Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-01 / 118. szám

Jól halad az ötödik ötéves terv előkészítése Valamennyiünket izgat a hol­nap, a jövő. Terveznük — csa­ládi, üzemi, vállalati, megyei és országos szinten. A népgazda­ság fejlődése, a lakóhelyi fej­lődés, illetve a családok élet- körülményeinek és életszínvona­lának alakulása elválaszthatat­lanul összefügg, nem túlzás te­hát azt mondani: most, az ötö­dik ötéves terv előkészítésének időszakában dől el, hogy egyé­nileg is mit várhatunk az elkö­vetkezendő fél évtizedtől. Az üzemekben a negyedik öt­éves terv célkitűzéseinek mara­déktalan teljesítése ma a leg­főbb feladat, a megyei „diplo­mácia” azonban már előre­tekint. Tanácskozás tanácskozást ér, tanulmány tanulmány után készül. A népgazdasági célok és érdekek, valamint a helyi cél­kitűzések és igények egyezte­tése, illetve egészséges kompro­misszumának megteremtése a holnapi fejlődés alapja. Á sor végén Mff kér, és mit remélhet 1980-ig Baranya? Horváth La­jos elvtárs, a Megyei Tanács el­nöke készségesen vállalta, hogy válaszol "ezzel kapcsolatos kér­déseinkre. — Baranyát és Pécset évtize­deken át, mint a leg-ek megyé­iét, illetve városát emlegettük. Az egyik legtejlettebb ipari megye, az egyik legkulturáltabb, leggazdagabb, a legvonzóbb város... De szép lassan elkop­tak ezek a felsőfokú jelzők. Más megyék és városok az élet szinte minden területén utol­értek, illetve leköröztek minket- a közvélemény egy nagyon jelentős része ezt legalábbis így érzi. Beszélgessünk tehát mindenekelőtt erről,.. — Baranya az 1960-as évek elején az ipari fejlődés ütemét tekintve az előkelő negyedik he­lyen állt. A szocialista ipar álló- eszközállományát tekintve ma a hetedik—nyolcadik hely a miénk — de ha ehhez hozzátesszük, hogy iparunk arculatát a rend­kívül eszközigényes bányászat határozza meg, mely mint Is­mert, súlyos éveket élt át, s ma is súlyos gondokkal küzd —, helyzetünk még ennél is kedve­zőtlenebb. A IV. ötéves tervben a tervezettnél lassúbb volt az ipari fejlődés, nem változott a kívánatos mértékben az ipari szerkezet, a lakásépítésben a sor legvégére kerültünk ... Az or­szág számos megyéjében az Ipari termelés Indexe 150—200 százalékos volt — nálunk 1965 óta alig változott... — Ez azt jelenti tehát, hogy a megyei közérzet roszabbodása, sajnos, nem alaptalan ... — Azt jelenti, hogy Baranya fejlődése még egy tervciklusban nem lehet olyan visszafogott, amilyen ebben az időszakban volt. középüzemek — Beszéljünk tehát az igé­nyekről, tervekről. — Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy az ötödik öt­éves terv megyei előkészítése már 1973-ban megkezdődött. A Megyei Tanács kétféle tervet ké­szít. Egyet a tanácsi gazdálko­dás területére, egyet pedig a megye egészére, mely körvona­lazza komplex' fejlődésünket, s nemcsak a tanácsi, de a köz­ponti és vállalati erőforrások­kal is számol. Az ötödik ötéves terv alapvető célkitűzései egyéb­ként változatlanok. Legfonto­sabb feladatunk a területi gaz­dasági erőforrások hatékonyabb felhasználása, az ipar szerkeze­tének folyamatos korszerűsítése, s a lakosság különböző rétegei életkörülményei között még meglévő különbségek további nivellálása. Ami a kilátásokat il­leti : az ágazati döntésekre na­gyabb hatással lesznek a helyi tényezők, ugyanakkor a fejlesz­tések várhatóan még koncent­ráltabban valósulnak meg. Ba­ranya esetében a struktúraválto­zás folyamata gyorsulni fog, tovább erősödik a fel­dolgozó iparág, új középüzemek épülnek.- Például.. .- Mielőtt példákat monda­nék, szeretném leszögezni: van­Baranya, holnap Beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, Baranya megye Tanácsának elnökével i nak tervek, melyeket az illetékes szervekkel folytatott tanácsko­zások alapján már kiforrottnak tekinthetünk, s vannak koncepció szintű elképzeléseink, illetve ja­vaslataink. Ami biztosnak tekint­hető. Az Egyesült Izzó — Sopiana Gépgyár adta bázisra támasz­kodva —, jelentős fejlesztést valósít meg Pécsett. Ügy tűnik, reális az az elgondolás, hogy> tíz év alatt négyezer fős üzemmé feljesszék az új telepet. Folyta­tódik a Mechanikai laborató­rium pécsi gyáregységének fej­lesztése: várhatóan megkétsze­reződik a gyár. A Szerszámipari Művek — a pécsi városi tanács hathatós támogatásával — új gyáregységet létesít a városban. Befejeződik a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat mohácsi gyáregy­ségének rekonstrukciója, illetve bővítése, új gyáregységet kap a Selyemipari Vállalat mohácsi te­lepe. Komlón és Szigetváron új AFIT-szerviz építését tervez­zük ... — Baranya természeti adott­ságai kedvezőek. Mezőgazda­ságunk eredményei országos szinten is kiemelkedőek. Azt is mondhatnánk: az elmúlt öt év­ben a mezőgazdaságban volt csak igazán örömünk. Mit vár­hatunk a jövőt illetően ezen a téren? — A mező- és élelmiszergaz­daságban tovább folytatódik a szerkezeti átalakulás. Női az ál­lattenyésztés szerepe, ezen be­lül is a szarvasmarhatenyésztés súlya. Tovább fog növekedni a zártrendszerű gazdálkodás és a specializáció a növénytermesz­tésben. A kedvezőtlen adottsá­gú területeken gyorsulni fog a kisebb befektetést igénylő kul­túrák térhódítása. Előbbre fo­gunk lépni az ésszerű területi koncentráció vonatkozásában is. — Számításaink szerint meg­gyorsul a műszaki fejlődés. Fő célkitűzésként említem: mara­déktalanul be kell fejeznünk a hely között utazó, az úgyneve­zett ingázók száma, ezért jelen­tős erőfeszítéseket kívánunk tenni a közlekedés fejlesztése érdekében is. —■ Víz. Pécs a tegszomjasabb magyar városok egyike. Terv ezernyi vpn — de vajon meny­nyi ezek realitása? — A víz- és szennyvíz-gondok megoldása az elkövetkezendő ötéves terv égyik legfontosabb feladató. A Megyei Tanács a fejlődő települések vízellátásá­nak biztosítására az eddiginél nagyobb összegeket kíván for­dítani, de Pécs vonatkozásában is célkitűzés az igények és a víztermelés egyensúlyának meg­teremtése. A Szederkény-kör­nyéki vízlelőhelyek mellett szá­mításba vettük a dunai táv­vezeték teljesítőképességének jelentős növelését is. Az 1980 utáni igények kielégítését is napirendre kell már most tűzni, ezért’ komolyan foglalkozunk A MEGYEI DIPLOMAC1A ELŐRE TEKINT... A IV. ötéves terv legjelentősebb baranyai alkotása: a BCM. Továbbfejlesztése napirenden van “ Es most néhány szót a még el nem fogadott fejlesztési el­képzelésekről, tehát azokról a dolgokról, melyekben még ezu­tán születik végleges döntés. Kezdjük a szénbányászattal. Kü­lön felmérés és vizsgálat dönti majd el a Mecseki Szénbányák fejlesztési programját Mj úgy véljük, 3—3,5 millió mecseki fe­keteszénre lesz a jövőben éven­te szükség, s ez jelentős fej­lesztést, kutatást feltételez. Reá­lis lehetőséget látunk egy — esetleg Mohács térségében —, megvalósítandó cellulózgyár lé­tesítésére. Itt szóbajöhet olasz tő­kebefektetés is. Ezzel kapcso­latos javaslatunkat elküldtük a MÉM illetékeseinek — az érté­kelés, illetve döntés még vissza von. Eséllyel pályázunk egy új rostműbórgyárra. Ugyancsak eséllyel számítunk egy Pécsett építendő harisnyagyárra... Ügy véljük, e két üzem jelentős mér­tékben hozzájárulhatna ipar- szerkezetünk kiegyenlítéséhez. Bizakodva várjuk a Tervbizott­ság döntését. Mindezeken túl foglalkoztat bennünket a BCM továbbfejlesztésének lehetősége is, Bondor József, építési és vá­rosfejlesztési miniszter közeljö­vőben sorrakerülő baranyai lá­togatása alkalmából erről rész­letesen tanácskozunk majd. Van munkaerő — Ha nincs dinamikus ipar- fejlesztés — nincs dinbmikus városfejlesztés se — ez világos. Mégis e tervek hallatán felvető­dik a kérdés: és a munka­erő. ... ? — Ezzel kapcsolatban három dolgot tudok mondani. Az egyik: 10—12 ezer fős női mun­kaerő-tartalékunk van. A másik: a jövőt illetően a hatékonyság- növelés a főkérdés, nem pedig a létszámemelés. S végül a har­madik: a korszerű, valóban je­lentős ipari üzemek érdekében áldozatokra is készek vagyunk. Például arra, hogy bizonyos üzemeket felajánljunk, vagy ha úgy tetszik feláldozzunk... szakosított állattenyésztési te­lepek építésével kapcsolatos programunkat, s be kell népesí­teni ezeket a telepeket. Kitelje­sedik a zöldségprogram. Meg­kezdődik a dunai öntözőfürt ki­alakítása. Az első ütemben 2,5 ezer hektár, a másodikban 5,5 ezer hektár válik öntözhetővé. És végül két, egyelőre meglehe­tősen bizonytalan, elképzelés: Pécsett tejporgyárat szeretnénk építeni, és úgy 500—600 vago- nos hűtőtárolót... — Ipar, településfejlődés, la­kás ... Ezek a témák elválaszt­hatatlanok egymástól. Viszony­lagos lemaradásunkat a lakos­ság mindenekelőtt a lakásépítés megtorpanásán érezte, illetve a szolgáltatások terén tapasztal­ható elmaradásokban. Mit re­mélhet Pécs és mit a többi ba­ranyai város? — Pécs. A város gyorsabban fog fejlődni, mint az elmúlt időszakban. Ez a gyorsabb üte­mű fejlődés a város környékére is vonatkozik. Az ötödik ötéves terv időszakában 10—12 ezer többszintes lakás épül a me­gyében, s körülbelül annyi csa­ládi ház, mint a mostani terv­időszakban. A tervezett több­szintes lakások 70—80 százalé­ka Pécsett valósul meg. E terv rendkívül gondos előkészítést, és az igényeket kielégítő építő­ipari kapacitást követel. Ami a többi várost illeti: a fejlődés üteme várhatóan az elmúlt öt év szintjén marad, kivételt Komló képezhet, ha ugyanis a szénbányászat fejlődése az ed­diginél gyorsabb lesz, meggyor­sulhat a város fejlődése is. — Kisközségek. Tovább kí­vánjuk erősíteni a körzeti köz­pontokat, ugyanakkor nem eről­tetjük, de nem is gátoljuk az egészen kis falvak visszafejlődé­sét. A lakosság életkörülményeit nagymértékben befolyásoló, inf­rastruktúra fejlődését is diffe­renciáltan kívánjuk megvalósí­tani. Azaz: a nagyob szerepkör­rel bíró települések fejlesztése az ellátottság tekintetében is az átlagost meghaladó mértékű lesz. Ezért változatlanul számí­tunk arra, hogy a kisebb telepü­lésekről a nagyobbak felé áramlik a lakosság. A követke­ző ötéves tervben — számítá­saink szerint —, nem fog csök­kenni a munkahely és a lakó­Borjád térségének kutatásával. Ami a szennyvízgondok megol­dását illeti. A második pécsi szennyvíztelep remélhetőleg már a tervidőszak elején kész lesz és üzembe lép, s 1980 előttre tervezzük a pellérdi szennyvíztelep építésének indí­tását is. Szigetváron szintén új szennyvíztelep épül, s itt jegy­zem meg: az elgázosodott ku­tak helyett újakat kívánunk fú- ratnL Közös erővel — A közelmúltban Baranya, Somogy, Tolna és Zala gazda­ságpolitikai vezetői nagyjelen­tőségű tárgyalásokat kezdtek, s ígéretes megállapodásokat kö­töttek az összehangolt terület- fejlesztést illetően... — A szomszéd megyéket az érdekazonosság ezernyi szála kapcsolja egybe. Most ezek közül csak egyet említek, s ez a házgyár. Az eddiginél na­gyobb ütemű lakásépítés egyik előfeltétele az építőipar telje­sítőképességének nagymérvű fo­kozása, azaz a panelgyár jelen­tős fejlesztése, vagy egy új ház­gyár. Mi — a szomszéd megyék érdekeit is szem előtt tartva —, egy házgyár építésére tettünk javaslatot — Végezetül ismételten sze­retném hangsúlyozni: az elmon­dottak egy jelentős része ma még nem több koncepciónál. A központi párt- és állami szervek azonban állást foglaltak a me­gye gyorsabb ütemű fejlesztése mellett, a középtávú tervek te­rületfejlesztési elképzeléseinél jogos igényeinket figyelembe vették, s én hiszem, hogy tisz­teletben is fogják ezt tartani. Amit szeretnék kihangsúlyozni: tudatában vagyunk felelőssé­günknek, tehát annak, hogy ne­künk, a megye vezetőinek, ha­tározottabban kell a megye ér­dekeit, illetve jogos igényeit képviselnünk. Az ötödik ötéves terv előkészítését időben kezd­tük, s úgy érzem, megalapozot­tan hihetjük: gyorsulni fog fej­lődésünk ... Békés Sándor Testvéri együllmäködes írta: Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának ' elnökhelyettese A Kölcsönös Gazdasági Se- gítság Tanácsa a történelemi el­ső olyan nemzetközi gadzasági szervezete, amelyben a szocia­lista országok vesznek részt Ezek az államok ma több mint 366 millió embert összefogó, »egységes, dinamikusan fejlődő iparral, gépesített korszerű me­zőgazdasággal, óriási tudomá­nyos-technikai teljesítőképesség­gel rendelkező közösséget alkot­nak. A KGST országok' népgazda­sági fejlődésének legjellemzőbb vonása az, hogy történelmileg rendkívül rövid idő alatt kivétel nélkül mindegyik nagy ered­ményeket ért el a nemzetgaz­daság fejlesztésében, az új élet építésében, fejlett iparral és korszerű mezőgazdasqggal ren­delkező állammá vált a tagor­szágok többsége, s együttesen az egész világaazdaság igen jelentős részét alkotják. Ezt néhány adat is szemlél­teti. A világ ipari termelésének 1950-ben 18 százalékát, tavaly már 33 százalékát adták a szocialista gazdasági közösség országai. A KGST országok nemzeti jö­vedelme 1973-ban az 1950-esnek 5,7-szerese, az ipari termelés pedig 8,4-szerese volt Össze­hasonlításul megemlítem, hogy a fejlett tőkés országokban ugyan­ezen idő alatt a megfelelő út­mutatók a következőek: 2,8- szeres, illetve 3,4-szeres. A tagállamokban jelentős vál­tozások történtek a gazdasági fejlődés közelítésében, a szín. vonal kiegyenlítődésében. A múltban kevésbé fejlett iparral rendelkező országok gyorsított ütemű iparosítása nagy és je­lentős változásokat okozott a társadalmi termelés szerkezeté­ben. A gyors ütemű gazdasági fej­lődés, a bővülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehetővé tették a KGST-ben tömörült or- szagok külkereskedelmi forgal­mának jelentős növekedését. Ennek értéke 1951-től 1972-ig csaknem 9-szeresére emelkedett és meghaladta a 68 milliárd ru­belt, amelynek mintegy kéthar­madát az egymás közötti köl­csönös szállítások adták. A szi­lárd és állandó gazdasági kap­csolatok és a tervszerű árufor­galom a tagországok nemzet­gazdaságainak biztonságos fej­lődését szolgáló fontos ténye­zői. A KGST államok együttműkö­dését valamennyi részvevő egyenjogúsága és a kölcsönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szov­jetunió sem kivétel. Internacio­nalista kötelességéhez híven nagy segítséget és támogatást nyújtott a testvérállamoknak, kü­lönösen a nehézipari ágazataik megteremtésében, a vas- és szí­nesfém kohászati üzemek építé­sében, modern felszerelésében, a kőolajfeldolgozó-, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésében. A Szovjetunió állandóan növeli a különféle nyersanyag, fűtőanyag és más keresett cikkek szállítását. En­nek eredményeként a KGST ál­lamok ellátása magasszínvonalú, s ez mentesíti őket a tőkés vi­lágpiac konjunkturális ingado­zásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szól­va mindig a KGST országok gazdasági kapcsolatainak köl­csönösségéről beszélünk, nem feledkezve meg arról a fontos szerepről, amelyet a testvéri or­szágok játszanak a szovjet nép­gazdaság fejlődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott be­számolóban Leonyid Brezsnyev úgy jellemezte, hogy a szovjet népgazdaság az elmúlt öt év­ben a KGST tagországoktól 54 vegyipari gyárberendezést ka­pott. A szovjet tengeri flotta új hajóterének 38 százaléka a testvéri országok hajógyáraiból került ki. A KGST államok beru­házásokkal vesznek részt a szov­jet népgazdaság nyers, és fűtő­anyagipari ágazatainak fejlesz­tésében, a fémkohászat, a mű­trágya és a cellulóz-gyártás nö­velésében. A testvéri országok sokféle közszükségleti cikket is szállítónak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minőségi­leg új szakaszba lépett a KGST államok gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműködése. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 25. ülésszakán elfogadták a tagországok gaz­dasági integrációjának fejlesz­tését, az együttműködés elmélyí­tését és tökéletesítését szolgáló távlati komplex programot Ez kiterjed az együttműködés min­den területére, szerves egységbe fogja azokat érinti a legfőbb termelési ágakat a tudományt és a technikát a kereskedelmet a valuta és pénzügyeket a szerződéses és jogi alapokat A testvéri államok ma az új, 1980-lg terjedő ötéves tervek egyeztetésének legfontosabb szakaszánál tartanak, s egész ágazatok fejlesztésének problé­máit komplex módon oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST államok növekvő nyers- és fűtő­anyag igényének kielégítését Korunkban ezt csak valamennyi, vagy a testvéri országok zömé­nek összefogásával lehet meg­oldani, a pénzügyi, anyagi és munkaerőtartalékok egyesítésé­vel lehet megteremteni a szük­séges termelő kapacitásokat és szállítási rendszereket Ugyancsak fontos a tagorszá. gok termelékeny, korszerű gépek­kel való ellátása. Ennek megol­dása szintén új utakat és mód­szereket igényel. A komplex programban azért kapott helyet a nagy nemzetközi gazdasági egyesülések létrehozásának gon­dolata. Ezek betölthetik a kor­szerű technikai színvonalú és jó minőségű, versenyképes gép­ipari cikkeket tervező, termelő és értékesítő szocialista konzor­ciumok szerepét. E téren az el­ső lépéseket jelentik az olyan nemzetközi gazdasági szerveze­tek, mint az Interatomenergo, az Intertextil más, az Interatom­insztrument. Az integráció új, hatékony formáinak bevezetését és tökéle­tesítését szolgálja az a közel­múltban aláírt egyezmény is, amelynek alapján 6 KGST or­szág részt vesz a Vinnyicától Al­bertijáig húzódó, 750 kilovoltos nemzetközi távvezeték építésé­ben és üzemeltetésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents