ezt a példányszámot mór aligha növelhetem ... A polcok között megpillan­tom H. L. mezőgazdasági mér­nököt, tudom róla, hogy 6 is „könyvmoly”. — A családban három me­zőgazdász generáció gyűjtötte a mezőgazdasági szakirodal­mat: nagyapám, apám és én. Ezért a múlt századból is igen értékes könyvek sorakoznak pol­caimon. Kuriózumok is vannak köztük szépszámmal. Ilyenek például a „Baromorvoslástan”, „Tudnivalók a birkaespány 'é- szére”, vagy az ötkötetes Ste- phens-féle múlt századi mező- gazdasági enciklopédia. Híre van dr. Szász Levente finn nyelvű könyvgyűjteményé­nek is. Polcain a modern és a finn klasszikus irodalom szinté minden fontosabb alkotása megtalálható, és emellett tér mészetesen a kézikönyvállo­mány. Dr. Várkonyi Nándor kultúrtörténeti tematikájú kézi- könyvtárának páratlan értéké­ről is legendák keringenek. Hallottunk villamosmérnökről, aki könyvtárával egy modern tízemeletes épület tizedik eme­letén állítólag az épület stabi­litását „veszélyezteti”. Ismerek nyomdászt és villanyszerelőt, akik körzeti kölcsönkönyvtárat nyithatnának a lakásukban. Hallottam bibliofil gyűjtőkről, és miniatűr-gyűjtőkről. — Most már arra is lehető­ség van, hogy egész könyvtá­rakat vegyünk meg — tájékoz­tat Porges Tamás. A közelmúlt­ban egy bonyhádi tanár könyv­tára került hozzánk. A könyvek közül értékes múlt századi nép­rajzi szakmunkák, szakfolyóira­tok kerültek elő. Ma már ritka­ságnak számít például a Ma­gyarország archeológiája múlt századi kiadása, vagy- a MEYERS Univerzum 1829—30- as kötetei . .. A könyvgyűjtés — örvendetes tény ez — sokunknak szenve­délyünkké vált. A lakások belső képéhez az örökzöld növények, a virágok mellett — mindenna­pos látványként a könyvespolc is hozzátartozik. Sajnos (vagy szerencsére?), ma már a könyv­gyűjtés, a családi könyvtár ki­alakításában nem a könyv el­érhetetlensége, hanem a könyv tárolása okozza a legfőbb gon. dot. E téren is vizsgálódtunk szűkebb, baráti környezetünk­ben. Majdnem minden könyv; barát azt panaszolta, hogy hiá­nyoznak a kereskedelemből az oícsó, falhoz simuló, variálható könyvespolcok. A „Csináld ma­gad” mozgalom szellemében felvetődő jó ötletek is legtöbb­ször csak ötletek maradnak. A meghirdetett, reklámozott köny­vespolc-elemek nem kerülnek ki a boltokba, vagy pillanatok alatt elfogynak. Pedig igen nagy szükség volna rájuk. Ha valaki asztalossal csináltat könyvszekrényt, könyvespolcot magának, az legtöbbször többe kerül, mint mago a könyvtár, 8. K. , Válogatott dokumentumok a baranyai pécsi munkásmozgalom történetéhez" Készül a negyedik kötet ! adjanak a negyedik, a befejező, feldolgozó és szintetizáló kötet tematikájához. E kötet a jövő 1 évben jelenik meg. A politikai és ideológiai elemzések mellett nagyobb gondot fordítanak a gazdasági, szociális vonatkozású kérdések­re, mint amennyit a dokumen­tumok kifejeznek. Ugyancsak részletezik — a továbbiakban — a szervezkedő munkásság strukturális összetételét. Az ankéton megállapították, hogy a dokumentációs kötetek megjelenésétől napjainkig már számos újabb értékes forrósra bukkantak. Mindenekelőtt az új­vidéki, a belgrádi, az eszéki és a szabadkai levéltárakból kap­nak és várnak még további anyagot. A „Válogatott dokumentu­mok a baranyai—pécsi munkás- mozgalom történetéhez” című háromkötetes dokumentgyűjte- mény megyénk munkásmozgal­mának szervezeti: párt- és szakszervezeti fejlődésével, a munkássáq megmozdulásainak történetével foglalkozik a múlt század 60-as éveitől a felsza­badulásig. A háromnegyed év­századot felölelő kötetek fő­ként levéltári dokumentációra, ; a korabeli sajtó anyagára épül- j nek. Ez az első, megyénk mun­kásmozgalmára vonatkozó for- [ ráskiadvány. A dokumentáló anyag-gyűj­temény alkotói: — szerkesztők, gyűjtők, más szakemberek be­vonásával — a napokban arról . tanácskoztak, hogy támpontokat Zsolnay Vilmosról készült port­réjára a gótikus ívű ajtóma­radványra, az utolsó terem ajtó- és ablakíveiben kibomló régi falfelületekre, Méq eqy pillan­tás az imént is már megcsodált rejtélyes, kopasz, szakállas tö­rökre ... ül a vitrinben, néz maga elé, turbánját szorongat­va. Gondolkodik? Mosolyog? Szomorkodik? Mindháromra megvan az oka — hiszen mú­zeumban van . . . Ha a fúrósiví- tás, köszörűsüvítés teszi talá­nyos arcát szomorúvá, egy hét múlva egészen biztosan moso­lyogni fog . .. Bebesi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents